Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-20
8 A nemzeti összetartozás törvényének nevezte a külügyminiszter a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény tervezetét tegnap a parlamentben. A szocialisták nevében Tabajdi Csaba a javaslat elfogadása melle tt érvelt, az SZDSZ azonban továbbra is szemfényvesztésnek tartja a tervezetet. A magyar külpolitika három célkitűzése tekintetében, lényegi kérdésekben konszenzus van a politikai pártok között – hangsúlyozta Martonyi János miniszteri expozéjában. Kijelent ette: a kormány éppen ezért arra törekszik, hogy a státustörvény tervezetét a lehető legszélesebb támogatottsággal fogadja el a parlament, így kész az építő elképzeléseket beépíteni a javaslatba. A külügyminiszter kifejtette: a kormány nemzetpolitikájának az a fő célja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön boldogulva őrizzék meg identitásukat, ezért a státustörvény tervezete is az olyan támogatásokra helyezi a hangsúlyt, amelyek az otthon maradásra és nem elvándorlásra ösztönzik a magyarokat. Mint mondta, felmérések igazolják, hogy a státustörvény életbelépését követően a határon túlról az anyaországba települni szándékozók száma akár felére is csökkenhet. Hozzátette: a javaslat a nemzetközi jog előírásaival és a kétoldalú szerződésekkel összhangban készült. A tárcavezető történelmi jelentőségű körülménynek nevezte, hogy Magyarország valamennyi szomszédjával baráti kapcsolatban áll. Martonyi a tervezet keretjellegének szükségességét azzal indokolta, hogy a kedvezmények értékhatárának változtatása a j ogszabály gyakori módosítását okozná. Elmondta: a törvény várható költségeit az átlagosnál nehezebb megállapítani, becslések szerint 7800 ezren fogják a magyar igazolványt igényelni. A Fidesz vezérszónoka, Németh Zsolt úgy vélte: „A tervezet elfogadása ho zzájárul majd nemzetünk nyolcvanéves Trianonproblémájának megoldásához, a státustörvény nélkül nem lenne valóságos a múlttal való szembenézésünk.” Szerinte a szomszédos országokban ma már egyre kevésbé szégyen magyarnak lenni, s a jogszabály sikere kitelj esítheti a határon túli magyarok általános pozitív megítélését. A határokat nem változtathatjuk meg, de felülemelkedhetünk a megosztottságon – hangsúlyozta a külügyi államtitkár, aki szerint a határok lelki határokká is váltak. „A törvény célja, hogy a hat áron túli magyarok otthon élve itthon érezhessék magukat az anyaországban is” – fogalmazott a Fidesz szószólója. Tabajdi Csaba az MSZP támogatásáról biztosította a tervezetet. Pártja módosításokat fog benyújtani. Az anyaországi munkavállalás időtartamát három hónapról hat hónapra növelnék, és bővítenék a szülőföldön nyújtandó támogatásokat is. A szocialisták az auton ómiát tartják a megoldásnak, szerintük azt kellene elérni, hogy a többségi nemzet lássa be az önrendelkezés szükségességét. Szentgyörgyvölgyi Péter, az FKGP frakcióvezetője is leszögezte: a javaslat a határon túli magyarok érdekeit szolgálja. SzentIványi István, az SZDSZ frakcióvezetője szemfényvesztésnek és becsapásnak nevezte a tervezetet. A szabad demokraták nem szavazzák meg a tervezetet – szögezte le. Kelemen András, az MDF nevében, egyértelmű támogatását jelezte. Csurka István, a MIÉP frakcióvezetője szintén a tervezet elfogadása mellett érvelt. Minden párt támogatja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2000. évi tevékenységéről szóló jelentést, amelynek tárgyalását tegnap kezdte meg a T. Ház. Sándor István, az ÁSZ alelnöke rámutatott: a javuló tendencia elle nére nem tekinthető kielégítőnek a költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási, beszámolási és belső ellenőrzési tevékenysége. A felhasznált ráfordítások ellenőrzésénél a számvevőszék nem talált megfelelő dokumentumokat a valóságos költségekről. Közölte: a becslések szerint a tényleges költségek az engedélyezett keret háromnégyszeresét tették ki. vissza Magyar győzelem egyetemügyben 20010420 (a nyomtatott MH cikke) Úgy tűnik, végképp elbukott a Corneliu Vadim Tudor (képünk ön) elnökölte NagyRománia Pártnak az a javaslata, hogy minden újonnan induló kisebbségi nyelvű felsőoktatási intézményben kötelező módon román nyelvű szakot is létesítsenek. A kormány vezető pártja ugyanakkor ígéretet tett az RMDSZnek arra, hogy nem támo gatja ezt a módosítójavaslatot. Ezzel megnyílt az út afelé, hogy a szenátus plénuma is elutasítsa a magyar egyetemek létét veszélyeztető NagyRománia párti kezdeményezést. vissza Támogatja a státustörvényt a pártok többsége NÉP SZAVAinformáció Az Országgyűlés tegnapi ülésén megkezdte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló javaslat általános vitáját. Martonyi János külügyminiszter expozéjában a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a tervezetet, hozzátéve, az kerettörv ény, vagyis a részleteket a kormánynak és a minisztériumoknak kell kidolgozniuk. A kormány fő célja, hogy a határon túli
