Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-12
8 több erőfeszítés kellene az itt élő emberek piacképessé tételére. Legalább 5 millió keresőre lenne szükség. A külföldi munkaerő tömeges megjelenése je lentősen csökkentheti a hazai érdekvédelem hatékonyságát, hiszen a bevándorolt munkaerő nem épül be a hazai érdekvédelmi rendszerbe. A külföldi munkavállalók ugyanis nem lépnek be a szakszervezetekbe. Tamás Pál szociológus kikerülhetetlen dolognak tartja a z egymillió munkavállaló importját. Európa országai a hatvanashetvenes években a gazdaság egy adott extenzív növekedési szakaszában előszeretettel nyúltak a magasabban képzett munkaerő behozatalához. Ausztria a hatvanas években 800 ezer külföldi munkavál lalónak, köztük számos magyarnak adott munkát. Mi lenne, ha velünk kapcsolatban, akik belépünk egy európai hálózatba, ugyanilyen félelmek jelennének meg, mint most többekben a keletről várható munkaerő hírére? - kérdezte a szociológus. A szociológus szerin t az államnak gondoskodnia kell minden állampolgáráról, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magyarországi munkanélküliek jelentős része idős és képzetlen. Magyarországon évről évre nő a külföldi munkavállalók száma, a legutóbbi statisztikák szerint min tegy 35 ezer külföldi dolgozott érvényes engedéllyel az országban, de a becslések ennek többszörösére teszik valamennyi munkavállaló számát, így akár 200250 ezren is dolgozhatnak ma Magyarországon. Egy részük az ide érkező multinacionális cégek munkatársa i, akik ragaszkodnak saját, otthonról hozott szakembereikhez, másik részük pedig olyan szakember, akik bizonyos szakterületeken valóban jobbak az itthoniaknál. A vállalkozók, üzletemberek azok, akik jelentős munkaerőt képviselnek, ugyanakkor nem kell maguk at regisztráltatni, egyszerű cégbejegyzéssel kezdik meg itteni munkájukat, csak a kínaiak számát 15 ezerre becsülik. Ugyan kétoldalú keretszerződések némileg korlátozzák a foglalkoztatotti létszámot, a szakemberek szerint, ha a munkaadó érdeke úgy kívánja, bármekkora létszámot foglalkoztathat. Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ adatai szerint Magyarországon 100 ország állampolgárai vállalnak munkát anélkül, hogy letelepedési engedélyt kértek volna. (Évente átlag 1012 ezren nyújtanak be kér elmet a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalába.) A központ statisztikája szerint - a hiedelmekkel ellentétben - a külföldi munkavállalók között sok a magasan kvalifikált szellemi dolgozó és a szakmunkás. A hazánkban dolgozó regisztrált 35 ezer külfö ldi munkavállaló 28 százaléka szellemi foglalkozású. A fizikai foglalkozásúak 58 százaléka szakképzettséggel rendelkezik. Az APEH illetékesétől megtudtuk, hogy szinte minden országgal van érvényes, a kettős adózást elkerülő egyezményünk. Eszerint a külföld i munkavállaló abban az országban adózik, ahol munkaviszonyban áll. Ugyanez vonatkozik a társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettségére is. Ha valamely munkavállaló esetében nincs ilyen egyezmény, akkor a saját hazájában levont adót le kell vonni az itteniből. A státustörvény távolról sem öncélú gesztus a magyarországi kormányzó párt részéről: azon túl, hogy legalizálni szeretné a részben határontúliakra épülő fekete- és szürkegazdaságot, előkészíti a magyar munkaerőpiacon tátongó rések betöm ését - írta keddi számában a Krónika című erdélyi napilap. Részletesen elemezte a státustörvény tervezetét az angol The Economist hetilap. Az összeállítás szerint Orbán Viktor miniszterelnök abban bízik, hogy sok ezer hálás határon túli magyar kérvényez ma jd ilyen különleges jogokra felhatalmazó igazolványokat még a következő választások előtt. A készülő törvény kétségtelenül kényes problémát érint az EUcsatlakozásra törekvő Magyarország számára. Az EU azonban - így a The Economist - idegenkedik a törvényt ervezettől. Németh Zsolt , a Külügyminisztérium politikai államtitkára úgy véli: az új törvény nélkül sok ezer elkeseredett kisebbségi sorban élő magyar áramlana át Magyarországra még az uniós csatlakozás előtt. A törvény lehetővé tenné a határon túli magya rok számára, hogy évente három hónapot törvényesen dolgozzanak Magyarországon, miközben anyagilag segítene fenntartani kisebbségi életformájukat hazatérésük után. Magyarország katasztrofális demográfiai helyzetben van, amin nyugati vélemények szerint csak azzal lehetne segíteni, ha az Erdélyben, Szlovákiában vagy Jugoszláviában élő magyarok tömegesen bevándorolnának az anyaországba - írta tegnapi számában a Curentul című román lap. A román újság hangsúlyozta: Magyarország lakossága évről évre csökken, a vár ható életkor alacsonyabb, mint Nyugaton, az öngyilkosságok száma pedig nyugtalanító mértéket ölt. A szomszédos országokban élő magyarok tömeges bevándorlásának gondolatát azonban elvetik Budapesten: a magyar szakértők szerint ezzel Magyarország ugyan nyern e a lakosság növekedését illetően, de azzal a külső veszteséggel járna, hogy csökkenne a határon túli magyar népesség - írta a Curentul.
