Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-06-08 / 23. szám

XIII. évfolyam, 23. szám, 1963. junius 8, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADÁI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENKSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden tzembaton Szerkesxt&ség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Ed., Terente 4 Hivatalos órák: reggel 9-t5l délután 5.30-ig. IlCfIietési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I 'elhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem irzünk meg és nem küldünk vissza, még külün felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the ; HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada KISELEJTEZETT JÉGSZEKRÉNYEK Irta: Matthew B. Dymond, M.D., Ontario egészségügyi minisztere. Régi, majdnem elfeledett veszély jelent meg új­ra a múlt nyáron otthonainkban, mikor a használat­ból kiselejtezett jégszekrényekben néhány ontarioi fiatal gyermek fulladt meg. Már régen azt hittük, hogy ez a veszedelem megszűnt, mikor az ódivatú jég­szekrényeket modem refrigeratorokkal cseréltük ki. Mégis néhány év óta azt tapasztaljuk, hogy ezekben a kicserélés folytán elhagyott régi jégszekrényekben sok gyermekünk megfulladt. Ezek a halálesetek ke­serű leckét jelentenek mindnyájunk számára s a köz­biztonsági szervezetek és a társadalom széleskörű érdeklődését keltik fel, különösen napjainkban, ami­kor mindent elkövetünk, hogy a halálveszéllyel járó szerencsétlenségeket csökkentsük. Szegezzük le rögtön, hogy a régi elektromos re­­frigeratorok éppen olyan veszélyt jelentenek, mint az ódivatú jégszekrények, keményfa ládák és utazóbő­röndök. Ha megfontoljuk ezt a sokféle fenyegető ve­szedelmet, csodálkozhatunk rajta, hogy csak ennyi kevés haláleset fordul elő. A gyermekek mindig nagy előszeretettel kutattak jó rejtekhelyek után, de ez a múltban nem okozott soha annyi veszélyt, mint most az utolsó néhány esztendőben. Hogyan kerülhetjük el e fiatal életek elvesztését? Éppen úgy egészségügyi intézkedésekkel, mint biztonsági rendszabályokkal. Betegségeket, vagy a balesetek bizonyos fajtáit nem lehet megakadályozni csupán a nagyközönség szórványos tájékoztatásával. Állandóan emlékeztetni kell az embereket a kiselejte­zett jégszekrényekben rejlő veszélyekre s más — a közbiztonságot fenyegető — balesetekre, hogy azok­ról el ne feledkezhessenek. A közbiztonsági szerveze­tek, mint az Ontario Safety League (Ontarioi Közbiz­tonsági Szövetség) állandóan emlékeztetnek minden­kit ezekre a halált okozó csapdákra s az otthonunk körében szükséges biztonsági óvintézkedésekre. Főként a szülők vegyék figyelembe ezeket az in­telmeket és sokkal lelkiismeretesebben vizsgálják fe­lül otthonaik közbiztonsági helyzetét, mint azt eddig tették. A kiselejtezett, öreg jégszekrényeket, minden olyan lakóházban, ahol gyermekek vannak, vigyék la­katlan területre és szereljék le az ajtóit. Más lég­mentesen záró szekrényeket és ládákat semmisítse­nek meg, vagy tartsanak elzárva. A biztonságos életre vonatkozó rendszabályok közlése egyik főfeladata az Egészségügyi Minisztéri­umnak, hogy ezzel is szolgálja az ontarioi polgárok jólétét, de a szülők és valamennyi felnőtt együttmű­ködése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy teljesen elhá­rítsuk a gyermekek életét fenyegető veszélyeket. További felvilágosításért forduljon a következő címre: Director, Information and Publicity Br. On­tario Department of Health, Queen’s Park, Toronto. Magyar orvosok és ápolónők utaztak Algériába Az elmúlt napokban a pá­rizsi repülőgéppel 16 ma­gyar orvos és ápolónő in­dult Algériába, hogy az ot­tani orvoshiány leküzdésé­ben, az egészségügyi ellá­tás megszervezésében segít­séget nyújtson az algériai népnek. A már előbb elutazott há­rom orvossal együtt 19 ta'gu magyar csoport dolgoz'k majd algériai kórházakban. • AZ EGYKORI íogarasi mé­nesbirtok (ahol a világhírű lipicai törzset tenyésztet­ték) értékes iratai kerültek a Mezőgazdasági Muzeum tulajdonába. Az iratok közt sok múlt századi, kézzel raj­zolt térkép is van. *=M| ÜGYELJEN RÁ... hogy biztosítása mindig érvényben legyen ONTARIO HOSPITAL INSURANCE • Ha állást változtat, kövesse gondosan a Certificate of Pay­ment, 104. számú nyomtatvány, hátsó odalán található uta­sításokat, melyet munkaadója köteles önnek rendelkezé­sére bocsátani. • Ha elérkezik 19-ik születésnapjához, attól kezdve önre már nem érvényes a szülők biztosítása. Jelentkezzem önáílóan, biztosítása a harmincadik napon lép érvénybe. Jelentkezési nyomtatványt kaphat a kórházakban, a bankokban és a biz­tosítási intézet irodáiban. • Ha megházasodik, a családi járulékot kell fizetnie, hogy férj, feleség és az elfogadható leszármazók biztosítva le­gyenek. Jelentse ezt a munkaadójának, vagy ha közvet­lenül fizet, a biztosítási intézetnek. ONTARIO HOSPITAL SERVICES COMMISSION 2195 Yonge St. Toronto 7 Ontario Mindig legyen kéznél kórházi biztosítási igazolványa. rlfll if. I DR. DOROGI FARKAS LÁSZLÓ : KÖZGAZDASÁG VAGY POLITIKA? Az ÉF Sajtótájékoztató Szolgálata a napokban adta ki dr. d. Farkas László: KÖZGAZDASÁG VAGY POLITIKA? c. valóban figyelemreméltó ta­nulmányát, amelyben dr. Béldy Bélának a clevelandi Magyar Társaság 1962. évi összejövetelén előadott egyes megállapításaival foglalkozik. A gazdasági jellegű előadás politikai jellegű konklúziói, illetőleg azok bí­rálata közérdekű lévén, dr. Farkas tanulmányának idevonatkozó részét alább közöljük. A MÁSODIK IPARI FORRADALOM TÉTELE Előadó szerint az ipari termelésben újabban tér­hódító önműködő gépek és eljárások olyan szociális kihatásokkal járnak, amelyek forradalmi módon fog­ják megváltoztatni az érvényben lévő társadalmi együttélési elveket is. Az önműködő gép kiszorítja az embert munkahelyéről már nemcsak fizikailag, ha­nem a szellemi munkakörben is. Ez olyan szociális feszültséget idéz majd elő, amin a nyerészkedésre fölépített termelés rendjét követő társadalmak nem tudnak segíteni. Felfogása, hogy társadalmunk olyan merev közgazdasági rendszerhez van kötve, amely­nek falait nem tudja az automatizálással teremtett árúbőség számára kitágítani. A munkanélküliséggel megszűkült fogyasztópiac végül is olyan telítettségi fokot ér el, ami a termelés beszüntetéséhez és a fenn­álló gazdasági rendszerek bukásához vezet. E felállítás módszeres vizsgálatát hozzászólásom kerete erősen korlátozza, azt azonban, amit az előadó merev rendszerben stagnáló társadalmakról állít, még így is vitathatónak tartom. — Szerintem nem a társa­dalom stagnálása, hanem folytonos fejlődése és szer­kezeti alakulása a tény. A fejlődés üteme jól lemér­hető egyrészt a személyi igények differenciálódásá­val és expanziójával, másrészt pedig az ipari (kikép­zés időtartamának hallatlan bővülése és ismeretanya­gának megsokszorozódása során. Ha az előadó által említett példát a USA-t vesszük, úgy az első mérő­eszköz megmutatja, hogy az elsőrendű életszükség­letekre (élelem, lakás, ruha) fordított kiadások az át­lagkereső jövedelmének ma már alig 30 százalékát teszik ki. Á fennmaradó többlet egyrészt tőkejavak és tartalékok (biztosítás) képzésre szolgál, másrészt olyan egészen új kényelmi, kulturális és szórakozási igények kielégítésére, amiket az előttünk járó nem­zedékek nagyrészt nem ismertek. Mondhatjuk, hogy a növekvő igények ma is ugyanúgy előtte járnak az árútermelés erőfeszítései­nek, mint bármely más korban. Ennek egyik banális példája a lakosság egyre növekvő gépkocsiállománya, ami a fenntartó közületeket folyton újabb, kényelme­sebb és biztonságosabb úthálózat (kiépítésére kény­szeríti. Vagy vegyük a hírközlés fényűző formáját, amikor a 60 oldalas napilapnak alig 1-2 százalékát ol­vassuk el, de megvesszük a másodikat is, a jobban értesültség kedvéért. Mindezt a géptechnika tette le­hetővé; igényeink azonban ennek teljesítményét bár­mely adott időpontban túlhaladják. Temelési eljárások gépesítése vagy, ha úgy tet­szik, automata-gépesítése nemcsak a nagyobb haszon elvét foglalja magában, hanem a minél többet -— mi­nél többnek elvet is. Ez magában ugyan nem bonthat­ja le a ma még kétségtelenül fennálló társadalmi kor­látokat, de lehetővé teszi, hogy társadalmi együtt­élés más tényezői — elsősorban a műveltségbeli kü­lönbségek kiegyenlítésével — ezt a műveletet elvé­gezzék. Hiszen az egyén társadalmi osztályharc nél­kül is hozzá tud jutni olyan abszolút értelemben vett többhöz, ami azelőtt csak viszonylagos volt s amit csak másoktól kicsikart előnyök árán érhetett el. Az anyagi bőség fokozódásának párhuzamos fo­lyamata az, hogy maga a termelő ember is fejlődik. A postakocsistól a supersonicus jet kapitányáig ponto­san ugyanakkora közoktatási fejlődésen kellett át­mennünk, mint amekkora a két szállítóeszköz telje­sítménye közötti különbség. A társadalom stagnálá­sáról akkor beszélhetnénk, ha nagyapáink parádés ko­csisát kellene a távolsági utasszállító gép pilótaülésé­be ültetnünk. A társadalom és technika közötti kölcsönhatás­ból sokkal inkább az tűnik ki, hogy az automatizálás a társadalmi igények fejlődésének eredménye, sem­mint az, hogy valami megrázkódtatás előjele. Az új gépi generációt éppúgy az igények láncreakciója te­remtette meg, mint a rotációs gépet vagy az első mechanikai szövő-széket. Amikor az előadó az UNI­­VAC számológépre, mint prototípusra. hivatkozik, amely egész sereg matematikus munkáját tudja el­végezni, csak más tények ismerete nélkül vagy el­hallgatása árán következtethet arra, hogy ezentúl ke­vesebb matematikusra lesz szükség. Az ilyen irányú munkakereslet növekedése u. i. inkább arra mutat, hogy olyan új számítási problémáink merülnek föl, amelyek elvégzéséhez az emberi teljesítmény meg­sokszorozására van szükségünk. A munkaerő kiszorításának “vastörvényét” dr. Béldy egyetlen nyers számadatra alapozza: a munka­­nélküliség emelkedésére. E vastörvény a számsor kissé behatóbb vizsgálata után valószínűleg olyan erős korrekcióra szorul, hogy az előadó meg sem em­lítette volna. Bár tényként fogadjuk el, hogy minden nagyteljesítményű gép munkahelyeket szüntet meg, bizonyos azonban hogy újakat is teremt. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy jóval magasabb színvonalú mun­kahelyeket, mint amilyeneket fölöslegessé tesz. Ma­gának az automata gépnek a tervezése, előállítása és kezelése magábanvéve is az eddiginél szakképzettebb munkaerő jelenlétét tételezi föl. Másrészt az autó-1 matát új árucikkek gyártására is használják, ami j új termelőszektort vonva maga után, ismét újabb és eddig nem létezett képzettségű munkaerő-kategóriát igényel. így az előadótól említett műanyag- és elek­tron-iparok is. A folyamatban sokkal jelentősebb tü­net a szinvonalemelkedés, mint a munkahely csökke­nés. Sokkal inkább beszélhetünk tehát a munkaszín­vonal emelkedésének vastörvényéről. Elvégre az UNIVAC-ot nem falusi bognárok állítják elő és nem; szőlőkapások kezelik, mint egy középkori borsajtót. Ettől az alapfolyamattól eltekintve, bizonyos, J hogy az ipari gépesítés haladása szociális zavart okoz- j hat, mert a modern ipari termelésben a tanulatlan munkaerő egyre nehezebben helyezhető el. Ezt a szó*-1 ciális zavart alig lehet más eszközzel orvosolni, mint az átképezhetetlenek munkanélküli segélyezésével. A I helyzet azonban nem így állna, ha a munkanélküliség a különböző képzettségi fokú munkaerőkinálatot egy­aránt (linárisan) sújtaná. Ez esetben u.i. a dr. Béldy­­töl említett, mintegy 7 százalékos munkanélküliség a munkahét 2 és fél órás rövidítésével orvosolható len­ne. Az.utolsó néhány munkásnemzedék életében a munkahét máris heti 72 óráról átlag 35-40-re csök­kent. További fokozatos csökkentés tehát nem te- í kinthető sem forradalmi, sem pedig alkalmazhatat-1 lan eljárásnak. A helyzet inkább úgy áll, hogy a ter­vező és magasabbrendű kivitelező munkahelyeken ál­landó és mással, mint kiképzéssel nem pótolható munkaerőhiány forog fenn. Ezért alig szóbajöhető orvoslás a munkahét-csökkentés és ezért vállalja ma­gára mind. az állam, mind az érdekelt vállalatok a magasabbrendű munkaérőkiképzés költségeinek te­temes részét. Ha már most a fenti tényismeretek birtokában tudnánk, az előadó példájára, látomásszerűen a jövő társadalmának keresztmetszetébe tekinteni, úgy való­színűleg azt látnánk, hogy aránylagosan is több ben­ne a távolsági pilóta, mint nagyapáink korában a pa­rádés kocsis és hogy a rádióműszerészek csoportja is talán kissé népesebb, mint a szöllőkapásoké. Ilyen ér­telmű társadalmi eltolódást tényleg várhatunk, sőt azt is, hogy ez majd lebontja az osztálykorlátokat. De ehhez nem tartozik okszerűen társadalmi összerop­panás. A folyamatnak inkább enélkül kell végbemen­nie. Hiszen társadalmi forradalom még senkit sem képzett át, — mondjuk —, teknőfaragásról a radar­kezelésre. A TÁRSADALMI KATAKLIZMA II. Előadó annak az állításnak bizonyítására, hogy a második gépi generáció forradalma egyaránt össze fogja törni az “individual-liberális kapitalizmust és a kollektiv, marxistakapitalizmust”, párhuzamot von a két társadalom között. Érvelése elsősorban azért nem meggyőző, mert közhelyként használt jelzőkkel úgy bánik, mintha azok bizonyításra többé nem szo­ruló igazságokat fejeznének ki. — Szerintem tudo­mányos kérdések eldöntésére ez az eljárás teljesen elégtelen. Mi jogon visszük át az individualista jel­zőt az amerikai társadalomra, amikor jól tudjuk, hogy az amerikai életforma egyáltalán nem indivi­duális. Az amerikai ember a társadalmi együttélés­nek — úgyszólván — legapróbb részletkérdéseit is azonnal hajlandó többségi döntés alá vetni. Az ame­rikai életnek ez az erős kollektív vonása a legkisebb családi és szomszédsági ügyektől kiindulva a közületi és állami élet csaknem minden szintjén (kimutatható. Az amerikai életfelfogás éppen azért liberális, mert az egyéni döntés morális súlyát vállalni nem képes vagy nem akarja. Az amerikai sohasem tudhatja, melyik egyéni véleményből lesz többségi döntés. Nem kevésbé indokolatlan a szovjet társada­lomra alkalmazott kollektiv jelző. Nehéz u. i. megér­teni, mi kollektivizmus (testületiség) van abban, hogy a szovjet-ember úgy szavaz, dolgozik, tanul és fogyaszt, sőt úgy él és gondolkozik is, ahogy elren­delik neki. Jól tudjuk, hogy a misztikusan hangzó “központ” útasításai erősen egyéni felelősség alapján és egyéni-intellektuális tervezés nyomán kiadott pa­rancsok, amelyek végrehajtásában sem találjuk a kollektív eljárások nyomát. így tudjuk pl., hogy a kollektívnak nevezett mezei gazdálkodás nem a kol­hozba kényszerített gazdálkodóknak s a százasával binkahordályokba összeterelt munkásoknak a vágy­álma, kezdeményezése vagy egyetértése alapján jött létre, hanem az egyéni intellektuális tervezés elveit! követő államhatalom parancsára. E mindnyájunktól j ismert, tehát bizonyításra nem szoruló ténynek a I “kollektív” jelzővel való felékesítése ugyanolyan ér- j telemzavaró és indokolatlan szóhasználat (dialektika), mint a szabad szovjet polgár vagy a demokratikus szovjet állam kifejezések. — Nem tartom helyesnek a mi sorskérdéseink tárgyalására ennek a szovjet szó­­tárnalk használatát, legföljebb, ha mindig tudjuk, hogy az individualizmus azt jelenti, hogy egy csa­ládnak 3 hálószobája van, a kollektívizmus pedig azt, hogy 3 család lakik egy szobában. Ne essék félreértés! Nem az amerikai társada­lom életformáját, szokásait és gazdasági rendjét akarom védelmezni. Ezek egyrészt nem szorulnak az én védelmemre, másrészt nekem is éppúgy idegenek, mint az előadónak. Arról van csupán szó, hogy vala­minek az idegensége és külső szemlélet után észre­vett vagy vélt fogyatékossága nem bizonyíték annak tarthatatlansága, alacsonyrendűsége vagy munka­képtelensége mellett. A továbbiakban a szerző kifejti, hogy magyar né­pünk sorsa olyan keresztúthoz érkezett, ahol a rendes útválasztás nem gazdasági rendszerbeli kérdés, ha­nem politikai értékű megfontolás. A mi felfogásun­kat is képviseli, amikor tiltakozik az ezer éves ma­gyar útról való letérés intellektuális kezdeményezé­se ellen. ORVOSI TANÁCSADÁS Manapság nem ritka az a nézet, amelyet ön is képvisel, hogy a testsúlyfelesleg, a jó testi erő, jó kon­díció, kitűnő erőbeli állapot kifejezője. Sokan úgy vé­lik, hogy kell egy kis tartalékot szerezni, legyen mi­ből leadni arra az esetre, ha a szervezetet valami­lyen betegség támadja meg. Különösen gyakori a gyermekek túltáplálása. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a kövér gyermekek lesznek a kö­vér felnőtték. Szinte alig lehet felsorolni a betegségeknek azt a sok fajtáját, amely a kövér embereket gyakrabban megtámadja, mint azokat, akik az átlag súlyt tart­ják, vagy még az alatt vannak. így náluk a cukorbe­tegség, a köszvény, epe, vesekő; vérnyomásemelke­dés, a fertőzésre való hajlam sokkal gyakrabban fordul elő, és lefolyásuk is súlyosabb. Ezek után érhe­tők azók a statisztikai adatok, amelyek szerint a kö- j vér emberek élettartama rövidebb, mint a soványoké. I Az elhízás létrejöttében örökletes tényező a bel-' ső elválasztásé mirigyek működési zavara, a helyte-l 'len táplálkozás és életmód döntő szerepet játszhat­nak. Az ellene való védekezés nem merülhet ki he­­tdkig, esetleg hónapokig tartó, úgynevezett fogyó­kúra tartásában. A legtöbb esetben a kérdést csak többféle eljárás együttes alkalmazásával lehet meg­oldani. Ezek közül csak egyik tényező az étrend sza­bályozása. Szellemi dolgozóknál feltétlen szükséges a mindennapi mozgás beiktatása, sor kerülhet megfe­lelő gyógyszerek szedésére is. Az egyéni elgondolá­sok helyett a kezelés irányítását hozzáértő orvosra kell bízni. Ismeretes, hogy a korral az ízérzés és szaglóérzés is csökken. Könnyen lehet, hogy ez valamely lázas be­tegség után válik feltűnővé. Érdemes orrgégész, vala­mint fogszakorvos tanácsát is kikérni. Különben ál­talános erősítő szerek, vitaminok jó hatásúak szok­tak lenni. ITT HIRDESSEN! TORONTO KÖZKEDVELT ÉS LEGRÉGIBB MAGYAR UTAZÁSI IRODÁJA! Kennedy Travel Bureau Ltd ALAPÍTVA 1926-BAN 296 QUEEN STREET, W., TORONTO 2B, ONT. TELEFON: EM. 2-3226. IBUSZ, KARPÁTI és CEDOK kanadai főképviselete. MAGYAR TARTÓZKODÁS, 28 NAPRA: $US 200.—, beváltható 3040 forintra. ROMAN TARTÓZKODÁS, IS NAPRA: $US 100.—, beváltható 1269 leire. CSEHSZLOVÁK TARTÓZKODÁS, 30 NAPRA: $US 42.40, beváltható 566 koronára. GYORS ÉS SZAKSZERŰ ELINTÉZÉS! INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS! HOZASSA KI MAGYARORSZÁGI ROKONAIT LÁTOGATÓBA! HITELES FORDÍTÁSOK — KÖZJEGYZŐI IRODA BIZTOSÍTÁSOK — GYÓGYSZERKÜLDÉS FORINT UTALVÁNYOK. AZ IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE Minden IKKA rendelést a leggyorsabb szállítással garantáljuk. i--------------------------------------------------------------------------­TORONTO ELSŐ ES EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700, WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontóban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész Magyar ember hova megy? RAINBOW HARDWAREHOZ, TUDJA MEG Mert ott minden nagyon jó, (a még hoxxá nagyon oldó. V»s, festék, kertimagok üvegáru, szerszámok, villanyszerelési c'rk. kék, linoleum és faáru. — Az ön érdeke is megkívánja, hogy Toronto első magyar szaküzletében vásároljon. Tulajdonos: Zoltán Kálmán. Rainbow Hardware 964 BATHURST ST. TELEFON: LE. S-8292 Dvpont—Bloor között. FIGYELJE KÖNYVOSZTALYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály : Hatholdas rózsakert ...—.......$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ...................-.......$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár ....................................................$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború_____$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól................$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák .....................$1.50 Doma István : Nagybotu Lőrinc..........................$2.40 Fáy Ferenc: Az írást egyszer megtalálják ........$1.50 Fáy Ferenc: Törlesztő ének ..............................$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Ghyczy Zsuzsanna: A város ............................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ..............._.....$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért ............$2 00 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben ............$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ............$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban ..............$2.80 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Esti zsolozsma .......-..........$0.60 Kisjókai Erzsébet: Kisjókai Erzsébet: Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ...$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ................................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ....................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ...........$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ................$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv..........$2.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada............................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ............................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu...........................$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ............................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei-...........................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ............$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I......$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II......$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa........................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk £22 L’EUROPE TAVERN DINING ROOM 469 BLOOR STREET, WEST — TELEFON: WA. 1-6269. Különleges magyar és angol ételek — Kitűnő magyar és külföldi borok, sörök. Bankettekre és esküvőkre külön terem. Minden magyart szeretettel ,vár a RUZSA-CSALÁD. Címváltozások bejelentése Kérjük olvasóinkat, hogy címváltozásukkal kapcsolat­ban ne csak új, hanem a régi címet is szíveskedjenek közölni.

Next

/
Thumbnails
Contents