Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-02-23 / 8. szám
XIII. évfolyam, 8. szám, 1963. febr. 23, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG HRUSCSOV ÉS KENNEDY IEVÉLVÁLTÁSA Annak idején lapunkban beszámoltunk, Hruscsov Kennedyhez intézett leveléről az atomfegyver-kísérletek eltiltásáról kapcsolatban. A levél teljes szövegét és az arra adott Kennedy választ azonban nem hozták iazidoben nyilvánosságra. Most, hogy birtokunkba került a teljes szöveg, úgy érezzük jó szolgálatot teszünk az olvasónak, ha azt teljesen (lényegtelen kihagyásokkal) közöljük. Először is ismertetjük Hruscsov 1962. december 19-én irt első levelét: HRUSCSOV ÜZENETE KENNEDYHEZ 1962 december 19-én Véleményem szerint, elnök ur, elérkezett az idő, hogy egyszer s mindenkorra végetvessünk a nukleáris fegyverki sérl eteknek. Az időpont erre rendkívül alkalmas. Elmúlt a Karib-tenger térségében keletkezett rendkívül éles és feszült válság időszaka. Lehetőségünk nyílt arra, hogy behatóan foglalkozzunk más, halaszthatatlan nemzetközi ügyekkel, Így a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének régen megérett kérdésével. Nézetem szerint a nemzetközi válságban jelenleg bekövetkezett bizonyos mérvű enyhülés ezt csak elősegítheti. A Szovjetuniónak nincs szüksége háborúra. Azt hiszem, az Egyesült Államoknak sem Ígér örvendetes kilátásokat egy háború. Mig Amerika azelőtt minden háború után növelte gazdasági potenciáját, egyre jobban gazdagodott, addig most egy háború, amelyben modern a tóm rakétadegy veteket használnának, néhány perc alatt átlépné a tengereket és óceánokat. Egy termonukleáris katasztrófa óriási áldozatokat és szenvedéseket hozna az amerikai népre is, miként más népekre is. Hogy ez ne történjék meg, kötelességünk a teljes egyenjogúság alapján és egymás érdekeinek igazságos figyelembevételével, békés kapcsolatokat kifejlesztenünk egymással és minden vitás kérdést tárgyalások és kölcsönös engedmények utján megoldani. A kormányainkat már évek óta foglalkoztató kérdések egyike egy olyan egyezmény megkötése, mely eltiltana mindennemű nukleáris fegyverkísérletet. ■AAi önnel együtt azonos álláspontot vallunk arra vonatkozólag, hogy a világűrben, a légkörben és a viz alatt végzett kísérleti nukleáris robbantások eltiltásának ellenőrzéséhez elegendők a nemzetek birtokában levő észlelési eszközök. Nem sikerült azonban ez ideig kölcsönösen elfogadható megoldást találnunk a föld alatti kísérletek beszüntetésének problémájára. A megegyezést alapjában véve az akadályozza, hogy amerikai ■részről nemzetközi ellenőrzést és felügyeletet követelnek a nukleáris hatalmak területén a föld alatti atomrobbantások megszüntetésének ellenőrzésére. Szeretném hinni, hogy önmaga is megérti azon érvelésünk helyességét, hogy ma már elegendők a nemzeti eszközök e kisérletfajták ellenőrzéséhez is, elegendők az ilyen eszközök ahhoz, hogy e téren is meggyőződjünk az egyezmény betartásáról. Önműködő szeizmikus állomások létesitése Javasoltuk, hogy a nukleáris hatalmak határai közelében és közvetlenül a nukleáris hatalmak területén is létesítsenek ilyen állomásokat. Kijelentettük, beleegyezünk abba, 'hogy három ilyen állomást létesítsenek a Szovjetunió területén, a földrengésektől leginkább fenyegetett övezetekben. A Szovjetunióban három olyan övezet van, ahol fel lehetne állítani ilyen állomásokat: Közép-Ázsia, Altáj és Távol-Kelet. A szovjet tudósok véleménye szerint az önműködő szeizmikus állomások létesítésére a Szovjetunióban a legalkalmasabb hely a közép-ázsiai övezetben Kokcsetav városának környéke, az a I táji övezetben Bodajibo városának környéke és a távol-keleti övezetben Jakutszk városának környéke. Mégis, ha a képviselőink közötti eszmecsere során olyan javaslatok hangzanak el, hogy e szeizmikus övezetekben más helyeken létesítsünk önműködő szeizmikus állomásokat, akkor hajlandók leszünk ezt is megvitatni és megkeresni a kölcsönösen elfogadható megoldást. Az említett _ övezeteken kívül a Szovjetunióban van még két szeizmikus övezet: a Kaukázus és a Kárpátok. Ezek az övezetek azonban olyan sűrűn lakottak, hogy gyakorlatilag lehetetlen nukleáris kísérleteket végezni e területen. Egyenes és világos az ut a megegyezéshez Úgy véljük, hogy most már egyenes és világos az ut a megegyezéshez. 1963. január 1-től 'kezdve a világ mentesülhet a nukleáris robbanások dörejétől. A népek ezt várják és erre szólított fel az ENSZ közgyűlése. A kubai válság 'megszüntetésével megszabadítottuk az embereket attól a közvetlenül fenyegető veszélytől, hogy a halálthozó nukleáris fegyverek háborús használatára kerül sor. Vajon nem ! oldhatjuk meg békésen a kísérleti nukleáris fegyverrobbantások megszüntetésének sokkal egyszerűbb kérdését? Azt hiszem, mi meg tudjuk ezt tenni és meg is,kell ezt tennünk. Ez kötelességünk országaink és minden más ország népei iránt. Megvan e kérdés gyors megoldásának minden feltétele. Ha ez megtörténik, ezzel megkönnyitihetjük a leszerelési szerződés kidolgozását és még határozottabban hozzáfoghatunk a közöttünk sajnos, bőségesen fennálló többi halaszthatatlan probléma megoldásához is. KENNEDY VÁLASZA HRUSCSOVNAK 1962. december 28-án Nagyon örültem 1962. de cember 19-i levelének, amelyben ön kifejtette a nukleáris kísérletekre vonatkozó nézeteit. Úgy tűnik, nincs eltérés az ön és az én nézeteim között abban a vonatkozásban, hogy atomszá- I zabunkban ki kell küszöböl- I ni a háborút. Talán csak j azok, akik felelősséget érezj nek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséért, vannak teljes I tudatában annak, milyen [borzalmas pusztításokat i okozna e fegyverek használata. E megfontolások alapján, az atomfegyver-kísérletek eltiltásának problémáját illetően őszintén remélem, hogy az ön levelében tett javaálatok hasznosnak bizonyulnak olyan szempontból, hogy a megegyezés felé haladhatunk. Felbátorít az a tény, hogy ön hajlandó elfogadni a helyszíni ellenőrzés elvét. Fontosnak tartom ezt nemcsak azért, mert kongresszusunkban nyugtalanság tapasztalható, hanem azért is, mert úgy vélem, ezek az ellenőrzések a nukleáris fegyverkísérleteknek véget vető megbízható egyezmény leglényegesebb részét érintik. Ha nekünk az a szándékunk, hogy béke legyen az ideológiailag messzemenően eltérő rendszerek között, akkor meg kell találnunk az eszközöket, hogy csökkentsük, vagy kiküszöböljük a félelem és a gyanakvás ismétlődő hullámait, amelyek a tájékozatlanság talajából, a kölcsönös megértés hiányából, vagy abból fakadhatnak, hogy az egyik vagy a ■másik fél szerint szerződésszegés történt. Számomra a biztosíték eleme életbevágóan fontos tényező a békés kölcsönös kapcsolatok szélesebb körű kibontakozásához. Ami a helyszíni ellenőrzés kérdését illeti, én tenmészej tesen elfogadhatónak tar! tok bármely ésszerű javas. latot, amelyet ön tenjeszt 1 elő annak ellensúlyozására, hogy a helyszínre utazó el■ lenőrök — miként ön aggódik — ''kémkedésbe keveredjenek". Az ENSZ-ben elhangzott nyilatkozatában Stevenson kijelentette: az Egyesült Államok hozzájárul bármiféle ésszerű biztonsági intézkedéshez, arra az időre, mialatt az ellenőröket a helyszínre szállítják, azzal a feltétellel, hogy az ellenőrök ésszerű módon megbizonyodhassanak valóban azon a helyen vannak, ahova indultak és olyan szabadsággal rendelkeznek, amely az illető körzet ellenőrzéséhez szükséges. A helyszíni ellenőrzések számát illetően, úgy látszik, bizonyos nézeteltérés forog fenn. A jelek szerint önnek az a benyomása támadt, hogy Dean azt mondta Kuznyecov külügyminíszterhelyettesnek : az Egyesült Államok elfogadhatna évenként 2—4 helyszíni ellenőrzést. Dean engem úgy tájékoztatott, hogy az az egyetlen szám, amelyet Kuznyecov külügyimi niszterbelyettessel folytatott megbeszélései során emlitett, 8—10 volt. Ez már azt jelentette, hogy az Egyesült Államok'lényegesen csökkentette követelését, mert azelőtt 12—20 volt az a szám, amelyhez ragaszkodtunk. Azt reméltem, hogy az Egyesült Államoknak erre a lépésére a Szovjetunió egyenértékű lépéssel válaszol ahelyett a két vagy három helyszíni ellenőrzés helyett, amelyet bizonyos idővel korábban tett kijelentése szerint megengedhetőnek tart. Tudom, hogy a helyszíni ellenőrzés kérdése lényeges nehézségeket teremtett az ön számára, bár nem értem teljesen, miért kell ennek Így lennie. Számomra annyira fontos a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról szóló szerződés hathatóssága, hogy nem engedném meg, hogy ^gy ilyen nemzetközi egyezményt megzavarjon azon óhajunk, vagy bármely más országnak azon óhaja, hogy másféle értesüléseket próbáljon szerezni a Szovjetunióról. Teljes őszinteséggel feltételezem, hogy ki lehetne dolgozni olyan egyezményt, amely meggyőzné önt és minisztertársait is, hogy Így áll a dolog. Ebben az összefüggésben bizonyos nehézséget támaszt számunkra az az utalás is, hogy a helyszíni ellenőrzésnek a szeizmikus körzetekre kell szorítkoznia. Igaz, az események szokásos menete esetén nyugtalanságot kelthetnek bennünk a szeizmikus körzetekben előforduló jelenségeik, mégis az igazi komoly gyanakvást az olyan fel nem derített szeizmikus jelenség keltené, amely olyan térségben zajlik le, ahol rendszerint nem fordulnak elő földrengések. Az Egyesült Államok iel tételezése szerint >!yen körülmények között a1 Szovj e t uniót rnegi 11 et né a ' helyszíni ellenőrzés joga, ha ' ilyen jelenség megy végbe' a mi területünkön. Ennélfog-] va az Egyesült Államoknak ' szintén rendelkeznie kell ugyanilyen joggal az évi ellenőrzések számának keretei között. Ön talán azt mond|a, hogy az ellenőrzésre kijelő-' lendő más körzetek közül esetleg olyan helyen fordul elő szeizmikus jelenség, ahol, rendkívül titkos védelmi objektum van. Elismerem,' hogy ez tényleg probléma, j de úgy vélem, hogy bizonyos intézkedések kidolgozásával meg lehet gátolni, hogy a kevéssé valószínű lehetőség leküzdhetetlen akadályt jelentsen. Az önműködő állomásoknak a földrengés-övezetekben kell lenniük Hasznos, de véleményem szerint nem eléggé messzemenő az a javaslata, amely1 szerint a Szovjetunióban há-. rom helyen lehetne létesíteni személyzet nélküli szeiz-j rmikus állomásokat. Ezek az állomások ugyanis kívül es-[ nének azokon az övezeteken, ahol a leggyakoriábbak a szeizmikus rengések és Így nem regisztrálnának minden olyan jelenséget, amely ezekben az övezetekben történik. Ezek az állomások hasznosak lehetnének az egész észlelőrendszer lehetőségeinek fokozása szempontjából, de kétlem, hogy ugyanilyen értékük lenne abból a szempontból, hogy csökkenjen a gyanús szeizmikus jelenségek száma oly módon, hogy e jelenségekről kiderítik, földrengéstől származnak. Ezért a személyzet nélküli szeizmikus állomásoknak a f öl d rengések tő I I eginkább fenyegetett övezetekben kell lenniük, nem pedig az övezeték határain túl. Ennek érdekében egész sor állomást kellene felállítani Kamcsatka övezetében és a taskenti övezetben. Természetesen kissé csökkenteni lehetne a Szovjetunió területén létesítendő állomások számát oly módon, hogy állomásokat létesítsenek Hokkaido szigetén (Japán. — A szerk), Pakisztánban és Afganisztánban. Ha a szovjet területen levő állomásokat ott állítanák fel, ahol nincsenek helyi rengések és ezeket az állomásokat időszakonként megvizsgálhatnák illetékes amerikai, vagy nemzetközi megfigyelők, akiknél hordozható földrengésmérők lennének és ezeket a megfelelő pontokon elhelyezhetnék: ez nagyon elősegítené az észleléssel járó problémák számának csökkentését. Ön hivatkozott arra, hogy a szeptemberben Londonban lefolyt 10. Pugwash-értekezleten az úgynevezett "fekete dobozokról" megvitatásra került javaslat az Egyesült Királyság javaslata volt, amellyel az Egyesült Államok is egyetértett. Nem hiszem, hogy így állt a dolog. Ahogy vélem közölték, ez szovjet javaslat volt, amely egyes amerikai tudósok részvételével került megvitatásra. A nyilatkozatot aláíró amerikai tudósok közül senki sem képviselte az Egyesült Államok kormányát és nem vitatta meg ezt a dolgot felelős hivatalos személyiségekkel. Mindaz, amit mondtak, saját véleményük volt és közülük senki sem volt szeizmológus. Egyetértésük csak azt jelentette, hogy ez olyan terület, amely további tanulmányozást érdemel. Az Egyesült Államok kormánya elvégezte ezt a tanulmányozást és ennek eredményeként jutott a fentebb emlitett következtetésekre. Javaslat a képviselők személyes találkozójára E problémák ellenére felbátorított az ön levele. Nem hiszem, hogy az általam érintett problémák közül valamelyik is megoldhatatlan volna. Meg kell őket oldani. Szeretném tudni, hogy az ön véleménye szerint miként láthatnánk hozzá a legjdbban e kérdések megvitatásához, aminek során szükségessé válhat bizonyos technikai kérdések megvitatása is. Gondolom, talán az ön óhajának is megfelel, hogy az önök képviselője találkozzék William C. Fosterrel, a Leszerelési és Fegyverzet Ellenőrzési Hivatalunk igazgatójával, egy kölcsönösen megfelelőnek látszó helyen, például New Yorkban, vagy Genfben. Örülnék, ha megtudnám, mik az ön javaslatai erre nézve. A tárgyalások után értékelhetjük majd, mire jutottunk és folytatjuk közös munkánkat abból a célból, hogy létrejöjjön egy hatékony egyezmény az összes nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről. Az üzenetváltás érdekessége, hogy azt most először a Szovjetunióban is nyilvánosságra hozták. Korábban ugyanis Kennedy beszédeit csak megcsonkítva közölték. JELENTÉSEINK A VILÁG MIIEN RÉSZÉBŐL A szovjet kész tárgyalni Vörös-Kinával MARGARET HERCEGNŐ LEMONDTA PÁRIZSI LÁTÓ GÁTASÁT PRINCESS MARGARET Margaret hercegnő és férje, Earl of Snowdon, március 9 és 10 napjaira párizsi látogatást terveztek, hogy résztvegyenek a Lawrence of Arabia című film bemutatóján. Bár a látogatás magánjellegű, mégis De Gaulle elnök meghívta a hercegi párt ebédre az Elysee Palotába. I A látogatást most lemond- I ták Harold Macmillan kor- I mányának kívánságára. A j királynő ujzélandi és auszt- I rálliai útja alatt ugyanis Margaret hercegnőnek kell őt az államtanácsban helyettesíteni. A lemondás valódi oka természetesen De Gaulle ellenséges magatartása Angliával szemben, mely a brüsszeli vétóban jutott kifejezésre. KENNEDY ELFOGADTA ADENAUER MEGHÍVÁSÁT A szovjet kommunista párt a Pravda vezércikkében bejelentette, hogy kész tárgyéin! a kínai kommunistáikkal a két ország között felmerült ideológiai különbségek tisztázása és megszüntetése érdekében. Az eddigi haragos nyílt viták két egymással szembenálló táborra osztották a nemzetközi kommunista világot, amit békés és bizalmas tárgyalásokkal el lehetne kerülni. A Pravda azt állítja, hogy a szovjet-kínai tárgyalásokra két fontos szempontból van szükség: az egyik, hogy az egész kommunista világ azonos politikai taktikát folytasson a Nyugattal szemben, a másik,- hogy a Jugoszlávia példáját követő kommunista államok elszakadását megakadályozzák. A pekingi Néplap, a kínai kommunista párt hivatalos sajtóorgánuma kiengesztelő lépésnek tekinti Moszkva javaslatát. A két kommunista I párt között folytatott nyilt vita megbontotta az egységet. Moszkva eltért a marxizmus-leninizmus tiszta elveitől. E barátságos szirénhangoknak kell tulajdonítanunk Hruscsov azon kijelentését, hogy a kínai ellentét miatt a szovjet sohasem fog szövetségre lépni Angliával és az Egyesült Államokkal. Ezeket a szavakat Roy Thompson kanadai lapkiadóhoz intézte a szovjet rossz előjeleket sejtő vezére. Thompson 160 angliai üzletemberrel érkezett tanulmányútra Moszkvába, s két óráig volt Hruscsov vendége. E vendéglátás során más csodálatos kijelentést is tett a szovjet vezér. Azt mondta Thompsonnak, hogy a közeljövőben megkötendő német különbéke szerződés meg fogja javítani a Kelet és Nyugat közötti politikai viszonyt. Mindjárt sokkal könnyébb lesz az atomfegyver használatának tilalma és a lefegyverezés. Hruscsov azt hiszi, hogy az angol és az amerikai munkás rövidesen fel fog lázadni a kizsákmányóló kapitalizmus ellen s önkéntesen elfogadja a magasabbrendü szovjet kommunizmust. A szovjet világban az ilyen egyeztető tárgyalások, mint amilyen most Moszkva és Peking között készül, nem szoktak eredménnyel járni. Kínának el kellene ismerni, hogy a kommunista vezérszerep egyedül Moszkvát illeti meg. Ezt azonban a már megerősödött 700 milliós Kina szégyennek minősiti. Hruscsov fantáziája a fellegekben jár. Hol van olyan amerikai munkás, aki a maga heti 100—150 dollár munkábérét, kis házacskáját, autóját, fizetett szabadságát, nyugdiját elcseréli a szovjet munkásrabsággal, ahol nincs sztrájk s ahol az élelmiszerárak felemelését megértéssel kell tudomásul venni? Ha a szovjet az amerikai munkás önkéntes csatlakozására alapítja jövőjét, akkor legjobb ha azonnal megássa sírját. Szembenézünk minden kommunista fenyegetéssel Ezeket a bátor szavakat Robert McNamara, az Egyesült Államok hadügyminiszitere mondta ki. Azt állítja, hogy az amerikai hadsereg eredményesen szembeszálihait a kommunista fenyegetéssel a világ bármely pontján. Az Associated Press tudósi tójának adott interjúban kijelentette McNamara, hogy "az elmúlt év őszén, a kubai ikrizis alkalmával, készen állít a'k arra, hogy bárhol megtorolják a kommunista kihivást. Az utolsó 18 hónapban ■az amerikai hadsereg ütőképes hadosztályai 11-ről lóra emelkedtek. Mintegy ■ 224.000 ember szolgál ezekben a hadosztályokban. Ez a létszám tartalékosokkal bármikor úgy kiegészíthető, ' hogy a világ több pontján j egyidőben meg tudja védelmezni érdekeinket. Az Associated Press tudósítója megjegyezte, hogy tudomása szerint a múlt év őszén 145.000 főből álló szárazföldi és tengeri hadsereg állt készen a 'kubai «kérdés fegyveres megoldására. Majd azt kérdezte Mc Naimara hadügyminisztertől, hogy elég lett volna ez abban az esetben is, ha a szovjet ugyanabban az időben Európában és Dél-kelet-Ázsiá■ban is támadásokat indít? "Csapataink korszerű fegyverzete olyan erőt és ütőképességet biztosit, mely lényegesen megsdkszorozza létszámukat" — válaszolt MoNairna'ra a tudósitó kérdésére. "Az utolsó két év alatt úgy kiépítettük szárazföldi és légügyi hadseregünket, hogy a világ több pontján képes egyszerre st na tég. i a i ha dm öve'l etekre". Nyugat-Európa védelme má-rcsak azért is fontos az Egyesült Államok számára, mert hiszen jelenleg egymillió amerikai tartózkodik ott. Négyszázezer katona s azok családtagjai. Természetes, hogy ezeket meg iköll védelmezni minden szovjet támadástól és erőszaktól . Hasonló védelmi okok késztetik az Egyesült Államokat arra, hogy a szovjettől követelje a Kubáiban állomásozó szovjet katonaság elszállítását. Ez volt a tárgya annak a 75 perces megbeszélés nék, melyet Dean Rusk amerikai külügyminiszter folytatott Washingtonban Anatöly Dobrinin szovjet nagykövettel. Ez a megbeszélés a szovjet recept szerint azzal végződött, hogy Dobrinin semmik sem tud a kubai szovjet csapatok jelenlétéről. Előbb információkat kell be- I szereznie. Mindez persze : szemérmetlen időhúzás s a kubai csapatok visszavonására nem fog hamarabb sor kerülni, mint miikor az amerikai hadsereg újra felvonul Kuba blokádjára és megszállására. ■Erre az erélyes fellépésre reményünk van, hiszen Mc Narnara azt mondja, hogy "bátran szembenéznek minden kommunista fenyegetéssel". Az angol kormány támadások kereszttüzében a francia vétó miatt J. F. Kennedy A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Kennedy elfogadta Adenauer 'kancellár meghívását és a tavasz vagy a nyár folyamán Bonnba látogat. A látogatás időpontját még nem jelölték ki, ■annyi azonban bizonyos, ■hogy az amerikai elnök nyugat-németországi útjára Olaszországiban tett látogatása után -kerül sor. A látogatás nem hivatalos jellegű. Jó étvágyat! ■Kilencszáz adag vizilóhusszeletet készítették a washingtoni Nemzeti Állatikért levágott vizi emlőséből, sőt, még levesre és pástétomra is jutott a husiból. A vendégek lelkesen élvezték a változatosságot. MINDSZENTY VISSZAUTASÍTOTTA A VÖRÖSÖK FELTÉTELEIT A római II Tempo című napilap közlése alapján elterjedt a hir, hogy a szolgalelkű és Istentagadó kommunista magyar kormány felajánlotta Mindszenty József bíboros hercegprímásnak szabadon bocsátását. Feltételül azt kötötték ki, hogy a hercegprímás mondjon le egyházi méltóságáról és azonnal hagyja el Magyarország területét. A római lap értesülése szerint Mindszenty hercegprímás e feltételeket visszautasította. A hercegprímás a budapesti amerikai követség védelme alatt él. A kommunista kormány 1949-ben életfogy tigl a ni börtönbü n tetősre ítéltette. A szabadságharc alatt 1956-ban rövid időre kiszabaditották, majd az amerikai követség oltalmát vette igénybe. Mindszenty nem hagyja el az országot. Jelenléte a katolikus egyház és a magyar hitélet legnagyobb erőssége. A római II Tempo szerint csak a Pápa 'kívánhatná egyedül, hogy mondjon le egyházi méltóságáról. ? ~ i Harold Macmillan Harold Macmillan angol miniszterelnök kormánya az angol munkáspárt részéről két napos pergőtűzben állt a londoni parlamentben. Sötét képet festettek Anglia gazdasági jövőjéről. A munkáspárt bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a kormány ellen, de Macmillan győzött, több mint 100 többséggel szavazott bizalmat a parlament kormányának. Nyilvánvaló tehát, hogy a francia vétó nem buktatta meg Macmillant. A vita során Macmillan szenvedélyesen vádolta De Gaulfe-t ellenséges magatartása miatt. Az angol közgazdaság fellendítésére Macmillan a következő intézkedéséket tartja célravezetőnék : 1. Az Angol Világközösség kereskedelmi minisztereit áprilisra vagy májusra meghívja Londonba közös üzleti konferenciára. 2. A szállítási dijaik és vámok leszállítása a szabad világkereskedelem biztosítására. 3. Szoros kereskedelmi kapcsolatok az Egyesült Államokkal s annak európai barátaival. Macmillan szerint De Gaulle esztelen politikája felbomlással fenyegeti a nyugati szövetséget és újra elszigeteltségbe hajtja az Egyesült Államokat. Maomülan az Angol Világ közösség csúcstalálkozóját tervezi február végére, amikor Diefenbaker kanadai miniszterelnök Londonba érkezik a város díszpolgári oklevelének átvételére. Meghívta ezekre a napokra Robert Menzies ausztráliai és Keith Holyoake ujzélandi ■miniszterelnököket is. Végül kijelentette Macmillan a parlament előtt, hogy az angol kormánynak nincs szándékában mégegyszer megkísérelni a felvételit az Európai Közös Piac •intézményébe. Mig Angliában Így zajlik a politikai élet, addig a bonni parlamentiben Adenauer ‘többször kifejezést adott azon nézetének, hogy rövi- I desen sikerülni fog De Gaul- I le hozzájárulását megszerezjni Anglia felvételéhez. Ha a francia—német együttműködési szerződést ratifikálják, annak szellemiében az első diplomáciai közös állásfoglalást Anglia felvétele kérdésében fogják kialakítani. Mintha Adenauer ezt is ütőkártyának használná fel a ratifikálás biztosítására. Többször hirt adtunk már arról, hogy ennek a bonni parlamentben nagy ellenzéke van. Hatalmasat változott a világ. Még két évtized sem telt el a második világháború óta s az akkor porig alázott Németország kancellárja ma jogosultnak érzi magát annak kijelentésére, hogy meggyőzi De Gaulle-t és biztosítja Anglia felvételét az európai államok közösségébe. A SZOVJET HARCI REPÜLŐGÉPEKET SZÁLLÍT INDIÁNAK Még a kina—‘indiai háborúk alatt Ígéretet tett a szovjet Néhainak, hogy 12 MIG harci repülőgépet fog leszállítani s azután gyárat állít fel, hogy a jövőben a hadi repülőgépeket Indiában gyárthassák. Az első négy MÍG harci repülőgép a Dobruh nevű 8.000 tonnás szovjet teher■hajón ládákba csomagolva február közepén érkezett meg a bombayi kikötőbe. Óriási tömegű alkatrészt is szállítottak, hogy a repülőgépek javítása ne okozzon nehézséget. E négy gépet az indiai repülők kiképzésére fogják felhasznál ni. A gépeket azért kellett szétszedve hajón szállítani, mert Pakisztán nem engedi meg, hogy hadi repülőgépek területe felett átrepül, jenek. A bombayi ‘kikötőben a gépeket összeállítják s a további utat Uj-Delhi felé már levegőben teszik meg. I Mióta használják a levélbélyeget? Az elmúlt év május hatodikén múlt százhúsz éve, hogy forgalomba került az első bélyeg. Viktória angol királynőt ábrázolta. Három év múlva adták ki Svájciban az első bélyeget, s 1850- ben már 24 országban használták -a postabélyeget.
