Reggeli Sajtófigyelő, 2001. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-03-30
6 Semmilyen megye ügye nem áll összefüggésben az ország integritásával, mert azt az alkotmány garant álja, és veszélyeztetettség esetében az állam fegyveres erői szavatolják. A szlovák politikusok azonban ezt másképp gondolják. A történelem kelepcéjében, a háború szellemében élnek, leragadtak valahol Trianonnál. A magyarokkal nem partnerként, hanem potenc iális ellenségként számolnak. Olyanokat hallunk például, hogy Nyitrán nem lehet magyar a „főispán”, mert az egy szent szlovák város. A kulcsfontosságú déli üzemek nem kerülhetnek magyar kézbe (és valóban, a vágsellyei Duslo, a komáromi hajógyár vagy a déli húskombinátok kizárólag szlovák kézbe kerülhettek). A Csallóköz alatt pedig ivóvíz van, amely stratégiai fontosságú Szlovákia szempontjából. Még a legkiválóbb demokraták is bedőltek ennek – Dzurinda kormányfő csakúgy, mint Ivan Mikloš kormányalelnök és Ni ňanský, a reform ügyeiért felelős kormánybiztos, aztán több független értelmiségi is, akik az MKP politikusainak ugyan magánbeszélgetésekben megjegyzik, hogy nem volna ellenükre egy magyar többségű megye, de a „politikai helyzet” ezt sajnos nem engedi, ezé rt a nyilvánosság előtt hallgatni kell róla. Kinek kell az ilyen jóindulat? Ki beszéljen erről nyilvánosan, ha nem a legerősebb kormánypárt politikusai? A mi magyarjainknak Trianon után meg kellett békélniük hazájuk elvesztésének gondolatával. Nyolcvan év után elmondhatjuk, hogy képesek voltak erre. Csak a szlovákok nem voltak képesek. A többségük még ma sem képes a magyarokkal szembeni legcsekélyebb empátiára sem – mintha még mindig az lenne az érzésük, hogy Trianon Szlovákiának olyat adott, ami nem járt ki neki, és félelmüket gyerekes erőszakoskodással igyekeznének túlkiabálni. Trianon tehát nem a magyar, inkább a szlovák fejekben kísért. Csupán a Demokrata Párt öt parlamenti képviselője – Zajac, Šebej, Langoš, Osuský, Tatár – érzi a magyarokat partnerne k. Csak ők tartanak ki amellett, hogy a reform valamennyi kormánypárt támogatásával kerüljön elfogadásra. Ők nem félnek támogatni szavazataikkal az MKPt. S éppen ők azok, akiket a szlovák politikai életben már évekkel ezelőtt kiszorítottak, s végeredményb en még saját pártjukban is vereséget szenvednek. Amikor a koalíció elutasította az MKP elképzelését a közigazgatási reformról, sokan fellélegeztek. Csakhogy közben kiderült, hogy a koalíció végre „tiszta” szlovák része is képtelen a megegyezésre. Az egy é ve fennálló 12 megyés egyezséggel szemben a Polgári Egyetértés Pártja és a Demokratikus Baloldal Pártja 8 megyéről kezdett beszélni. A be nem vallott ok: ők keleten erősek, és nincs szükségük az erejük felaprózására. Ezen kívül feltehetőleg számolnak már a Mečiarféle mozgalommal is a választások után, és így elfogadták Mečiar elképzelését az ország felosztására annak ellenére, hogy ellenzéki korukban ezt élesen bírálták. Dzurinda 12 megyét akar, mivel ő mint keleti ezzel az új megyeközpontok atyjává válik a saját szülőföldjén. Nyugaton a helyzet változatlan, mondta a miniszterelnök, és nem tévedett. A mi magyarjaink nem kaptak egyetemi kart, a községeik sem kaptak földet, és a megyékben, amelyekben élnek, a szlovákság többségének „biztonságát” élvezhetik. Szlovákia pedig továbbra is csak egy provinciális társadalom marad, ahol mindig a kicsinyesség győz. vissza Štefan Hríb Készítette: Boér Krisztina és Lőrincz Zsuzsa * a Figyelőben előforduló rövidítések : - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdasá g
