Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-22
10 Szövetségének diktatúrája, erre következett Milosevicsé. Ezek az előzmények érthető módon rányomtá k a bélyegüket a politikai légkörre Jugoszláviában. A társadalom egy része tanúságot tett arról, hogy másként gondolkodik, a változás azonban, ami ennek nyomán beállt, nem volt a hagyományos értelemben véve forradalmi, ami szétzúzta volna a régi hatalmi st ruktúrákat. A régi rendszer maradványa tehát tovább él az új mellett, s van némi súlya a politikai életben. Dejan Jancsa, Jugoszlávia új magyarországi nagykövete 74 éves jogászprofesszor, az emberi és kisebbségi jogok nemzetközileg elismert szakértője. Szabadkán született, de életének jó részét Újvidéken töltötte. Saját elmondása szerint játszópajtásaitól előbb tanult meg ma gyarul és németül, mint szerbül. A 90es évek elején három évig vendégprofesszor volt a budapesti Középeurópai Egyetemen. A nemzetközi jog területén belül elsősorban az Európai Unió jogrendjével és a kisebbségi jogokkal foglalkozott. A délszláv háború ala tt nem kormányzati szervezetekben tevékenykedett. A Panicskormányzat idején egyszer már közreműködött egy kisebbségi jogi törvénytervezet kimunkálásában, és a jelenlegi előkészítésén dolgozó szakértői csoportnak is tagja volt egészen Budapestre érkezéséig . vissza Hatályos a román közigazgatási törvény MNösszeállítás Felküldve: 2001. május 22. 9 . oldal Több mint ezer erdélyi településen használhatják holnaptól a magyarok anyanyelvüket a közigazgatásban, feltéve, hogy a hat óságok betartják az új törvényt. Az új jogszabály értelmében azokon a településeken, amelyeken valamely nemzeti kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot, a helyi önkormányzat köteles kitenni a többnyelvű helységnévtáblát, és a hatóságoknak biztosítaniu k kell a polgárok anyanyelvének használatát a közigazgatásban. Adrian Nastase kormányfő azonban már a törvény életbelépését megelőzően kijelentette: a 2004es helyhatósági választásokig a tanácsosok, a polgár- és alpolgármesterek tisztségükben maradnak akk or is, ha nem ismerik a kisebbség nyelvét. A jogszabály megvalósítása egyébként az 1992es januári népszámlálási adatok figyelembevételével történnék. Ennek megfelelően Erdélyben 1062 településen haladja meg a magyarság aránya a húsz százalékot, a német né pcsoporté 39 erdélyi településen éri el a lakosság számának húsz százalékát. – Kolozsváron nem alkalmazható ez a törvény, hiszen a városban a „magyar ajkú románok” aránya nem haladja meg a tizenegy százalékot – hangoztatja eközben Gheorghe Funar polgármest er, s hogy érvényt is szerezzen fantazmagóriájának, éppen holnapra hívta össze a tanács rendkívüli ülését. A városatyáknak a helyi közigazgatási törvény alkalmazásáról kell tanácskozniuk, nevezetesen arról, hogy Funar ez ügyben helyi népszavazást szeretne. Elképzelése szerint ez azt jelenti: a „magyar nemzetiségű románoknak” kérvényt kellene benyújtaniuk azért, hogy anyanyelvüket használhassák a közigazgatásban. A polgármester egyébként úgy tudja, a legutolsó népszámlálást 1990ben végezték, és tíz évig vol t érvényes. Mint mondta, ha azt kérik tôle, hogy alkalmazza a helyhatósági törvényt, akkor „a Decebal idejében végzett népszámlálást” fogja alapul venni. vissza Véget ért a Festum Varadinum Pokorni Zoltán is részt vett a hét végi rendezvényeken Igencsak felpörögtek az elmúlt hétvégén a Varadinum ünnepségsorozat eseményei. Péntek délután a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban telt ház előtt tartottak négyes könyvb emutatót, utána Vasile Gheorghe riportfotóiból nyílt ugyanott kiállítás. Ezzel párhuzamosan az Ady Endre Középiskolában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség és a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzős hallgatóinak szer vezésében oktatási fórumot tartottak. Este a Tibor Ernő Galériába gyülekeztek a váradi irodalomkedvelők és művelők. A korábbi Varadinumokon megtartott költőverseny helyett az idén a kultúra és az irodalom váradipartiumi helyzetéről tartottak vitaestet. Szombat délelőtt több rendezvény is egy időben zajlott: lejátszották a pénteken elkezdett kispályás focibajnokság döntőjét, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság díjkiosztó ünnepsége z ajlott, díjazták a Nagy személyiségek címet viselő pályázatra beérkezett dolgozatokat; az Ady Endre Gimnáziumban megtartották a MIDESZ, a Rákóczi Szövetség és az iskola szervezésében az István királlyal Európába című történelmi vetélkedőt. Az ünnepi hét e gyik legfajsúlyosabb eseménye az Arany János Kollégium felújított épületének
