Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-06-22 / 25. szám
Még jóni kell, még jóni fog. Egy jobb kor, mely utón Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333, KANADAI PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian ARA! 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE- 6-0333. XIII. évfolyam, 25. szám. Vol. XIII. No. 25. SzerkesztiKENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. junius 22, szombat Kennedy beszéde a faji kérdésről J. F. Kennedy Junius 11-én, Washingtonban John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hatalmas beszédben vázolta Amerika politikáját a négerkérdésben. A beszéd ; egyes részei méltán sorakoznak fel az amerikai elnökök világjelentőségű, történelmi nyilatkozatai mellé. Kennedy mindenekelőtt elmondotta, hogy beszédének megírására az adott alkalmat, hogy az alabamai egyetem hatóságai, illetve Alabama kormányzója megtagadta két néger diák felvételét, noha azok megfelelő képesítéssel rendelkeztek, s hogy a diákok az egyetemre csupán a federális kormány parancsára nyertek bebocsátást. Kennedy megdicsérte a helybeli szervezeteket és hatóságokat azért, hoay erőszakos jelenetekre nem került sor, de felhasználta az alkalmat arra, hogy kormányának hivatalos politikáját ünnepélyesen kinyilatkoztassa. "REMÉLEM — mondotta —, hogy most minden amerikai ember, függetlenül attól, hogy az ország melyik részében él, megáll egy pillanatra és leikiismeretviizsgálatot tart ebben a kérdésben. A mi országunkat a legkülönbözőbb országokból származó, a legkülönbözőbb körülmények közül kikerült emberek alapították. Országunk arra az alapvető elvre épült, hogy az Isten minden embert egyenlőnek teremtett, s hogy ha egyet- j len ember jogait veszély fenyegeti, az minden egyes ember számára veszélyt jelent. Ma Amerika egy nemzetközi küzdelemben vesz részt, amelynek célja, hogy mindenkit megvédjen, s mindenkinek az ügyét előmozdítsa, aki szabadon akar élni. Amikor amerikai katonákat küldünk Vietnamba, vagy 'Nyugat->Berlinbe, nem csak fehérek mennek. Ennekfolytán mindenfajta, minden bőrszínű amerikai tanuló számára egyformán nyitva kell, hogy álljon az, hogy bármelyik nyilvános tanintézetben tanuljon —, anélkül, hogy e célból katonaságot kelljen a védelmére kivezényelni. KELL, hogy minden amerikai fogyasztó, bőrszínre tekintet nélkül, egyforma kiszolgálásban részesüljön minden nyilvános helyen, mint például vendéglőkben,1 hotelekben, üzletekben,: színházakban. Kell, Hogy minden amerikai állampolgár minden nyilvános szavazásnál félelem és befolyás nélkül résztvehessen. Röviden összefoglalva : Kell, hogy minden amerikai élvezhesse azt a kiváltságos helyzetet, hogy amerikai —, tekintet nélkül a fajra, vagy bőrszínre. Kell, hogy minden amerikainak mindenkor joga legyen arra a bánásmódra, amit magának kíván —, amit mindannyian kívánunk a saját gyerekeinknek. A valóságos helyzet azonban más". Az Elnök ezután statisztikai adatokat közölt arról, hogy a néger újszülötteknek mennyivel kisebb reménye lehet iskoláztatásra, munkaalkalomra, kulturális fejlődésre és vagyonszerzésre, mint az azonos körülmények között született fehér embernek. "Ne higyjük azt — folytatta —, hogy ez az ügy Amerika valamely részén helyi jelentőségű. A szegregáció és a faji megkülönböztetés nehézségei az Egyesült Államokban mindenütt fennállanak, s egyre fokozódó elégedetlenséget okoznak, amely már a közrendet fenyegeti. Minden tisztességes, jóindulatú embernek egy táborban kell lennie, függetlenül politikai pártállásától. A kérdés 'nem törvényhozási ,illetve jogi kérdés. Igaz ugyan, hogy a faji kérdést okosabb a bírói tárgyalótermekben, mint az utcán eldönteni —, de a törvény önmagában nem elég arra, hogy az embereket józan belátásra bírja. A kérdés lényegében erkölcsi jellegű. Régibb kérdés ez, mint maga a Szent Írás —, —világosabb, mint az amerikai Alkotmány szavai. A kérdés lényege: Vajon minden amerikainak egyenlő jogai vannak-e, vajon minden amerikainak egyenlő érvényesülési lehetőségei vannek-e, vajon hajlandók vagyunk-e minden amerikai állampolgárral úgy bánni, mint, ahogy azt magunkkal szemben megköveteljük? Ha a sötétbőrű amerikai állampolgár nem étkezhet a vendéglőben —, nem kaphat megfelelő szavazójogot, nem küldheti gyerekeit megfelelő iskolába —, tehát nem élvezheti az életet úgy, mint a többiek —, ha mi magunk nem érezhetjük, hogy nem bánnánk, ha a mi bőrszínünk az övével volna egyenlő —, akkor hogyan kérhetjük őket, hogy legyenek türelmesek, hogy várjanak? SZÁZ ÉV telt el azóta, hogy 'Lincoln szabaddá tette a rabszolgákat. S az ő unokáik és dédunokáik még; mindig nem szabadok. Hogyan küzdhetünk a népek szabadságáért az egész világon, ha azt kell mondanunk, hogy saját hazánkban mindenki szabad, kivéve a négereket? Hogy nálunk nincsenek másodrangu állampolgárok, kivéve a négereiket? Hogy nálunk nincsenek gettók, nincsen uralkodó faj, nincsenek kasztok, nincsenek osztályok —, kivéve a.négereket? (Eljött az idő, hogy hazánk teljes mértékben beváltsa Ígéreteit. A mostani problémák krízisekre vezetnek északon és délen, amelyek erőszakot idézhetnek elő. Nem elég: szép szavakkal, felvonulásokkal, elvi jelentőségű intézkedésekkel segíteni próbálni. Cselekednünk kell, a federális és az állami törvényhozás utján légióként pedig mindennapi életünkben. Az egyszerű passzivitás sem elég. A JÖVŐ HÉTEN törvényjavaslatot kívánok benyújtani a képviselőházban, amely szerint az Egyesült Államok iktassa törvénybe azt a kijelentést, amelyet ebben az évszázadban még nem tett meg, hogy Amerika életében és az amerikai törvényhozásban faji kérdésnek helye nincs. A törvényjavaslat szerint le lesz fektetve minden amerikainak az egyenlő elbánáshoz való joga, minden nyilvános helyen. Az én felfogásom szerint ez az emberek alapvető joga. Aki ezt megtagadja, az egyoldalúig méltatlanságban részesíti felebarátait, akik 1963- ban már nem kellene, hogy ilyenben részesüljenek. AZ ANGLIAI „KÍNOS” ESET HÍREK DE GAULLE NEM AKAR MÉGEGYSZER ELNÖK LENNI A huszadik század legnagyobb brit parlamenti botrányává nőtte ki magát a Profumo-ügy, amely könnyen a Macmillan kormány bukását okozhatja. Profumo, a lemondott brit hadügyminiszter nemcsak, hogy drága pénzért mindenki által megvásárolható nyilvános nőkkel tartott intim kapcsolatokat fenn, hanem egyebek között barátja volt egy Christine Keller nevű 22 éves úgynevezett modellnek, aki ugyanakkor egy Ivonov nevű szovjet tengerészeti attaséval, ugyanazon a lakáson élt együtt. Miss Keller felhajtója egy brit orvos volt, akit az illetékes londoni bíróság máris 5 éves börtönre ítélt azért, mert nyilvános nőkkel tartatta el magát. Az egyre szélesebbre dagadó botrány krónikájából kiderült, hogy Christine Keller egyebek között hivatalos volt Lord Astor kastélyában egy meztelen uszóestélyxe, s ott ismerkedett össze a brit hadügyminiszterrel. A szovjet spiclik nyilván jól ismerték Profumo gyengéjét a csinos call-girl-ök irányában, s ezért megvesztegették Kellert, hogy Profumot hozza össze "véletlenül" a szovjet attaséval. A cél — az ismert recept szerint — az volt, hogy Profumot olyan súlyosan kompromittálják, hogy ne marad-KISÉRLETEK A SZÖVETSÉGESEK HÁBORÚS BŰNEINEK KIVIZSGÁLÁSÁRA Nürnbergben nyugatnémet bírák és jogászok azzal a tervvel foglalkoznak, hogy nemzetközi bíróságot 'kellene felállítani a szövetségesek háborús bűneinek kivizsgálására. Háborús bűnöket nemcsak a legyőzőitek követnek el, hanem a győztesek is. Magyar és német városok kórházainak elpusztítása akkor is háborús bűn, ha azt amerikai repülők követték el. Miért ne lehetne felelősségre vonni azokat a szovjet vadállati martalócokat, akik megbecstelenítették a magyar nőiket? Miért ne lehetne nemzetközi törvényszék elé állítani Rákosit, aki nyomorba és pusztulásba döntötte a magyar nemzetet? És miért ne lehetne bíróság elé állítani Hruscsovot, aki a magyar nemzet szabadságharcát vérbefojtotta, tízezreket vetett börtönre és húzott fel az akasztófákra? Az ilyen nemzetközi törvényszék pártatlanul ítélné meg a nyugati és keleti szövetségesek háborús bűneit s ítélete mementóként állna a világ politikusai, hadvezérei és partizán vezetői előtt. A készülődő harmadik világháborúban talán béklyót tenne a vérengző zsarnokok kezére. Sokáig kell még tisztulni az erkölcs eszméjének, amíg az emberek belátják, hogy az erősebbnek nincs több joga, mint a gyengének s a győztes éppen úgy felelős a háborús bűnökért, mint a legyőzött. Üdvözöljük ezt a nyugat-német tervet! Mi emigráns magyarok leszünk az elsők, akik vádlóként megjelennénk a bíróság előtt és eskü alatt tennénk vallomást azokról az embertelen szenvedésekről, amit Sztálin, Hruscsov és nyomorult magyarországi szolgái: Rákosi és Kádár okoztak a magyar népnek. jón számára más választás, mint a hazaárulás. 'Profumo kétségtelenül gyenge jellem —, de idáig már nem ment el. Jelentést tett az ügyről főnökének, Macmillannak, aki próbálta az ügyet simán elintézni. Először kiállt Profumo "erkölcsi tisztasága" mellett, azután lemondásra bírta. Hogy az ősz brit miniszterelnök helyesen cselekedett, az kétségtelen, mert hiszen a kémkedésre nem került sor. Profumo lemondott, Ivanov szovjet attasét »kitessékelték Nagybritanniából, Keller és selyemfiuja lebukott —, kémkedés nem történt. De, hogy Macmillan egyúttal okosan is cselekedett-e az más kérdés. Az államférfiul okosság azt kívánta volna, hogy ne neveztesse ki hadügyminiszterré Profumot, akinek jellembeli hibáiról tudnia kellett. Különösen nem most, amikor a különböző erkölcsi- és kémbotrányok — eddig homoszekszuális állami tisztviselőkkel kapcsolatban — amugyis megrendítették a lakosság bizalmát a konzervatív kormányban. Erősen reméljük, hogy Macmillan túléli ezt a válságot — vagy, ha a »konzervatív kormány esetleg lemondana, hogy a választásnál ismét bekerül. 'Egy munkáspárti kormány Nagybritanniában ugyanis olyan súlyos nemzetközi nehézségeket okozna, hogy az USA végülis egymagában maradna az egész világ szabadságának megvédésére. Azonban kétségtelen, hogy Nagyritanniában fennáll az erkölcsi hanyatlásnak egy bizonyos formája —, elsősorban Bertrand Russell és a többi "ban-the-bomb" mozgalmisták mételyezö hatása miatt. Ezek a filozófusok és az őket követő "beatnik" fiatalság azt a téveszmét hirdetik, hogy elvekért harcolni nem érdemes —, hogy tűrni kell, hogy a tűnőben lévő nyugati kultúrát a kommunizmus, vagy más, barbár — de legalább dinamikus hatalom váltsa fel. Ezért aztán azok, akikben nincs meg az erkölcsi bátorság, az elszántság, puhaságra és hédonizmusra hajlanak, még akkor is, ha olyan magas pozícióba kerülnek, mint Profumo. Itt az ideje, hogy a "lágyruhába öltözött" generációt elszánt, kemény politikusok korosztálya váltsa fel —, olyanok, akik a nemzet alapjául az erkölcsi tisztaságot tekintik. OOOeCOnwQOOOPOSQOOOOOOQOQQOOeaQOOOOOOQOOeOC SUKARNO IS MEGLÁTOGAT. TA TITOT! HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL BOLIVIA KILÉP AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZÖVETSÉGÉBŐL Felman Valarde bolíviai külügyminiszter bejelentette, hogy országa kilép az Amerikai Államok Szövetségéből (OAS). A kilépés oka, hogy nem sikerült a Szövetségnek megoldani a Bolivia és Chile között fennálló határvitát . Valarde külügyminiszter "tehetetlen szervezetnek" minősíti a Szövetséget, mert »képtelen volt a Lauca folyóval kapcsolatos igazságos határvitájukat megoldani. Bolivia a szervezethez küldött 20 képviselőjét azonnal visszahívta. • FELGYÚJTOTTAK EGY AMERIKAI GYÁRAT VENEZUELÁBAN Amerika-ellenes terroristák felgyújtották Caracasban, Venezuela fővárosában, a Goodyear Co. ameri’kai cég autógumi gyárát. (Négy fegyveres terrorista, a gyári őrség és munkások tagja, leöntötték a kész gumiabroncsokat benzinnel, időzített gyujtóbombát helyeztek el alatta s aztán autón elmenekültek. A gyárépület óriási tűzkárt szenvedett. A múlt héten a terroristák az amerikai katonai misszió épületébe nyomultak és felgyújtották. • BOMBÁVAL FENYEGETTÉK MENZIES AUSZTRÁLIAI MINISZTERELNÖKÖT Sir Robert Menzies ausztráliai miniszterelnök elindult Sydneyből egy Qantas Boeing 707 tipusu jet repülőgépen Londonba, amikor egy ismeretlen személy közölte telefonon a repülőtérrel, hogy bombát helyeztek el a repülőgépben. A jet repülőgép azonnal visszatért a repülőtérre, ott a miniszterelnököt s a többi utasokat gyorsan kiszállították s alapos vizsgálat után kiderült, hogy a repülőgépen nincsen bomba. A telefon bejelentés csak rossz tréfa volt .Az ötmotoros gép két órai késedelemmel újra elindult London felé. Menzies előbb Macmillan angol miniszterelnökkel akar tárgyalni, majd meglátogatja az Egyesült Államokat és Kanadát. Nasszer egyiptomi diktátor után, Sukarno indonéz "vezér" is látogatást tett Titonál. Sukarno szerint "Jugoszláviában ugyanúgy gondolkozik a nép, mint Indonéziában". Ezt el is hisszük Sukarnonak ... A "nép" ugyanis, ha tehetné, egyformán kötelet tenne Sukarno és Tito nyakára is. FELHATALMAZÁST fogok »kérni a kép-viselőháztól arra, hogy a kormány közelebbről vehessen részt minden olyan bíróság előtt folyó perben, amely az iskoláztatás kérdésében a megkülönböztetés megszüntetésére irányul. E -kérdésben már eddig is számos helyen jó eredményt értünk el. A HALADÁS ÜTEME AZONBAN TÚL LASSÚ. Még mindig túlsók néger gyermek iratkozik be külön néger iskolába, vagy középiskolába, s ezzel olyan hátrányban részesül, amelyet kiküszöbölni az ő számára többé nem lehet. A néger: ifjak nagy része ezért -nem indul egyenlő reményekkel az életbe —, a megfelelő munkaszerzésre nincs egyenlő lehetősége. ISMÉTLEM, hogy a törvényes rendelkezések -nem fognak elmaradni, de azok egymagukban nem elegendők. A kérdést minden amerikai otthonban, minden közösségben külön kell megoldani. Köszönetét kell mondanom ezért azoknak, úgy északon, mint délen, akik ezirányban közreműködtek már édd-ig is. Őket nemcsak a köz iránti kötelesség érzése i rá nyitja, hanem a józan ész is. Ezek az emberek, é-ppenugy, mint a világ szabadságáért mindenütt »küzdő amerikai katonák, a tűzvonalban állanak. E helyről üdvözlöm őket és adózom bátorságuknak. KEDVES AMERIKAI POLGÁRTÁRSAIM ! Ez a probléma szembenáll velünk mindenütt. Ma a munkanélküli négerek száma háromszor annyi, mint a fehéreké —, nincsenek egyenlő jogaik, nincs egyenlő iskolai képzettségük, szerintem ez mindannyiunk szívügye —, minden amerikai állampolgáré egyaránt. A mi országunk egy. Azért lett eggyé, mert mindenki, aki itt él és ide bevándorolt, egyenlő lehetőséget kapott arra, hogy tehetségét érvényesíthesse. Nem zárhatjuk ki ebből a lakosság tiz százalékát —, nem küldhetjük őket az utcára tüntetni. Mi mindanynyian tartozunk nekik azzal, hogy az ő hazájuk nekik ugyanannyira otthonuk legyen, mint nekünk. Kérlek mindnyájatokat, hogy segítsetek az ilyenirányú haladásban, s ezt bizonyítsátok be azzal, hogy ugyanabban a bánásmódban részesítsétek őket, mint amit magatoknak követeltek, hogy minden gyereknek megadjátok a lehetőséget arra, hogy tehetségének megfelelően a legmagasabb oktatásban részesülhessen —, fejezte be beszédét Kennedy. Az óriási horderejű beszédnek — akármilyen tragikus — máris egy halálos áldozata van. Fanatikusok lesből agyonlőtték Medgar Evanst, a négerek egyenjogusitási ligájának Jac-ksoni (Mississippi) vezetőjét. Özvegye már másnap megható beszédben hívta fel Amerika egész lakosságát, hogy kövessék férje útját: hagyják abba a hiábavaló és erkölcsileg tarthatatlan faji megkülönböztetésért való harcot. CHARLES DE GAULyí j Charles de Gaulle elnök arra kéri a francia nemzetet, hogy foglalkozzék sürgősen utódjának kérdésével, mert nem kívánja, hogy 1965. végén másodszor is megválasszák. A 72 éves elnök Délnyugat-Franciaországot járta be ötnapos körúton, ahol minden nagyobb városban beszédet tartott. Öt esztendő alatt ez a 19-ik ilyen országjáró körútja volt. Cognac városában, a hires francia konyakipar székhelyén, azt mondta : "Az én feladatom nemsokára véget ér!" Confolensben tartott másik beszédében pedig egy ilyen mondat volt: "ha én visszavonulok a közéletből". De Gaulle-t hét esztendőre választották meg elnöknek, mely időtartam 1966. január havában jár le. Az uj elnököt 1965. végén kell megválasztani. • A SZOVJET NŐI PILÓTÁT KÉSZÜL FELLŐNI A VILÁGŰRBE Moszkvából jelentik, hogy a szovjet előkészületeket tett női pilóta fellövésére a világűrbe. A kísérletre valószínűleg néhány napon belül sor kerül. A hirt hivatalosan nem erősítették meg, márcsak azért sem, hiszen a szovjet az ilyen kísérleteket mindig titokban végzi, hogy e közvélemény ne értesüljön a kudarcról. Diplomata megfigyelők úgy tudják, hogy a junius 24-én kezdődő Nem- I zetközi Női Kongresszus j napjára szeretnék fellőni a női utassal ellátott műbolygót. Moszkvai jelentések szerint már kiválasztottáK ezt az első női pilótát egy csinos, hajadon leány személyében, aki a 20-as évek elején van. • AZ ANGOL LÉGÜGYI MINISZTER HRUSCSOVNÁL Julian Amery angol légügyi miniszter meglátogatta Hfuscsovot s a szovjet diktátorral egy óra hosszat tartó megbeszélést folytatott. A tárgyalások tartalmáról nem adtak ki hivatalos jelentést. Diplomáciai megfigyelők azonban úgy tudják, hogy szóbakerült ott a nyugat-keleti csúcstalálkozó ügye. Amery kitért e »kérdés elől az újságírók előtt, csak enynyit mondott: "Udvariassági beszélgetést folytattunk, mely rendkívül barátságos volt".
