Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-04-06 / 14. szám

Még jőni kell, még j6ni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Maii by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI (faiadlaK PRICE 10 CENTO Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ÄRA; 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon : LE 6-0333. J XIII. évfolyam, 14 szám. Vol. XIII. No. 14 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. április 6, szombat CASTRO FENYEGET ! EHETI egyéb jelentéseink Az elmúlt hetekben több sikeres rajtaütést hajtottak végre a kubai nacionalista emigránsok a Castro-féle szov­jetrendszer fehérhajói ellen. Egyebek között elsüllyesz­tettek egy cukrot rakodó kubai hajót és súlyos vesztesé­get okoztak egyik helyen a szovjet fegyveres őrségnek is. Ami ennél sokkal fontosabb, a jelek szerint sikerült part­­ratenniük kisebb partizáncsoportokat és bizonyos meny­­nyiségű fegyvert a hegyekben bujkáló és egyre nagyobb sikerrel küzdő Castro-el lenes hazafiak számára. Hogy a Castro-ellenes csoportok az USA területén szerveződtek meg, az igaz. Az is igaz viszont, hogy az amerikai kor­mány ezeknek az alakulatoknak sem hivatalos, sem fél­­hivatalos támogatást, nem ad, sőt a hivatalos washingtoni kommentárok szerint az ilyen magánvállalkozások az USA kormány akarata ellenére történnek. Annyi talán igaz, hogy az amerikaiak e pillanatbari csak védekezésre szorítkoznak Castroékkal szemben, — más szavakkal megvárják, amíg a szakállas diktátort saját emberei akasztják fel, ami kérlelhetetlen bizton­sággal be fog következni, mihelyt a szovjet nemcsak fé­­lig-meddig, hanem véglegesen elejti a Kubából kiinduló amerikai térhódítás tervét. Amennyire igaz azonban, hogy az USA kormánya jelenleg nem támogathat hivatalosan semmiféle Kuba­­elleni hazafias magánakciót, annyira abszurdum, hogy a "karzaton ülő népek" így elsősorban a megtévesztett kanadai sajtó egy része, azt követeli, hogy Kennedy eré­lyesen kényszerintézkedések útján vessen véget a magán­­vállalkozásoknak Castro ellen. Azok, akik az USA-nak akarnak tanácsot adni — pláne olyan tanácsot, amely egyedül az oroszoknak jó — azok szeretnék az amerikai biztonságot élvezni, anélkül, hogy ahhoz hozzájárulná­nak. Az igazság az, hogy minden Castro-el lenes mozgal­mat támogatni kell, akár kicsiben, akár nagyban kerül végrehajtásra. Nemcsak azért, mert minden elsüllyesz­tett hajó, minden felgyújtott benzintartály, minden harc­­képtelenné tett szovjet katona, vagy Castro-briganti a kommunizmust gyengíti, hanem főleg azért, mert Kuba egész népe gyűlöli Castrót, egyöntetűen várja a felsza­badítást éspedig egyedül az Amerikába menekült kubai hazafiaktól. A szabadságért küzdő, elnyomás alatt nyögő or­szágok felszabadítása az egész szabad világ legfőbb kö­telessége; nekünk magyaroknak elég csalódást okozott, hogy 1956-ban nem kaptuk meg a várt és annyiszor ígért támogatást a szabadságharc során. Az eredmény ma az, hogy az otthon élő magyarok apatikussá váltak, s felszabadulást többé nem várnak a nyugattól. Akik az USA-tól azt követelik, hogy ugyanazt a hűvös érdekte­lenséget, ezt a •nemtörődöm-politikát kövesse a kubai ha­zafiak esetében is, azok a kommunizmus barátai és a sza­badság ellenségei. Harc nélkül nem lehet szabadság. Azok a derék 'ku­bai hazafiak, akik életüket kockáztatva fegyvert ragad­nak, — emlékeznek arra, hogy az elnyomó zsarnokok a világtörténelem minden korszakában mindig lázadóknak és kalózoknak nevezték a szabadságharcosokat. És mégis az ilyen úgynevezett lázadók alapították meg Ró­mától kezdve az angol birodalomig és az Északamerikai Egyesült Államokig a világ minden szabad nagyhatal­mát. Akik pedig álszent módon békés együttélést kíván­nak még Castro rablóival is, itt az amerikai kontinensen magán, — akik azt hiszik, hogy a Kubában állomásozó szovjet katonaság talán kultúrát hoz a kubai népnek, azok vegyék a szívükre a legutóbbi kuba-ellenes hazafias támadásról kiadott jelentést: "A kubai felszabadító bizottság Kuba területén ki­végzett három orosz katonatisztet, egyebek között egy tábornokot, kubai leányokon véghezvitt erőszak miatt." Azoknak, akik nem voltak a háború végén Európában, ez a jelentés talán szenzációhajhászásnak hangzik. De mi, akik láttuk a szovjet megszállók megbecstelenítő akcióit, tudjuk, hogy a szovjet katonákra, elsősorban a magasrangú szovjet tisztekre pontosan ez a jellemző: a megszállóm nép asszonyainak megbecstelenítése. És pontosan ez az, amit a megszállott Keleteurópa után most a megszállott Kuba kap, s amit mindazok az or­szágok megkaphatnak, amelyek a szovjet ellen nem har­colni akarnak, hanem azzal békésen próbáinak együtt­élni. Eredménytelen volt az amerikai­szovjet megbeszélés Berlin jovojerol A washingtoni külügy­minisztérium tájékoztatása szerint a berlini kérdésben történt amerikai-szovjet ta­lálkozó teljesen eredmény­telenül zajlott le. Az öthó­napos szünet után sincs semmi remény a megegye­zésre. •Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter és Antoly F. Dobryn szovjet nagykövet 1 óra hosszat beszéltek er­ről a kérdésről, de nem egyeztek meg egyébben, minthogy majd újra össze­jönnek. A legközelebbi ta­lálkozás időpontját azon­ban -nem állapították meg. Az amerikai külügymi­nisztérium szerint a megbe­szélés, mely az első volt a tavaly Októberi kubai vi­szály óta, igen "barátságos és szakszerű" volt, de nem hangzott el a tárgyaló felek egyikének részéről sem új javaslat. 'Lincoln White amerikai külügyminisztériumi szószó­ló szerint nem lehet meg­mondani, hogy a szovjet miért kívánta ezt a megbe­szélést. Dobrynin szovjet nagykövet nem terjesztett elő semmi javaslatot és nem adott át hivatalos jegyzéket vagy levelet. Az Egyesült Államoknak az a véleménye, hogy az új kez­deményezés sora a szovje­ten van. Kuba egész lakossága menekülni szeretne Manüel Urrutia, Kuba el­ső elnöke a forradalmi kor­mány alatt, miután két esz­tendőt töltött Havanában a venezuelai és a mexikói kö­vetségek védelmében, most Mexikó Citybe érkezett. Tapasztalatai szerint Kuba lakosságának több mint 90 százaléka elhagyná a szige­tet, ha elmenekülhetne ab­ból a szovjet báb-államból. Urrutianak akkor kellet le­mondania az elnökségről, mikor Castro négy évvel ez­előtt kikiáltotta a kommun­izmust. Castrót széleskörű útálat veszi körül az egész or­szágban, mégsem akad je­lenleg senki, aki magához merné ragadni Kuba gyep­lőjét. Castróra' mégis meg­semmisítő lázadás vár, — mondja Urrutia. Kanada repülőgépeket ad Indiának I Y. B. Cbavan indiai hon-[motoros Otter csapatszállí­­védelmi miniszter bejelen-I tó repülőgépet ad Indiának, tette a parlamentnek, hogyjezek g mu|,t év novemberé. a kanadai kormány két két-ben már átadott öt Dakotas motoros Dakotas és öt egy- szállító repülőgéphez. Az atomleszerelés kérdése Az atomleszerelés kérdése e pillanatban a legége­tőbb a nemzetközi problémák között. Kennedy kijelenté­se szerint könnyen elképzelhető, hogy 1970-re legalább 10 országnak lesz atomereje, s 1980-ra már minden ka­tonai hatalommal rendelkező nép szabályszerű atomfegy­verekkel lesz felszerelve, ami azt jelenti, hogy a kis né­pek, felelőtlen kis diktátorok sőt akár magán-rablóbandák is elpusztítással fenyegethetik, illetve ennek megfelelő­en zsarolhatják az egész földkerekséget, mert hiszen az atomfegyverek elleni egyedüli védekezés az atomtámadás előzetes megindítása. Ez az oka annak, hogy az USA kor­mánya olyan nagyszabású tervet dolgozott ki, amely sze­rint az európai szabad országok a NATO keretén belül egyre növekvő mértékben önálló atomerővel rendelkez­zenek. Az Amerika által szállítandó atombombákat rész­ben tengeralattjárókon, részben kereskedelmi hajókon he­lyezzék el, s ezzel feleslegessé válnék a nagyszámú ame­rikai katonaság, amely Európát a szárazföldön elhelyezett atomfegyverekkel védi. Ily módon ki lehetne üríteni az európai országokban felállított amerikai katonai támasz­pontok nagy részét, — aminek ellenében esetleg el le­hetne érni, hogy a szovjet is ürítse ki egyik vagy másik csatlósországot. A nagy koncepciójú amerikai terv leg­nagyobb ellensége e pillanatban: Franciaország. Azonban Franciaország helyzete éppen a legutóbbi időben újra teljesen bizonytalanná vált. A hetek óta tar­tó francia monstre-sztrájkok hatása folyton jobban ér­ződik, s nincs kizárva, hogy a jelenleg Portugáliában tar­tózkodó Bidault valóban képes lesz erőteljes De Gaulle­­ellenes csoportokat szervezni, A bécsi hercegérsek felkeresi , Budapesten Mindszenty kardinálist Budapestről jelentik, hogy az ottani amerikai kö- j vétség utasítást kapott —J készítsen elő tárgyalásokat; Mindszenty József herceg-• prímás és a húsvéti ünne-| pék után odaérkező Franz König bécsi hercegérsek bí­boros között. König bécsi bíborost; XXIII. János pápa az el­múlt héten magához hivat­ta Rómába s megbízást a­­dott neki, hogy Mindszenty hercegprímással Budapes­ten személyesen folytasson tárgyalásokat. Budapesti hírek szerint arra akarják rábírni a 71 éves hercegprímást, hogy hagyja el az országot. A magyarországi kommunista kormány állítólag nem állí­tana semmi akadályt a her­cegprímás távozása elé, a budapesti amerikai követ­ség pedig fokozott akció­képességet nyerne e régi kényes kérdés megoldá-a­­val. Mindszenty hercegprírhás 1956. november 4-én vette igénybe az amerikai követ­ség diplomáciai menedékét s azóta ott él teljes vissza­­vonultságban. • 1500 EMBERT PUSZTÍTOTT EL A TŰZHÁNYÓ BÁLI SZEGETÉN A Jávától keletre fekvő Báli trópusi szigeten a vá­ratlanul kitört tűzhányó az eddigi hivatalos megállapí­tások szerint 1478 embert j pusztított el. Attól tarta­­• nak, hogy a halottak száma még emelkedni fog. Báli szigetén az Agung nevű 3092 méter magas tűzhányót már kihűltnek tekintették, több mint 100 esztendeje nem működött. Most váratlanul kitört és öt napon át izzó láva és hamu­tömeggel borította be a völgyekben fekvő termé­keny rizsföldeket. A tűzhányó tövében fek­vő három falu népe össze­gyűlt imádkozni s az izzó láva elől már nem tudtak megmenekülni. Mintegy 100 ezer embernek kellett ott­hagyni lakóhelyét és to­vábbi 250.000 embert kell elszállítani a tűzhányó kö­rüli 25 mérföldes körzet­ből. A katonaság és a rendőr­ség mentőállomásokat ál­lított fel 'a veszélyeztetett körzetben.-------------o------------­• RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS LEÁNYA MEGHALT Hüttendorf nevű bécsi külvárosban meghalt Ru­dolf trónörökös teljes visz­­szavonulásban élő egyetlen leánya. Rudolf trónörökös 1889-ben a mayerlingi va­dászkastélyban agyonlőtte a fiatal Vecsera bárónőt s azután öngyilkos lett. A most elhunyt Erzsébet Mária hercegnő 1883 szep­tember 2-án született a luxenburgi kastélyban. Fe­renc József császárnak a legkedvesebb unokája volt. 19 éves korában férjhez­­ment Windischgraetz Ottó herceghez, de 1918-ban el­váltak. Második férje Leo­pold Petznek nevű tanár és szocialista politikus volt. -------------o------------­• AZ ÖKÖLVÍVÁS ÚJABB HALOTTJA Egy éven belül már a má­­sodi halottja van az ökölví­vó sportnak. Davey Moore, korábbi világbajnok, Los Angelesben mérkőzött Su­gar Ramos ellenfelével s a mérkőzés közben kapott agysérülésébe belehalt. A 29 éves Moore a tize­dik menetben került a föld­re és zuhanás közben bele­vágta fejét a szorító kötél­be. Még saját lábán hagy­ta el a mérkőzés színhelyét, de öltözőjében összeesett s többé nem nyerte vissza ön­tudatát. Brown kaliforniai kor­mányzó e halálos szeren­csétlenséggel kapcsolatban javaslatot tett az Egyesült Államok kormányához az ökölvívó versenyek betil­tására. Sok nyilatkozat lá­tott pro és kontra napvilá­got. XXIII. János pápa sze­rint az ökölvívás ellenkezik a természet törvényeivel. Barbár dolog a testvért a testvér ellen uszítani. A va­tikáni rádió ehhez még hoz­záteszi, hogy az ökölvívás erkölcstelen sport s az egy­ház hivatalosan elítéli. Rockefeller newyorki kor­mányzó viszont az ökölví­vást férfias küzdelemnek tartja. Emiatt az egy-két ha­láleset miatt nem lehet azt beszüntetni. Az autó is el­gázolja az országúton az embereket, mégsem szün­tetjük be az autóforgal­mat. A szerencsétlenül járt Moore özvegye azt mondja, hogy ő nem haragszik az ökölvívó sportra, de azért a ifiét nem fogja engedni boxolni. Sugar Ramos pedig, aki kiütötte ellenfelét a szorí­­tóban, így nyilatkozott: "Nem tudom, hogy mit gon­doljak. Fogok-e újra boxol­ni? Nem tudom". A vélemények igen elté­rőek, sokan az ökölvívó­sport beszüntetését követe­lik, de abban mindenki megegyezik, hogy körülte­kintőbb versenyszabályok­kal kell védeni az ökölví­vók egészségét és testi ép­ségét.-------------o------------­• SORAYA HERCEGNŐ FILMSZEREPET VÁLLAL Soraya hercegnő, a per­zsa sah elvált felesége, aki­vel azért kellett felbontani a házasságot, mert nem volt gyermekük, filmszerepet vállal. A terv megvalósítá­sa azonban nehézségekbe ütközik, mert a teheráni ud­var közölte vele, hogy nem tartják felfogásukkal össze­­egyeztetőnek, hogy a sah elvált felesége filmszínész­nő legyen és elvesztené jo­gát a válási szerződésben biztosított havi 1500 font­sterling tartásdíjához. Rómából viszont azt je­lentik, hogy Dino de Lau­rentiis filmrendező lelke­sedéssel nyilatkozik a her­cegnőről, mint a filmvilág új csillagáról, akinek ragyo­gó filmkarriert jósol. Soraya hercegnő ezeket mondotta egy római sajtó­­értekezleten : "Szabad em­ber vagyok és elhatározása­imra nem kell senkitől en­gedélyt kérnem. Még a sári­tól sem". Taffasoli teheráni állam­miniszter viszont kijelentet­te, hogy a filmszereplés nem egyeztethető össze a hercegnő 'méltóságával s ezért az udvar engedélyére nem számíthat.-------------o------------­• MEGALAKULT AUSZTRIA KOALÍCIÓS KORMÁNYA Az ausztriai parlamenti választások óta közel négy hónap telt már el s az or­szág két vezető pártja, a konzervatív Néppárt és a szocialisták, csak most tud­tak megegyezni koalíciós kormány megalakításában. A megegyezés főakadá­lya az volt, hogy a szociális­­ták maguknak követelték a külügyminiszteri 'tárcát- s nem akarták azt semmikép­pen sem átengedni a nép­pártnak. Végül is abban egyeztek meg, hogy a szo­cialista Bruno Kreisky kül­ügyminiszter megmarad ugyan a kormányban, de működési köré't meg kell osztania a Néppárt képvise­lőjével.-------------o------------­Farkas Béla világhírű győ­ri hegedükészítő immár 4ü éve készíti mesterhegedűit, melyeken ma már számos magyar és külföldi nagyhí­rű hegedűművész játszik. Farkas többekközött O'szt­­rak, a legkiválóbb orosz he­gedűs számára is készített hegedűt. Jelenleg a 209 ik hegedűjén dolgozik, me­lyet Yehudi Menuhin, a leg­nagyobb amerikai hegedű­­művész számára készít. Egy szomorú évforduló... Minden nemzet életében vannak szomorú évfordu-. lók, melyre ökölbeszorúlt kézzel vagy könnyes szemekkel emlékeznek. Ilyen nekünk magyaroknak 1945 április ne­gyediké, melyet otthon a "Felszabadulás napjaként" ünne­pelnek. Ezen a napon szállta meg a bolsevista hadsereg szegény hazánkat. Az a 18 év, mely azóta eltelt, annyi szenvedést, borzalmat és gyalázatot hozott szerencsétlen nemzetünkre, hogy azt szavakkal nem is lehet kifejezni. Csak egy szomorú sóhajtás jelzi, hogy már 18 éve 1945 április 4-ének. Tizennyolc éve annak, hogy Magyar­­ország utolsó nyugati falvaira is felkerült a szovjet csil­lag. A sarló és kalapács szörnyű szimbóluma, amelyet a nyugati hatalmak azért támogattak, hogy eltörölje Euró­pában a horogkereszt diktatúráját, elsöpörte Krisztus ke­resztjét is. Az a hadsereg, amely azért kapott fegyvere­ket, hogy felszabadulást hozzon a politikai üldözöttek millióinak, a felszabadítás helyett borzalmas, sivár és ke­gyetlen rabszolgaságot hozott Keleteurópának. A magyar történelemben nem újság, ami tizennyolc éve történt. Két pogány közt — egy hazáért, — ez volt a magyar sors tizenegy évszázad óta. Hol a tatár csizma, hol az orosz csizma taposott végig a magyar Alföldön. Hol a német vasasok, hol a török janicsárok lovai tipor­ták a magyar népet, amely sem ide, sem oda nem tarto­zott. Hol az osztrák grófok zsoldosai, hol a török hordák égették fel a Kárpátok medencéjét. S ha Magyarország mégis él, ha mégis van magyar jövő, tatáron, törökön, osztrákon, németen és oroszon túl is, az azért van, mert a világ mégis fejlődik. Tudósok tollával, művészek ecsetjével és vésőjével, költők szavá­val, zenészek hangjával javul és szépül az emberiség sor­sa. Felfedezések, találmányok százai születnek naponta, a laboratóriumok csendjében dolgozó százezrek munká­jából. A tudás és a szépség kultusza, a sport, a szociális intézmények és az emberi zseniélítás milliónyi alkotása lassan átitatja az emberi szellemet és széppé teszi az em­ber életét. Ma, tizennyolcadik évfordulóján hálát adhatunk az Istennek, hogy mi szabad földön élünk, hogy a mi prob­lémánk nem az, hogy örökösen változó politikai szimbó­lumok közt hogyan tudjuk fenntartani puszta életünket. És erőt meríthetünk abból a valóban szép, valóban em­berhez méltó életformából, amit itt találtunk, hogy higyjünk abban, hogy Magyarországon is eljön egyszer egy valódi felszabadulás. Nem szónoklatokkal, nem uj zászlókkal, nem uj diktátorokkal. Hanem úgy, mint a­­hogy a hóvirág kidugja a fejét a fagyott földből. Ma észre se veszed az első kis fehér harangot, — s mire észbeikapsz és körülnézel: egyszerre minden virágbabo­­rult, csoda történt, — itt a viruló tavasz. ................................................................................................. Bidauii volt francia miniszterelnök , Portugáliába repült George Bidault volt fran­cia miniszterelnök, aki az elmúlt hetekben Nyugat- Németországtól politikai menedékjogot kért, Mün­chenből Portugáliába repült, hogy ott folytassa harcát Charles de Gaulle francia el­nök ellen. A német menedékjogok­ról önkéntesen mondott le, mert annak az volt a felté­tele, hogy Nyugat-Német­­ország területén semmiféle politikai tevékenységet nem folytathat. Münchenből először Zü­richbe repült, majd onnan közvetlenül Portugáliába. Az újságíróknak azt mon­dotta, hogy Portugáliából stzabadon folytathatja to­vább De Gaulle ellenes po­litikai tevékenységét. Re­méli, hogy Franciaország rö­videsen újra visszanyeri szabadságát s akkor ő is megint hazája földjére lép­het. —«—♦—•»—♦ ♦—♦­A német tudósok nem készítenek atomfegyvereket Egyiptomban A bonni nyugatnémet 'kormány szószólója, Günt­her von Hase kijelentette, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, mintha a német tudósok Egyiptomban nukleáris, bak­­terelógiai és vegyi fegyve­reket készítenének. A német kormány azon­nal megvizsgálta ezt a kér­dést, de a vizsgálatok ered­ményét hivatalosan csak akkor teszik közé, ha Kon­­-♦—*—♦—♦—♦—♦—*—*—♦—»—♦—*­rád Adenauer kancellár ha- I zaérkezik olaszországi sza­­! badságáról. Günther von Hase sze­rint a német tudósok jet­­motorokat és kis földről ki­lőhető védelmi rakétákat készítenek Egyiptom szá­mára. Az izraeli kormány meg­keresést intézett Bonnhoz, hogy az Egyiptomban raké­takísérletekkel foglalkozó német tudósokat hívja visz­­sza. Mexikó elnöke Franciaországban Adolfo Lopez Mateos mexikói elnök Párizsba ér­kezett hivatalos látogatás­ra, ahol az ötödik francia köztársaság a legnagyobb pompával és tisztelettel fo­gadta. Mateos az első mexi­kói elnök, aki felkereste Franciaországot. Charles de Gaulle elnök kiment vendége elé az Orlyi repülőtérre, ahol üdvözlő beszédében kijelentette, hogy Mexikó a legragyo­góbb példája azoknak az államoknak, melyek saját nemzeti erőforrásaikból vol­tak képesek felemelkedni. Majd hozzátette De Gaulle, hogy Franciaország barátsá­got érez Mexikó iránt és szívesen közreműködik fej­lesztésében.

Next

/
Thumbnails
Contents