Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-07-13 / 28. szám

Mé$ jőni kell, még j6ni fog. Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedes Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI XIII. évfolyam, 28. szám. Voi. XIII. No. 28. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARAi 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE- 6-0333. Toronto, 1963. julius 13, szombat Zajlás a világpolitikában HRUSCSOV KÍNAI FEJFÁJÁSA Kennedy nyugat-berlini diadal útja után Hruscsov megpróbálta, hogy Kelet- Berlioben a 'kommunista front úgynevezett egységét hangsúlyozza. Hozzá va­gyunk szokva, hogy Nikita, akit nem -a saját tehetsége,! hanem egyedül a Nyugat félelme növesztett naggyá, — bolondságot-bolondságra halmoz. Ezúttal Kelet-Berlin­­'ben ismét olyan gyenge po­jácának mutatkozott, mint annakidején a kubai krízis korszakában, s azelőtt az 1956-os magyar szabadság­­harc idején. MINDENEKELŐTT kényte­len volt a 'Nyugat felé olyan "'békejavaslatPk.at'' i tenni, amelyhez hasonlókra régen nem került a sor. Egyebek között a NATO és a varsói egyezmény között újra bé­keszerződést hozott javas­latba, amelynek értelmében úgy az Északatlanti szerző­dés tagjai, mint a másik ol­dalon a kelet-európai csat­­lósállamok és a szovjet köl­csönösen elismernék a jelen­legi vasfüggöny-határokat, s fokozatosan visszavonnák csapataikat minden külföldi területről. 'Ez más szavakkal azt je­lentené, hogy a Nyugat is­merje el Németország ketté­osztottságát és a rabnemze­tek kommunista jármát, ami­nek ellenében az oroszok kivonulnának egész Kelet- Európábái. A javaslat, amely hasonló formában már tiz éve újra felvetődik, soha nem volt komoly, soha nem volt egyéb, mint üres pro­paganda. Nyilvánvaló — s ezt a magyarok és az oro­szok tudják a legjobban —, hogy ahonnan az orosz gyar­mati katonaság kivonul, ott a kommunizmus percek alatt -megszűnik. Másrészről olyan Ígéret, hogy a kommunisták nem támadják meg a Vas­függönyön' innen fekvő or­szágokat (beleértve Nyugat- Berlint is), nem jelent sem­mit, mert hiszen a vörösöket máig sem az Ígéret, hanem az amerikai atomfegyverek fölénye tartotta vissza to­vábbi európai hódításoktól. HRUSCSOV MÁSIK propa­ganda-javaslata az atom­fegyverek gyártásának el­lenőrzésére vonatkozott. Mi­után az ellenőrzésre újra nem ajánlott semmi gyakor­lati megoldást, a javaslat súlytalan és értéktelen —, eltekintve attól, hogy az egész atomfegyver ügy las­­samkimt érdektelenné is vá­lik, mert úgy a Nyugat, mint a Kelet telítve van olyan pusztító erejű nukleáris fegy­verekkel, amelyek alkalma­sak volnának az egész em­beriség elpusztitására —, s éppen ezért már. ma is lehe­tetlenné teszik a 'kapitaliz­mus és kommunizmus közöt­ti általános világháború ki­törését. Az érdekes a hruscsovi be­szédben azonban nem az, amit mondott, hanem az, hogy ezt éppen most, ép­pen Kelet-Berl inben mondot­ta el. A magyarázat az, hogy a megismételt békejavasla­tok nem a Nyugatnak, ha­nem Vöröskinának szólnak, amellyel éppen most fognak kezdődni az úgynevezett ideológiai egyeztető tárgya­lások. Ki na az, amely a hruscso­­vi propaganda-békeja vasi a­­tokat ellenzi, s amely állan­dóan azon igyekszik, hogy a kommunista tábor tagjait a maga oldalára szerezze meg. Albánia már Ki-na olda­lán és a szovjet ellen küzd. Az uj hírek szerint most Ro­mánia (illetve a szerencsét­len román nép nyékén ülő bolseviki 'gyarmati 'kormány) szintén elfordul Hruscsovtól, s a kínai vonalhoz csatlako­zik. A román helytartókor­mány nem is küldött képvi­selőt a mostani kelet-berli­ni találkozóra, aminél na­gyobb pofont alig' lehetett volna adni Hruscsovnak. (Albánia meg sem volt hí­va.) ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN természetes, hogy az oro­szok már úgy készítik elő a kommunista közvéleményt a szovjet—íkinai konferenci á­­ra, mint, amely nyílt és hely­rehozhatatlan törést fog eredményezni a két vörös nagyhatalom között. Peking már előre bejelentette, hogy 25 pontban fogja 'követelni a szovjet "revizionista" ál­láspont helyrehozását, s ezek között szerepel az, hogy a kommunisták ismét nyílt aggresszió útjára térje­nek a kapitalista hatalmak ellen, hogy Sztálin emlékét ismét rehabilitálják, s — ami a legfontosabb — is­merjék el 'Kína jogait Mon­góliában és a Csendes-óceán egész parti-nemén, valamint kötelezzék a szovjetet Kína nagyobb mértékű gazdasá­gi és fegyveres támogatásá­ra. MINT KORÁBBI SZÁ­MUNKBAN MÁR MEGÍRTUK Hruscsovék azzal feleltek ezekre a 'követelésekre, hogy a kínai 'lapokban közzétett 25 pontot kicenzurázták, an­nak közzétételéit megtiltot­ták, s kiutasították Vöröski­­na öt vezető diplomatáját a szovjetből. Ugyanekkor a mostani -kelet-berlini kom­munista összejövetelen hiva­talos megbízást adtak a jövő­heti orosz—kínai konferen­cia szovjet kiküldötteinek (névszerint Hruscsov, Szusz­­lov, Ponomarev és Andro­pov.nak), akik ma a szovjet politikai hatalmát és kom­munista ideológiai irányát testesítik meg —, hogy ra­gaszkodjanak a szovjet-féle kommunista állásponthoz, s követeljék 'Kínától, hogy hagyják abba támadásaikat a szovjet ellen, szűnjenek meg Sztálint dicsérni, s tar­tózkodjanak az ideológiai különbségek állandó hangL súlyozásától. Röviden : köve­teljék Kínától, hogy fogja be a száját. HA HOZZÁTESSZÜK EZEK­HEZ A HÍREKHEZ —, ame­lyekre már régen várt a Nyugat —, hogy az első vö­­rös'kinai atombomba készülő­ben van, beláthatjuk, hogy a kérdés valamilyen eldön­tése a szovjet számára hir­telen égetővé vált. A szov­jet sajátmagáról tudja, mi­lyen óriási politikai előnyt jelentett az, hogy az atom­bombák gyártási titkainak birtokába jutott; ugyanezt az előnyt nem fogja megad­ni Kínának, amely földrajzi­lag, fajilag és ideológiailag is elsősorban Oroszország természetes ellensége. A szovjet csak egy utat választhat: szakítania kell Kínával, aminek természetes folyománya, hogy az USA felé kell sodródnia. Ennek pedig ára van, s ha valaha, úgy ma módja fog. nyílni a Nyugatnak arra, hogy az árat megszabja és be is va­salja. PERE A MAGYAR ÉLET A Torontóban megjelenő Magyar Élet nevű lap kiadója a Patria Publishing Company Ltd. pert indított lapunk, illetve a Hungarian Press Limited ellen egy állítólagos cikkük átvétele mi­att. Afi ügy előzményei, hogy tudtunkon kívül még 1960-ban egy írás jelent meg a Magyar Életben Magyar László kongói utazásairól. Ezt a cikket három évvel később a Belgiumban meg­jelenő “Magyar Ház” című kis katolikus lap is leközölte, a kútforrás megjelölése nélkül. Mivel e kis újság a mi írásainkat is átveszi — és mi ezt sohasem nehézményeztük .—, a Kanadai Ma­gyarság is leközölte abban a tudatban, hogy a cikk a belgiumi lap saját anyaga. Arról fogal­munk sem volt, hogy az “eredetileg” a Magyar Életből származik. Tehát a mi eljárásunk két. ségtelenül jóhiszemű volt. Mind ezt meg is írtuk a Magyar Élet ügyvédjének. Ám a Magyar Élet jelenlegi kiadója, a West Lodgeből is jól ismert László András és a lap szerkesztője Kerecsendi Kiss Márton ezzel mitsem törődve, pert indítot­tak ellenünk és nem kevesebbet, mint ezer dol­lárt kémek “szerzői jog és kártérítés” címen. Bár közismert dolog, hogy az emigrációban még a legkiválóbb íróink sem kapnak 10 dollár­nál többet egy-egy írásukért, Kerecsendi Kiss Márton és társai “Copyright and Damage” cí­men “csekély” ezer dollárt szeretnének kivenni a Kenesei házaspár zsebéből. Végül a dolog ér­dekessége, hogy a cikket nem is Kerecsendi Kiss Márton írta, illetve nem egy önálló szellemi mun. ka, hanem az egészet Halász Gyula: “Világjáró Magyarok” című könyvéből szedte össze, ezt fe­jelte meg, a végét pedig megsarkalta. Mivel pe­dig a kútforrást a cikkben nem említi meg, fel­tétlen plagizálást követett el. És ezért a szellemi kíntornáért szeretne gazdáival együtt 1000 dol­lárt zsebre vágni. Ha nem háborítana fel ben­nünket a szándék végtelen aljassága, nevetni kellene ekkora szellemi korlátoltságon. Egyéb­ként ebben az ügyben még sok mondani valónk lehetne. Mert az egész ügyben az a végtelen szomorú, hogy mindezt egy “katolikus” lapkiadó vállalat cselekszi egy tisztamultű, oly nehéz küzdelem­mel, becsülettel felépített lap, a Kanadai Ma. gyarság ellen. Ezekután — nem a bíróságra —, j mert azt tudjuk, hogy felment bennünket, ha­nem az Olvasóra bízzuk az ítélet kimondását a Magyar Élet és a Patria Publishing Company Limited cselekedete felett. Változatlanul Tito ül a jugoszláv nép nyakán JOSIF TITO Belgrádból jelentik, vasár­nap délelőtt Joszip Broz Ti­to! "titkos" szavazással 'köz­­társasági elnökké választot­ták, mi egyebet is tehettek volna. (Szerk.) Ezt követően Alekszandar Rankovicsot választották meg a köztársaság elnöke helyettesének. A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés szövetségi ta­nácsa vasárnap déli ülésén a szövetségi végrehajtó ta­nács (kormány) elnökévé Petar Sztambolicsot, alalnö­­kévé Borisz Krajgert, Milos Minicset és Velyko Zekovi­­csot választotta. Az uj ju­goszláv kormánynak az el­nökön kívül, összesen 28 lémák megoldására. Tito hangoztatta: a mai tömeg­pusztító fegyverek, a vitás nemzetközi kérdések erősza­kos utón való megoldására irányuló 'kísérletek veszé­lyeztetik a világbékét. Vé­get kell vetni a fegyverke­zési versenynek és fokoza­tosan meg kell teremteni az általános és teljes leszere­lést célzó egyezmény felté­teleit — mondotta. Tito hangoztatta : Jugosz­lávia remény teljes várako­zással tekint a küszöbönálló moszkvai hármastalálkozó elé. A jugoszláv elnök kife­jezte azt a nézetét, bogy a nemzetközi légkör megjaví­tása érdekében atomfegy­vermentes övezeteket kell létesíteni és meg kell aka­dályozni a nukleáris fegyve­rek elterjedését. Tito- kitért J ugoszl á viának a Szovjetunióval és más csat­lós országokkal fennálló együttműködésére és han­goztatta, hogy ezeket a kap­csolatokat állandóan fejlesz­teni kívánja. EGYÉB JELENTÉSEINK HÚSZ ÉVRE ÍTÉLTÉK DE GAULLE MAGYAR MERÉNYLŐJÉT Francia társa életfogytiglani kapott Párizsból jelentik: A pá­rizsi rendkívüli katonai bíró­ság kihirdette Ítéletét Sári Gyula , és Serge Bernier fö­lött. A bíróság nem fogadta el a vádlottaknak azt a vé­dekezését, . hogy csak el akarták, rabolni a köztársa­sági elnököt, de: nem akarták megölni. Ezzel.;: szemben a bíróság enyhítő körülménye­ket talált mindkét-merénylő javára s . ezé r t : nem szabott ki halálbüntetést. 'Berniért életfogytiglani, Sári Gyulát pedig 20 évi szabadságvesz­tésre ítélték.. lényege Törökország és a Közös 'Piac országainak vám­uniója, amely egy ötéves előkészítő szakasz után lép­ne életbe. Az átmeneti idő­szak alatt a Közös Piac támo­gatást nyújt a török gazda­sági élet fejlesztéséhez, rész­ben olyan intézkedésekkel, amelyek megkönnyítik a tö­rök árucikkek eladását a tag­államok piaeain, részben pe­dig 175 millió doHá ros pénz­ügyi támogatással, amelyet az Európai Beruházási Bank közvetítésével nyújtanak Törökországnak. Törökország lesz a Közös Piac második társuló állama, az első Görögország volt. • BRÜSSZEL tagja van. Tito megválasztása után beszédet mondott a jugosz­láv szövetségi nemzetgyű­lésben. Kijelentette a többi között: a békés egymás mel­lett élés és az aktiv nemzet­közi együttműködés nyújtja az egyetlen lehetőséget a különböző nemzetközi prob-TÖRÖKORSZÁG TÁRSUL A KÖZÖS PIACHOZ Vámunió ötéves előkészítő szakasz után Brüsszelből jelentik: Kedd este Brüsszelben parafálták azt a megállapodást, amely szerint Törökország társul a Közös Piachoz. A társulás A belga szenátus ked­den délután jóváhagyta a kormány törvényjavasla­­j tát, amely bevezeti Belgi­­iumban a gépkocsivezetői engedélyeket. Belgium az utolsó európai országok egyike, ahol eddig bárki vezethetett gépkocsit elő­zetes vizsga nélkül. MIT INTÉZETT II THANT BUDAPESTEN? 'U Thant, az ENSZ főtitká­ra, Ramses N. Assif sajtótit­kár kisóletében hétfőn, jú­lius 1-én délután 2 órakor repülőgépen a Ferihegyi 're­pülőtérre érkezett, melyet az ENSZ és a magyar nép­­köztársaság' kommun i sta zászlói díszítettek. Fogadására megjelentek a repülőtéren: Kállai Gyula, a m i nászt e r t a n ács ein ok hel y et­­tese, llku Pál művelődésügyi miniszter, Péter János kül­ügyminiszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyet­tese, Bognár József, a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke, Csaroday Ká­roly, az állandó magyar ENSZ kiküldött. Ott volt to­vábbá a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője. Kállai Gyula mondott a repülőtéren üdvözlő beszé­det : A magyar sajtó és rádió látszólagos tisztelettel- fo­gadta U Thant látogatását, ami érthető, hiszen tapasz­talatairól jelentést fog majd tenni az ENSZ közgyűlés­nek. A kommunisták pedig mesterek a köntörfalazó s az igazságot meghamisító fo­gadtatásban. Reméljük, hogy U Thant éles szeme mindenben meglátja a való­ságot. A Magyar Nemzet el­mondja U Thantról, hogy mint burmai delegátus fon­tos szerepet játszott az ENSZ különféle bizottságaiban. El­nöke volt a kongói békítő bizottságnak, azután az af­rikai-ázsiai komitének Algé­ria ügyében. A 14. közgyű­lés elnökhelyettese volt. Ki­váló történész is, jelentős tanulmányt irt a burmai vá­rosok történetéről. Mint ENSZ főtitkárnak pedig fele­lősség és gond sulyosodík a vállára. HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL NÉGY SZOVJET KÉMET TARTÓZTATTAK LE AMERIKÁBAN Négy fontos szovjet kémet tartóztattak le az USA-ban. A két házaspár közül az egyik: Ivan Ego­rov és felesége— az Egye­sült Nemzetek nem-diplo­mata orosz alkalmazottjai közé tartoztak, a másik házaspár: Robert Baltch és felesége, balti szárma­zású amerikai polgárok voltak, akiket otthonma­radt hozzátartozóik útján kényszerítettek kémke­désre. Az ügy egy Ameriká­ban működő szovjet diplo­mata kiutasításával kez­dődött és szomorúan jel­lemző arra, hogy a szov­jet egyedül azért vesz részt az Egyesült Nemze­tek Szövetségében, hogy Amerika földjén könnyen, kényelmesen, s a diplomá­ciai immunitás leple alatt szerezhessen adatokat. A most letartóztatott kém­banda amerikai űrhajók­ról és nukleáris fegyve­rekről igyekezett adato­kat szerezni, illetve vásá­rolni. Ha az illetékes bíró­ság megállapítja bűnössé­güket, úgy halálbüntetés is várhat rájuk. NÉVTELENÜL AKARNAK VALLANI A TANUK — Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a népék béke­­akarata és a békéért küz­dők ereje ma már képes el­hárítani a világháborút, ké­pes arra, hogy tárgyalások utján 'biztosítsa a békét. Biz­tosak vagyunk abban, hogy Főtitkár Ur látogatása segí­ti a nemzetközi együttmű­ködést. U Thant válaszában töb­bék körött a következőket mondta :----Rendkívül örülök, hogy a régi híréből ismert gyö­nyörű Budapesten lehetek. Kicseréljük itt nézeteinket az ország vezető személyi­ségeivel a fontos nemzetközi kérdésekről, különösen az Egyesült Nemzetekben meg­oldásra váró problémákról. U Thant azután Öt óra bosszant tartó tárgyalást folytatott Kádár Jánossal, aki nagy előkelőén nem ment ki fogadására a repü­lőtérre. A tárgyalásokon je­len volt Péter János külügy­miniszter. Hétfőn este az ENSZ fő­titkár tiszteletére a magyar állami népi együttes elő­adást tartott a Magyar Op­tikai Müvek művelődési há­zában. Részt vett az előadá­son Péter János külügymi­niszter, Aczél György, a mű­velődési miniszter első he­lyettese, továbbá a buda­pesti diplomáciai képvise­letek számos ■ vezetője. Péter János külügyminisz­ter az előadás után vacsorát adott U Thant tiszteletére a bármashatárhegyi étterem-Nincs elég betű már az angol ábécében — állapí­totta meg a dr. Ward ellen folyó bűnperben a bíró', a­­mikor immár a huszon­ötödik tanú kérte a bíró­ságot, hogy 'kihallgatása során tartsa titokban a nevét, s helyette használ­ja a “Mister A, Mister B, Mister X” vagy hasonló nevet. A tanuk mind abban a kérdésben tettek vallo­mást, hogy dr. Ward, aki tudvalevőleg a Profumo ügyből hirhedt nemzetkö­zi kémnö és prostituált, Christine Keeler, felhaj tó­ja és selyemfiúja volt, — ezen a csúf tevékenységén 'felül még sorozatos mag­zatelhajtásoknál is segéd­kezett. Az egész Profumo-ügy azon az úton van, hogy egyszerű botránykróniká­vá fajuljon; lassan feie­­désbemerül az, hogy Miss Keeler a szovjet attasé számára akarta a brit hadügyminisztert “meg­szerezni” vagy legalább is kompromittálni. Ez a fej­lődés helytelen. A sajtó feladata nem az, hogy egyénileg érdekes, de tömegben mégiscsak banális hálószoba-plety­kákat szellőztessen, ha­nem az, hogy kérlelhetet­lenül kitalálja mindazo­kat a részleteket, amelyek a kommunisták aknamun­­kájával kapcsolatosak. VOLT ÁVO-SOK A PESTI UTCÁN Az amnesztia-rendelet 1. paragrafusa b. pontja értelmében kegyelemben részesülnek azok, “akik ha­talmukkal visszaélve, a szocialista törvényességet megsértették”, azaz a volt ÁVO-s tisztek és terror­legények. Itt aztán nincs kivétel. Voltaképpen ezek­nek a fejesebbjei már korábban szabadultak egyéni amnesztiával. A hirhedt Péter Gábor, Tímár Mihály, Farkas Mihály és Vladimír, az ÁVO-s tisztek egész sora már évek óta nemcsak szabadlábon van, de jó állásban, magas fizetéssel élnek. Péter Gábort ma már sokszor látni egyik-másik kávéházban, eszpresz. szóban. Most aztán a Beria-iskolában képzett ÁVO-s terrorlegények is kivétel nélkül szabadlábra kerültek. Kádár feltétel nélkül megbocsájt még azoknak is, akik őt kínozták, mert kommunisták voltak és a szovjet gyarmati uralom fenntartása érdekében te­vékenykedtek. De nem bocsájt meg azoknak a fiatal kommunistáknak, akik 1956-ban a szovjet gyár.. rrtati hatalom eltörlése ellen harcoltak ámbár meg­­győződéses szocialisták voltak. ÉS A DEPORTÁLTAK? ben. A Kádár Jánossal folyta­tott tanácskozás eredményé­ről lapunk zártáig még nem kaptunk részletes tájékozta­tót. U Thant főtitkár 'két na­pos budapesti tartózkodás után, szerdán este repülőgé­pen Szófiába, Bulgária fővá­rosába utazott. Az ENSZ egyik 1956-os határozata a Szovjet­unióba való deportálások 'beszüntetését és az addig deportáltak hazaszállítását követelte. A deportálá­sokat erre be is szüntették, de az addig «kiszállítót­­taknak nyoma veszett. Ki emel szót értük? Talán az ENSZ főtitkára szóváteszi a börtön­ben maradtak és a deportáltak ügyét egyaránt és ügyükben ér el valamilyen eredményt. Ha pedig nem, akkor bizonyára lesz módja arra, hogy e szerencsét­len áldozatok sorsa a világszervezet fóruma elé ke­rüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents