Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-02-16 / 7. szám
XIII. évfolyam, 7. szám, 1963. február 16, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG MI TÖRTÉNIK A SZÜLŐHAZÁBAN? Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hirek című kőnyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. U Thant nyilatkozott a magyar kérdésről U Thant, az ENSZ főtitkára január 29-én sajtókonferenciát tartott New Yorkban, -melyen kijelentette, hogy! ezidőszetint -még nem tudja, i mikor megy Magyarország-1 ra. A magyar meghívást elv-1 ben már több mint egy éve elfogadta és "a Közgyűlés j határozatának értelmében kíván tárgyalni a budapesti j kormánnyal". Jelenleg azon- j ban más problémák annyira! lekötik, hogy képtelen volt: a magyar üggyel foglalkozni. Jól tájékozott ENSZ-körökben úgy tudják, hogy két időpont mutatkozik legelőnyösebbnek a látogatásra : március vége, vagy április közepe. Budapesti diplomáciai körökből származó értesülés alapján az AP és UPI hirszolgálati irodák jelentették, hogy április 4-re a Kádárkormány általános amnesztiát ad a még fogva tartott for rád a lm á rokn a k, " a k i knek száma jelentéktelen", mintegy 20 körüli. A Kádár-rendszer láthatólag azzal manőverezik, hogy kivonja az amnesztia alól azt a többszáz fiatal diákot és ifjúmunkást, akik a forradalomban fegyverrel vettek részt és a kivégzéstől valahogy megmenekültek. Büntetésük általában életfogytiglan, vagy 10—15 év. A rendszer arra hivatkozik, hogy őket gyilkosság, vagy gyilkosságban való bűn részesség 'miatt ítélték el, s így nem jár nekik amnesztia. Még a legutóbbi időben is a titkos rendőrség alapos kutatásokat folytat, hogy a forradalomról készült fényképeket Nyugaton is összeszedje és azok alapján felismerje a szabadságharcosokat. Akiket Így elfognak, titkos tárgyalásokon Ítélnek el. Ugyanakkor a rendszer érdemrenddel tüntette ki azokat az ÁVO-sokat, akik a Parlament téren mintegy 800 fegyvertelen férfit, aszszonyt és gyereket legéppuskáztak a forradalom alatt. A többi ÁVO-s tömeggyilkos is kitüntetéseket kapott és "nemzeti hőssé" minősült a rendszer szemében. Erélyes nyilatkozatban ítélte el a párt a kínai kommunistákat A kelet-berlini pártkongresszuson szenvedélyes, nyílt harccá változott szovjet—kínai ellentét azonnali állásfoglalásra késztette Moszkva európai csatlósait. A többi kelet-európai kommunista párt után a magyar kommunista párt is hosszú nyilatkozatban Ítélte el a nemzetközi kommunista mozgalom egységét megbontó, dogmatikus és szektás elvéket hirdető pártokat. A magyar pártnyilatkozat ismerteti az ellentétek kifejlődését, az albánok veszélyes, frakciózó politikáját, majd Így folytatta: "Az egész nemzetközi kommunista mozgalom feltárta és elitélte az albán vezetők jelenlegi veszélyes és káros politikáját. Eltért ettől a Kínai -Kommunista Párt képviselőinek álláspontja. A kínai elvtársak ahelyett, hogy a kínai szakadárokat Ítélték volna el és ezzel hozzájárultak volna a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősi téséhez, védelmükbe vették őket. A kínai elvtársak igy jártak el legutóbb a bolgár, a magyar, a csehszlovák, az olasz pártok kongresszusán és a Német Szocialista Egységpárt kongresszusán is". Majd sorraveszi a nyilatkozat a kínai tételeket és egyen’kint cáfolja azokat, a moszkvai Pravda január 7-i szerkesztőségi cikkének gondolatmenetében, melyet a Népszabadság is teljes egészében már leközölt. Kárhoztatja a kínai álláspontot, amely az "imperializmus erőit stratégiailag semmibe veszi" és ”papirtigriseknek" bélyegzi őket. Keményen elitéli a kínai "álforradalmi frázisokat". Minden kérdésben' Hruscsov álláspontját helyesli, mely egyedül vezet el a kapitalizmus végső legyőzéséhez, amiben — a nyilatkozat szerint — "egyetlen marxista sem kételkedik". A nyilatkozat tiltakozik az ellen, hogy a kínaiak és az albánok éppen a magyar forradalmat használják fel igazolásul, állítván, hogy "a személyi kultusz elitélése, a szektás-dogmatikus poll ti ka bírálata volt az ellenforradalom oka". Felfedi, hogy a magyar kommunisták az albánokhoz külön levelet intéztek ebben az ügyben, visszautasítva e "hamis értelmezést". A magyar párt visszautasítja a revizionizmus és opportunizmus vádját is, s leszögezi, hogy "amikor szükség volt rá, úsztunk az ár ellen is; a bűnösökkel, az árulókkal szemben nem riadtunk vissza végső eszközök alkalmazásától sem". így a nyilatkozatban a rendszer újra büszkén vállalja Nagy Imre és társainak kivégzését. Sorraveszi az albán és kínai szektások többi nézeteit és félreérthetetlenül azok ellen is fordul, akik Magyarországon a kínai dogmatizmus nyílt, vagy titkos követői. Végül csatlakozik Hruscsov felhívásához, hogy a "nemzetközi vitában akadályozzuk meg a szenvedélyek fellángolását, ne engedjünk teret a vitában a szubjektivizmusnak, elvi alapokon, türelemmel és megfontoltan rendezzük a vitás kérdéseket . .. szüntessük meg a nyilvános sajtóvitát és ezzel is segítsük az egészséges légkör kialakulását. Ez lehetővé teszi — későbbi idő-1 pontban — egy közös tanácskozás előkészítését. A J nemzetközi kommunista j mozgalom elveinek és programjának 'baloldali' kritíkusain a sor, hogy elfogadva \ ezt az Indítványt, felhagyjanak a testvénpártókat sértő, az egységet bomlasztó tevékenységükkel" — fejeződik be a nyilatkozat._________ LELASSULT AZ ORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A Központi Statisztikai Hivatal január 20-án adta ki szokásos évi jelentését az 1962-es év tervteljesitéséről, eredményeiről és hiányairól. Eszerint az iparban a tervezett 8 százalék helyett 9 százalékkal sikerült növelni a termelést. A mezőgazdaság termelését 8—9 százalékkal kívánták növelni, de az lényegében az 1961-es szinten maradt. Ennek megfelelően a felvásárlás a tervben előirányzott 10 százalék helyett csak 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. A közlekedés sem teljesitette a tervet. A nemzeti jövedelem a tervezett 9 helyett csupán 5 százalékkal, a reáljövedelem 2.5 százalék helyett 2 százalékkal nőtt. A parasztság fogyasztásának reálértékét 2.5 százalékkal akarták emelni, de az előző évi szinten maradt. Kedvezően alakult viszont az ipar további szerkezeti átalakitásának és a külkereskedelemnek a tervteljesitése .A jelentés többször hangsúlyozza, hogy az adatok "előzetesek", nem véglegesek, különösen a nemzeti jövedelem, reálbérek, reáljövedelem számításánál, ami arra mutat, hogy igyekszik kedvezőbb színben feltüntetni a helyzetet. Ennek ellenére több hiányosságra mutat rá a népgazdaság egyes ágainak részletes ismertetésében. UJ JÓZSEF ATTILA DOKUMENTUMOK József Attila halálának 25 éves évfordulója alkalmából a magyarországi sajtó számos megemlékezést és sok I uj dokumentumot közöl. Ezek között a legérdekesebb és legfontosabb Vágó Mártával folytatott levelezése, aki József Attila nagy szerelme és bizalmas barátnője volt. Vágó Márta József Attiláról szóló visszaemlékezéseit és vele folytatott levelezését már 1946-ban sajtó alá rendezte, de a kommunista cenzúra betiltotta a könyv megjelenését, mert a kép, mely a levelekből és a visszaemlékezésekből kibontakozik, lényegesen elüt a hivatalosan restaurált József Attila képmásától. Kiderül, hogy József Attila igen szoros kapcsolatot tartott fenn értelmiségi "burzsoá" elemekkel és nyilvánvalóan jól érezte magát körükben. 1959-ben jelentek meg először szemelvények Vágó Márta visszaemlékezéseiből j a nyilvánosság számára alig; hozzáférhető Irodalomtörténeti Közlemények aimű kiadványban. Most az Uj írás irodalomtörténeti folyóirat sorozatosan közreadja József Attilának Vágó Mártával folytatott levelezését, a hozzáintézett és eddig nagyrészt kiadatlan versekkel együtt. A Lottó jutalomsorsolás főnyereményét egy teljesen berendezett, TV-vel, rádióval, háztartási gépekkel felszerelt és megtöltött éléskamrával ellátott két szoba hallos öröklakást átadták a szerencsés nyertesnek, Piskei Rezső nyomdász és feleségének. DERKOVITS ÖSZTÖNDÍJ FIATAL MŰVÉSZEK SZAMÁRA A budapesti rádió közlése szerint a Művelődésügyi Minisztérium és a Képzőművészek Szövetsége Derkovitsösztöndij elnyerésére hirdetett pályázatot. Az ösztöndíj összege háromévi időtartamra havi 3000 forint, a korhatár a harmincötödik életév. Derkovits Gyula a magyar avantgardista festészet és grafika nagy egyénisége! volt. Ennek ellenére egészen j a legutóbbi évekig szinte tilalom alatt állott művészete a párt részéről, mivel minden, amit alkotott, a lehető legteljesebb ellentéte volt a "szocialista realizmus" követ e I mé n y ai nek. A magyar zöldpaprika nagy sikere külföldön. Ma már egész Európában igen népszerű lett fűszerként és ! friss zöld állapotban is a hi- i rés magyar paprika. Különöj sen keresett a magyar zöldpaprika Ausztriában és Nyugat-Németországban. A nyugati konzervgyárak sokszor I kimagozott zöldpaprikát vá! sároloak Magyarországtól fuvarköltség megtakarítása céljából. • MÁRIA NÉVNAP A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Szakonyi Károly, fiatal kommunista iró Baranyai fényképek című riportjában leírja egy ottani TSZ életét. Éppen Mária-napon érkezik oda, s a TSZ brigádja jobb ebéddel ünnepli a Máriákat. Az ebéd előtt folyik le az alábbi jelenet: " Azt kérdem : hány Mária van itt? Heten tartják magasra a kezüket. Tányérok koccannak, osztják a levest, de mielőtt bárki is kanalazna, egy nagykedvű aszszony talpraszökik köszönteni a Máriákat. Elcsitulnak, várják a szavát. Kicsit körbepillant, meghúzza álla alatt a kendő csücskét, elsimítja kötényét és belekezd egy versbe. Amolyan köszöntő-mondóka, végén az üdvözlés eképpen : Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Kisjézuskát, a mi Urunk Jézus Krisztus éltesse a Máriákat! . .. Keresztet vetnek és nekilátnak a levesnek". A HÉT HALOTTJA: MARCZELL ATYA" A budapesti katolikus sajtó közlése szerint nyolcvanéves korában Budapesten elhunyt Marczell Mihály, közkeletű nevén Marczell Atya, a magyar katolikus élet egyik vezéralakja. "Budapest gyóntatójá"-nak nevezték, havonta átlag több ezren fordultak hozzá lelki tanácsért, s hét—nyolcszáz állandó gyónója volt. Számos, jelentős hitbuzgalmi és teológiai müvet írt, a budapesti Tudományegyetem Hittudományi Karának professzora volt és hosszú időn át a budapesti Papnevelő Intézet igazgatója. A temetési szertartást a farkasréti temetőben Hamvas Endre Csanádi püspök végezte nagy papi segédlettel. • A kettős magyar—szovjet állampolgárság kiküszöböléséről, egyezményt irt alá a moszkvai magyar követ és a szovjet külügyminiszterhelyettes. Az egyezmény a kárpátaljai születésű magyar családokat érinti leginkább. Azok a szülők, kiknek gyermekei egyidejűleg magyar és szovjet állampolgárok, megegyezéssel dönthetnek, hogy gyermeküknek melyik állampolgárságot válasszák. Az egyezmény ratifikációs okmányait Budapesten cserélik majd •ki. Tovább tart a magyarországi hideghullám. A Duna az egész magyarországi szakaszon végig áll; Borsod és Zala megyékben újabb hó- és szélviharok nyomában az utak megint járhatatlanok; a fővárosban viz- és gázcsőrepedések okoznak fennakadásokat és az összes általános és középiskolákban rendkivüli szénszünetet rendeltek el jan. 21-től febr. 3-ig, mely a dolgozók esti tanfolyamaira és napközi otthonok, valamint gyermek-1 otthonokra is kitenjedt. Még ^ az osztrák határszéli aknák j is befagytak, s három menekülő magyarnak sikerült át- ■ jutni a halálmezőn. i JELENTÉSEINK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL De Gaulle már egész Európa Ötféle rakéta van még ma is nevében beszél Kubában CHARLES DE GAULES De Gaulle francia elnök világpolitikai lendületben van. Már kilépett a nemzeti politika elhatárolt köreiből. Maga mögött érzi a francia népet, a parlamentben erős többségre támaszkodik, a német barátság kialakulása megszüntette az évszázados ellenségeskedést, lázas sietséggel épiti fel saját atomhadseregét s mintha cselekedétei azt mutatnák, hogy már nemcsak Franciaország, hanem egész Európa vezetőjének érzi magát. Erre mutat világosan az a brüsszeli "Nem", mellyel tiltakozott Anglia felvétele ellen az Európai Közös Piac Intézményébe. Nem törődött az öt szövetséges állam ellenvéleményével, bátran felkavarta a vihart, mert meg van győződve róla, hogy a vezetést szilárdan kezében tartja s ő képviseli Európában a jövőt. De Gaulle 1970-ig meg akarja változtatni a jelenkor történelmét. Politikailag és gazdaságilag teljesen függetleníteni kívánja Európát az Egyesült Államoktól, olyan francia hadsereget törekszik felállítani, mely magára vállalhatja Európa védelmét a szovjettel szemben. Azt hirdeti, hogy az Egyesült Államok már meg is kezdte katonai visszavonulását Európából, melyet bizonyít a török- és olaszországi Jupiter rakéta támaszpontok leszerelése. Az 1970-re tervezett függetlenség megszünteti az Egyesült Államok uralmát Európa népei felett s akkorára Anglia sem lesz az amerikaiak csatlósa és ügynöke. A brüsszeli "Nem" tehát néhány évi népszerűtlenséget jelent De Gaulle terveiben, de az hasznos lesz úgy a Franciaországgal szövetséges államokra, mint magára Angliára nézve. Nyomán kialakul az egységes Európa. Miért van szükség erre a függetlenségre? De Gaulle szerint a politikai szövetségek nem örökéletűék, gyors változásoknak vannak kitéve. Sem a Vasfüggöny, sem a NATO nem tarthat sokáig s ezért a hosszúlejáratú európai politikának dinamikusnak kell lenni. A szovjet kommunizmus napról-napra átveszi a modern kapitalizmus elveit s minden oka meg van rá, hogy barátságát keresse Nyugat-Európának. Rászorítja erre egyrészt Kina fokozódó fenyegetése, másrészt az a tény, hogy az amerikai katonai haderő lassanként kiszorul Európából, amély most már képes önmagát védelmezni. De Gaulle maga is elismeri, hogy ez még csak egy "nyers tervezet", melyet a második világháború tanulságaiból merített. Emlékirataiban már régen megírta De Gaulle, hogy Nyugat és Kelet között bizonyos együttműködésnek kell kifejlődni, anélkül, hogy függetlenségük akár a legkisebb csorbát is szenvedné. A Nyugat politikai, gazdasági és stratégiai egységét az a terület határolja, mely a Rajna, az Alpok és a Pyreneusok között fekszik. Döntő harmadik hatalom lesz ez a jövőben a szovjet és az angol-szász tábor között. Ez az európai harmadik hatalom védeni fogja az angol szigetországot és örökös biztosíték lesz az amerikaiszovjet hatalmi vitában. Németországgal már megkötötte a szövetséget és most épiti az utat Spanyolország felé. Erre annál is inkább nagy szüksége van, mert az olaszok barátságát De Gaulle mintha átmenetileg feláldozta volna a világpolitika furcsa oltárán. •Hét esztendőre becsüli De Gaulle e tervek megvalósítását. Hét esztendő nagy idő, talán az európai mai öregek (Adenauer, De Gaulle, Maamillan) nem érik meg e tervek szárbaszökkenését. Az ilyen hatalmas és független Európa sikerrel követelheti a szovjet csatlósok felszabaditását, ami azt jelentheti, hogy legkésőbb hét év múlva magyar hazánk is visszanyeri függetlenségét és megindulhat az emigráció visszavándorlása. A szovjet-kinai vita politikai jelentősége - magyar szemszögből A nyilt szovjet—kínai politikai harc fontos tényező lett a kelet-európai országok életében. Mindkét oldal igyekszik az egyes kommunista pártokat a maga álláspontjának megnyerni. A kelet-európái csatlósok Hruscsov mellé zárkóztak fel. Ennek fejében Hruscsov lényegesen nagyabb önállóságot engedélyez belpolitikájuknak. Lengyelország és Magyarország belpolitikája is Hruscsov irányzatát követi és a sztálinista szemlélet és módszer maradványainak felszámolására törekszik. A párt és konmányvezetés átszervezése a vezetés szakszerűségének és hatóképességének növekedését célozza, hogy ezáltal egyfelől biztosítsa a tervek végrehajtását, másrészt eltüntesse, vagy legalább is csökkentse a pártdiktaturával szemben álló tömegek és a diktatúrát "okosan" gyakorló párt közötti feszültséget. Ebhez a csoporthoz felzárkózott Bulgária, hol a múlt ősszel dőlt el a küzdelem a dogmatisták és hruscsovisták között, az utóbbiak javára. Mig azonban Hruscsov Bulgáriában beavatkozott, mert az erőviszonyok kedvezőek voltak, a cseh és keletnémet kongresszuson megerősítette a sztálinista Novotny és Ulbricht pozícióját, jóllehet ezek befelé megtartották a pártdiktatura nagyon keveset enyhített sztálini formáit és módszereit. Hruscsov egyrészt igényli a cseh és keletnémet pártok támogatását a kínaiakkal való vitájában, másrészt egyik helyen sincs a párton belül olyan centrista csoport, amely a vezetést átvdhetné. Ugyanez a helyzet Romániában. Ezekben az országokban az antisztalinizmus Sztálin szobrainak ledöntésével és a róla elnevezett utcák átkeresztelésével — legalább is egyelőre — befejeződött. A szovjet—kínai ellentét kifejlődése viszont a magyar nép számára most határozottan előnyös, mert a dogmatisták további visszaszorítását gyorsítja. Az Egyesült Államok hadügyminisztere, Robert McNamara jelenti, hogy Kubában még ma is ötféle szovjet rakéta állomásozik, amelyek azonban nem fenyegetik az Egyesült Államok területét. Ezék a rakéták főleg légvédelmi célokat szolgálnak, ilyenek a levegőből kilőhető rakéták támadó repülőgépek ellen, parti hajókról kilőhető rakéták támadó ellenséges hadihajók ellen és a szárazföldről kilőhető rakéták a szigetre behatolt idegen csapatok ellen. Kubában jelenleg 17.000 főre tehető szovjet csapat van és lázas katonai építkezés figyelhető meg. Nem találjuk a nyugati világ biztonsága érdekében elfogadható mentségnek, hogy e rövid távolságra kilőhető rakéták nem fenyegetik az amerikai szárazföldet. A szovjet szemmelláthatóan katonai támaszponttá épiti ki Kubát Észak- és Dél-Ameri kával szemben s ha az állandó szovjet provokációk mégis arra kényszerifcik Kennedy elnököt, hogy Kuba katonai megszállását rendelje el, ez napról-napra •nagyobb veszteséggel fog járni. 'Nemcsak m'i vagyunk ezen az állásponton, de az amerikai szenátus és -képviselőház tagjainak 'nagyrésze is. Kenneth Keating szenátor a televízióban mondta el felháborodását a szovjet újabb kubai szervezkedése miatt, szerinte tízszer annyi fegyveres szovjet katona érkezett Kubába, mint amennyi a múlt év júliusában volt ott. Donald Bruce képviselő pedig a Ház ülésén mondta el, hogy baráti diplomatáktól beszerzett információi szerint még legálább 40 földrészék-közöttl rakéta található Kubáiban, melyek mindegyike eléri az Egyesük Államok szivét. Csak Robert McNamara amerikai hadügyminiszter nem hiszi, hogy Kubában ilyen támadó rakéták állomásoznak. Adenauer nyugatnémet kancellár, aki roppant érzékeny minden szovjet .katonai mozdulatra, azt mondta a bonni parlamentben, hogy a szovjet kubai fegyverkezése borzalmas fenyegetés a világibéke ellen. Ez a németeket arra készteti, hogy már 1963-ban nagyobb részt vegyenek a NATO védelmi rendszerében. Adenauer elismeri az Egyesült Államok vezetőszerepét a kommunizmus elleni harcban és a Poláris atomhaijtásu tengeralattjárók rendszerét elfogadja. Adenauer nem hivatkozott beszédében De Gaullera, sem a Polaris tengeralattjárók visszautasítására, sem az Anglia ellen emelt vétóra. De ezt a biztató kijelentést tette: "Az európai államok legfőbb törvénye — az egység". Adenauer meg van győződve róla, hogy ezek az egységtörekvések jó eredményre fognak vezetni. Nem fenyegeti felbomlás sem a Római Szerződést, sem az Európai Közös Piacot. A háttérben azonban nagy erők szervezkednek a bonni parlamentben a párizái szerződés visszautasítására. Ludwig Erhard alkancellár úgy nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungban, hogy a francianémet barátsági szerződés megbuktatása érdékóben kész koalícióba lépni a szociáldemokratákkal. Hruscsov, úgy látszik, ezeket a nyugati ellentéteket alkalmasnak tálálja arra, hogy Kubát erős szovjet katonai támaszponttá építse ki. A kommunista világban, főleg a kínaiak előtt, megtépázott tekintélyét szeretné hely reá Ili tani. De reméljük, hogy minden ellenséges szovjet lépés megsemmisítő akadályokba ütközik. Kommunista népek kapitalista szokásokat vesznek fel” A Tervhivatal uj elnökhelyettese: dr. Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes, kinek helyére Dergács Ferenc, a Tervhivatal élelmezésipani főosztályának eddigi vezetője kerül. • Magyar—angol kereskedelmi megállapodást Írtak alá Budapesten. A három évre szóló egyezmény az árucsere mintegy 28 százalékos növelésére ad lehetőséget. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN I Az afrikai Tanganyikában most ülésezik az Afrikai— Ázsiai Népek Szövetségének közgyűlése, melyre e két kontinens 58 országa küldte ki megbízottait. A tárgyalásokat Tanganyika állam elnöke, Julius Nyerere nyitotta meg s mindjárt bevezető szavaiban azt a szenzációs kijelentést tette, hogy "vannak kommunista országok, melyek kapitalista szokásokat vettek fel s a •kapitalizmus eszközeivel akarják hatalmukat és tdkinítéjyüket fenntartani. A népekre is. alkalmazzák Marxnak azt a tanítását, hogy a gazdagok és szegények között előbb-otóbb összeütközésre kerül sor. A hatalmas államok csatlósaikká teszik a gyengébbeket". Nem mondtak ki természetesen ezen a konferencián nevet, sem népekét, sem politikusokét. De mindenki tudja, hogy ez a kritika Hruscsov és a szovjet ellen irányul s a Kínával vívott ideológiai harcból született. Ez az első eset, hogy Afrika és Ázsia népei rosszalásukat merik kifejezni a szovjet zsarnoki módszerek felett. Julius Nyerere tanganyikai elnök támadásának másik része Dél-Afrika kormánya ellen irányult, mely "szigorú elnyomás alatt tartja fajtestvéreiket". Majd igy folytatta: "Borzalmas sérelme az emberi méltóságnak, hogy országok kormányai külöribséget tesznek [ közöttük bőrszínük szerint".' Nyerere szerint a helyzet olyan súlyos, hogy Dél-Af-j ríka ellen diplomácia és ke-' reskedelmi bojkottot kellene elrendelni, de vannak országok, melyek vonakodnak abban részt venni. Szóba kerültek a konferencián mindazok a kérdések, melyek megbontják Afrika és Ázsia egységét. Ilyenek a szovjet—kínai ideológiai harc, a kínai—'indiai hadjárat és a Brunei helyzet. Nyerere felhívást intéz az érdekelt államhatalmakhoz, hogy tartózkodjanak olyan lépésektől, melyek az imperialistákat jellemzik "s amelyeket a kommunizmus eddig mindig szigorúan elitéit". Töredezik a kommunista egység, mindenütt összeomlik egy-egy tartó oszlopa. Ez a széthullás fogja békére •kényszeríteni a keleti világot. "A HUSZADIK SZÁZAD ZÁSZLÓI" A Jugoszláv Tudományos Akadémia zágrábi irodalmi osztályának folyóirata, a Fórum, folytatásokban közli Miroslav Krleza Zászlók cimü regényét. Krlezát, ki hetvenedik évében van, a modern próza legnagyobb alakjai közé sorolják. Nélkülem cimü regénye most jelent meg nyugati nyelveken, nagy visszhangot keltve. Magyarországon Krleza jelentőségére Németh László hívta fel a figyelmet még a harmincas években. Krleza Pécsett volt hadapród, majd a budapesti Ludovika Akadémián végzett. Közvetlen élményei voltak az 1918. előtti magyar életről és a magyar irodalmi életről. Uj regényének, a Zászló-nak a központjában egy magasrangu aulikus horvát kormányzati főhivatalnoknak és forradalmár fiának ellentéte áll, s alakjaiban könnyű felismerni az Egyesült Államokban meghalt Jászi Oszkárt s feleségét a New Yorkban élő Lesznai Annát. A magyar korabeli közélet számos vezető alakja szerepel még a regényben, igy Tisza István, Apponyi Albert, Kristóffy József, Wekerle Sándor. A Nagyvilág, budapesti irodalmi folyóirat 1963. januári száma közli a regény egy részletét.
