Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-18
4 kormányfõ kijelentése, mely szerint államközi egyezmény nélkül a státustörvény nem alkalmazható Románia területén. (szm, kor) KÖZÉLETI VÉLEMÉNYEK Hogy "otthon" érezzük magunkat Gregor Papucek, magyarországi szlovák költõ, publ icista: "Hasonló a véleményem, mint a román miniszterelnöknek, Adrian Nastasenak. Budapesten nem adhatanak ki olyan törvényeket, amelyek Magyarország határain kívül szabályozzák az emberek jogait. Ha országaink az Etagjai lesznek, a majdan Brüsszelben hoz andó törvények nem részesítik elõnyben a nemzetiségeket. Igaz, van Szlovákiában is tövény a határon túli szlovákok jogairól, de az nem biztosít anyagi hozzájárulást azért, mert valaki szlováknak vallja magát. A státustörvény beleavatkozik a szomszédos álla mok belügyeibe." Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója: "Szükség van olyan törvényre, amely legálisan lehetõséget ad arra, hogy a határon túli magyarok "otthon" érezzék magukat Magyarországon. Fontos, hogy mindez az érintett országok beleegyezé sével és ne ellenében történjen, hogy õk is meg legyenek gyõzõdve arról, hogy joguk van foglalkozni a magyaroknak a magyarokkal, a szlovákoknak a szlovákokkal, a románoknak a románokkal." Grendel Lajos, író: "Valamennyi állam, amelyet a státustörvény éri nt, szeretne bekerülni az Európai Unióba, azonban valószínûleg nem egyszerre lesznek tagok. Majdnem minden középeurópai államnak van ehhez hasonló törvénye, ám nem mellékes, hogy egy 2025 ezres romániai horvát kisebbségrõl vane szó, vagy egy többmilliós magyar kisebbségrõl. A státustörvény átmeneti törvény lesz. Szükségünk van rá, azonban abban a pillanatban okafogyottá válhat, amint uniós tagok leszünk. (ef, jéel) Adrian Nastase miniszterelnök érzi, komoly megrázkódtatást jelent majd kormányának a tö rvénytervezet Románia vezetése kettõs mércét emleget SIMON HUNOR Bukarest. A státustörvény tervezete komolyan foglalkoztatja Romániát, mivel kettõs mércét állíthat fel. Egy ország számos jogot iktat törvénybe egy másik ország polgárai számára, ami megenge dhetetlen – nyilatkozta a román parlament külügyi bizottságának elnöke, Gheorghi Prisacaru. Szerinte a törvény nyilvánosságra hozatala elõtt Magyarországnak tanácskoznia kellett volna valamennyi érintett környezõ országgal, Románia mellett tehát Szlovákiáv al, Jugoszláviával, Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ukrajnával. A román kormányfõ kemény kijelentését, miszerint Romániában nem fogják alkalmazni a státustörvényt a Bukaresttel folytatott konzultáció nélkül, több román lap is közölte. A Jurna lul National szerint Adrian Nastase egyszerre kívánt kemény és békülékeny lenni, nyilatkozatát elsõsorban a románoknak szánta. Érzi ugyanis, hogy a státustörvény komoly megrázkódtatást jelent majd a román kormánynak, s azt kihasználja mind a NagyRománia P árt, mind a Nemzeti Liberális Párt. Markó Béla Nastasénak adott válasza rendkívül mérsékelt, s arra vall, hogy az RMDSZ nem szeretné megrontani különleges kapcsolatait a kormánypárttal. A román külügyi szóvivõ óvatosan reagált magyar kollégája, Horvát Gábo r státustörvénnyel kapcsolatosan Adrian Nastasénak adott válaszára. Victor Micula a magyar szóvivõ kijelentésére vonatkozóan, miszerint Románia semmilyen konkrét észrevételt nem fogalmazott meg a törvényre vonatkozóan a hivatalos kétoldalú találkozók alkal mával elmondta, a bukaresti magyar nagykövettel sorra került külügyminisztérium találkozón valóban nem emelt konkrét kifogásokat, de felvilágosítást kért a törvény kapcsán. A román politikai körök státustörvénnyel szembeni háborgása annál érthetetlenebb, m ert egyrészt a román fél is fogadott el rendelkezéseket a határon túl élõ román kisebbségek védelmében, másrészt a romániai kisebbségek esetében sem újszerû ez a gyakorlat. A romániai szlovák kisebbség tagjai már régebben "szlovák igazolványt" igényelhetne k, törvényesen dolgozhatnak Szlovákiában. A Romániában élõ horvátok nyolcadik éve részesülnek kedvezményekben, így szabad munkavállalásban, oktatási lehetõségekben, szavazati jogban az anyaországban, amelynek állampolgárságát is megkaphatják második államp olgárságként. A romániai lakosságon belül elõjogaik vannak a német ajkú román állampolgároknak is, akik viszonylag könnyen áttelepedhetnek Németországba, kulturális intézményeiket, tájékoztatási eszközeiket a német állam támogatja. A közélet számos ter ületén juthatunk kedvezményekhez Diákigazolványtól tanulmányi ösztöndíjig DOKUMENTUM Az alábbiakban részleteket közlünk a státustörvény tervezetébõl. "Az e törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokk al azonos jogok illetik meg. Ennek megfelelõen a Magyar Köztársaság biztosítja számukra különösen
