Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-19
3 A kormány azzal számol, hogy a 2003as büdzsé a családtámogatásnál négymilliárdos, a közlekedési kedvezményeknél félmilliárdos kiadással kalkulálhat. Ugyanakkor nem lehet megmondani, ténylegesen hányan fogják igénybe venni a juttatásokat. Arra a felvetésre, hogy azokhoz visszaéléssel is hozzá lehet majd jutni, Németh Zsolt elismerte: ennek lehetősége valóban megvan. A külügyi államtitkár üdvözölte, hogy az MSZP új álláspontja szerint a törvénytervezet tárgyalási alapnak tek inthető. Mint mondta, a kormány elemzi azt a szocialista felvetést, hogy a törvény biztosította jogok érvényesülését külön ombudsman kövesse figyelemmel. vissza Sz. L. L. A státus kerete Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy vé gül mégsem lesz majd igazuk azoknak, akik nem is olyan régen szenvedélyes, sőt durva szópárbajokat, kicentizett szavazati arányokat jósoltak a státustörvény parlamenti vitája kapcsán. Hosszas előkészületek után a tervezet ma kerül az Országgyűlés elé, s e pillanatban a legtöbb jel már kifejezetten arra utal, hogy a jogszabály útja tulajdonképpen sima lehet a törvényhozásban. Még az sem zárható ki, hogy bizonyos módosításokkal az ellenzék jelentős hányada számára is elfogadható lesz a kormányzati előterjeszt és. Nagy fordulat ez a korábbi helyzethez képest. Persze a normaszöveg ismeretében e hangulatváltozás kevéssé meglepő. Valójában csak a kész tervezet tette egyértelművé, hogy a státustörvény tétje már nem egészen az, mint aminek sokáig látszott. Mostani fo rmájában a státustörvény nemigen éri meg a szenvedélyeket – se pro, se kontra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy e jogszabály végül is nem az lesz, aminek indult. A lényeg: kevesebb lesz. Amit a szócsaták nyomán a kormány most letesz az asztalra, senki sem tartja már édes gyermekének. Még a koalíciós pártok sem. Végső formájában a státustörvény nemigen hagyja magát szeretni – s éppen azok által, akik annak idején a leginkább szorgalmazták tető alá hozatalát. Hiszen nevezettek kezdetben még külhoni állampolgárságot akartak, ez szelídült előbb kedvezménytörvénnyé, majd pedig „a szomszédos országokban élő magyarokról” szóló jogszabállyá. E metamorfózis aligha független attól, hogy az Orbánkormány szembesült a realitásokkal: a költségvetési megfontolásokkal, az uniós e lvárásokkal és a szomszédos államok érzékenységével. Orbánék eleinte annyi mindent ígértek a határon túli magyar kisebbségeknek, hogy az elkészült tervezet kétségkívül csalódást okoz nekik. S ez az érzésük esetleg még fokozódhat is a következő hónapokban. Merthogy a státustörvény ma sem világos még minden részletében. De nem is lehet az, lévén szó kerettörvényről. Ami feltételezi tucatnyi jogszabály módosítását, s csak ezek után derül majd ki végképp: milyen konkrét kedvezmények járnak is a határon túli mag yaroknak az anyaországi munkavállalást, az utazást, az egészségügyi ellátást és az oktatást illetően. E helyzetet egyébként nemcsak az érintettek kifogásolják, a menetrend az ellenzéki pártoknak sem tetszik. Ha a koalíció és az ellenzék netán mégis hajba k apna majd a státustörvény parlamenti vitájában, annak egyetlen oka lesz: a pénz. Az MSZP, még inkább az SZDSZ él ugyanis a gyanúperrel, hogy a kormány egyszerűen biankó csekket akar kitöltetni az Országgyűléssel, amikor változatlanul nem hajlandó színt val lani a státustörvény költségvonzatairól. Az ellenzék nyilván attól tart: Orbánék megint valami csalafintaságon törik a fejüket azzal, hogy nyilvánvalóan alultervezik a végrehajtás költségeit, és az ellenzéki érvelésben márcsak ezért is gyakran bukkannak fe l olyan kifejezések, mint „klientúraépítés” vagy „etnokorrupció”. A normaszöveg ismeretében e félelmek némiképp talán eltúlzottnak tetszenek. Pontosabban: mára valószínűsíthető már, hogy az új törvény nem kerül majd annyiba az anyaországnak, mint amennyit egyesek reménykedve, mások pedig aggodalommal jósoltak a tervezet végleges formába öntése előtt. Ezért aztán a státustörvény a magyar társadalom és a határon túli kisebbségek véltvalós érdekellentéteit remélhetőleg nem fogja felerősíteni. Egy higgadt és tárgyszerű parlamenti vita még segíthetne is a kohézió erősítésében . Ilyesmire számítani azonban nyilván hiba volna. Mostanában ugyanis az országgyűlési vitákat egészen más szellemiség jellemzi. Pedig a kisebbségi ügy igazán megérdemelné, hogy a honatyák ez egyszer kivételt tegyenek. vissza Kis Tibor Ukrajnai lehetőségek Hírösszefoglaló Felküldve: 2001. április 19. 9 . oldal Befejezte tegnap kétnapos hivatalos ukrajnai látogatását Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia irányítóját fogadta Leonyid Kucsma ukrán elnök is. A két po litikus egyetértett abban, hogy egy politikailag és gazdaságilag szilárd, európai irányultságú Ukrajna egész Európának, így KözépEurópának is fontos érdeke.
