Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-28
3 bizonyos - hangsúlyozta Szabó Tibor , hogy nem a már említett 25 iroda teszi ezt, hiszen hivatalos magyar állami dokumentumról van szó. Ami az irodák működéséhez szükséges anyagi hátteret illeti, az elnök úgy fogalmazott: a határon túli közhasznú szervezetek magyarországi támogatásokért is pályázhatnak, miként kereshetnek forrásokat odahaza is. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy az elképzelések szerint a külügyi tárca 555 millió forintot fordít majd az ajánló szervezetek létrehozására, az irodák m űködtetésére, illetve a szükséges magyarországi adminisztráció, a döntéselőkészítő és a döntéshozó mechanizmus finanszírozására. Szabó szerint a hasonló szlovák jogszabállyal ellentétben a státustörvény nem írja majd elő az igénylőnek erkölcsi bizonyítvá ny vagy orvosi igazolás bemutatását, a kérelem benyújtásához szükséges hatósági dokumentumokat pedig nem kell magyarra fordíttatni, mivel a helyi irodákban nyilvánvalóan ismerik az adott állam hivatalos nyelvét. Azt viszont a HTMH elnöke megerősítette, hog y a magyar állam - részben vagy teljes egészében - fedezi majd azon iratok hivatalos fordításának árát, amelyeket a "státusmagyaroknak" az anyaországi munkavállaláskor fel kell mutatniuk. Szabó Tibor elmondta azt is, az igazolványt igénylőket nemzetbizton sági szempontból nem vizsgálják, csupán azt ellenőrzik, nincseneke valamilyen okból kitiltva az országból. vissza Nagy Iván Zsolt Meciar a státustörvényt támadja MNösszeállítás Felküldve: 2001. április 28. 9 . oldal Vladimí r Meciar volt szlovák miniszterelnök „a Szlovák köztársaság belügyeibe való durva beavatkozásnak” nevezte a készülő magyar státustörvényt. Meciar, a parlamenti ellenzékhez tartozó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom – Néppárt (HZDS) elnöke, az általa és Hor n Gyula által jegyzett magyar – szlovák alapszerződéssel ellenkezőnek minősítette, hogy a magyar státustörvény majdani rendelkezései nyomán a magyar iskolába íratott határon túli gyerekek anyagi támogatásban részesülhetnek. „Emögött egy másik állam etnikai a rányait megváltoztatni kívánó szándék áll” – mondta Meciar. A parlamenti ellenzékhez tartozó Szlovák Nemzeti Párt, a készülő magyar státustörvényt „lekörözendő”, olyan törvényt készül a parlament elé terjeszteni, amelynek elfogadása esetén a szlovák állam hatezer koronát fizetne azoknak a Szlovákia vegyesen lakott területein élő szülőknek, akik szlovák állami iskolába járatják a gyerekeiket. A párt magyarellenes kirohanásairól ismert elnöknője, Anna Malíková Pozsonyban ismertette a „rossz és igen veszélyes” magyar státustörvény elleni intézkedést célzó elképzeléseit. Mint mondta, a Szlovákia belügyeibe való beavatkozás lehetőségét hordozó jogszabály szemmel láthatóan a magyar kisebbség lélekszámának növelését szolgálja, egyszersmind visszaél a posztkommunist a országok alacsony életszínvonalából adódó helyzettel, amikor a határon túli magyarok három hónapos magyarországi munkavállalásának lehetőségét kínálja. * A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap Magyarország vitatott státustörvénye címmel közölte budapesti tudósítója, Andreas Oplatka terjedelmes cikkét. Az írás beszámol a törvénytervezetben foglaltakról, a Szlovákiában, Romániában és Magyarországon elhangzott bírálatokat ismertetve pedig megállapítja: a szlovák és a román kormány szemszögéből a törvény disz krimináló elemet tartalmaz, amennyiben a két ország polgárai között etnikai alapon megkülönböztetést alkalmaz. A hazai bírálatokkal s a kilátásba helyezett előnyökkel részben elégedetlen külföldi magyarok kifogásaival az a szemrehányás tér vissza – írja Op latka – , amely szerint a magyar kormány nem is veszi komolyan a szétszórt magyar etnikum összetartását és megőrzését, s a törvény mindössze taktikai fogás a 2002. választási év küszöbén. „Ez az érv azonban nem egészen állja meg a helyét, ugyanis Magyarorsz ágon nem túl elterjedt a magyar kisebbségek problémái iránti megértés, különösen, ha ezek pénzbe kerülnek. Így bízvást fel lehet tenni a kérdést, hogy a törvény elfogadása árte a kormánynak, vagy növeli annak népszerűségét.” vis sza
