Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-02-09 / 6. szám

XIII. évfolyam, 6. szám, 1963. február 9, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENKSEI F. LÁSÍLó Megjelenik minden nombaton Szerkeut&ég éi kiadóhivatal: 996 Dovercourt Bd., Terente 4 Hivatalos órák: reggel 9-től délután 5.30-ig. Ilófizetáti árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I ^elhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem kOldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada “Kedves” történetek Rab-Magyarországról... KÉTÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY SZÉLHÁMOST Benedek László budapesti lakos önkényesen kilépett munika-heiyéről, a 2. számú Épüietanyagfuvarozó Válla­lattól, s eladta a használatra 'kapott munlkaru'bát. Később is bűncselekmények révén igyekezett pénzhez jutni. Az Alpári Gyula utcában az egyik ház udvaráról motor­­kerékpárt lopott; a lakók észrevették, s az oda érké­­zett tulajdonos felelősségre vonta. Benedék ököllel úgy az illető arcába vágott, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott. Ugyan­ezen a napon az Október 6. utcában egy várakozó sze­mélygépkocsiról letörte a visszapillantó tükröt, továb­bá jogtalanul magához vett hirlap-e'löfiizetösi nyilvántar­tó lapok alapján több mint 30 személytől felvette a la­pókért járó dijakat, s a pénzt elköltötte. A Fővárosi Bíróság jog­erősen kétévi szabadság­­vesztésre Ítélte ésr 'kártérí­tésre kötelezte Benedek Lász­lót. * MÁSFÉL ÉVI SZABADSÁG­­VESZTÉS SIKKASZTÁSÉRT Özvegy Strausz Sándorné, a Belkereskedelmi Kölcsön­ző Vállalat dolgozója, soro­zatosan kisebb-nagyobb ösz­­szegeket sikkasztott a bér­lőktől beszedett dijakból, s hogy az ellenőrzést kijátssza, meghamisította a bevétellel kapcsolatos iratokat. Vissza­éléseit általában a hosszabb ideig tartó bérletek esedé­kes dijainak lerovása alkal­mával követte el; mintegy 13.000 forintot sikkasztott ily módon. A Központi Kerületi Bíró­ság egyévi és hathónapi szabadságvesztésre Ítélte Strausznét és kötelezte az okozott kár megtérítésére. ORVOSSZEMMEL Fecskendősterilizálás besugárzással Orvosi statisztikák szerint Angliáiban évenként mint­egy 300 millió esetben ke­zelnek injekciózással bete­geket. Bár a fertőtlenitési módszerek egyre fejlődnek, még ma is sok az Injekciós­­fecskendők utján átvitt fer­tőzés, s ez arra mutat, hogy á sterilizálási technika még korántsem tökéletes. A fer­tőzések megelőzésére Ang­liában nemrégiben üzembe­helyezték az első fecskendő­­sterilizáló nagyüzemet, mely­nek kapacitása évi 12 millió műanyag-fecskendő. A ste­rilizáló berendezés a legkor­szerűbb eljárással: besugá-­­zásos csirátlanitással dolgo­zik. A sugárforrás kobalt— 60. Az alakjuk miatt "ceru­­zá"nak nevezett kobaltruda­­ikat rozsdamentes acélcsövek­ben helyezik el. A fecsken­dők szállitószalagon érkez­nék a sugárkamrába. ■( Érelmeszesedést okozó dohányfüst? Dr. Keréhbaum ph'ilade'­­ipbiai orvos és 'kutatótól sai kísérleti utón kimutattáK, hogy a dohányzás lényege­sen megnöveli a vérben áramló zsírsavak mennyisé­gét. Ezt a hatást a dohány nikotinja oly módon éri el, hogy kioldja az idegvégző­­désék'ből az adrenalint és a noradredalint, s Így dohány­zás után a vérben megjelen­nek ezek a hormonok, ugyanakkor növekszik a vérben a zsírsavak meny­­nyisége is. Ha azonban ad­­renal'iingátló gyógyszereket alkalmaznak, még több ci­garetta elszívása után sem jelentkezik a zsirsavszint emelkedése. Most kísérleti utón azt vizsgálják: együtt­­jár-e a vér zsirsavszintjének növekedése a koleszterol és más olyan, az erőkben ta­lálható zsíros anyagok szint­jének növekedésével is, amelyek végső soron az ér­elmeszesedést okozzák. Mesterséges szem 'Lengyel tudósok olyan be­rendezést szerkesztettek, mely lehetővé teszi, hogy a v i I ágt a I a n ok t áj ékozód j an a k segítségével. A mesterséges szem voltaképpen különle­ges sisak, amelyet a világ­talan fejére helyeznek. Nyolc sorban összesen nyolcvan fényelemet tartalmaz, ezek­ben a fényelemekben a fény­hullámok villamos impulzu­sókká alakulnak át. Az im­pulzusok vezetéken át egy erősítőbe jutnak, majd a felerősített jeleket visszave­zetik a sisakba, ahol 80, a fényelemekhez hasonló egy­ségbe kerülnek. Ezek a szer­kezetek a kapott impulzus­nak megfelelően rezegnek és nyomást gyakorolnak a ■fejbőrre. A rezgő egységek ugyanolyan rendszerben he­lyezkednek el a sisakban, mint a fényeiemek, így a rezgések felfogása révén a vak tájékozódhat, hogy az akadály jobbról, balról vagy középen van-e. Ha a közé­pen elhelyezett rezgő-egysé­gek hirtelen beszüntetik a rezgést, ez annyit jelent, hogy szemből veszély köze­ledik. A civilizáció és a hallás Egyiptomi, amerikai és nyugatnémet orvosok érde­kes összehasonlító vizsgála­tokat végeztek Düsseldorf­ban, New Yorkban és Dél- Szudán'ban annak tisztázásá­ra, hogyan befolyásolja a hallást a civilizáció. Megál­lapították, hogy a húsz év körüli dél-szudáni fiatalok hallása semmivel sem jobb, mint az európai vagy ame­rikai városokban élőké. De amig a 60—69 év közötti dél-szudániak 98 százaléka meghallotta a 90 decibel erősségű, 12 ezer másodper­cenkénti rezgésszámu magas hangokat, addig erre a düs­seldorfi idős embereknek csak 15 százaléka volt ké­pes. Ezt a körülményt a ku­tatók arra vezetik vissza, hogy a dél-szudáni öregek hallását nem befolyásolta, egész életükben károsan az ipari üzemek és közlekedés zaja. A New Yorkban működő Világűr Tudományi Intézet tudósainak az a véleménye, hogy a Tejutiban 600 millió olyan égitest van, melynek adatait eddig nem sikerült pontosan megállapítani. Most 10 millió költségvet­­téssel 30 éves tervet készí­tettek, melynek legfőbb fel­adata lesz, hogy rádió ösz­­szeköttetést létesítsenek e megszámlálhatatlan égites­tek valamelyikével. !HA PÁL FORDUL KÖDDEL.. Aggodalmasan kémleltem az eget Pál fordultának reg­gelén. A szokatlan hidegben a, magasan úszó hófeihők közül bánatosan küldött le néhány vakító fénykévét a Nap. Lelkem boldogan fo­­fadta ezt az égi üzenetet, hiszen jól ismerem az ősi jóslatot: "Ha Pál fordul köd­del, ember halál döggel". Annál fenyegetőbb, hogy a politikai látóhatár megint elködösűlt. Ha elvakultunk volna a kubai siker fényes villámaitól, visszaránt a föl­di nyomorúságba az ameri­kai elnök- kongresszusi meg­nyitó beszéde. A zsarnok­sággal való megértést kere­si, ha az nem kíván többet, mint amit eddig elnyelt. De mi lesz akkor szegény hazánkkal? Még újabb év­tizedekre a nagyhatalmak játékszerévé válik, mint va­lami zálogos tárgy, melyet a szemérmetlen uzsorás tart 'birtokában? A politikai köd­re is érvényes a régi tapasz­talat : halál vár szegény né­pünkre. Az én barátaim azonban még tartják a régi szokáso­kat, Pál fordultára leveleket és telefonhívásokat kaptam. Szülővárosomból pedig ké­peslevelezőlapok érkeztek, ismert utcarészletek uj fény­képeivel. Milyen különös né­zegetni ezeket az ismerős épületeket, melyek előtt 50 esztendőn keresztül jófor­mán minden nap elhalad­tam. Beszédesek ezek a képek ! Itt fekszik előttem Íróaszta­lomon a nyíregyházi Szabad­ság-tér fényképe. Két évti­zed alatt egyetlen téglát nem építettek bele ezekbe az öreg épületekbe, még az akácfák is ugyanazok, mint amelyeket otthagytam. Fej­lődésnek és haladásnak nyo­ma sincs a képen, pedig mélyen belelátni az egyik mellékutcába is. Gondos vizsgálat alapján mindössze három apró, de annál jelentősebb változást fedezek fel. Az egyik az, hogy a tér nevét Horthy Miklós térről Szabadság tér­re változtatták. Ezt nem ki­fogásolom túlságosan, hi­szen Horthy és kora a mi szemünkben a magyar sza­badság utolsó szakaszát je­lentette. Az uj utcanevet rá­írták négy nyelven a képes­lapra : magyarul, németül, angolul és oroszul, ami a kommunizmus nemzetközi­ségének bizonyítéka. A második változás, hogy a Tiszai Ármentesitő Társu­lat székházának homlokza­tára felerősítettek egy öt­ágú vörös szovjet csillagot. A gyarmatosítás bizonyitéka ez, ugyanolyan mint pél­dául mikor Kongó középü­letein belga zászlót lengett s annak bevonását a szovjet követelte leghangosabban. A harmadik pedig, hogy a tér közepén álló "Ország­zászló" kőbefaragott nagy­méretű címerének tetejéről letördelték a koronát. Mi ezt a szobrot a trianoni gyász jeléül állítottuk fel s megfogadtuk, hogy rudján félárbócon fog lobogni a magyar zászló mindaddig, mig az ezeréves Magyaror­szág történelmi határait vissza nem kapjuk. Most üresen áll a zászlórúd, mint valami borzalmas felkiáltó jel. Annyira még nem meré­szek a kommunisták, hogy vörös zászlót húzzanak fel rá sarló és kalapáccsal. A Tiszai Ármentesitő Tár­sulat közgyűlése valamikor engem kért fel, hogy ezt a mai székházát vásároljam meg a Magyar Olasz Bank­tól. Az emlékek özöne száll felém ebből az álomszerű múltból. Ott álltam erkélyén Rákosi Jenővel, a magyar újságírás nesztorával, mikor a Kossuth főgimnázium né­pes küldöttsége köszönte meg támogatását. Rákosi Jenő, mikor Lon­donban meglátogatta Rot­­nermere lordot, a magyar­ság nagy 'barátját, aki úgy hirdette lapjaiban a magyar igazságot, hogy a világtör­ténelemben még ma se- érte utói bátorságát senki tem, jelentős készpénztáimogatast j hozott a nyíregyházi evan— gélikus főgimnáziumnak. I Akkor láttam komoly esek- j két először életemben. A se­gélyből diákotthont létesí­tettünk a főgimnázium ifjú­sága részére, mely ma is működik, csak Rot’hermere helyett Bessenyeiről nevez­ték el. Ezért a cseréért sem haragszom különösen, hi­szen a nagy testőr a Nyugat műveltségével űzte el ha­zánkból a Kelet barbár elő­őrseit. Micsoda szabados világ volt akkor Magyarországon. Rákosi Jenőt a bankigazga­tó emeleti lakásának pompás vendégszobájában helyeztük el. A bankigazgató felesége fellengzős nő volt, aki az előkelőség látszatával akar­ta pótolni társadalmi hátrá­nyait, különc szokásokkal igyekezett feltűnni és most látom, hogy a feminizmus elveinek hirdetésével már negyven esztendővel ezelőtt szalon-kommunista volt. Mindjárt első napon meg­hívott Rákosi Jenővel együtt egy csésze délutáni kávéra. Hárman ültünk a szalonban és három Iibériás Inas az ita­loknak, süteményeknek és gyümölcsöknek olyan orgiá­ját hordta fel, hogy meghűlt a vér ereinkben. Azon a méteres átmérőjű ezüsttál­cán, amit az én inasom fe­lém nyújtott, legalább száz mignon volt a legfinomabb pesti cukrászdából. Mikor az uzsonnát befejeztük, Rákosi alig fogyasztott valamit, or­vosi rendeletekre hivatko­zott, az inasok ezüst gyer­­tya'tartóban égő gyertyával a hátunk mögé álltak s eli­­bénk tartották, ha rágyújtot­tunk. Ugyanilyen fényűző elő­kelőséggel láttak másnap vendégül ebédre, most már a városi társadalom néhány kiválóságával együtt. Mikor az ebéd végén a káprázato­sán díszes tortát felszolgál­ták, Paulik János evangéli­kus lelkész, az én atyai ba­rátom, azt mondta az előke­lőség bűvkörében trónoló görögruhás háziasszonynak, hogy csomagoltasson be ne­ki a tortából egy darabot, szeretné megkóstoltatni fe­leségével és leányával. A há­ziasszony valósággal elszé­­dült erre a pórias gondolat­ra, paraszlakodalmak'ban szoktak a mi vidékünkön csomagot készíteni a pap családjának. Az inasokat ebéd után rögtön visszaküldték Pestre, a kölcsön libériákkal együtt s a háziak a trakta maradé­kai takarékosan hetekig él­degéltek. A különös nő újra elkezdte magányos sétáit a városszéli tölgyerdő homo­kos utjain, ilyenkor "szüf­razsettének öltözött s a ka­bátja zsebében töltött revol­ver volt, hogy megvédel­mezze magát a sötét erdő rémeitől. Krúdy Gyula "A vörös postakocsi "-ban leírja eze­ket a sétákat. Mintha kísér­te volna az asszonyt, aki sárgaboritékos francia re­gényt vitt a kezében. Hall­gatagon kullogott a szigorú nő oldalán. így idézi sóhaj­tását : — Köszönöm, hogy re­gényhősnőnek tart, mert a városban divathölgynek csú­folnak. Ahogy nézem Pálfordul­­tán ezt az ismerős épületet és idézgetem a múlt emlé­keit, alig találkozom már e téren a régi őslakosokkal. Testtartásuk álmodozó volt, csak szemükben villant fel a régi fény. A termelő mun­kaeszközök nem illettek ke­zükbe, csak kénytelen-kel­letlen fogták meg a kapa­­kasza nyelét. A századok viharában szívesebben ra­gadták meg a csákányt, bu­zogányt, vagy az ősi kardot. Szerettek dicsekedni őseik­kel és bátrak voltak. A Bach­­korszak tüntetései során ki­tárták mellüket a cseh csend­őrök előtt, még biztatták is őket: — Csak jól célozzon csendőr ur, itt az igazság! Ma már szinte túl világi tekintettel néznek egymás­ra az emberek, ha találkoz­nak. Már nem beszélnek a kommunizmusról, mint aho­gyan a családi szerencsét­lenséget sem szokás sokáig emlegetni. A boltban min­den nap elfogy valami régi portéka, senki sem csodál­kozik. A nyirségi magyar Pái­­fordultának reggelén szét­húzza ablakának gondosan elzárt függönyeit és ködbe­vesző tekintettel suttogja az ősi jóslatot: — Ha Pál fordul köddel, ember halál döggel! Nyiregyházy Pál eocKXKAueow&Hweosoooooowocowowcoo«« ZILAHI FARNOS ESZTER: HÚSZ ÉVVEL Ezerki lencszáz negyvenhá­rom januárjában kezdődött el Oroszországból a nagy visszavonulás kegyetlen hi­degben. Hogy milyen keser­ves lehetett és hányán meg­fagytak a 40 fokos télben, fagyos szélben, most vala­mi fogalmunk lehet, kivált az ilyen kemény télhez nem szokott amerikaiaknak. 20 éve annak, hogy a győze­lembe vetett hitünket is megcsípte a dér és kezdett egyre halványulni a remény­ség. Elmaradtak a levélek Voronyezs'ből, Sztárioszkol­­ból, a Don mellől és mi asz­­szonyok, anyák kezdtünk kétségbeesni. Indultam én is fel a Várba, a siklónál áll­tam, mikor ismerőseim jöt­tek le — úgy emlékszem a Szinház utca 7-ből, hol fel­világosítást kaptak. Utólag rájöttem, hogy miért mond­ta egy barátnőm ott: ne menj fel, mert vége a hiva­talos órának a minisztérium­ban. Ők már tudták, hogy a'hol a fiam is van, nincs összeköttetés. Nem próbál­koztam többé, hanem vár­tam . . . vártam és elővettem a pár hete irt lapokat, leve­leket, melyeket ma is őrzök, itt vannak előttem átkötve sorban. Az utolsókat, késő ősszel és télen Írottakat né­zegettem : " . . Valami külö­nös atmoszféra terjeng ott­hon. A levegő telítve van bé­kevággyal. Mindegy milyen lesz az már, unalmas ez az állapot. . . panaszolják azok, akik színházba, társaságba éppen olyan kedvvel járnak, mintha mi már nem is létez­nénk — írják nekem a ha­zulról kapott levelekben és az újabb kiérkezettek elbe­szélése nyomán olvasom — alattomos, suttogó propa­ganda munkáját érezzük Bu­dapesten : idegen érdekek befolyását . . ." Mi is tudtuk, hogy valami nincs rendjén. Egyes könyv­kereskedésekben — pél­dául a Múzeum körúton lát­tam orosz szótárakkal díszí­tett kirakatokat, mintha azt jelentették volna: Ide néz­zetek balgák, a mi időnk kö­zeleg ! — igazán nem tudom miért és hogyan mertek 1943-ban orosz tanításra ösztökélni minket, a győze­lemben bízókat. Vagy talán az előrenyomuló' katonáink számára árusították? Nem, mert ebben az évben már csak a csodafegyverek hire erősített minket a túlerővel szemben. Hiszen ma húsz éve már előrevetette árnyé­kát az egyre sötétedő jövő ('hogy banálisán fejezzem ki magam), a nagy orosz med­ve hatalmas talpait kinyújt­va, nagy léptekkel közele­dett a civilizáció eltaposásá­­ra. Minden nap remegve vár­tam a postát, de levél nem jött. Olvasom az írást: ". . . mi van otthon, hogy a szabadságosök nagyrésze örömmel jön haza, a frontra? Otthon béke van, de vala­hogyan más a szellem, mint itt". — "Itt közöttünk a Szeretet szelleme jár, igaz bajtársiasság fűz össze. Va­jon én is hamarább vissza­­kivánkozom, ha egyszer ha­zamennék", olvasom a fiam leveléből. De nem jött sem ő, sem róla hir. Teltek a napok és megtudtam, hogy a 2. ma­gyar hadsereg súlyos veszte­ségeket szenvedett, miköz­ben az orosz túlerőt igyeke­zett visszatartani. Gondoljunk ebben a való­ban farkasorditó hidegben ezekre a napokra. Milyen bá­torság és lelkierő kellett a hősi kitartáshoz. Menetel­tek előre, mint Rudyard Kip­ling hires költeményében a katonák a pusztaságiban gé­piesen egymás elé rakva lá­bukat ", .. köp, köp . . . csak mentek, mentek rogya­dozva . . . újra erőre kapva köp, köp . ..". És aztán visz­­szaparancsolva, miután az utolsó ellenállás egy domb tetején győzött ugyan, fel­tartóztatva a hatalmas orosz haderőt, de feladatukat el­végezve, megaipadva indul­tak vissza. Az utolsónak ma­radt védő kis sereg : magya­rok ! Mi, akkor még a békés, meleg szobában reményked­tünk, el-elsi rtuk magunkat, imádkoztunk és hittünk, bi­zakodtunk, nem sejtve, hogy isteni csoda viszontlátni eb­ből a fagyos pokolból az érettünk harcolókat. És egy­szer jött az értesítés, a fiam üzente: "jól" van! Ki ál­modta volna akkor, hogy 13 év múlva Budapestről megint Így várjuk — min­den lélegzetvételünkkel reá­juk gondolva a hirt, hogy mi van velük . . . velük, akik nem menekültek még el. És akkor a másik fiámtól érke­zett sürgöny : "jól vagyunk" s ezzel az örömmel a re­mény is megszűnt, hogy csa­ládom tagjai útban lenné­nek a szabadság felé. De 1956 Karácsonyán mégis jött egy levél Bécsből, bécsi címmel. Leírhatatlan boldog­ságot okozott látni szabad­­földön írott betűit, a Kará­csony legnagyobb ajándé­kát. De ezek a közvetlen csa­ládi örömök nem felejtetik el az otthoniak sorsát és ezekben a hóviharokban új­ra és újra emlékezünk a 20 év előtti orosz sztyeppékre, á januári nagy küzdelmekre, mely védekezés volt, feltar­tóztatni egy kultúrálatlan vad em'bercsorda hazánk fe­lé özön lését. Nem sikerült I Elfogult­ság, rövidlátás okozta, hogy a nyugati világ nagyrésze nem látta, micsoda veszedel­met zudit a saját fejére, mely egyre növekszik sötét ár­nyékként és messzire nyuj­­tött karmaival magához akarja szorítani az egész vi­lágot. Ezerki.lencszáz negyvenhá­rom telén — számmal kife­jezni nem akarom — sokan nem tértek haza. Ott fe­­küsznek Oroszországban vas­tag hótakaró alatt, jeltelen sírokban és süvít felettük a dermesztő szélvihar, kerget­ve a fe'l'legeket. Ebben a nagy hideg télben gondol­junk reájuk és hajtsuk le fe­jünket emlékük előtt. Rövid jelentéseink... ÉRDEKES ŐSKORI leletre bukkantak az olaszországi Carrara közelében, egy bar­lang mélyén, a föld felszíne alatt mintegy száz méternyi­re. A lelet sziklába vágott, mintegy tiz méter magas sárkányfej, amelynek erede­te az első becslések szerint Krisztus előtti 7. évezredre tehető. • JOHN STEINBECK már él­vezi az elmúlt évben kapott Nobel-dij előnyeit. Abban a penzióban, amelyben New York-i tartózkodása alkalmá­val lakni szokott, megen­gedték néki, hogy Charley nevű pudl'ikutyája — leg­utóbbi regényének "hőse" — ezentúl vele lakhasson. • Vasárnapi ebéd a templomtetőn A caldwelli plébános ki­jelentette: ha a környékbeli lakosságból több mint nyolc­­vanan részt vesznek a mi­sén, vasárnapi tyulklevesét a templom tetején eszi meg. Elvesztette a fogadást: 81- en jelentek meg. • VASTAG JÉGPÁNCÉL bo­rítja a Tiszát és mellékfo­lyóinak nagy részét, Így a folyó középső szakaszán megkezdődhetett a szokásos téli jégvágás. Több mint ezer ember lékeli a folyót. Toronto-Budapest Jet $568*20 j 17 napos kirándulás n a.«. -rr\\ oda-vissza Prop• $585.7 O j 1963. MÁRCIUS 31-IG. j Kennedy Travel Bureau Ltdj * ALAPÍTVA 1926-BAN ' 296 QUEEN STREET, W., TORONTO 2B, ONT. TELEFON: EM. 2-3226. MAGYARORSZÁGI, ERDÉLYI, FELVIDÉKI LÁTOGATÁSI VÍZUMOK gyors és szakszerű intézése. INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS. Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások — Gyógyszerküldés — Forint utalványok — TUZEX. AZ IRKA KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj, eredeti IKKA árjegyzéket Hozassa ki magyarországi rokonait látogatóba. TANULJON FORRASZTANI! folyamok. • Mindenféle forrasztás. • Könnyű heti lefizetés. • Nappali és esti tan-GENERAL WELDING SCHOOL 61 Jarvis Street at King. EM. 3-7635. TELEFON: WA. 3-3424. HÉTKÖZNAP ÉS ÜNNEP- I NAP NYITVA f Perfect Electric Company Mindenféle elektromos szerelési, javítási munkálato­kat teljes jótállással vállalunk. — Elektromos fel­szerelések — lámpák — főzök, stb. — ajándéktár­gyak minden alkalomra. Áraink legolcsóbbak — Tegyen egy próbát! DON PERFETTI 402 COLLEGE STREET, tulajdonos TORONTO 2B, ONT. FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ................$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ...........................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ....... $5.80 Csaba István : Az elsüllyesztett háború...........$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól ...............$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák ........................$1.50 Doma István : Nagybetű Lőrinc...„.......................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják .......$1.50 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Füry Lajos: Az út vége.......................................$3.50 Füry Lajos: Forgószél ........................................$3.50 Ghyczy Zsuzsanna : A város ............................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ................ $0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ............$2 00 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben ............$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ............$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ............$4.60 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kerecseny János: Vigyázat atomcsempészek $5.50 jókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Erzsébet: Esti zsolozsma ............... $0.60 Erzsébet: Fénykép Album ...................$0.60 Erzsébet: Lázadás ..... $2.00 Erzsébet: Tulipános láda .... „...$0.60 Kis ókai Kis ókai Kis ókai Kis ókai Kis ókai Kis okai Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy : Hotel Canada............................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ...........................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu............................$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ............................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei............................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi ........................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ............$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ...........$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I.....$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőbőT II.....$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa.......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. % Utánvéttel könyveket nem szállítunk A FIVE ROSES VÉDJEGYŰ ELŐRE ÁTSZITÁLT KÖNNYŰ, FINOM LISZT A MODERN ŐRLÉSI ELJÁRÁS REMEKMŰVE. Címváltozások bejelentése Kérjük olvasóinkat, hogy címváltozásukkal kapcsolat­ban ne csak új, hanem a régi címet is szíveskedjenek közölni.

Next

/
Thumbnails
Contents