Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-21
2 Sztrájk az újvidéki tévénél – „Figyelmeztető sztrájkot kezdtek péntek délután az RTS szerbiai állami tévérádióhoz tartozó Újvidéki Televízió műszaki alkalmazottai, bérüknek az anyaintézmény bérszintjével történő kiegyen lítését követelve.” – (Nszv.8.o.) http://www.nepszava.hu/ Sikeres kampány Szlovéniában – (MN.2.o.) http://www.magyarnemzet.hu/ S ZLOVÁKIA „Hasonló értéket képviselünk” – Mikulás Dzurinda szerint a magyar kártya kijátszása már a politikai folklór része Szlovákiában – (MN.8.o.) Mikulás Dzurinda : Nem engedünk nemzeti türelmetlenséget – (Nsz.16.o.) http://www.nepszabadsag.hu/ Ismét magyarellenes falfirka Kassán – Péntekre virradó éjszaka ismét magyarellenes falfirkák jelentek meg a kassai magyar iskola kapuján - (MH.2.o.) http://www.magyarhirlap.hu/ Ismét falfirka Kassán – (Nszv.8.o.) Ismét magyarellenes falfirkák Kassán – (MN.1.o.) http://www.magyarnemzet.hu/ Cikkek: Státustörvény: több a semminél Az erdélyi magyar közv éleményt 1998tól időnként felfelkavarta a státustörvény, a kettős állampolgárság, a külhoni állampolgárság vitája. A különböző álláspontok annyira összemosódtak a köztudatban, hogy mire a törvény az országgyűlés elé került, a közember már nem tudja, mirő l is vitáznak Budapesten. Gál Mária (Kolozsvár) írása a NÉPSZAVÁNAK "Vane még hely a magyar állampolgársági listán?" - ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordulnak az erdélyi magyarok azokhoz a területi RMDSZszervezetekhez, amelyeknél mindmáig aláírásukk al támogathatják az MVSZ külhoni állampolgárság kezdeményezését. A lakosság nincs tisztában e fogalmakkal. A törvény tartalmát többékevésbé ismertette az erdélyi magyar sajtó, ám a lakosság még mindig magyar állampolgárságot vagy a schengeni határzár élet be lépése utáni szabad mozgást remél. A politikai események iránt érdeklődő erdélyi magyarok körében hosszú időn át folyt a vita a státustörvényről, a vélemények nagyon megoszlanak. A törvény tartalmának alakulása kezdetben kiábrándulást keltett, mivel épp a legfontosabbat, a Magyarország EUc satlakozása utáni szabad beutazást nem oldja meg. A biztosított jogok kapcsán is megoszlanak a vélemények. Egyesek úgy vélik, hogy első lépésként mégiscsak több a semminél, és szimbolikus értéke kétségbevonhatatlan. Mások úgy tartják, hogy a jogszabály tul ajdonképpen csak a már meglévő jogokat szentesíti. A vélemények eltérnek, menynyire szerencsés megoldás a "ki a magyar" intézményes elbírálása, illetve mennyire segíti a szülőföldön maradást a törvény. Egyesek szerint a magyar kormány tulajdonképpen a várh ató magyarországi demográfiai csökkenést próbálja pótolni a határon túli magyarok soraiból, de megfogalmazódott olyan vélemény is, hogy az Orbánkabinet végre nemcsak szavakkal, hanem konkrétan is segíteni kívánja a határon túliak szülőföldön maradását. Az igazolvány elnyerésének procedúrája kapcsán félelmek fogalmazódtak meg, diszkriminációként értelmezheti a román többség. Mindezek ellenére általános a várakozás. Még azok sem örülnek az SZDSZ elutasító álláspontjának, akik értéktelen szimbólumnak tartják a törvényt. A romániai magyar politikusok
