Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-22
7 Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter a státustörvényről A Fidesz – Magyar Polgári Párt elnöke úgy véli, kétszólamúak a státustörvényről Romániában és Szlovákiában megfogalmazott vélekedések, a támadó szólamot a politikusok a hazai közvéleménynek szánják. Pokorni Zoltán a Krónikána k elmondta, nem változik a Fidesz határon túli magyarokkal kapcsolatos politikája. – A státustörvény mérföldkő a határon túli magyarokkal szembeni politikában, bizonyos értelemben szakítás az elmúlt tíz év gyakorlatával. Miért most van szükség erre? Volta k olyan alternatív megoldások, amelyeket a magyar kormány mérlegelt vagy mérlegelnie kellett volna? – Sokkal inkább lehetne felvetni azt a kérdést: miért nem volt eddig státustörvény? Több európai országban születtek ilyen jellegű szabályozások. Kormányun k törvényalkotási munkája most érkezett el ide, hiszen háromévi tudatos fejlesztés után most mondhatjuk el, hogy már jól látszanak azok a határon túli magyar tudományos és oktatási intézmények, amelyekre alapozva meg lehet alkotni egy ilyen átfogó szabályo zást. – Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke azzal vádolja a Fideszkormányt, hogy belpolitikai érdektől vezéreltetve alkotja meg a státustörvényt. Mi az ön válasza erre? – Demszky Gábornak annyiban igaza van, hogy a Magyar Köztársaság polgárainak is érdeke, h ogy tisztázott és jó helyzetbe kerüljenek a határon túli magyarok. Ez valamennyiünk érdeke. Nem fogadom el azt a megközelítést, amely ellentétbe állítja a határon túli magyarok és az anyaországi magyarok érdekeit. A kettő harmóniába hozható, de természetes en hangsúlyozzuk a státustörvény pozitív hatását, perspektíváit, amelyek az egész Kárpátmedence magyarsága számára fontosak, beleértve az anyaországiakat is. – Hogy érzi, gyorsítja vagy lassítja a státustörvény a magyarság kivándorlási folyamatát? – Cél unk, hogy lassítsuk ezt a folyamatot, és a reményünk, hogy KözépEurópa gazdasági megerősödése meg is szüntetheti a kivándorlást. – Bár néhány állam – köztük Szlovákia is – életbe léptetett a státustörvényhez hasonló jogszabályt, Magyarország szomszédai m ost mégis ellenségesen reagálnak az új törvény hírére. Mit tehet a magyar kormány az ellenséges érzületek megváltoztatásáért? – Ezek a reagálások nagyon furcsák, azt mondhatnám, kétszólamúak. A kétoldalú találkozókon folyó tárgyalásokon mindegyik partnerü nk elismeri a magyar kormány törekvéseit, jogosnak tartja azokat, mi több, az adott ország érdekében állónak is tekinti. Ez természetes, hiszen Románia, Sz lovákia érdeke is, hogy az ott élő magyarság jobb helyzetbe kerüljön. Ezzel ellentétes kijelentéseket hallunk, amikor az adott kormány egyfajta belpolitikai sajtókampányát figyeljük. A mi feladatunk a kétoldalú tárgyalásokra koncentrálni, és adott esetben felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyes politikusok máshogyan beszélnek, amikor belpolitikai céllal saját választóik felé üzennek, és máshogyan, amikor a kétoldalú tárgyalásokon diplomataként velünk tárgyalnak. – A mai magyarországi ellenzék szerint a Fide sz – etnobizniszt folytatva – megosztja a határon túli magyarságot. Mi a véleménye ezekről a vádakról? – Egyetlen ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) képviseli ezt az álláspontot. Az SZDSZ nagy hagyományú, de mára már elég kis támogatot tságú, háromnégy százalékot elérő párt. Ami lényeges, hogy az ellenzék meghatározó szereplője, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) osztja álláspontunkat, és a harmadik ellenzéki párt, a MIÉP is számos kérdésben egyetért a kormánynyal. Az SZDSZ álláspontjának magyarázatát szerintem abban kereshetjük, hogy próbál elkülönülni és önálló arcot felmutatni. Nem is annyira a kormánnyal, mint a meghatározó ellenzéki párttal, az MSZPvel szemben szeretné markánssá tenni a maga álláspontját. Sajnálom, hogy a nemzeti érd eket pártpolitikai célokra használják. Az SZDSZnek még van ideje, hogy felülvizsgálja ezt a szűk horizontú megközelítést. – Nincs teljes nemzeti konszenzus Magyarországon sem a státustörvényt illetően, sem általában a határon túli magyarok érdekében foly tatandó politika kialakításában. Mit kellene tenni, hogy e konszenzus létrejöjjön? – Úgy vélem, ez a konszenzus gyakorlatilag létrejött. A magyar állampolgárok túlnyomó többsége fontosnak tartja, támogatja a kormányt abban, hogy jelentős költségvetési tám ogatást biztosítson a státustörvény megvalósítására, és támogatja azokat a diplomáciai lépéseket is, amelyeket a határon túl élő magyar közösségek érdekében teszünk. Ezt ideigóráig megbonthatja egy néhány százalékos támogatottságú ellenzéki párt, de hossz ú távon ők sem politizálhatnak választóik vagy reménybeli választóik álláspontjával szemben. Meg kell nyugtatnom mindenkit: ez a konszenzus a magyar polgárok lelkében adott, és a kis ellenzéki
