Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-19
5 Miután Ion Iliescu román elnök három nappal korábban úgymond megadta a hangot a státustörvény bukaresti megközelítése tekintetében, Adrian Nastase kormányfő is finomított korábbi kijelentésein , sőt bevetette a „fordítási hiba” kibúvót is. Emellett úgy enyhítette eredeti álláspontját, hogy elmondta: ő a magyar és a román kabinet közötti konzultációk fontosságát hangsúlyozta. Ehhez kapcsolódott Adrian Severinnek, az EBESZ parlamenti közgyűlése je lenlegi elnökének megnyilatkozása, amelynek lényege az volt, hogy a jogszabály nem fog feszültségekhez vezetni Romániában. Így rövid ideig úgy tűnt, hogy szűnőben van a határon átívelő vita az ügy kapcsán. Ez utóbbi érzetet árnyalta valamelyest az a román külügyminisztériumból származó tegnapi hír, amely szerint a bukaresti szaktárca „arra kérte Magyarországot, hogy mutasson hajlandóságot a lényegi tárgyalásokra, ha azt akarja, hogy a státustörvényt alkalmazni lehessen Románia területén”. A román külügy köz leménye szerint a tárca meglepődött azon, hogy a magyar külügyminiszter helyettese, Németh Zsolt bátorította a média bekapcsolódását a kétoldalú konzultációkba a státustörvény kapcsán, noha ez a folyamat kizárólag a Bukarest és Budapest közötti vita része. * Az ukrán állampolgároknak a hatályos törvények értelmében nem lehet egynél több állampolgárságuk, a kettős állampolgárság intézményesítése Ukrajnában csak az alkotmány módosításával lenne megoldható – jelntette ki Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokra ta Szövetség elnöke. Kovács Miklós, az ukrán parlament magyar képviselője szerint azok a folyamatok, amelyek a státustörvény várható júniusi elfogadásával fejeződnek be, örömmel és megelégedéssel töltik el e helyi magyarokat. vis sza Kiszorítósdi Pozsonyban Magyar Nemzet: „…a dolgot őt magát nézzük…” Udvardy Zoltán Munkatársunktól Felküldve: 2001. május 19. 7 . oldal Szlovákiában a kormányzat egységét és működőképességét fenyegeti a kabinet átalakítása körül kialakult válságh elyzet. Az a lavina, amely hétfőn Ladislav Pittner belügyminiszter lemondásával kezdett növekedni, vitás kérdések áradatát zúdította a tegnap esti órákban összeülő Koalíciós Tanácsra. Egy darabig úgy tűnt, Mikulás Dzurinda kormányfői posztja is veszélybe k erül, s annak ellenére, hogy a koalíciós partnerek elálltak e javaslatuktól, a tervezett személyi változások alááshatják a kormány egységét. Pittner távozása talán az egyetlen olyan összetevője a történteknek, amelyet senki nem vitatott. A belügyi tárca fe je képtelen volt pontot tenni régebbi politikai botrányok, így Ivan Lexa volt titkosszolgálati miniszter ügyének végére. A gondok ott kezdődtek, amikor Rudolf Schuster köztársasági elnök Jan Carnogursky igazságügyminiszternek adott ideiglenes megbízást a tárca továbbvitelére, ahelyett hogy a személyi változásokat kezdeményező, s a tárcára ideiglenesen igényt formáló Dzurindára ruházta volna ezt a kulcsfontosságú pozíciót. Márpedig Dzurinda és Carnogursky között éles ellentétek feszülnek, amióta a kormány 1 998as megalakításakor nem a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) vezető Carnogurskyt bízták meg kormányalakítással. A KDHból azóta kivált Dzurinda most alkotmányos jogával élve megvétózta a köztársasági elnök döntését. A kormányfő az általa alapított Szlo vák Demokratikus és Keresztény Unió főtitkárát, Ivan Simkót neveztetné ki belügyminiszternek. Az ötpárti koalíció éppen ez utóbbi lépése miatt lázad Dzurinda ellen, a miniszterelnök ugyanis e javaslatáról – az eddigi gyakorlattól eltérően – nem egyeztetett koalíciós partnereivel. A többfrontos küzdelembe kezdett szlovák miniszterelnök akarvaakaratlanul a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozíciói ellen is támadást indított. Az általa javasolt nagyszabású kormányalakítási koncepció részét képezi ugyanis az em beri és kisebbségi jogi, illetve vidékfejlesztési tárcáért felelős miniszterelnökhelyettes Csáky Pál visszahívása. Az MKP elnöke, Bugár Béla nemcsak a magyar párt ily módon történő kirekesztésétől óv, de a sajtóban egymásnak üzengető politizálási stílustó l is. Dzurinda menesztése, amely ez alkalommal az eddigieknél élesebb hangnemben vetődött fel, egykét napig a lehetséges forgatókönyvek egyikének tűnt. A hét közepén a tegnapi kormánytanácskozást beharangozó lapok esetleges kormányválságra, akár előrehozo tt választások kiírásának lehetőségére hívták fel az olvasók figyelmét. Úgy tűnik, a jövő évi választásokig két krónikusan visszatérő veszélyforrással is szembesülnie kell a pozsonyi kormánynak. Az egyik, ha a belpolitikai csatározások Dzurinda székébe ker ülnének, gyengülne az Európai Unió Pozsonyba vetett, s amúgy is ingatag lábakon álló bizalma. Dzurinda személyét ugyanis Brüsszel egyfajta garanciának tekinti arra, hogy Szlovákia komolyan veszi EUcsatlakozási kötelezettségeit. Másrészt a kormány stabiltá sát a kezdetektől fogva veszélyezteti, hogy a koalíciós megállapodás ellenére sem teljesültek maradéktalanul az MKP követelései. A magyar párt ennek ellenére, többek között EUpolitikája miatt támogatta Dzurindát. Csáky visszahívása így nemcsak a koalíció stabilitását veszélyeztetheti, de hosszabb távon ez a
