Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-10
4 kapcsolatban kétféle típusú problémánk van. Az egyik koncepcionális. Mi a kormányzattal ellentétben úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben a határon túli magyarokat az ottani intézményeken keresztül kell támogatnunk. Vagyis főleg a helyi oktatási és kulturális intézményeket, továbbá az o ttani médiát kellene segíteni. Mindez akár a magyar költségvetési támogatások növelését is jelentheti adott esetben, azzal a céllal, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek képesek legyenek megőrizni, megerősíteni identitásukat. A normaszöveg nagyon heterogén elemekből áll össze, s vannak olyan elemei is a tervezetnek, amelyek megfelelnek az általunk igényelt kritériumoknak. De nem ez az alapvető jellemzője a készülő státustörvénynek. Merthogy a másik nagy gondunk az a státustörvénnyel, hogy mindössze kerettörvényről van szó, tehát gyakran utal később elfogadandó jogszabályokra – anélkül, hogy pontosan tudni lehetne, mire is gondolnak konkrétan a törvényszövegezők. Valójában tehát a benyújtott szöveg nem más, mint "indikatív" lista, amel yen különféle jókívánságok vannak felsorolva, de megjósolhatatlan, mi fog belőlük megvalósulni. Mindezen túl is vannak még problémák a tervezettel. A legfőbb ezek közül: a kormányzat által formába öntött elképzelés végül is nem az otthonmaradást, hanem a z elvándorlást ösztönzi majd. Hasonló súlyú probléma számunkra, hogy a státustörvény mögött nem látunk pontos költségszámításokat. A kormányzat által prognosztizált összegek szerintünk messze nem lesznek elégendők a végrehajtásra. Ráadásul sok esetben a kedvezmények igénybevétele feltételekhez kötött. A parlamenttől most biankó csekket kér az Orbánkormány, miközben nem lehet tudni; hogy megvane ennek a fedezete. A magyar költségvetés helyzetét ismerve, úgy gondolom, a beígért kedvezmények teljes körű alkalmazásához nincs meg a fedezet. Ezért mondjuk mi azt, hogy a státustörvény szemfényvesztés, becsapás. Becsapja a határon túli magyarokat, hiszen őbennük az Orbánkormány már eddig is sokkal nagyobb várakozásokat keltett, mint amit ki tud majd elégíte ni. Ugyanakkor a kormány a magyar adófizetőket is becsapja, mert ők viszont azt nem tudják meg e normaszövegből, hogy a gyakorlatban mit jelentenek majd a kilátásba helyezett kedvezmények. Az Országgyűlés SZDSZfrakciója már folytatott vitát a státustörvé ny normaszövegéről, és e vita még nem zárult le. A pártvezetés azonban már döntött arról, hogy a törvényjavaslatot ebben a formájában a párt nem támogatja. vissza Kis Tibor Közös árvízvédelem az ukránokkal Székely Gergely (B eregszász) Külföldi tudósítónktól Felküldve: 2001. április 10. 1 . oldal Nyilatkozat és jegyzőkönyv aláírásával ért véget Viktor Juscsenko ukrán és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egynapos találkozója. A felek egy olyan közös, többlépcsős árvízvédelmi program kidolgozásában állapodtak meg, amelybe bevonnák a kérdésben érdekelt többi országot, nevezetesen Romániát és Szlovákiát is. Mint a tárgyaló felek elmondták: a márciusi árvízhez hasonló katasztrófákat csakis közös összefogással lehet megelőzni. A kö zös program kidolgozására létrehozandó munkacsoport feladata lesz az is, hogy a határon átnyúló programok megvalósítására javaslatot dolgozzanak ki az egyszerűsített határátkelésre is. Viktor Juscsenko elmondta, hogy a program gyakorlati megvalósításához k érni fogják az EU, valamint a különböző nemzetközi pénzügy intézetek, köztük a Világbank támogatását is. A kormányfők egyetértettek a nemzetközi Tisza műszaki alakulat felállításában is, amelynek alapvető feladata a katasztrófa megelőzése lesz. Ukrán kollé gájához hasonló hangnemben nyilatkozott Orbán Viktor is, aki elmondta, hogy felemás érzésekkel érkezett Kárpátaljára. Egyfelől ugyanis szomorú események kényszerítették ki a találkozót, hiszen mindenki számára közismertek azok a bajok, veszedelmek, amelyek et a márciusi árvíz okozott. Ugyanakkor, fogalmazott a magyar kormányfő, tele volt bizakodással is, mert biztosra vette, hogy Viktor Juscsenkóval, akit korábbi találkozójukon olyan partnerként ismert meg, akivel lehet tárgyalni, mindenben szót értenek.
