Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-05-18 / 20. szám
XIH. évfolyam, 20. szám, 1963. máj. 18, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG ÍGY kellőt menekülnie RÁKOSINAK BUDAPESTRŐL SZEMTANÚ VALLOMÁSA 1956 JULIUS 20-ÁRÓL A Becsben megjelenő Magyar Híradóban olvastuk az alábbi cikket, azt hisszük olvasóinkat érdekelni fogja: Kövesdy Miklóssal, a magyar néphadsereg légierejének volt főhadnagyával Zürich repülőterén, Kloten kantinjában találkoztam össze. Kövesdy jelenleg a svájci polgári légitársaságnak, a Swissairnek alkalmazottja. Hét évvel ezelőtt azonban Budaörsön, az ottani katonai repülőtéren teljesített szolgálatot. Ezredé — mint mondja •— egyenest a Honvédelmi Minisztériumnak volt alárendelve s gépeikkel kizárólag csak a legfelsőbb állami és pártvezetők számára repültek. ^Kövesdy sok érdekes útról tud tudósítani: ő vitte gépén többek között mindig Enver Hodzsát Moszkvába és ott volt mint hajózó tiszt azon a gépen is» amely Gerőéket szállította Canossa-járásukra Belgrádba. A legizgalmasabb élménye azonban kétségkívül 1956 júliusában volt. — Ezen az éjszakán, július 20-án, korán végeztem a szolgálattal — tmeséli. Úgy 11 óra tájt hagytam el a repülőteret s a közelben levő szolgálati lakásomra távoztam. De alig húztam le a csizmámat, már jött is lélekszakadva a napos: azonnal jöjjek a parancsnokságra, a repülőgépet, amelyen a miniszterelnök szokott utazni, azonnal készenlétbe kell helyezni. Fogalmam sem volt, mi történhetett, miért tolyan sürgős a dolog, hiszen eddig a gyakorlat az volt, hogy 24 órával a start előtt tudtunk már az előttünk álló útról és az útieélról. Siettem a repülőtérre. A főbejárat előtt hat-hét hatalmas, fekete személykocsi állt. Reflektorukkal az egész környéket bevilágították. A kocsik között, a kapuban, bőrkabátos, jól megtermett civilek. Az első pillanatban látható volt rajtuk, hogy ÁVÖ-sok. Morcosán igazoltattak, forgatták katonaikönyvemet, alig akartak beengedni. Pedig mondtam nekik: “Jóemberek, ha én nem mehetek be, akkor maguk sem mennek el!” Végül is B. Varga őrnagynak, a repülőtér parancsnokának kellett személyesen igazolni kilétemet. Kérdeztem is tőle, miért e nagy izgalom, ki utazik és hová? B. Varga csak a vállát vonta. Csak annyit tudott, hogy valami nagy kutya megy Moszkvába, mert még a “tanácsadónk”, Senyikov ezredes is kijött a minisztériumból s személyesen vizsgáltatta a startra előkészítendő gépet. Nagyon izgatott volt, folyton szabotálásról morgott, míg töviről-hegyire át nem nézte velem együtt a két motoros LI-2-es típusu gépet. Ezalatt az AVH-sok szabályszerűen megszállták az egész repülőteret és a gép közelébe, a kezelő személyzeten kívül senkit sem engedtek. Kérdeztem V. Vargát, átöltözhetek-e a repüléshez, de ő leintett: “A főhadnagy elvtárs nem repül, szovjet elvtársak viszik majd a gépet”, mondta. Ez felettébb furcsa volt, hisz eddig mi, magyarok szállítgattuk a saját nacsalnyikainkat... — Tehát munkanélküli maradtál ? — Úgy nézett ki, mert úgy éjfél után megjött a szovjet személyzet. Egy százados, egy hadnagy és egy főihadnagy, őket követte egy nagy teherautó, tömve bőröndökkel. Még hajókoffer is volt rajta. Míg ezt néztük, egy fekete személykocsi hajtott rá a betonra s megállt pontosan a gép előtt. Utasa Rákosi Mátyás, népünk bölcs vezére volt... — Hogy festett ebben az éjszakai órában? — Kalap nélkül, felgyürt hajtókáju kabátban, izgatott állapotban tárgyalt valamit oroszul Senyikov ezredessel. Majd a bőröndjeinek a gépbe való berakását irányította. Igen szívén viselhette ezeket, mert az ÁVÓ-s legénységet állandóan óvatosságra intette. Fura látvány volt. Nem is állhattam meg, hogy oda ne szóljak parancsnokomnak: “Úgy látszik, a bőröndökben van az aranyat tojó tyúk, melyet apánk népének megígért!” B. Varga, mosolyra húzta a száját, de azért rámszólt, hogy hallgassák. Köziben végeztek a bőröndberakással s befutott Rákosiné is ... — Külön kocsival? — Úgy van. Csak biccentett férje felé, majd Senyikovtól kérdezett valamit. Rákosi ezalatt folyton az órát nézte, s izzadó homlokát törőlgette. Sürgette az indulást, de a torony még nem engedélyezte a gép felszállását. Végre azonban ez is megjött, s Rákosi, anélkül, hogy valakitől búcsút vett volna, vagy még egyszer visszanézett volna, felsietett a géphez vezető lépcsőn és eltűnt a masinában. Felesége követte, de ő Senyikovtól még búcsút vett. Minket azonban pillantásra sem érdemesített. Körülbelül éjfél után 2 óra lehetett, amikor a LI-2 elhagyta Budaörsöt, s anélkül, hogy tisztelgő kört írt volna le repülőterünk felett, kelet felé elszállt. A nagy sietség okát csak egy órával később értettük meg. .. Hajnali három felé ugyanis nagy Jármára figyeltünk fel. Több személygépkocsi fékezett a repülőtér főkapuja előtt. Az őrséget szabályosan lerohanták s a jövevények vezetője, egy hatalmas, szélesvállú civil, egyenest parancsnokunkért kiabált. ÁVÓ-sok voltak, de nem az előbbi csoport. B. Varga őrnagytól érdeklődtek feldúlva: “Hol a gép, hol van Rákosi elvtárs?” Amikor parancsnokunk tudtukra adta, hogy a vezér már egy órája elrepült, káromkodni kezdték, dühösen ismételgetve, hogy “elkéstek” s hogy a kopasznak mégis sikerült egérútat nyerni. Mi akkor értettük meg igazán, miért is sürgette Rákosi olyan izgatottan, gyöngyöző homlokkal gépének indulását. Meg voltunk győződve, hogy letartóztatása elől menekült. De csodálkozni a történetek felett nem csodálkoztunk. Erről már leszoktattak bennünket az akkori események. Gosztonyi Péter HAZAI POSTA Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hírek című kőnyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. Szakember mindenek előtt: Kovács István kinevezése A budapesti rádió jelen-! ciai missziók vezetésével. A tette, hogy az Elnöki Tanács Kovács Istvánt nevezte ki a kohó- és gépipari miniszter első helyettesévé, ki a márciusban miniszterré előléptetett Horgos Gyula helyére került. Kovács, ki négy helyettes minisztert előzött meg, kiknek már hosszabb ezen a poszton — csak 1962 nyarán került a minisztériumba és akkor hivatalosan nem is közölték kinevezését. Kiváló minősítéssel végezte a műegyetemet 15 évvel ezelőtt, majd 10 évet töltött a Csepel Vasműben, legutóbb mint vezérigazgató-helyettes. kiváló szakértőnek tartják az elektromos energiatermelés és az általános gépgyártás terén is. Állítólag nem is tagja a pártnak. Kinevezése a magas tisztségre azt mutatja, hogy ezen a fokon a szaktudás ma már többet számit, mint a párttagsági könyv. Ugyancsak a budapesti rádió jelentette, hogy Gyáros (Lászlót, Magyarország Guinea és Máli (Köztársaságba 1960-ban kinevezett követét felmentették. Helyette Kárász Győzőt nevezték ki rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterré és megbízták a Conakry és Bamakóban, a két ország fővárosában létesített diplomájelentés nem emlékezik meg Gyáros további sorsáról. Gyáros László 1945-ben a Szovjetunióból, mint partizánkapitány jött Magyarországra és a Vörös Hadsereg lapját, az Uj Szót szerkesztette annak megszűnéséig, mindegyike ”,Később különböző állásokat időt töltött j töltött be, de elég széles körben tudták -róla, hogy a szovjet titkos szolgálat ezredese és Magyarországon egyik legfőbb embere, kéme. 1956. november 4-én újra a Vörös Hadsereggel együtt vonult be a parlamentbe, majd a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, s közel három évig a kormány "szócsöve", ő tartotta a külföldi újságíróknak is "az ellenforradalom felszámolásáról" szóló sajtóértekezleteket. 1959-ben a 'Kult u rkapcso la to k l-n főzetének élére került. Sokak szerint a szovjet titkos szolgálati beosztásának köszönhette követté való kinevezését. Bukását is valószínűleg ez okozta, mert együttműködött múlt ősszel a Guineából kiutasított szovjet követtel, aki Sekou Touré elnök megbuktatására kommunista puccsot készített elő. Kárász Győző a forradalomtól mostanáig a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese volt. "VITA" AZ EMIGRÁNS IRODALOMRÓL A PESTI RÁDIÓBAN AZ ÉLŐLÉNYEK MÁGNESSÉGÉRZÉKELÉSE Brown professzor, az illinoisi egyetem kutatója kísérletekkel kimutatta, hogy egyes élőlények felfogják és érzékelik a rendkívül gyenge mágneses hatásokat is. Kísérletei során bebizonyosodott, hogy egyes férgek érzékelik a 0.17—J0 gauss erősségű mágneses teret is, s a mágneses hatást felhasználják tájékozótdásukhOiZ. A férgek pontosan érzékelik, hogy a mágneses hatás párhuzamos, vagy merőleges-e testük tengelyére. Más egysejtű élőlényekről is bebizonyosodott, hogy érzékenyek a mágnességre: egyeseknek a mágnesség növekedésüket is serkenti. A kutatók valószínűnek tartják, hogy egyes állatok ma még ismeretlen imódon a mágneses tér érzékelése révén navigálnak nagy pontossággal. A budapesti rádió Hegedűs Géza, Író esztétikus és Vámos Imre, a Nyugatról Magyarországba visszatért újságíró között vitát rendezett az emigráns irodalom helyzetéről. Mind a két "vitázó" lényegében ugyanazt mondotta: megegyeztek abban, hogy magyar irodalomról az emigrációban nem lehet beszélni, mert minden irodalom előfeltétele a magyar ajkú lakosság bizonyos nyelvi közössége. Ez pedig a mai Magyarországon kívül csak az utódállamokban áll fenn. Éppen ezért, szerintük, az emigráció irodalmi termése másodrangu. Megállapították, hogy jelentkezett néhány tehetséges fiatal költő — Makai Ádámot ás András Sándort említették. Hosszabban foglalkoztak Márai Sándorral, a modern magyar próza Amerikában elő vezető egyéniségével. "Marái Sándornak majdnem valamennyi külföldön irt munkája hazaintézett költői levél. Hogy csak néhányat említsek: 'Béke Ithakában', valamint a Halotti Beszéd, ami megjelent Magyarországon is . . . és Tamási Áron válaszolt is rá. Azután Szent Januárius vére, ez sajnos csak németül jelent meg, maid a Napló, 1945—57-ig . . . Mindez, amit Márai Sándor irt, tulajdonképpen a menekültek sorsáról szól. A főkérdés Márai Sándornál tulajdonképpen, hogy otthonra talál-e az otthonát vesz tett ember. A Szent Januárius vérének az alapproblémája, hogy csak a csoda az, ami visszaadhatja az idegenbe szakadt ember é'etének értelmét. Márai szerint a külvilágról az ember aránylag könnyebben rendezheti dolgát, azonban a belső bizonytalanság, a lelki nyugtalanság rendezése megoldhatatlan feladat". veket; ennek szerinte, egyik akadálya a nyugati filmvállalatok, könyvkiadók, színházi ügynökségek szükkeblüsége — ezek ugyanis olyan magas szerzői, ill, előadási jogdijat követelnek "kemény valutában", amit Magyarország nem tud megfizetni. • MAGYAR—JUGOSZLÁV KAPCSOLATOK Az utóbbi időben a Magyarországra ellátogató nyugati tudósitók egybehangzóan megállapítják, hogy ma elsősorban Magyarország tekinthető a vasfüggöny mögötti világ hídfőjének mind a nyugat-európai országok, mind pedig Jugoszlávia felé. Ennek a megái lapitásnak helyességét 37 utóbbi napok több eseménye igazolja. Jugoszláv szövetkezeti küldöttség tartózkodik már hosszabb ideje Magyarországon. Ugyancsak megkezdte ülésezését Budapesten a magyar-jugoszláv műszaki tudományos együttműködési vegyesbizottság. 'Különösen figyelemreméltó a budapesti rádió legutóobi közlése, mely szerint Tamási Áron, a mai magyar próza és drámairodalom kiemelkedő egyénisége, a jugoszláv Írószövetség meghívására kpthetes látogatásra Jugoszláviába utazott. Vele ment Tóth Dezső, a magyar Írószövetség titkára, egyike az erősen "vonalas" fiatal Íróknak. • DÁN ÉS SVÉD ETNOGRÁFUSOK MAGYARORSZÁGON A budapesti rádió közlése szerint tizenhéttagu dán és svéd etnográfus-csoport tett tanulmányutat Magyarországon, s budapesti és debreceni szaktársaikkal való megbeszélések után felkeresték a magyar pusztát. A vendéglátó debreceni egyetem autóbuszából kiszállva 20 kilométert gyalog tettek meg Nádudvartól a hortobágyi csárdáig. Útközben megszemlélték a magyar pásztorkodás ősi hagyományait és pásztorok által készített művészi faragásu tárgyakat vásároltak múzeumaik részére. ' 1 • I MAGYAR KÖNYV BARÁ- i TAINAK SZÖVETSÉGE": KOMMUNISTA AKCIÓ I A SZABAD VILÁGBAN ÉLŐ ' MAGYARSÁG KULTURÁLIS BESZERVEZÉSÉRE A budapesti rádió hire i| szerint a Kultúra külkeres- , kedelmi vállalat, mely tőként magyarországi könyv- : és zenemű-kiadványokat juttat külföldre, Magyar Könyv Barátai néven akciót hivott életre, azzal a célial, hogy — amint Svéd András, a Kultúra igazgatója a budapesti rádióban közölte, — 'mindazokat el tudjuk érni magyar könyvekkel, akik eddig sem kereskedelmi kapcsolataink révén, sem közvetlenül nem voltak el- ; érhetők. 1963-ban minden előfizetőnk meg fogja kapni József Attila összes költeményeit és műfordításait, Móricz Zsigmond két gyönyörű kisregényét, a Pillangót és az Árvácskát, a mindenki által ismert Egri csillagokat Gárdonyi Gézától és, hogy az élő szerzőkneK is helyet adjunk, Illyés Gyula Petőfijét és Illés Béla Kárpáti rapszódiáját iktattuk be az ezévi programba. Az éves előfizetési dij 15 dollár. Mert mindenkinek az ízlését nem lehet egyformán eltalálni, lehetőséget nyújtunk arra is, hogy az úgynevezett illetmény kötetek közül legfeljebb kettőt évente, igen bő választékot nyújtó, színvonalas cserekötetekből egészítse ki az érdeklődő Ez is egyik módja a dollárszerzésnek, amire olyan nagy szüksége van a kommunistáknak. (Szerk.) • Halálozás Dr. Fejős Pál, orvos, antropológus és filmrendező 66 éves korában New Yorkban elhunyt. Fejős a Budapesti Tudományegyetem orvosi diplomájával jött egész fiatalon az Egyesült Államokba, hol rendkívül változatos életpályát futctt be: volt orvos, hollywoodi filmrendező, antropológüs-kutató, Peruban 2 inka várost fedezett fel, s kutatásokat folytatott Dél-Afrikáaan is. Dr. Fejős Pál munkatársa volt a Rockefeller Institute for Medical Research-nek is, halála idején pedig elnöke és igazgatója volt a Wenner-Gren Foundation for Anthropological Researchnek és alelnöke a 'New York Academy of Sciences-nek. • Erdős Kamill harmincnyolc éves korában Budapesten meghalt. A cigányság külföldön is elismert kutatója a ‘Ludovika Akadémiát végezte, a második világháború végén a külföldre menekített ludovikásokkal francia fogságba esett, hol tüdőbajt szerzett, hazatért és otthon a betegséggel szakadatlanul küzködve, tudományos munkásságának szentelte életét. Főként a cigányok nyelvével, zenéjével, táncaival, népi szokásaival, eszközeivel foglalkozott. Utolsó gyüjtőutja Szabolcs- Szatmár megyébe vezetett, hol főként a cigánykovácsok után kutatott. Tagjá volt több külföldi tudományos társaságnak is. CSAK RÖVIDEN Külföldi utazások. Az Esti Hírlap szerint idén kétszerannyi magyar turista vehet részt nyugati társasutazáson, mint tavaly. Az eddigi nyugati túrákon kívül az IBUSZ Hollandiába, Finnországba, Dániába és Svédországba is szervez kirándulásokat. Filmre viszik Háry Jánost, Kodály világhírű daljátékát, A Kádár-korszak a nyugati látogató szemével Schreiber Tamás, ismert magyar eredetű francia u|ságiró a Le Monde francia napilap belső munkatársa, tanulmányt irt a Fórum, bécsi irodalmi folyóirat áprilisi számába "Kádár kinyújtott keze" címen, melyben magyarországi élményeit dolgozta fel. Schreiber szerint ma még ugyan hivatalosan ellenforradalomnak nevezik az 1956-os forradalmat, de magasrangu állami és pártfunkcionáriusok már nyíltan beszélnek még :degenek előtt is arról, hogy az "ellenforradalom" nélkül Magyarország helyzete öszszehasonlithatatlanul roszszabb lenne a mainál, o!yan, mint a mai Csehszlovákiáé, vagy Romániáé. Sch'eiber szerint jelei vannak már annak is, hogy a kivégzett Nagy Imrét Rajk Lászlóhoz hasonlóan rehabilitálni fogják. Kádár hívei ma má: nem árulónak, hanem gyengének emlegetik. Schreiber szerint a legutóbbi amnesztia előtt "békésen" együtt ültek börtönökben, majd kis állásokban ma is együtt ülnek a forradalom elítéltjei és ártatlanok kínzásáért elitéit ÁVO-sok. "Egy nagykereskedelmi vállalatnál ma mint igazgató dolgozik az ÁVH egy volt magasrangu tisztje. 1956-ban hidegre tették, elvesztette párttagságát és háromévi börtönt kapott ■a 'szocialista törvényesség súlyos megsértéséért'. Egy mai munkatársát 1949-ben tartóztatták le, 1954-ben szabadon engedték és aktivan részt vett az októberi forradalomban. Két évi börtönéletét együtt töltötte egykori kínzójával. Ma mind a kettő — régi párttagok — ugyanazon üzemben dolgoznak és gyakorolják a 'békés koegzisztenciát'." Schreiber szerint az 1956- os eseményekkel kapcsolatban politikailag nagy a csalódás a Nyugattal szemben. Ugyanakkor azonban rend kívül nagy az érdeklődés a nyugati 'kultúra, irodalom, művészet, tudomány, zene, tánc, életforma, s általában minden nyugati intézmény és újítás iránt. Szerinte a Kádár rendszer kulturális tényezői ma már örömmel hoznak be nyugati filmeket, hanglemezeket és szívesen fordittatnak nyugati kcny-CSAK RÖVIDEN Külföldi utazások. Az Esti Hírlap szerint idén kétszerannyi magyar turista vehet részt nyugati társa;utazáson, mint tavaly. Az eddigi nyugati túrákon 'kívül az IBUSZ Hollandiába, Finnországba, Dániába és Svédországba is szervez kirándulásokat. • Filmre viszik Háry Jánost, Kodály világhírű daljátékát, közli az Esti Hírlap. A forgatókönyv megírására Szinetár György kapott megbízást. AMIN (ÁLLÍTÓLAG) BUDAPEST NEVET! Kitűnő humoru művésznőnk, Fejes Teri, találkozik nagy műgonddal kozmetikázott "mégmindig" szápaszszony barátnőjével és a maga kedvesen dinamikus módján, agyba-főbe dicséri, hogy milyen fiatalosan hat. A szépasszony-barátnő meghatódva kérdi: — Hány évesnek tartasz, Terikém? — Hát, a termeted alapján húsznak, ha a fejedet nézem, huszonötnek, a rugalmas mozgásod alapján pedig legföljebb tizennyolcnak .. . — Ó, milyen édes vagy, szivecském — rebegi hálásan a szépasszony, de Fejes Teri közbevágja : — Várj drágám, még nem adtam össze . . . A választások után egy külföldi újságíró közvéleménykutatásra ment Budapestre. Összeismerkedve egy magyarral felteszi neki a szokásos kérdést: — Hát, hogy választottak? — Úgy, mint Ádám — hangzott a válasz. — Hogy-hogy? — kérdi az újságíró. — Hát az Ur Isten megteremtette Ádámot, s azután látva, hogy egyedül van, elaltatta, kivette oldalbordáját és abból megteremtette Évát. Mikor Ádám felébredt, Így szólt hozzá az Ur: — No Ádám, most választhatsz magadnak feleséget I "HART BILL" LÉNYEGESEN MEGKÖNNYÍTENÉ AZ AMERIKAI BEVÁNDORLÁST Ez év februárjában Philip A. Hart, michigani szenátor, S. 747 szám alatt javaslatot nyújtott be a szenátushoz, amely lényegesen megkönnyítené a magyarok bevándorlását az Egyesült Államokba. Harmincnégy más szenátor nevében történt a beterjesztés és minthogy mindössze 100 szenátor van, akik között sokan támogatják a törekvést, kitűnő kilátás van arra, hogy abból törvény legyen. A javaslat értelmében az amerikai konzulok 250 ezer bevándorlási vízumot adhatnának"ki az eddigi kb. 156.000 helyett. A beosztás is sokkal liberálisabb lenne. Azok, akik Csonkamagyarországon születtek, a most még érvényben lévő törvény (szerint csak évi 865 vízumhoz jutottak; a Hart-féle javaslat azonban 4556 kvótaszámot adna ehelyett évente. (17,470 személy szerepel a konzuli várakozó listákon, akik Magyarországon születtek.) Az általános szabályok a következők lennének: 50 ezer kvótaszámot tartalékolnának a minden országból való menekültek számára, minden megszorítás nélkül. 120.000 számot a föld összes országai részére adnának ki, abban az arányban, ahogy fiaik és leányaik Amerikába vándoroltak az utolsó 15 év alatt, további 80,000-et pedig lakosaik számának arányában. A nyugati földtekén születettek, mint eddig is, kvótán kívül jöhetnének be. A javaslat értelmében, egy ország sem kapna az eddiginél kisebb kvótát, de a legnagyobb kvótaszám 25 ezerre rúgna. Ma Nagy-Britannia 65,361 és Németország 25,814 kivándorlót engedhet ki Amerikába. Sok kis országnak és afrikai és ázsiai államoknak eddig csak évi 100 kvótaszám jutott. Lényeges változtatás volna az eddigi gyakorlaton az, hogy a fel nem használt kvótaszámokat azoknak adnák ki, akik más ország kvótájában várakoznak a beengedésre, (pl. Magyarország). Ezen a réven azonban egy ország sem kaphatna több vízumot, mint a rendesnek kétszeresét. (Magyarország évi 9112-őt az eddigi 865 helyett!) A Hart Bill a kiadott vízumok 60 százalékát amerikai polgárok és törvényesen ittlakó idegenek legközelebbi rokonainak tartaná fenn. (A rokonság fokát még nem állapították meg véglegesen.) Polgárok házastársa vagy gyermeke eddig is kvótán kívül jöhetett be; most a szülőket is kvótán kívül engednék be. A 60 százalékot tehát elsősorban a nem-polgárok (de állandó lakók) gyermekeinek, házastársának és szüleinek engednék át. A megmaradt 40 százalékot olyanok kapnák, akiknek nincsen ilyen szoros rokoni kapcsolatuk amerikaiakkal (New Seed Immigrants.) A különleges képzettségű vagy ügyességű bevándorlók az eddigi első kedvezményes kvóta helyett, kvótán kívüli statushoz jutnának. Hart szenátor szerint a mai kvótarendszert okvetlenül modernizálni kell, mert az 1952-es törvény nem számolt a való helyzettel és keresztülvihetetlen, amellett, hogy faji és nemzetiségi megkülönböztetést rendel el és így meghazudtolja az amerikai demokrácia eszményeit és külügyi politikájának vezérelveit. A Hart-féle javaslat törvénybeiktatása előmozdítaná az elszakított családtagok egyesülését, ami a jelen törvény uralma alatt gyakran teljesen lehetetlen. Amerika gazdasági fejlődését is elősegítené, mert olyan bevándorlóikat juttatna be, akiknek tehetségére és ügyességére nagy szükség van. A Hart Bill elveit hatvan társadalmi egyesület, egyházak és munkásszervezetek támogatják, köztük az American Council for Nationalities Service is. Magyar származású amerikai polgárok írjanak szenátoraiknak és képviselőiknek az S. 747 számú javaslat elfogadása érdekében. .......“Kivess” történ etek Rab-üagyarországból (Ahogy azt a hazai VIZSGAKÉRDÉS: 1 FT, Rácz János, a Váci úti Oxigén- és Dissousgázgyár 52 éves biztonsági megbízottja utasítást kapott vállalatától baleseti oktatásra. Az volt a feladata, hogy a vállalat s a telepek dolgozóit, valamint azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek az embereit, akik oxigénpalackokat kezelnek, tanítsa ki ezek használatára, illetve arra, hogyan előzhetik meg a baleseteket. Rácz — rendszerint a telep kultúrtermében — másfél órai elméleti oktatást tartott, amelyet fél órai gyakorlati bemutató követett. Levetítettek még egy-két oktatófilmet is, majd megkezdődött — a vizsga. A kérdéseket és feleleteket darabonként egy forintért Rácz már előre leküldte s azt mindegyik részvevő megvásárolta. Mondani sem kell, hogy a vizsgán senki sem bukott meg. Eddig még talán rendben is lett volna a dolog. A hiba, illetve Rácz külön üzlete ott kezdődött, hogy vizsgádéként személyenként 9 forintot, ülnöki díjként pedig személyenként 30 forintot vett fel, s az oktatási díjért vállalatonként, illetve a kisiparosoktól 12 forintot zsebelt be. A viszgabizottságban Ráczon kívül még két ülnök is résztvett. 'Egyik leggyakrabban Máth Sándor, az Oxigén- és Dissousgázgyár előadója volt, aki felettese beleegyezésével ilyenkor szabadságot vett ki, viszont illegális keresete felét leadta részére. A másik ülnök általában a helyi telepvezető lapokból olvastuk) JÖVEDELEM 57.000 FT volt, s ő is részesült a jövedelemből, már csak azért is, mert az oktatást, illetve a szervezést ő végezte. Két évig folytak ezek az üzelmek. A múlt év végén a gyárban egy másik bűncselekmény pattant ki, s ezután az igazgató sorozatos vizsgálatokat tartott. 'Ezeknek során derült ki, hogy Rácz a minisztériumi, hat hónapig tartó oktatási és vizsgadijakat számította fel maga és bűntársai számára a mindössze két órai oktatásért és "vizsgáért". A gyár feljelentésére nyomozás indult, amely megállapította, hogy Ráczés társai összesen 1413 oktatást és vizsgát tartottak és 6630 személytől vették fel az illegális dijakat, összesen 143.000 forintot. Ebből az összegből Rácznak tisztán 57.000 forint ütötte a markát. Az "élelmes" biztonsági megbízottat a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte, cinkostársai ellen pedig büntető eljárás indult. HÍREK a magyar református EGYHÁZBÓL Békefi Benő, dunántúli püspököt beiktatták veszprémi lelkipásztori tisztébe, így Veszprém magyar református püspöki székhely is lett, a dunántúli egyházkerület adminisztrativ egyházkormányzati központja. Az Európai Egyházak Konferenciája Tanácsadó Bizottságának legutóbbi Genfben tartott ülésén a magyar egyházakat dr. Kenéz Ferenc a Magyar Ökumenikus Tanács főtitkára képviselte.
