Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-23
8 Európa jövőjét nagymértékben alakítják majd a régiók Gui Angéla Munkatársunktól Felküldve: 2001. április 23. 9 . oldal A középeurópai államok azért váltak felemássá és „kompországokká”, mert modernizációjuk során nyugat i mintákat kényszerítettek rájuk – hangsúlyozta Schöpflin György, a londoni egyetem professzora a Teleki László Intézet KözépEurópa Tanulmányok Központjában (TLI) megrendezett Nemzeti identitás és kisebbségpolitika az ezredforulón című konferencián. Schöp flin György kifejtette, hogy a külső normák nem váltak a helyi társadalmak értékrendszereinek szerves részévé, és így a lokális elvárásokkal egymást keresztezve és gyengítve éltek, élnek tovább. A tudós szerint a reformáció és az ellenreformáció korában in dult meg a modernizációs folyamat, amely a francia forradalom után is folytatódott, létrehozva a modern állam és nemzet formáit. Az a tény viszont, hogy KözépEurópában mindmáig léteznek etnikai és nemzeti konfliktusok, azt bizonyítja: nem tekinthető telje sen eredményesnek a társadalom és a politika átalakulása. A totalitárius rendszerek szintén ezért lehettek sikeresek a régiónkban – ecsetelte a professzor. Hozzátette: az európai integrációhoz kapcsolódó átalakulási folyamatok nagy- mértékben különböznek a múlt felzárkózási törekvéseitől, hiszen a középeurópai társadalmak túlnyomó többsége támogatja ezt a folyamatot. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne csak az elit, hanem a társadalom szintjén is eredményes legyen az integráció – az emberek többsége ugyani s egyelőre úgy fogja fel a bővítést, mint aminek kötelességből kell eleget tenni, mert nincs más lehetőség. Grúber Károly, a Berzsenyi Dániel Főiskola Európa Tanulmányok Intézetének tanára felhívta a figyelmet arra, hogy Európa jövőjét nagymértékben alakít ják majd a régiók. Az Európai Unió állam nélküli nemzetei – a skótok, a walesiek, a katalánok – felismerték, hogy az integráción belül, regionalista programmal is elérhetik nemzeti céljaikat. Ez pedig példaértékű lehet KözépEurópa nemzeti kisebbségeinek i s – hívta fel a figyelmet Grúber Károly. Kántor Zoltán, a TLI KözépEurópa Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa rámutatott, hogy a nemzeti kisebbségek elsősorban olyan államokban szervezik meg intézményeiket nemzetietnikai alapon, illetve hoznak létre etnikai pártokat, amelyekben jogaikat, identitásukat veszélyeztetve érzik. A nemzeti kisebbségek politikai célja az államon belüli kisebb egységek és az önálló intézményrendszer megteremtésére irányul, a nemzetállami politika pedig ezeket a törekvés eket ellenzi a leginkább, hiszen így az állami szuverenitást belülről kérdőjelezik meg. Kántor szerint ezért viszonyulnak Romániában annyira „hisztérikusan” az autonómia és a föderalizmus kérdéséhez, valamint ebből kifolyólag olyan lassú és bonyodalmas az adminisztratív decentralizáció. A magyar kormányok kisebbségpolitikájáról szólva Bárdi Nándor, a TLI KözépEurópai Tanulmányok Központjának tudományos főmunkatársa úgy véledett, hogy Antall József miniszterelnöksége alatt a kisebbségpolitika nemzetközi emb eri és kisebbségjogi normáknak megfelelő megalapozása történt. A jelenlegi kormány új külpolitikai felfogásában Magyarország már nem közvetíteni akar, hanem „móló szerepet” kíván betölteni. Az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvést az egész nemzet fel zárkózásaként képzeli el, a tűzoltó jellegű válságkezelés helyett pedig a programfinanszírozást helyezi előtérbe. vissza Halogatják a magánegyetem engedélyezését Gózon István MTI (Kolozsvár) A román akadémiai akkreditációs (CNE AA) bizottság olyan feltételekhez kívánja kötni a tervezett magyar magánegyetem ideiglenes működési engedélyének megadását, amelyek nem szerepelnek az érvényben lévő román törvényekben, illetve ellentmondanak azoknak - derül ki
