Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-03-02 / 9. szám
Még j&ni kell, még jőnl fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI (fauzdiOK *%cM$anlci*M PRICE 10 CENT* Canada’s Larges! and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA! 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon : LE. 6-0333. XIII. évfolyam, 9. szám. Vol. XIII. No. 9. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. március 2, szombat Zavar az USA politikájában! Erélyesebb dél-amerikai akciót-követel minden szabadságszerető ember -nemcsak Dél- Ameri kában, illetve az egész nyuga-ti kontinensen, hanem az egész világon. Azok, akik szivükön viselik a kommunizmus elleni küzdelmet — más szavakkal az emberi szabadság eszméjét — nincsenek megelégedve Washington politikájával, mert úgy érzik, hogy az a nagyszerű erély, az a -lendület, amely a tavaly októberi kubai krízis alkalmából jellemezte Kennedyt és kormányát, valahol megtorpant. Amikor Hruscsov meghunyászkodva az amerikai fölény előtt kivonta Kubából a rakétákat és atombombaszállitó repülőgépeket, s amikor éppen emiatt a gyengesége miatt talán végleg elvesztette Vöröskina támogatását is —, ami-kor a kommunizmus egyik kudarcot a másik után kénytelen volt lenyelni —, akkor úgy látszott, hogy a kerék forgási iránya végre-valahára -megváltozott s a kommunista pestis kiirtása közel van. Az ellenség lényegében meg volt verve —, csak az üldözés maradt volna hátra, s ezt kellett volna folytatni a vflág 'legutolsó zugáig. Nem állítjuk, hogy a -kommunisták kiheverték volna a tavaly szenvedett csapásokat, sem azt, hogy a szovjet és Vöröskina közötti ellenségeskedés alábbhagyott volna. Még ma sem volna késő a helyzetet kihasználni, s a tavaly októberihez hasonló fiatalos hévvel és a tényleg meglévő katonai és politikai fölény teljes bevetésével ma is fel lehetne göngyölni a moszkvai lázitókat és szabotőröket a nyugati kontinensen, Afrikában és folytatólag fel lehetne szabadítani KeletJEurópát is. Ehhez azonban elhatározás kell, beleértve a kockázat vállalását is. Az az USA, amely teljes joggal érzi magát a világszabadság védelmezőjének, s amely az ezzel kapcsolatos védelmi kötelezettségeit mindenkor teljesíti, nem állhat meg nyitott kapuk előtt. Ha az amerikai fegyveres erő Európában, Ázsiában és Afrikában készenáil arra, hogy a kommunisták hódítási kísérleteit visszaszorítsa, akkor ennek a védelmi politikának logikus következménye az, hogy a kommunisták elleni támadás utján is meg kell védelmezni az amerikai országokat ott, ahol. a védekezés egyetlen eszköze a támadás. Ezt a támadást meg kell indítani elsősorban Kubában, másodsorban pedig a többi latinámérikai ország' kommunista -tűzfészkei ellen.-Hogy egyes délamerikai országok ultranacionalista körei "beavatkozásának érzik és ezért ellenzik a fegyveres beavatkozást Kubában, ez részben a kommunista bujtogatásnak, részben az ezekben az országokban fennálló szociális igazságtalanságnak, részben történelmi emlékeknek köszönhető. A délamerikai országok nagy részében a kormány nem birja a nép teljes bizalmát, illetve a nép nagy része nem tudja pontosan, mi az érdeke. Sok helyen irigységgé! néznek az amerikaiakra és a kormány különböző posztjain ülő barátaikra. Az amerikai vállalkozókat, pénzembereket, szakembereket és turistákat Vagy félisteneknek nézik — s akkor nem értik, miért nem segítenek azonnal és mindenütt a gazdasági nehézségeken —, vagy közönséges, mindennapi embereknek tekintik őket, s akkor nem értik, miért oly gazdagok azok s -miért oly szegények ők maguk? Ez a tipikusan délamerikai magatartás az, amely tápot ad az úgynevezett castroizmusnak, s az csak természetes, hogy a kommunisták világhóditásra irányuló politikájukban teljes mértékben kihasználják ezt a helyzetet. A tavaly októberi kubai krízis azzal ért véget, hogy Kennedy ígéretet tett arra, 'hogy Kubában nem fogja erőszakkal meg-dönteni a kommunista rendszert mindaddig, amig Castroék nem fenyegetik az Egyesült Államok, vagy más amerikai országok függetlenségét. Az USA elleni katonai fenyegetés — katonai szakértők szerint — ma nem áll fenn, annak ellenére, hogy Kubában 17.000, mások szerint 30.000 orosz katona állomásozik. Hogy azonban a többi amerikai állam elleni felforgató tevékenység fennáll, Kubából indul ki, orosz pénzen táplálkozik, arról minden nap újabb, egyre megdöbbentőbb adatok érkeznek. Itt volt mindenekelőtt Betancourt venezuelai államelnök washingtoni látogatása, amely most éppen folyamatban van. A látogatást, amelynek hivatalos célja a Kuba elleni össz-amerikai politika megbeszélése volt, műfelháborodás özöne előzte meg, mindenütt a rubelekkel pénzeit hivatalos és nem-hivatalos délamerikai 'kommunisták és szuper-nacionalisták részéről. Ennek a hullámnak egyik főepizódja volt az Anzoategui nevű venezuelai gőzösnek kommunista kalózok által való erőszakos birtokbavétele. Mint tudvalevő, a vörös kalózok fegyverrel foglalták el a hajót, kapitányát és legénységét fogságban tartották, s kijelentették, hogy tettüket Betancourt amerikai látogatása elleni tüntetésként tekintik. Ezután a hajó a nyílt tengerre szállt és Kuba felé vette az útját. Castro nyomban kijelentette, hogy a kalózokat — és minden hasonló "felszabadító jellegű" kaíóztett elkövetőit védelme alá veszi. Ennél élénkebb bizonyíték nem kell arra, hogy az egész hajórablás Kubából volt finanszírozva, illetve végrehajtva. A kalózok végül is nem jutottak el Kubába, hanem irányt változtatva Braziliába hajóztak, ahol a hajót visszaadták, az egyébként sértetlen foglyokat szabadonengedték, majd a brazil hatóságok rendelkezésére bocsátották magukat. Az egyébként éretlen kaland furcsa része az, hogy Brazília nem adta ki a kalózokat Venezuelának, hanem nekik "politikai menedékjogot" biztosított. Miután a kalózkodás nemzetközileg üldözendő bűncselekmény, a brazil kormány tulóvatos határozata mögött a nagyszájú kommunistáktól való félelem húzódik meg. A helyes az lett volna, ha a brazilok a vörös kalózokat azonnal kiszolgáltatják Venezuelának, s azokat azon nyomban nyilvánosan felakasztják^ a holttesteket pedig elküldik Castro címére. Lehet, hogy az ilyen megoldás középkori izü, vagy kegyetlen, de enyhe gyermekmese lett volna ahhoz képest, amit Castro tett, egyre tesz és tenni fog, hogy Moszkvának szállást csináljon Amerika földjén, s hogy saját népét minél hamarabb huszadrendü szovjet rabszolga-polgárrá változtassa. Adjuk azonban át a szót Betancourt elnöknek, aki a castroizmus elleni küzdelem legavatottabb vezére Latin- Amerikában. Betancourt a Kennedy vei folytatott tárgyalásai során 3 fő pontból álló programot javasolt a nyugati táborba tartozó minden ország számára: 1. A Castro-féle kormány ellen egyre fokozódó gazdasági blokádot kell felállítani és könyörtelenül végrehajtani. 2. Kubát úgy a tengeren, mint a levegőben blokád alá kell venni, hogy igy akadályozzuk meg az onnan kiinduló orosz eredetű judáspénzek áramlását és az ott kiképzett szabotőrök exportálását a többi amerikai ország felé. 3. A kubai nép Castroval szemben érzett gyűlöletének kihasználásával aktivan támogatni kell a diktátor kormányának felszámolására irányuló helybeli kubai mozgalmakat. A program végrehajtásához tartoznék egyebek között: mindennemű hajó- és légijárat megszüntetése Kuba felé —-, a Kubába irányuló minden utazás azonnali megtiltása —, a kubai fegyvereket kicsempésző hajók feltartóztatása és elkobzása és a világ minden részén a kubai követségek és egyéb úgynevezett kormányküldöttségek vesztegzár alá helyezése. Nem tudjuk, hogy Kennedy megigérte-e a Betancourt által előterjesztett program végrehajtását. Valószínű, hogy valamilyen megállapodás létrejött a két államférfi között, s hogy ennek komoly hatása lesz a közeljövőben. Az is lehet, hogy az események 'további fejlődése során végül mégis elindul a Kuba elleni katonai akció. Castro saját eszelős szemtelenségében valószínűleg nemsokára bő alkalmat fog erre szolgáltatni. Erre való tekintettel a Kennedy— Betancourt találkozóról a következő közös nyilatkozatot adták ki: "Mindkét ország elnöke az Amerikai Országok Szövetsége (OAS) utján kívánja elérni azt, hogy minden amerikai ország minden hatalmában lévő eszközt fel fog használni, hogy az amerikai kontinens minden államában továbbra is demokratikus kormányzási rend maradjon fenn. Ezzel kapcsolatban minden ország teljes hozzájáró lásá't adja a nyugati kontinens gazdasági kifejlesztésére és szociális berendezkedésének javítására irányuló minden programhoz. Különösen vonatkozik ez a venezuelai olajforrások termékeinek a nyugati kontinensen való értékesítésére". Itt jegyezzük meg, hogy Kanada az egyetlen ország ezen a kontinensen, amely nem tagja az OAS-nak. Lehet, hogy a közelgő, választás során ez a kérdés is egyike lesz a választási programnak valamelyik párt részéről. A zavart tehát, amely jelenleg az amerikai politikát jellemzi, sokféleképp lehet magyarázni. A mi véleményünk szerint, ha Kennedy nem folytat erélyesebb politikát, teljesen elveszíti a szabadságszerető népek tiszteletét — beleértve magát az amerikai népét is. A kommunizmussal nem megegyezni kell, hanem el kell pusztítani. U VILÁG KÖRÜL Woodrow Wilson Népszövetség es a Az ország hangulata reformokat követelt, amikor Woodrow Wilsont 1911-ben elnökké választották. Az uj elnök előzőleg a Princeton Egyetem elnöke és New Jersey állam kormányzója volt, ahol igen üdvös változtatásokat léptetett életbe. Elnökségének első évében Wilsonna-k tényleg sike* rült radikális újításokat be- I vezetnie. A behozatali vámoj kát leszállította, hogy a I megélhetést olcsóbbá tegye, a Federal Reserve System-t bevezette, hogy a pénzügyi világban rendet teremtsen. ) Uj, fokozatos jövedelmi adót 1 valósított meg, a méltányos I teherviselés érdekében-. Az I élelmiszerek forgalombaho- i zataíát higiénikus feitéte! lekhez kötötte. A "sors iro- I májának" nevezte, hogy ideíjének nagy részét a. külpolitikának kellett' szentelnie. De, amikor 1914-ben az első világháború kitört, amely kilencmillió ember életébe került.,, Amerikának is be kellett avatkoznia. Wilson igazi tragédiája azonban akkor kezdődött meg, amikor az ágyuk már elhallgattak és a győztes hatalmak Versail lesben gyűltek össze, a békeparancsok megfogalmazására. Wilson olyan békére törekedett, amely az ő 14 pontjára helyezkedett volna és a világ békéjét biztosítja. Olyan békét akart, amelyben nincsenek győztesek, sem legyőzöttek. A győzelmiittas hatalmak azonban nem hederitettek Wilson intő szavára. A Versailles! bé- ] ke nem volt igazságos és a Népszövetség sem az lett, amit Wilson javasolt. Otthon azonban még nagyobb kiábrándulás várt reá. A kongresszus elvetette a Népszó, vétség ideáját, amelyet az amerikai függetlenséggel összeférhetetlennek tartottak. Az ellenzék egyik vezére : Henry Cabot Lodge, massachusettsi szenátor igy szónokolt : "Amerikainak születtem és az voltam egész életemben! Csak. egyféle hűséget ismerek, amelyet megosztani ezután sem vagyok hajlandó". Woodrow Wilson nem nyugodott bele a vereségbe. 1919. julius 10-én benyújtotta a szenátushoz a békejavaslatot és jóváhagyást -kért a Népszövetséghez való csatlakozásra. Azután, városról-városra járva, személyesen utazta be az országot, a nép támogatását kérve önzetlen és józan elveinek keresztülviteléhez. A nehéz küzdelembe belefáradt és letört. A hároméves tu léről tetés megboszszu'ta magát. Szeptemberben összeesett és súlyos betegen szállították vissza Washingtonba. Még három hónapig feküdt félhoitan, miközben a szenátus úgy a békeszerződést, mint a Népszövetség eszméjét elvetette. 1924. február 3-án halt meg Wilson, anélkül, hogy á világot megjavította volna. De eszménye, a népek világszövetségének szervezete, a második világháború után megvalósult. Ma már több mint 100 nemzet tartó-Az angol és francia nyelv csatája Nekünk nem idegen nyelvek egymásközötti csatája. A québeci franciák is kisebbségben érzik magukat és követelik a francia és angol nyelv egyenlőségét. Most az egész világon fűti ezt a csatát De Gaulle ve zető nagyhatalmi törekvése. Csúcspontjára Németországban érkezett, ahol dr. Bruno Heck nevelésügyi miniszter, miután Párizsban aláírták a francia—német barátsági! szerződést, elrendelte, hogy ezentúl a német iskolákban1 az angol helyett a franciát tanítsák első idegen nyelvként. A rendelet azonnal ellenkezésre talált egész Németországban. Előszöris azért, mert az iskolaügy nem a központi, hanem a tartományi kormányok hatáskörébe tartozik. Másodszor azért, mert a második világháború után az ország összes iskoláiban az angol volt a kötelező idegen nyelv s ennek megváltoztatása megro'ntaná az Angliával és az Egyesült Államokkal fennálló barátságos viszonyt. Heck miniszter réndelete ellen azonnal tiltakozott Willy Dehnkamp szenátor, aki azt állítja, hogy még a francia határ melletti német tartományok sem kívánják ezt ' a nyelvváltoztatást s amiről szó sem lehet a mostani hét éves nevelésügyi terv lejárta, 1965 előtt. Durva politikai hibául róják fel Adenauernek a francia nyelv favorizálását. A párizsi szerződésnek ezt a rendelkezését nem tekintik ■másnak, minthogy De Gaulle elnök a francia nyelvet vissza akarja á11itani megint régi nagyságába. Hiszen az első világháború idején a francia volt az egész világ diplomáciai nyelve, amit lassan-lassan máig az angol yáltott fel. A francia nyelv mintegy 65 millió embernek anyanyelve az egész világon. Ezzel szemben a kínai 510, az angol 290, az orosz 170, a spanyol 150, a japán 90, a portugál 76, az arab 65 és az olasz 50 millió embernek anyanyelve. De Gaulle nyeivcsatája sikeres területre talált az Európai Piac szervezetében, ahol a brüsszeli tárgyalásokon a hat nemzet keretében tulajdonképpen a francia a hivatalos nyelv. Angol és amerikai mondatok itt alig hangzanak el. zik a kebelébe és az Egyesült Nemzetek sok súlyos válságot sikerrel oldott meg. Hogy a világ, egy nemzedékkel később sem tudott ] jobb intézményt találni a ] béke biztosítására, mint! amit Wilson javasolt, mutat-] ja Woodrow Wilson igazi; nagyságát. CSIKÁGÓBAN GYERMEK INFLUENZA JÁRVÁNY DÜHÖNG A csi'kágói Cook County kórházban 48 óra alatt mintegy 1600 gyermeket -kezeltek enyhe influenza fertőzéssel, mely eddig 18 államban terjedt el s folytatja útját lassan nyugati irányban. Dr. Karl Meyer főorvos jelenti, hogy az utolsó két nap alatt naponként legalább 825 csecsemőt és gyermeket kezeltek a kóraházban. Az Egyesült Államok közegészségügyi szolgálata jelenti, hogy az influenzával fertőzött szokásos területhez most Indiana állam is csatlakozott. Öt államból és a Columbia körzetből ázsiai influenzát jelentenek. Dr. Meyer főorvos szerint a csikágói gyermekek fertőzése igen enyhe és ázsiai tipusu vírust még nem találtak. A fertőzési veszély azonban igen nagy, mert az érintkezés utján személyről személyre terjed. • BULGÁRIA VÖRÖS FŐNÖKE HRUSCSOVHOZ UTAZOTT Moszkvából jelentik, hogy Todor Zsivkov, a bolgár kommunista párt fjőnöke, váratlanul Moszkvába utazott, hogy ott az afrikai eoyetemi - hall ga tők szóf i a i tüntetéséről jelentést tegyen. Az afrikai diákokkal; akik az afrikai népek függetlenségét követelve felvonultak Szófia utcáin, olyan embertelenül bánt el a bolgár rendőrség, hogy a diákok elhatározták Bulgária azonnali elhagyását. Legnagyobb részük csehszlovák egyetemekre költözött át. Moszkva felfogása szerint az afrikai diákok a tüntetést kínai biztatásra rendezték. Hruscsov az eseményeket veszélyesnek látja, mert a bolgár kommunisták J nagy többsége amúgy is ro- j könszenvezik a kínai ideoló-j giával. GALBRAITH VISSZAMEGY A HARVARDI EGYETEMRE John Kenneth Galbraith, az Egyesült Államok indiai nagykövete úgy határozott, hogy az idén nyáron, vagy legkésőbb ősszel lemond nagyköveti tisztségéről és visszatér a Harvard egyetem katedrájára. Galbraith kanadai születésű, Iona Station nevű községben látta meg a napvilágot, St. Thomas mellett, Ontarioban. Professzor volt a Harvad egyetem közgazdasági tanszékén, mikor Kennedy elnök kinevezte őt indiai nagykövetté. Áprilisban lesz két éve, hogy New 'Delhiben tartózkodik. Az a hir terjedt el, hogy Galbraith helyére újból Chester Bowlest fogja Kennedy elnök kinevezni, aki már Galbraith előtt is indiai nagykövet volt. • ADENAUER JULIUSBAN VISSZAVONUL A nyugatnémet Keresztény Demokrata párt, melynek parlamenti vezetője Konrad Adenauer kancellár, úgy határozott, hogy legkésőbb julius hónapra 'ki kell jelölni a párt uj parlamenti vezetőjét, ami egyet jelent az uj kancellár kijelölésével is. Igy a 87 éves Adenauer 14 évi kancellári működése után júliusban minden valószínűség szerint visszavonul. A keresztény demokrata párt a nyugatnémet parlament legnagyobb pártja s igy ennek a jelölése fogja eldönteni az uj kancellár személyét. Két esélyes jelölt van erre a tisztre: az egyik Ludwig Erhard gazdasági miniszter, a másik pedig Gerhard Schröder külügyminiszter. • ÚJABB MERÉNYLETET LEPLEZTEK LE DE GAULLE ELLEN Francia közbiztonsági szervek jelentik, hogy újabb merényletet lepleztek le De Gaulle elnök élete ellen. A merénylők Párizstól 60 mérföld'nyire délnyugatra fekvő Poitiers nevű város fegyverüzletéből öt teleszkóppal ellátott fegyvert loptak el. Ugyanilyen fegyverekkel követték el a múlt héten az Eiffel-torony mellett lévő katonaiskolai merényletet is. A rendőrség szerint a fegyvereket azért lopták el, Hogy azokat felhasználják a De Gaulle elleni újabb merényletre. Mióta 1958. májusában De Gaulle visszatért a politikai életbe, ez már a nyolcadik merénylet élete ellen. • ZÁSZLÓK LOBOGTAK ANDREW HERCEG HARMADIK SZÜLETÉSNAPJÁN Andrew herceg, Erzsébet királynő fiatalabbik fiúgyermeke most ünnepelte harmadik születésnapját, ő az angol trón második örököse. London középületein és a Buckingham palotán, a királyi család lakóhelyén zászlók lobogtak. Bár Erzsébet királynő és Philip herceg hivatalos utón Ausztráliában vannak, de tá vol létükben is tea-partit rendeztek a három éves herceg tiszteletére, melyen feltálalták a szokásos születésnapi tortát a három gyertyával. MEGSZŰNT KONGÓ ÉLELMISZER BLOKÁDJA Leopoldvil léből jelentik, hogy Kongó fővárosának élelmiszer blokádja megszűnt. Meggyőzték a Bakono törzset, hogy az élelmiszer zárlat éhínséget okozott a fővárosban, ami csak növelte a belpolitika viszályait. A rendőrség ultimátum elé állította Közép-Kongó tartományainak földműveseit : "Megnyitják jószántukból a lezárt országutakat, vagy a nemzeti hadsereg fogja megtisztítani azokat". A felhívás után megindultak az élelmiszert szállító teherautók a főváros felé. A tartományi rendőrség eddig a Bakongó törzs vezetőinek engedelmeskedett és teljesen ellenőrzése alatt tartotta Leopoldville környékét. A főváros előtt mintegy 15 mérfölddel elzárták az országutakat s a kiéheztetéssel akarták rákényszeríteni politikai kívánságaik teljesítésére a kormányt és a főváros lakosságát • WILSON ELFOGADTA HRUSCSOV MEGHÍVÁSÁT Harold Wilson, az angol ellenzéki Munkáspárt újonnan választott vezetője, a Press Association jelentése szerint, elfogadta Hruscsov meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Wilsont megválasztása után Hruscsov azonnal üdvözölte s egyben kifejezte reményét, hogy rövidesen meg fogja látogatni. Az utazás időpontját ma még nem állapították meg. Hugh Gaitskell, az angol Munkáspárt korábbi vezetője, aki a múlt hónapban meghalt, szintén tervezett egy ilyen oroszországi látogatást s abban csa'k betegsége akadályozta meg. Félreérthetetlenül megvilágítja az angol Munkáspárt politikai állásfoglalását az a tény, hogy uj vezetője első hivatalos látogatásra Moszkvába készül. EGYIPTOM VISSZAVONJA CSAPATAIT YEMENBÖL Abdel Nasser f Gamal Abdel Nasser egyiptomi elnök bejelentette, hogy Yemenben állomásozó mintegy 20.000 főnyi egyiptomi csapatot visszavonja az anyaországba. Kairóban most ünnepelték az Egyesült Arab Köztársaság megalakulásának öt éves évfordulóját, melyen különösen kiemelték az arab nacianalizmusnak yemeni és iraki győzelmét.
