Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-21
6 Az előzetes hírek szerint Dzurin da a kormány átalakítása során Csáky Pál miniszterelnökhelyettes távozását is szorgalmazná, pénteken azonban nem tette meg ezt a javaslatát, sőt, ahogy Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva elmondta, a rekonstrukció kapcsán egyetlen név sem hangzott el. vissza Konszenzus Váradon „A határon túliak megmaradása a saját kezükben van” Wagner T. István (Nagyvárad) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. május 21. 9 . oldal Amikor a státustörvényt e lőterjesztettük, akkor a magunk részéről arra is igent mondtunk, hogy a határon túli magyaroknak esélyük legyen a szülőföldön való megmaradásra. Magyarország ehhez akar hozzájárulni – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a nagyváradi Varadinum ünnepségsorozaton rendezett fórumon, amelynek témája a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet volt. Európa immár nem a homogén nemzetállamokról szól, hanem arról, hogy az egyes kultúrák értéket képviselnek, a ku ltúrák egymás mellett éléséből a társadalmaknak hasznuk van, és ezért intézkedéseket kell hozni az etnikai sokszínűség fenntartása céljából – fogalmazott az államtitkár. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés a határon túli magyar közösségek részéről fogalmazódott meg, és hogy a Magyar Állandó Értekezlettel közösen kidolgozták a Kárpátmedencei magyarság együttműködésével a törvénytervezet minden tételét. Így egy nagyon színvonalas dokumentum született, amely nemzetközi jogi és diplomáciaipolitikai s zempontból is vállalható. Kérdésre válaszolva Németh Zsolt kijelentette: a magyar kormány továbbra is kész konzultálni a kérdésről a szomszédos országokkal. – Abban, hogy mi a státustörvényt vezettük be, és nem más megoldásban, a kettős vagy a külhoni álla mpolgárság intézményében gondolkodtunk, nagy szerepe volt annak, hogy szomszédaink érzékenységére is tekintettel kívántunk lenni – mondta az előadó. Ezért alakult úgy a jogszabály, hogy a törvény Magyarországon jogi kedvezményeket biztosít, a határon túl p edig támogatásokat ad. A határon túli magyaroknak szülőföldön való megmaradása ilyen körülmények között oda vezethet, hogy valaki egyben lojális román állampolgár, ugyanakkor jó magyar ember is legyen. Németh ugyanakkor határozottan kijelentette: az alkalm azás során semmiféle magyar állami szerv nem jön létre a határon túl. Mint mondta, erről Romániában dezinformációk, félreértések terjengtek, de a törvényben semmi ilyesmi nem szerepel. Tôkés László református püspök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Mag yarországon most nincs esély a teljes politikai konszenzus kialakulására az ügyben, viszont az eddigi folyamatban a határon túli szervezetek között mindig is az volt. Tempfli József katolikus püspök felvetette, hogy a négy erdélyi magyar történelmi egyházn ak és az érdekvédelmi szervezetnek össze kellene fognia, és világos álláspont kifejtésére kellene kérnie azokat a magyarországi alakulatokat, amelyeknek fenntartásaik vannak. A két egyházi főméltóság hangsúlyozta, hogy a határon túli ajánlótestület majdani kialakításában és munkájában a tör ténelmi egyházakra fontos szerepnek kell hárulnia. Összegzésében a külügyi államtitkár a nagyváradi hallgatóságnak elmondta: – A magyar nemzetpolitika lényege, hogy az önök megmaradása az önök kezében van, ezért kell az ajánlószervezetet ilyen centrálisan beépíteni a rendszerbe. – Az európai színvonalú tudás megszerzésének biztosítása a legfontosabb egy közösségnek, amikor saját jövőjéről gondoskodik – hangsúlyozta Pokorni Zoltán oktatási miniszter, a FideszMagyar Polgári Párt elnöke szombaton Nagyváradon, az Arany Jánoskollégiu m felújított épületének ünnepélyes átadásán, amelyen részt vett Orbán Viktorné Lévai Anikó, a magyar kormányfő felesége, Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A román külügyminiszter a száj- és kör ömfájásjárvány kitörésével indokolta, hogy a román illetékesek kiterjesztették a kötelező fertőtlenítést a román – magyar határon. Mircea Geoana arra reagált, hogy a magyar Külügyminisztériumba kérették a budapesti román nagykövetet, és közölték vele: a magy ar fél teljességgel elfogadhatatlannak tartja a fertőtlenítés hatályban tartását, és kiterjesztését további határátkelőhelyekre. Mircea Geoana szerint Románia azt kívánja elkerülni, hogy az Európai Bizottság esetleg embargót rendeljen el a román termékekre . vissza Készítette: Boér Krisztina
