Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-23
5 Változások a szlovák kormányban? Keszeli Ferenc (MTI) Pozsony Megfigyelők szerint ezen a héten fontos személyi változások mehetnek végbe a szlovák kormányban, csak azt nem lehet tudni, miben tudnak majd megállapodni a koalíciós partnerek. Az állapotok egyetlen jellemz ője a kiszámíthatatlanság. A koalícióhoz tartozó, a kormány átalakítását szorgalmazó baloldal (SDL) bejelentette: ha a koalíciós partnerek nem tudnak megállapodni a kormány átalakításának kérdésében, akkor ők mérlegelik, vajon kilépjeneke Mikulás Dzurinda kormányából. Jozef Migas parlamenti házelnök, az SDL elnöke azt nem közölte, hogy pártja a kormány milyen mértékű átalakításához ragaszkodik. Mint mondta: a baloldal végső álláspontját csak a kedd este esedékes koalíciós tanács után alakítja ki. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem tartja sem időszerűnek, sem célszerűnek a kormány átalakítását célzó törekvéseket, mert a választópolgár nem a személycseréket, hanem a kormányprogram teljesítését kéri számon a kormányon - mondta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezet ője, aki szerint a koalíciós pártok együttműködésének feltételein a személycserék nem javítanának. Magánvéleményének is hangot adva Bárdos azt mondta, hogy a baloldal politikája "olvashatatlan, mert ezzel a taktikával akarják magukat felértékelni, fontossá tenni. Valójában politikai zsarolás folyik, egy olyan hadművelet, amely végső soron a baloldal megcsappant támogatottságát lenne hivatott helyrehozni, mi több, egy abszolút kormányzati pozíció megszerzése is rejtőzhet mögötte" - fogalmazott Bárdos Gyula. vissza Madarat tolláról... Végül, de korántsem utolsósorban, említést kell tenni a státustörvény tervezetéről is, amely látszólag egyáltalán nem érinti az uniós csatlakozást. A valóságban azonban ez a kérdés másként áll. A mé rvadó magyar politikai erők közti kevés számú közmegegyezést élvező kérdés egyike az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás szorgalmazása. Mégis, az idő múlásával egyre szembetűnőbbé válik a hazai külpolitika néhány új hangsúlya, amit több külső megf igyelő is egyfajta kettősségként érzékel. Miközben az integrációs tárgyalások konkrét ügyeinek vitelével és az érdekegyeztetés gyakorlati koordinálásával megbízott külügyi apparátus a vitás kérdések kompromisszumos megoldását és a viták ezt szolgáló depoli tizálását próbálja elérni, a miniszterelnök és a legnagyobb kormányerő más vezetői láthatólag már a választási küzdelem és kampány összefüggésébe ágyazva szólnak az Európai Unióban történtekről. Az utóbbi logika pedig - épp a versengő demokratikus erők egy mástól történő elkülöníthetősége érdekében - elkerülhetetlenül a konfrontatív megfogalmazásokat hozza előtérbe, még akkor is, ha a dolog érdeme szerint nemigen lehet nagy különbségeket érzékelni. Az elmúlt időszakban több olyan jelzés is megfogalmazódott a külvilág felé, amivel a kormányfő sajátos, új hangsúlyokat körvonalazott e terület összefüggésében is. Emlékezetes például, hogy az osztrák jobboldali koalíció megítélésében a magyar kormányzat a többségi európai álláspont ellenében rokonszenvét nem rejte tte véka alá. S ha az ügy érdemében - az osztrák demokrácia stabilitásának és épségének kérdésében - ezt az álláspontot a tények igazolták, nehéz lenne nem észlelni a belpolitikai üzenetet akkor, amikor egyes kormányzati vezetők már hónapokkal ezelőtt az o sztrák megoldás példaértékű voltáról szóltak. Sőt a miniszterelnök nagy jelentőségű, programadó rádió- és tévéinterjúiban úgy fogalmazott, hogy nálunk sem a külföld szabja meg azt, mely politikai erő kormányképes és melyik nem (s itt nyilván nem a Magyar E gészség Pártjáról volt szó). Ez az új hangsúly rendszeresen jelen volt a német kormánykoalíció alig rejtett bosszantásában, az akkoriban épp kenőpénzügyei miatt büntetőeljárás alatt álló Helmut Kohl kitüntetésében és a Schröder kancellár legfőbb ellenfelén ek és kihívójának tartott Edmund Stoiber bajor miniszterelnökkel kialakított rendkívül szívélyes és nagy nyilvánossággal kísért kapcsolatrendszer felkarolásában. A német szempontból megalázó kudarccal végződött nizzai
