Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-03
6 tartozott volna a javaslat szerint a Bodrogköz és az Ungvidék, Szepsi és Rozsnyó környékével, Rimaszombat székhellyel jött volna létre a Gömört és a Hontot magába foglaló térség, míg a lévai, az érsekújvári, a vágsellyei, a galántai, a dunaszerdahelyi és a komáromi járások alkották volna azt az egyetlen megyét, ahol a magyarok számbeli többségbe kerülhettek volna. Ezt az elképzelést egyébként a párt februári kongresszusa is megerősítette. Az MKP Országos Tanácsa szombati váratlan és megdöbbentő döntésével – számtalan nemzetközi dokumentumnak is ellentmondóan – egy olyan tervezettel értett egyet, amely a szlovákiai magyarsá got öt megyébe sorolja, miközben a Csallóköz és a Mátyusföld a meciari felosztást követve két részre szakad, a keleti rész Nyitra megyéhez tartozik majd, a nyugati pedig abba a nagszombatiba, amelynek határa egészen Csehországig nyúlik. Kellemetlen helyzet be került az országos tanács döntése nyomán Csáky Pál miniszterelnökhelyettes, aki szombaton a határozat ellen szavazott, ugyanúgy, mint Duray Miklós ügyvezető alelnök, aki a döntés után a pártból való kilépés lehetőségét is felvetette Kvarda Józseffel, a párt közigazgatási alelnökével együtt, Bárdos Gyula frakcióvezető pedig leszögezte, kizárt, hogy az MKP frakcióját egységes álláspontra bírja a majdani parlamenti szavazáson, hiszen maga is ellenzi az országos tanács által elfogadott megoldást. * Az egyes országok új területi elrendezése kapcsán a kisebbségek jogállását tekintve először az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1990es koppenhágai nyilatkozata szögezte le, hogy az átrendezéssel nem szabad elérhetetlenné tenni a kisebbségi jogokat. Ezt követően az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201es ajánlása majd az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye szögezte le, hogy az új területi elrendezés nem csökkentheti a kisebbségek arányát az általuk lakott térségben, és az önkormányzatokon keresztül biztosítani kell számukra a hatalomgyakorlásban való részvétel lehetőségét. A szlovák – magyar alapszerződés e kérdést illetően ugyanezt fogalmazza meg, megemlítve mind a koppenhágai nyilatkozatot, mind pedig az Európa Tanács két említett dokument umát. vissza BP0262 4 230 MTIk1078 Kárpátalja - hónap embere márciusban: az ungvári magyar főkonzul kod: VEGY/árvíz/KATA fk: HU/UA Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: ld: Ungvár, 2001. április 2., hétfő (MTI) - A március el ején kezdődött, több hetes kárpátaljai árvíz idején folytatott ukránmagyar együttműködésért sokat tett Szakács Zoltánt, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulját választotta a hónap emberévé márciusban az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó megyei lap. A legolvasottabb kárpátaljai újság indokolása szerint a magyar diplomata heteken keresztül egyik fő szervezője, összehangolója volt a határokat nem ismerő ár megfékezésének, a Magyarországról jövő segítség célba juttatásának, az egyes esetekben ugyancsa k kényes és bonyolult együttműködés koordinálásának. Munkatársaival több fronton állt helyt, s tette ezt különösebb külsőségek nélkül, a segíteni akarás alázatával, emberül. A lap kérdéseire válaszolva Szakács Zoltán elmondta: még soha nem tapasztalt o lyan erős összefogást, segíteni akarást, mint e gyötrelmes napokban, hiszen az elöntött területeket járva meggyőződött arról, hogy mindenki a maga helyén, nem is csupán teljesítette a kötelességét, hanem tudatosítva a veszedelem nagyságát, sorsközösség et vállalt a bajba jutottakkal. Ő maga is ezekhez az ezrekhez csatlakozott - tette hozzá. A főkonzul kiemelte: rengeteg olyan feladat volt, amely a rendkívüli helyzetből adódott, így a segélyszállítmányok fogadása, célba juttatása, a menekülők útlevél nélküli átsegítése, az útlevél nélkül érkező katasztrófavédelmi szakemberek átléptetése a határon, a folyamatos szemleutak, melyekre elsősorban azért volt szükség, hogy pontos képet lehessen alkotni a kialakult helyzetről, s arról, hol mire van szükség .
