Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-21
4 Pataky István Szerző Felküldve: 2001. április 21. 8 . oldal A kétoldalú megállapodások teljesítése, a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok további szélesítésének lehetőségei, a határ menti együttműködés, valamint az integrációs fol yamatok mindkét országot érintő kérdései szerepelnek többek között Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök hétfői, budapesti megbeszélésein. Az 1998. őszi választások után hivatalba lépő pozsonyi kormány vezetőjének ez az első hivata los magyarországi látogatása. Lapunknak adott interjújában a szlovák miniszterelnök kiemelte: az a tény, hogy Pozsonyban és Budapesten egyaránt jobbközép irányzatot képviselő kormány van hatalmon, alapvetően megkönnyíti a kétoldalú kommunikációt. Pozsonyba n a koalíció pártjainak többsége jobbközép irányvonalat képvisel, akárcsak a budapesti koalíció. Mennyiben befolyásolja ez az ideológiai hasonlóság a szlovák – magyar együttműködést? – A politikában, a nemzetközi kapcsolatokban a nézőpontoknak általában lény eges szerepük van a kérdések kezelésében. Kormányaink ideológiai hasonlósága megkönnyíti közöttünk a kommunikációt. Mivel mindketten hasonló értékeket tisztelő pártokat képviselünk kormányfőként, nem csupán miniszterelnökökként van alkalmunk találkozni, ha nem olyan nemzetközi fórumokon is egyeztetünk, amelyeknek tevékenysége a két vezető politikai párt – a Fidesz, illetve az SDKO – irányvonalával áll összefüggésben. Megemlítem itt az Európai Néppárt nemrég Szófiában tartott rendezvényét, azt megelőzően pedi g a madridi, a berlini vagy a múlt évben a lengyelországi gdanskbeli tárgyalásokat. A kölcsönös politikai bizalom a kormányok között fennálló és a már említett ideológiai hasonlóságon kívül ugyanakkor támaszkodhat – és hála mindkét kormány törekvésének, tá maszkodik is – a kétoldalú alapszerződésre is. – A szintén koalíciós partner Demokratikus Baloldal mindent megtesz a Magyar Koalíció Pártja céljainak meghiúsításáért, a közigazgatási reform kapcsán is egyre mélyebb az ellentét a koalíción belül. Fenntartha tó lesze ilyen formában a jelenlegi koalíció a következő választásokig? – A közigazgatási reform a jelenlegi kormány legnagyobb reformterveinek egyike. Nem egy napra vagy egy hétre szóló reformokról van szó, hanem egy hoszszú távú reformtervről, amelynek alapgondolata az önkormányzatok második fokának létrehozása, valamint az államigazgatás decentralizálása és megreformálása a szubszidiaritás elve alapján. A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy az állam korábbi hatáskörének nagy részét megfelelő pénzü gyi fedezet mellett a magasabb önkormányzati egységek, a városok és a községek hatáskörébe helyezi át. Érthető tehát, hogy ezt a fontos döntést széles körű vita előzi meg, hogy a nézőpontok a reform egyikmásik részletével kapcsolatban ellentétesek. Ez tul ajdonképpen természetes egy olyan koalíció esetében, amelyet különféle ideológiájú pártok alkotnak. A fontos az, hogy az eltérő nézetek tiszteletben tartása mellett ne tévesszük szem elől a lényeget, azaz képesek legyünk dönteni a közigazgatási reformok me gindításáról. – A szlovákiai magyarságnak kiemelt fontosságú kérdés a nyitrai magyar egyetemi kar létrehozása. Ön miként vélekedik erről a kérdésről? – Véleményemet jól tükrözi, hogy idén januárban jómagam is igennel szavaztam arra a kormányhatározatra, am elyben a kabinet javasolja a nyitrai Konstantin egyetem mellett egy önálló kar létrehozását pedagógusok, kulturális és népművelési szakemberek magyar nyelvű képzésére. A határozat szerint az oktatási miniszternek támogatni kell a kar létrehozását, a pénzüg yminiszternek pedig a kormány idei tartalékából el kell különítenie a megfelelő anyagi eszközöket a terv megvalósításához. A tervezettel kapcsolatos többi határozat ugyanakkor már az egyetem hatáskörébe tartozik, amelybe a kormány nem tud és nem is akar be leszólni. – Térségünkben sokan megdöbbenéssel vették tudomásul az orosz tőke megjelenését. Szlovákiából azonban – nyugati elemzők szerint – gyakorlatilag „ki sem vonult” Oroszország, megtartva befolyását. Sikerülte mára meggyőzően változtatni Pozsonynak a Meciarkormányzás alatt nyilvánvalóvá vált Moszkvairányultságon?
