Reggeli Sajtófigyelő, 2001. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-03-29
5 övékbe az lesz beleírva, hogy "magyar hozzátartozói igazolvány". Ennek az etnikai diszkriminációnak csak akkor lenne valami értelme mivel mindkét irattal ugyanolyan jogok járnak , ha valamiféle nemzeti kataszter készül a magukat magyarnak vallókról. Az igazolvány tulajdonosai ingyen használhatják a magyarországi könyvtárakat , s jelentõs utazási kedvezményekben részesülnek: díjmentesen utazhatnak tömegközlekedési eszközökön a 6 éven aluliak és a 65 éven felüliek, s évente négyszer 90 százalékos helyközi utazásra szóló kedvezményre jogosultak a többiek. A felsõoktatásban gyakor latilag a magyarországi diákokéhoz hasonló kedvezményeket élveznek, s a szomszédos országokban magyar iskolában tanulók is jogosultak lesznek az anyaországi diák, a tanárok pedig a pedagógusigazolványra. A kormánynak a határon túli magyar diákok évi 20 e zer forintos támogatására szõtt tervei ellentétben állnak azzal, hogy a tervezet szerint a szülõföldön csak olyan támogatást nyújt a magyar állam, amelyet pályázaton lehet elnyerni egy közhasznú szervezettõl (a magyar oktatási miniszter által elismert magy ar tannyelvû iskolába kell járnia annak a diáknak, aki oktatási támogatásra igényt tart). Valószínûleg az etnikai diszkrimináció vádját szeretné elkerülni a kormány, ezért a pályázaton nyerteseknek polgári jogi szerzõdést kell kötniük a támogatás feltétele irõl a közhasznú szervezetekkel. A pályázatot például mindig az adott országban létrehozott szervezethez kell beadni, amely véleményezi, majd Magyarországra küldi a kérelmet, ahol egy másik dönt, és az folyósítja a pénzt is. A munkavállalásra és az egészs égügyi ellátásra vonatkozó elképzelések a legvitatottabbak. A tervezet szerint a "magyar igazolvány" tulajdonosa három hónapra munkát vállalhat Magyarországon, ami kérésre meghosszabbítható, ám nemzetközi szerzõdések miatt 183 napnál nem lehet több (ez a k edvezmény csak Magyarország EUcsatlakozásáig tarthat). Egészségügyi ellátást egyrészt a munkavállalók kaphatnak, mivel nekik, illetve munkaadóiknak fizetni kell a Magyarországon szokásos járulékokat, másrészt továbbra is mód lesz olyan beavatkozások elvég zésére, amelyekre a szomszédos országokban nincs lehetõség. A pártok közül eddig az SZDSZ ellenezte a legvehemensebben a tervezetet, kétségbe vonták a "magyarságigazoló" szervezet szükségességét, s a fõ hangsúlyt inkább a szülõföldön való támogatásra hely ezték volna. A kisgazdák és a MIÉP valószínûleg támogatják a tervezetet, s fenntartásai ellenére az MDF is megszavazza majd. A szocialisták egyelõre nem döntöttek véglegesen, Tabajdi szerint még sok kifogásuk van a tervezettel szemben. A három hét múlva ke zdõdõ parlamenti vita mindenesetre élesnek ígérkezik, s várhatóan a törvény téma lesz még a jövõ évi választási kampányban is, hiszen a státustörvény a tervek szerint 2002. január 1jén lép életbe. Vissza Nemzetiségi kar Nyitr án? Áprilisban döntenek a koalíciós indítványról A szlovák kormány által is támogatott magyar kar megnyitása helyett nemzetiségi kultúrák karának megalapítását javasolja az a tervezet, amelyet az elmúlt napokban nyújtottak be a nyitrai egyetem akadémiai s zenátusához. A rektor szerint a két indítványról áprilisban vagy még később döntenek. A nyitrai Konstantin Egyetem akadémiai szenátusának valóban benyújtottak olyan javaslatot, amely azt indítványozza, hogy a szlovák kormány által ajánlott magyar pedagóg iai kar helyett nemzetiségi kultúrák kara nyíljék meg – erősítette meg lapunk értesülését Daniel Kluvanec rektor. A dokumentum szerzője Ivan Macura nyitrai egyetemi oktató, aki szerint az új karon nemcsak leendő magyar pedagógusokat képeznének, hanem tudom ányos munkatársakat és kultúraszervező szakembereket is. Ezért a karhoz csatolnák a hungarisztikai és a roma tanszéket, és olyan intézetet is létrehoznának, amely a szlovákiai németek, csehek, horvátok, bolgárok, lengyelek és zsidók anyanyelvi művelődését szervezné. A rektor lapunknak cáfolta azokat a vélekedéseket, melyek szerint ez a javaslat azért született, hogy a magyar kar létrehozását megakadályozza. – Ez csupán a másik alternatíva, az első a Dzurindakormány ajánlása. A döntés joga az akadémiai szen átusé, amely alaposan mérlegeli a kar létrehozásának szakmai és anyagi feltételeit. „Hurrámódszerrel” nem lehet semmilyen kart nyitni, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a testület áprilisra tervezett ülésén döntés születik – vélekedett a rektor. Szigeti L ászló oktatásügyi államtitkár lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az általa felkért szakemberek már dolgoznak a magyar kar akkreditálásához szükséges dokumentumon. Rámutatott arra is, hogy a Dzurindakabinet által megajánlott tízmillió koronás anyagi támo gatást kizárólag a magyar kar megalakítása esetén folyósítja a pénzügyminisztérium. László Béla, a nyitrai magyar egyetemi oktatók és hallgatók szekciójának vezetője szerint szakmai szempontból kizárt, hogy idén szeptemberben megalakuljon a magyar kar. Ked vező jel, hogy a következő tanévben annyi szakpárosítás nyílik magyar nyelven, amelyre a nyitrai magyar pedagógusképzés több mint négy évtizedes története során nem volt példa. Vissza Szilvássy József
