Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-01-05 / 1. szám

Még j£ni kell, még j6ni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. h h o k h m i XIII. évfolyam, 1. szám. Vol. XIII. No. 1. (fatadblK Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENTS Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: SO CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. Toronto, 1963. január 5, szombat Újabb zavarok a „szirtes országokban” A külpolitikai hirék azt .mutatják, hogy az uj eszten­dő egyik sorrendben első prdblémája újra a Kongó­ka tan gai egység megterem­tése lesz. Legutóbb az USA, amely mint ismeretes, Katanga kér­désében az Egyesült Nem­zetek erőszakkal való egye­sítési akcióját támogatja, úgynevezett "ténymegálla­­pi tó bizottságot" küldött Kongóba Louis Truman tá­bornok vezetésével. A tá­bornok már közzétette első jelentését, s közölte a wash­ingtoni honvédelmi minisz­tériummal, hogy meggyőző­dése szerint milyen katonai erőre volna szükség ahhoz, hogy Katangát belekénysze­­ritsék a központi kongói kor­mány által vezetett szövet­séges államba. KATANGA FÜGGETLENSÉ­GET AKAR, EZ NEM VITÁS. Az sem vitás, hogy ezt a po­litikát támogatják a tarto­mány lakosságán kívül Nagybritannia, Franciaor­szág és természetesen Bel­gium is. Legutóbb számol­tunk be dr. Schweitzer pro­fesszor értékes leveléről, amely szintén azt hangsú­lyozza, hogy Katangát ugyanúgy megilleti a függet­lenség, mint a többi szabad­ságot nyert afrikai gyarma­tot. Ugyancsak a katangai Csőmbe miniszterelnök füg­getlenségi mozgalma mel­lett szól tulajdonképpen az Egyesült Nemzetek Alapok­mánya is, amely önrendel­kezési jogot biztosit a füg­getlenséget nyert népeknek. Az, hogy az UNO többsége mégis a központi Kongó ol­dalán áll, azért van, mert az Egyesült Nemzetekben a szí­nes népek a Közgyűlésben számszerű többségben van­nak, s ezek mind azt képze­lik, hogy ha a régi gyarmat­­birodalom vezetője — a je­len esetben Belgium — va­lamely oldalon áll, akkor a színesek csak az ellenkező oldalon állhatnak. Hogy azonban az USA is Katanga ellen, illetve a köz­ponti kongói kormány mel­lett van ebben a kérdésben, tipikus példája a reálpoliti­kának, tehát annak az irány­nak, amely konkrét megol­dások kedvéért hajlandó egyébként elismert alapelve­ket félretenni. A központi kongói kormány ugyanis Ka­tanga nélkül gazdaságilag, s ezért politikailag sem élet­képes. Ott a rendet az UNO- hadsereg tartja fenn, s en­nek a hadseregnek csaknem minden költségét Amerika viseli —, hiszen tudvalevő­leg úgy a szovjet, mint Fran­ciaország megtagadta a kon­gói expediciós különítmény kiadásaiban való részvételt. Katanga viszont gazdag és kitűnően meg van szervez­ve, ott a rend fenntartásá­hoz nincs szükség sem UNO hadseregre, sem senki más­ra. Ha Katanga egyesül Kon­gó többi részével, úgy Kon­gó esetleg együttesen még éppen, hogy életképes ma­rad —, de ha nem, úgy Kon­gó többi része újra a két év­vel ezelőtti kaotikus állapot­ba kerül, ez pedig egyet je­lent az erőszakoskodások, tömeggyilkosságok feléledé­sével, s végül is a kommu­nisták térhódításával. Csupán egy más alterna­tiva marad fenn, s ez az UNÓ-hadsereg szerepének állandósitása Kongóban, ami viszont azért nem fogadható el, mert ez indokolatlan és felesleges terheket ró az UNO (adott esetben egyedül Amerikára) és elöbb-utóbb megint oda fog vezetni, hogy a kongói inf fit rációra igyekvő szovjet egységek megint az amerikai katonák­kal fogják szemben tál ál ni magukat. MINDEZT — gondolják Washingtonban — úgy le­het elkerülni, ha Katangát belekényszeritik a központi kongói köztársaságba. Ha ez úgy volna megoldható, hogy a nyilvánvalóan legéntelme­­sebb néger államférfi, Csőm­be lenne a központi Kongó ura—, vagy ha a Katangát olyan kiválóan megszervező és vezető belga szakemberek .megmaradhatnának a köz­ponti Kongóban —, úgy a kongói amerikai politika he­lyes volna. Ehelyett azonban arra kell számítani, hogy az UNO erőszakos beavatkozá­sa Katangában csak felesle­ges vérontást és helyrehoz­hatatlan zavart Okoz, s vég­eredményben Katangát olyan célért áldozzák fel, amely­nek a megvalósítása már előre lehetetlen. Nem vitás, hogy a szabad világ vezetését — most már nemcsak katonailag, hanem politikailag is — nyugodtan rá lehet bizni Amerikára, amely nemcsak a jogokat, hanem a felelősséget is ko­molyan veszi. Azonban gyar­mati kérdésekben az USA- nak semmiféle tapasztalata sincs (hiszen éppen ez 3 legszebb az amerikai törté­nelemben) és így a kongói ügyet mégis okosabb volna az angolok, a franciák és 3 belgák hatáskörébe utalni Ha a belgák képesek voltak Katangát független néger tartományi helyzetében is gazdagnak és boldognak megtartani, akkor ezzel be­bizonyították, hogy Közép­CASTRO NAGY BUSINESS-E... Alig van példa rá a világ­­történelemben, hogy vala­melyik ország üzletet csinált volna a hadifoglyokkal. Ezek sorsát a művelt nem­zetközi világban a genfi kon­venció szabja meg. Castro azonban nem tartozik a mű­velt emberek közé s a kom­munizmus nem ismer el sem­miféle nemzetközi konven­ciót. A tavalyi sikertelen kubai invázió során 1.113 hadifo­goly került Castro kezébe. Eladta őket 53 millió dollár értékű élelmiszerért és gyógyszerért az Amerikában élő hozzátartozóknak. A ha­talmas összeg rövid idő alatt összegyűlt s az első teher­hajó közvetlenül karácsony előtt 11 millió értékű élel­miszerrel és gyógyászati esz­közökkel megérkezett Ha­­vanába. Ennek az első fehér­hajónak a neve: "African Pilot" volt, mintha csak ki­választották volna erre az útra, mely a szabadság fé­nyében ragyogó Miamiból a legsötétebb Afrikává válto­zott Havanába vezet. A szakállas Castro szemé­lyesen jelent meg a kikötő­ben, felszállt a hajóra és megvizsgálta a rakományt. A DC—6 tipusu amerikai nagy szállító repülőgépek addig türelmetlenül vára­koztak a Havanától 25 mér­földre fekvő San Antonio de los Banos repülőtéren. A repülőgépok indulására csak akkor adott engedélyt, ami­kor a hajórakományt kielé­gítőnek találta. Castro szívélyesen beszél­getett az amerikai teherhajó kapitányával és meghívta őt, három másik amerikai állampolgárral együtt, hogy tekintsék meg Havanát. Au­tóba ültek s Castro maga mutogatta meg az egész vá­rost, melynek képe a kom­munista forradalom nyomo­rúságát tükrözi, lakói pedig kiéhezettek és megfélemlí­tettek. Hóhérmosollyal azt mondta az amerikai teher­hajó kapitányának, hogy most 24 órára békét kötött az Egyesült Államokkal. Közben a repülőtéren in­dulásra készen várakozott az első négy DC—6-os óriási szállító repülőgép. Erre az első négy gépre 426 hadifo­goly szállt fel, hogy néhány perces repülés után a Home­stead nevű amerikai repülő­térre érkezzenek. Rövid or­vosi és bevándorlási vizsgá­lat után autóbuszokkal elin­dultak a 30 mérföldre fekvő Miami felé. A hadifoglyok rokonai és barátai Miamiban, a Dinner Key Auditóriumban várakoz­tak s a teievizión figyelték a repülőgépek útját és érke­zését. Több mint 200 újság és televízió állomás közve­títette ezt a fájdalmasan boldog pillanatot. A kufár Castro tehát elad­ta a hadifoglyokat. Kommu­nista recept szerint üzletet csinált belőlük. A szeren­csétlen emberek betegen, csontig lesoványodva érkez­nek vissza a szabadság honá­ba. Terített asztal várta őket és farkasétvággyal ültek mellé, hogy elfogyasszák a másfél év óta nem látott pompás ételeket: zöldségle­vest, marhasültet zöldborsó­val és zöldbabbal, tejszínes­­kávét. Csak az tud egy ilyen ebédet értékelni, aki más­fél esztendeig hadifogoly volt Castro éhező kommu­nista Kubájában. A guantanamoi amerikai támaszpontról pedig elszánt katonák karácsonyi dalokat énekeltek: "Békesség a föl­dön az embereknek". Afrikához jobban értenek, mint az amerikaiak. • KONGÓ UTÁN A MÁSO­DIK POLITIKAI KIGYÓFÉ. SZÉK a most kialakulóban lévő AAaláji Szövetség. En­nék a szövetségnek a tag­jai : az önálló maláji köztár­saság, az autonómiával ren­delkező Szingapúr és kör­nyéke, Borneo és Sarawak, amelyek ma még brit gyar­matok, továbbá Brunei, amely egy bennszülött ki­rály országa brit protekto­rátus alatt. A MALÁJI SZÖVETSÉG 1963. augusztus 31-én fog önálló országként megala­kulni, s ezután egyedül Hong Kong marad meg brit gyar­matként a Távol-Keleten. A kialakuló Maláji Szövetség lakossága felerészben kiván­dorolt kínaiakból áll, akik között sok a kommunista kém, vagy szimpatizáns. Ugyancsak kínaiak (de anti­­kommunisták) az ott élő iparvállalatok tulajdonosai és vezetői, akik kezükben tartják a teljes terület gaz'' dasági erejét. A lakosság másik fele maláji, s ezek alkotják a földművelő la­kosságot s az adminisztra­tív hatóságok is mind maláji kézben vannak. A malájiak egy része nem kér az uj Szö­vetségiből, hanem inkább a szintén maláji lakosságból álló Indonéz Köztársasághoz kíván csatlakozni. Ezek kö­zé tartozott az a csoport, amely a Brunei-ri királyság­ban december elején siker­telen lázadást kezdett. A fa­­ji lag, kultúrái lag és politi­kailag zavaros helyzet nem tisztulhat fel külső beavat­kozás nélkül. A brit politi­kusok előrelátják, hogy mi­helyt a gyarmati ellenőr­zést gyakorló katonaság ki­vonul, helyükbe a túlzó na­cionalisták és a kommunis­ta zavartkeltők különféle csoportjai fognak lépni. A jelek azt mutatják, hogy Ke­­let-Ázsia ezen pontján vár­hatók az uj év legsúlyosabb zavarai. ÁZSIA LEGNAGYOBB RE­MÉNYE ( aminthogy a világ­­béke egyik leg remény telje­sebb záloga is) a vöröskinai rábszolgabirodalam állandó gyengülése. Erre jellemző az, hogy Külső-Mongólia szer-Karácsonyi tudósítás Magyarországról A nagy világlapok Ma­gyarországon tartózkodó tu­dósítói számunkra igen meg­nyugtató jelentést küldenek a magyar nép karácsonyáról. Nem merültek feledésbe a százados régi karácsonyi szokások, melyeket egyes tudósítók a kereszténység és pogányság keveredésének tartanak, mint amelyet máig megőrzött ez az ezer éves múlttal rendelkező dicső nép. A kommunista kormány, mely Isten-tagadó, mindent elkövetett, hogy a kaácsc­­nyi ünnepeket megfossza vallásos tartalmától. Egy­szerű fenyőfa ünneppé szál­lították le s mindenkit eltil­tottak a templomók látoga­tásától. De ez a tilalom s fenyegetés süket füleikre ta­lált. A magyar nép százez­rei imádkoztak a karácsonyi ünnepek alatt a templo­mokban. December eleje óta a ma­gyar üzletek kirakatai, a leg­kisebb faluban is, tele vol­tak játékokkal és /karácso­nyi díszekkel. Karácsony vi.Iiáján az is­kolás gyermekek házról-ház­­ra jártaik a falvak utcáin ka­rácsonyi dalokat énekelve. Minden háznál bőven meg­vendégelték őket. A betle­­hemes csoportok pedig a ré­gi versiikéket elevenítették fel, melyet nemzedékről­­nemzedékre őriz a magyar falvak hivő népe. Nem hiányzott a legsze­gényebb asztalról sem a ka­rácsony esti vacsora, amikor a falusi ember arról az ősi szokásról sem feledkezett el, hogy szénát és szalmát tegyen az asztal alá, jeléül annak, hogy az állatokról sem feledkeznek el. Vacso­rára halat ettek és mákos böbájkát, aminek fejedelmi ize elkísért minket ide az emigrációba is. A lányok a mákos böbáj­­ka elfogyasztása után kisza­ladtak az utcára s megkér­dezték a legelső arra haladó férfitől, hogy mi a kereszt­neve. Régi babona szerint ugyanis Így fogják hívni a kérdező leány férjét. Bizalommal és reménnyel olvassuk ezeket a tárgyila­gos tudósitásökat hazánk­ról. A kommunizmus nem tudott megbirkózni népünk vallásos érzésével. Százez­rek énekelték Karácsonykor templomainkban a "Menny­ből az angyal" magasztos dallamát. Ha egyszer felsze­dik a határokról az akname­zőt százezrek fognak vissza­térni a szabad Hazába, mely felé a Jézus születését hir­dető karácsonyi csillag vezet bennünket. Szörnyű vonatszerencsétlenség történt Angliában A Glasgowból Londonba száguldó Skót Express egy állomáson az ott veszteglő személyvonatba rohant be­le, s a romok között 18 em­ber lelte halálát és sokszáz ember megsebesült. Mind­két vonat karácsonyi ünnep­lőket szállított. A szeren­csétlenségről szóló leírások j beszámolnak arról a bor- j zalmas látványról, amelyet; a haldoklók és halottak vé-; rében úszó gyermékjátékok | és karácsonyi ajándékok nyújtottak. A karácsonyi közlekedés minden országban rengeteg áldozatot követelt. XXIII. János pápa karácsonyi be­szédében, amikor örömét fe­jezte ki afelett, hogy ezen a karácsonyon sehol sem folyt háború, szomorúan emléke­­kezett meg azokról a százak­ról és ezrekről, akik az au­tók kerekei alatt lelték halá­lukat karácsony ünnepén. ződést irt alá Vörös'kinával, amely a két ország közötti határokat állapítja meg. Kül­ső-Mongólia elnöke, Cseden­­bal, csak nemrégen jelentet­te ki, hogy országa a szov­jet-féle kommunista vonalat követi, tehát a békés együtt­élés (iba tetszik: Hruscsov­­izmus) elve alapján áll, szemben a harcias pekingi kommunista elvékkel. CSEDENBAL tehát politi­kailag nem Peking, hanem Moszkva csatlósa, a mongol lakosság azonban nem az oroszokhoz, hanem a kí­naiakhoz áll közel, Cseden­­bal't azért küldték Peking­­be az oroszdk, hogy már jó­­előre megállapítsák a moszk­vai kommunizmus és a pe­kingi kommunizmus közötti földrajzi határvonalat Ázsiá­ban, nehogy Mao és társai Mongólia felé is azt állíthas­sák, hogy ott a határok bi­zonytalanok, mint ahogy azt Indiával tették. Mao tehát — egyelőre — deferált az oroszoknak, s tudomásul vette, hogy a Mongólia felé való terjeszkedés Kína elleni orosz atomtámadást jelente­ne. ZORIN 1$ MEGBUKOTT A kubai szovjet visszavo­nulás első látható áldozata Valerian A. Zorin helyettes külügyminiszter, akit hirte­len visszabivtak az Egyesült Nemzetek állandó képvise­letéből. Hihetetlen, de még­is úgy van, hogy a szovjet is szégyellte magát Zorin hazug szerepe miatt. A ku­bai krízis első napjaiban azt a hallatlan hazugságot kellett elmondania a nem­zetközi világ newyorki fó­rumán, hogy a szovjet Ku­bába nem szállított rakétá­kat s Kubát nem szándéko­zik kiépíteni támadó tá­maszpontnak az Egyesült Ál­lamok ellen. Uj szovjet megbízottá az Egyesült Nemzetekhez Niko­lai T. Fedorenko jelenlegi Japán nagykövetet nevezték 'ki. A Tass jelentése szerint Zorin ezentúl Moszkvában látja el a helyettes külügy­miniszteri feladatokat. Az­zal enyhítik ezt a drasztikus intézkedést, hogy a 60 éves Zorin egészségi állapota rendkívül megromlott s Így nem alkalmas erre a fontos newyorki tisztségre. Zorint a nagy kubai ha­zugság után azonnal a szín­falak mögé parancsolták s ideiglenesen Vasily Kuznet­sov első helyettes külügymi­niszter vette át szerepét. Jel­lemzi ez az eset a barbár ázsiai erkölcsű Hruscsovot. Mikor az Egyesült Államok megkérdezte Zorint, hogy vannak-e pusztító atomraké­ták Kubában, Hruscsov uta­sítására egyszerűen letagad­ta a csillagokat az égről. Bu­ta fejükkel azt hitték, hogy az Egyesült Államoknak nin­csenek bizonyítékaik. A szé­gyent úgy próbálták kikö­szörülni, hogy Zorin meghib­bant lelkiállapotára fogták a nagy hazugságot s azonnal visszarendelték Moszkvába. (Egyelőre nem csapták el, de azért senki sem szeretné Zo­rin fejét a nyakán hordani. INDIÁBAN LAKAT ALÁ TESZIK A KOMMUNISTÁKAT Vöröskina brutális táma­dása India ellen, hallatlan felháborodást keltett az in­diai nép körében. Diákok, munkások megrohamoztak a kommunista párt szék-há­zait és pozdorjává törték a berendezéseket. Az indiai lapok egyöntetű követelé­sére a kormány végül is be­tiltotta a hazaáruló kommu­nista párt további működé­sét, vezetőit pedig letartóz­tatták. Itt említjük meg, hogy In­diába óriási méretben érkez­nek az amerikai és angol fegyverszállitmányok. India a fegyvereket teljesen in­gyen kapja, Anglia és az Egyesült Államok csupán a fegyverek felhasználását el­lenőrzik. A szovjet uj megbízottja az Egyesült Nemzeteknél, aki a Biztonsági Tanácsban is képviselni fogja a kom­munizmust, mindössze 50 éves, a szovjet külügymi­nisztérium Távol-keleti szak­értője volt, aki előbb Pe­­kingben, majd később Ja­pánban töltötte be a nagy­követi tisztséget. Fedorenko­­nak nehéz dolga lesz, most Elhunyt Niels Bohr, Nobel-dijas fizikus Az AP amerikai hírügy­nökség jelentése szerint va­sárnap Koppenhágában 77 éves korában meghalt Niels Bohr, a világhírű tudós, a modern fizika egyik uttör­­rője. Bohrt szívroham ölte -meg. már nem lehet hazugságok­kal elaltatni a világ éber­ségét. A Nyugat bizonyíté­kokat helyez az Egyesült Nemzetek asztalára, amelyek elől többé nem lehet kitérni azzal, hogy a szovjet megbí­zott fejét veszik. Batu-kán óta az ilyen tatár zsarnok­ság kiment a divatból, csak Hruscsov elevenítette fel új­ra. De meddig? ! A dán tudóst 1922-ben Nobel-dijjal tüntették ki ez atomszeiikezetek területén végzett kutatásaiért. Bohrt a második világhá­ború idején kicsempészték a németek által megszállt Dá­niából és az Egyesült Álla­mokba vitték. Bohr itt csat­lakozott az atombombán dol­gozó tudósok csoportjához. EHETI egyéb jelentéseink á AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Atom Energia Bizottsága je­lenti, hogy a szovjet a karácsony előtti három napon lég­köri nukleáris robbantásokat hajtott végre a sarkköri öve­zetben. A legnagyobb felrobbantott készülék 20 megaton erősségű volt. Ezekről a szokatlanul felfokozott robban­tásokról a szakértők azt hiszik, hogy egy január elsejével kezdődő szovjet robbantási tilalmi javaslatnak volt szín­padi előjátéka. • PAKISZTÁNBÓL JELENTIK, hogy Vörös’kinával teljesen kielégítő megegyezést kötöttek Kashmirnak a Himalaya hegységen keresztül húzódó határai kérdésében. Ez a tőir azért olyan különösen érdekes, mert Pakisztán és India most készülnek végleg kiegyezni a 15 éve tartó kashmiri határviták ügyében. Az indiai küldöttség vezetője Rawal­­pindiben kijelentette, hogy India beleegyezik a vitatott te­rületek hovátattozásának népszavazás utján történő el­döntésébe. „ • NIKOLAI G. IGNATOV, szovjet mezőgazdasági szakér­tőt váratlanul elmozdították a Szovjet Mezőgazdasági Fej­lesztési Bizottságának helyettes elnöki tisztéből. A 61 éves közgazdászt csak tavaly áprilisban nevezték ki. erre az állásra. Ö volt az elnöke annak a bizottságnak, mely a szovjet élelmiszer ipar fejlesztését irányította. A Tass hír­ügynökség nem jelöli meg az okot, amiért Ignatovot el­csapták. Külföldi megfigyelők szerint azonban őt tették felelőssé a kazakahstani szüzterülete-k mezőgazdasági csőd­jéért. Nikita Hruscsov az ottani búzatermelésből akarta a szovjet népesség élelmezését feljavítani. Ha Hruscsov buta tervei nem sikerülnek, azzal vigasztalják meg az éhe­ző népet, hogy a szakértőknek fejét veszik. • A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTÉRIUM magához kérette a moszkvai amerikai követség egyik vezető tisztviselőjét s nyilatkozatot olvasott fel előtte, melyben felszólítják az amerikai nagykövetséget, hogy azonnal tiltsa el beosztot­tainak a Szovjetunió területén való kémkedést. Az ame­rikai nagykövetség képviselője tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy alkalmazottai kémkednének a szovjetben. Ezt csak az ellenséges szovjet sajtó Amerika-ellenes támadási, hadjárata hirdeti. • WASHINGTONBÓL nyolc tagú katonai szakértő bizott­ság szállt ki Kongóba, hogy tanulmányozza ott az Egyesült Nemzetek részéről kirendelt kongói rendfenntartó csapa­tok katonai szükségleteit. Louis Truman, amerikai tábor­nok, a küldöttség vezetője, visszatérésük előtt Leopold­­villeben kijelentette, hogy csupán kormányuknak fogják előterjeszteni világos és pontos jelentésüket a kongói nyu­galmi állapot katonai feltételeiről. -• A NINA II. NEVŰ HAJÓ, mely Kolumbus Kristóf hajó­jának mására készült, a Bahamas szigeten lévő San Salva­dor kikötőjében partot ért, miután 97 nap alatt átszelte az Atlanti óceánt.

Next

/
Thumbnails
Contents