Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-19
5 – Mi bízunk benne, hogy ősszel megnyithatja kapuját az erdélyi magyar magánegyetem – fogalmazott Németh Zsolt. Hozzátette: a magyar kormány évi kétmilliárd forintos anyagi segít séggel továbbra is támogatni fogja ezt az ügyet. vissza A státustörvény biztos elfogadásában bízva Gui Angéla Munkatársunktól Felküldve: 2001. április 19. 9 . oldal A státustörvény tervezetét már nem szükséges módosítani, hi szen a kormány által elfogadott változat a határon túli magyar szervezetekkel való egyeztetések során született meg – nyilatkozta lapunknak Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy a terv ezet egyetértésen alapul. Markó ezzel egy időben valószínűnek tartja, hogy a jogszabály végrehajtása során lesznek megoldandó problémák. Ilyen lehet például az: miként működik majd a törvény hatásköre alá tartozók nyilvántartása, a pályázatok meghirdetése, sőt vita tárgyát képezheti az is, hogy melyek legyenek az ajánló szervezetek. Markó úgy véli, hogy Erdély esetében ebből a kérdésből nem lesz konfliktus, hiszen az RMDSZ az a szervezet, amelyik a problémával együtt járó kockázatot is vállalni tudja. Lapun knak arra a felvetésére, hogy a jogszabály felerősíthetie a magyarellenes indulatokat, Markó leszögezte: a törvény alkalmazásának politikai kockázata is van. Éppen azért elengedhetetlen, hogy a civil szervezeteket és az egyházakat bevonva az RMDSZt bízzá k meg az ajánló szervezet feladatainak az ellátásával, hiszen a szövetség képes a román többség felé úgy kommunikálni a jogszabály lényegét, hogy az a lehető legkevesebb konfliktust váltsa ki. Nem tartja azonban kizártnak, hogy a magyarellenes szervezetek kampányt indítanak az erdélyi magyarok ellen. Az elnök a szülőföldön való megmaradást szorgalmazó támogatásokat tartja a státustörvény legfontosabb elemeinek, de mint fogalmazott, tulajdonképpen minden kedvezmény ehhez járul hozzá. A politikus ugyanakkor k ifejtette: a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy minél nagyobb támogatással fogadja el a magyar parlament a jogszabályt. Távlatilag ugyanis ez lenne a garancia arra, hogy a kerettörvény működésére mindenkor biztosítanak forrást. A státustörvény f ő értéke, hogy világosan leteszi a voksot az anyaországnak az alkotmányban foglalt felelőssége mellett, és kialakít egy olyan támogatási rendszert, amelynek törvényes garanciái vannak hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Józsa László, a Vajdasági Magyar Szöv etség (VMSZ) alelnöke. A politikus úgy véli, talán van némi ráció azokban a kritikákban, miszerint túlságosan keretjellegű a törvény, de valószínűnek tartja, hogy alacsonyabb jogszabályokkal is működtethető a jogszabály. Józsa elsősorban a szülőföldön érvé nyesíthető oktatási, közművelődési és vállalkozási támogatásokat tarja a legjelentősebbnek, szerinte a munkavállalás lehetőségét a vajdasági magyarok nem nagyon fogják igénybe venni. Tudniillik ők még mindig hisznek abban a látszatban, hogy Vajdaságban mos t nyílnak a lehetőségek. Az elnök ugyanakkor kifejtette: akár nemzeti konszenzussal is elfogadhatják a jogszabályt, ha igaz az az álláspont, hogy a magyarországi pártok egyike sem a határon túli magyarok támogatását kérdőjelezi meg, csupán annak módját. A szlovákiai magyarok is azt szeretnék, ha a tervezetet egyetértésben hagyná jóvá az Országgyűlés hangsúlyozta Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, kormányfőhelyettes. Hozzátette: a jogszabály legfontosabb eleme annak pszichológiai hatása, vagy is az, hogy a határon túli magyarokban tudatosítja az anyaország segítő szándékát, és megtartó hátteret nyújt a szülőföldön való maradáshoz. Az alelnök reméli, hogy nem lesznek magyarellenes hangok a törvény elfogadását követően, bár mint kifejtette: Szlov ákiában a magyar kártyával gyakran igyekszik kijátszani a nacionalista ellenzék. Középtávon azonban csendesedni fog a hangulat, és az anyaországnak szomszédos államokban élő nemzetrészével való törvényben szabályozott kapcsolata elfogadható
