Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-27
3 kabinetj ének azonnali távozását jelenti. A lépés tovább élezi az amúgy is feszült ukrán belpolitikai helyzetet. A máig Legfelsőbb Tanácsnak nevezett ukrán törvényhozás döntése aligha lehetett kérdéses: 263 „igen” szavazatra mindössze 69 „nem” jutott. Viktor Jusc senko, az egykori bankár elsősorban merész gazdasági reformjaival és nadrágszíjmeghúzó politikájával váltotta ki a kommunisták, illetve a politikai elittel szorosan összefonódó oligarchák haragját. Nevéhez fűződik, hogy az ukrán gazdaság az ország függetle nségének elnyerése óta először mutatta a növekedés jeleit. A kormányfőnek sikerült rendet teremtenie a nyugdíjak és a bérek kifizetése területén is, liberális kezdeményezései ugyanakkor sértették a gazdasági „kiskirályok” érdekeit. „Mint állampolgárnak meg győződésem, hogy az ukrán demokrácia komoly vereséget szenvedett el. Nem hagyom el azonban a politikát. Azért megyek most el, hogy ha eljön az idő, visszajöjjek!” – közölte a szavazás után a kormányfő, akinek a hatályos törvények értelmében azonnal be kell ett nyújtania lemondását. A voksolással egy időben tízhúszezer fős tömeg tüntetett Juscsenko védelmében a parlament épülete előtt. Amikor nyilvánosságra hozták az eredményt, az egyik szervező indítványozta, hogy „falazzák be a démonokat”. Ekkor a tüntetők kartondobozokból jelképes falat építettek. A tüntető tömeg Leonyid Kucsma államfő hivatala elé vonult, mivel szerintük egyértelműen az elnök áll a fiatal miniszterelnök eltávolításának hátterében. A rendőrség azonban nem engedte az épülethez a „Szégyen, s zégyen!” és „El a kezeket Juscsenkotól!” jelszavakat kiabáló demonstrálókat. Hogy valójában milyen szerepet játszott Kucsma Juscsenko megbuktatásában, az egyelőre kérdéses. Az elnök szerda este még egyeztetésre magához kérette a kormányfőt és a parlamenti frakciók vezetőit, de a megbeszélés nem vezetett eredményre. Nem utolsósorban azért, mert az államfő távolról sem állt ki egyértelműen a miniszterelnök mellett. Még a hozzá hű parlamenti képviselőknek is csupán annyit mondott, hogy hozzanak „megfelelő dönt ést”. Számos elemző szerint ugyanakkor magának Kucsmának is rosszkor jön a bizalmatlansági indítvány elfogadása, hiszen a Nyugat szemében mármár kizárólag Juscsenko személye tette szalonképessé a Gongadzeügy kapcsán politikai gyilkosság gyanújába kevered ett államfő rezsimjét. Kucsmának belpolitikai értelemben sem hiányzott, hogy újabb feszültség terhelje az amúgy is kaotikus ukrajnai helyzetet. Bár a márciusihoz hasonló nagyszabású ellenzéki erődemonstrációra egyelőre aligha van remény, az elnök pozíciói korántsem szilárdak. Javier Solana , az Európai Unió külpolitikai megbízottja máris figyelmeztette Kijevet, hogy ne térjen le a reformok útjáról. Diplomáciai források szerint a bizalmatlansági indítvány megszavazása egyben azt is jelzi, hogy Ukrajna mindink ább a nagy testvér Oroszország felé fordul. Moszkvát ugyanis szinte a kezdetektől fogva zavarta Juscsenko Nyugatbarát politikája. Júniusig adott határidőt az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Ukrajnának az ETtagsággal vállalt kötelezettségek teljesít ésére. A közgyűlés azt ajánlja a miniszteri bizottságnak, vegye fontolóra Ukrajna képviseleti jogának felfüggesztését, ha addig nem lép előre az emberi jogok védelmében, s az ígért bírósági és egyéb jogi reformokban – jelentette az MTI . vissza Iliescut támadják a közigazgatási törvény miatt Ion Iliescu román államfő kihirdette a sok vita után megszületett új román helyi közigazgatási törvényt. Ennek értelmében a húsz százaléknál nagyobb arányban jelen lévő nemzeti kisebbségek a hatósági ügyintézés során írásban és szóban is használhatják anyanyelvüket. A jogszabály gyakorlati életbelépésére már csak a Hivatalos Közlönyben való publikálás hiányzik, ennek azonban nincs akadálya. A romániai magyarság számára a törvény legfontosabb előírása az, hogy minden olyan településen, ahol a kisebbségi lakosok száma meghaladja az összlakosság húsz százalékát, a közhivatalokban kötelezően bevezetendő a magyar nyelv, illetve a kétnyelvű táblák használata. A törvény alkalmazását a prefektúráknak kell felügyelniük. A szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt (NRP) azzal fenyegette meg az elnököt, hogy amennyiben a parlament által márciusban véglegesen elfogadott törvényt kihirdeti, kezdeményezik államelnöki tisztségéből történő alkotmányos felme ntését. Corneliu Vadim Tudor, az NRP elnöke azt mondta: „az államfő nem minden román, hanem minden magyar elnöke”. A gyulai magyarok szélsőséges vezetői elszabotálták magyarországi látogatásomat – jelentette ki tegnap Gheorghe Funar. A kolozsvári polgárm ester szerint a gyulai önkormányzati tagok furfangos eljárással azt követően foglaltak állást látogatása ellen, hogy Dancs László polgármester meghívta őt. E „hadicsel” egyetlen célja, hogy „Erdély ügyét a közvélemény figyelmében tartsák” éppen akkor, amik or „Magyarország a trianoni szerződés megsemmisítését követeli, s az erdélyi megyékben élő románoknak igazolványokat akar osztogatni” – írta kolozsvári tudósítónk. vissza Tibori Szabó Zoltán
