Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-11-10 / 44. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 XII. évfolyam, 44. szám, 1962. nov. 10, szombat Ha haza óhajt repülni az óhazába sokat megtakaríthat A TCA KÜLÖNLEGESEN ALACSONY 17-NAPOS JET GAZDASÁGOS MENETDIJAIN Honvágyat érez, ha a szülőföld kedves tájai ötlenek szemébe? Ha igen, itt a legfőbb ideje, hogy a TCA Rolls-Royce motorral hajtott óriási DC—8 Jet repülő­gépein két hétre haza repüljön. Ne gondolkozzon sokáig. Felsoroljuk azokat a meggyőző okokat, amelyek miatt legcélszerűbb azonnal érintkezésbe lépni a TCA-val, vagy megszokott utazási irodájával. • A TCA alacsony 17-napos Jet Gazdaságos Menetdijai 138 dollárral alacsonyabbak most, mint az esztendő bármely más szakaszában. • A TCA "Repüljön most — fizessen később" terve alap­ján jelenleg csak 10%-ot kell lefizetni menettérti je­gyére. A hátralékot módjában áll 24 havi részletekben kiegyenlíteni. • A TCA külön városi terve alapján megállhat útközben a legkülönbözőbb városokban anélkül, hogy repülő­jegye egy centtel Is többe kerülne. • A TCA óriás Jet repülőgépei több pontjáról indulnak el Kanadának és több jelentős városát érintik Euró­pának, mint bármely más repülővállalat gépei s na­gyon kényelmes összeköttetést biztosítanak. • Többnyelvű repülőszemélyzet áll az Atlanti-repülés alatt rendelkezésére, ami az utazást kellemessé és élményszerüvé töszi. HA RÉSZT AKAR VENNI ILYEN ÓHAZAI UTAZÁSON — REPÜLJÖN A TCA-val. — Lépjen érintkezésbe azonnal megszokott utazási irodájával, vagy a TCA-val. Példa a 17-napos Jet Gazgasági menettéri repülődijakra* TORONTO-BUDAPEST $568.20 $57.20 LEFIZETÉS $23.08 HAVI RÉSZLET MONTREAL-BUDAPEST1 > $528.20 $53.20 LEFIZETÉS $21.45 HAVI RÉSZLET 1 ) Csatlakozó európai repülőgépek igénybevételével. * Érvényes 1963. március 31-ig. Még alacsonyabb menetdijak a BOAC Turbo-prop Britan­niával Londonon keresztül. Nagy megtakarítást érhet el a TCA csoportos utazásaival, ha legalább 25 személy, vagy több jelentkezik. Például: TORONTO—BUDAPEST $450.90 menettérti jegy a Jet gazdaságos osztályán. TRANS-CANADA LINES AIR CANADA A Civil Service Commission első női elnöke Miss Ruth Addison miniszterhelyettesi ranggal. Kinevezése az évi 18.000 dolláros állásra an­nak elismerése, hogy milyen fontos szerepet tölthet be egy nő úgy a kormányban, mint az üzleti életben. Miss Addison, aki elvégezte a manitóbai egyetemet, pálya­futását, mint másodosztályú állami tisztviselő kezdte. Toronto Telegram photo Az Állatorvostudományi Főiskola megalakulásának j 175-ik évfordulóját ünnepel- I te. Magyarországon az ál­latorvos-képzés 1787-ben indult meg, II. József rende­letére, a pesti orvosi fakul­táson Tolnai Sándor vezeté­sével. Csaknem egy évszá­zadig hat hónapos, egy, majd két éves volt a kép­zés. A kezdeti időben orvos és sebésznövendékek részé­re adtak előadást katonai célból és gazdasági okból a ló patkolásával ill. gyógyí­tásával foglalkoztak. A Fő­iskola világhírre tett szert. A Hutira-Marek-Manninger- Mócsi által megirt belgyó­gyászati kézikönyvet a vi­­; lág több nyelvére lefordí­tották. Otthon 11 kiadást ért el. Az évfordulón 9 ki­váló tudóst, több külföldi professzort diszdoktorrá avattak és gyémánt- és .arany diplomával tüntettek ki 60 állatorvost. A Főiskolát egyetemmé nyilvánították. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA! A huszonegyedik határozat előtt IRTA: VARGA LÁSZLÓ A kanadai királyi mezőgazdasági kiállítás (ROYAL AGRICULTURAL WINTER FAIR) Az Egyesült Nemzetek közgyűlése 17. ülésszakának megnyitásán —, amint ar­ról a Kanadai Magyarság már beszámolt — szép, pes­ti őszi délután volt New Yorkban. Az épület előtt 104 tagállam zászlói tarka színekben lobogtak az enyhe széliben. A kupolás közgyűlési te­rem bejáratánál televízió, rádió munkatársai várták a delegátusokat, akik közül többen nemzeti viseletűkben érkeztek. A legfestőifob öl­tözetben Ghana megbízottai érkeztek, mind a nyolcán arany csikókkal, bibor és kék színekkel borított tógát viseltek, fejükön hasonló színű sapkát, lábukon sarut. Különösen az afrikai államok képviselői jelentek, meg nemzeti öltözetükben és — hamar megtanulva a nyuga­ti szokásokat — a delegá­cióikban egy-egy feltűnően szép hölgy is helyet foglalt. A közgyűlési terem a hét­­nyolcszáz ember beszélgeté­sétől zsongott, de az elnök kalapácsütésének hangja csendet varázsolt. Az elnöki emelvényen há­rom személy ült: a lelépő elnök, a tuniszi Mongi Síim, az ügyvezető főtitkár, a bur­­mai U Thant és a "kabinet főnök", az indiai Narasim­­han. Ez a? első eset az Egye­sült Nemzetek történetében (beleértve a Népszövetsé­get is), hogy a három veze­tő személy között nincs fe­hér ember, sőt az uj elnök, a tehetséges pakisztáni Mu­hammad Zafrulla Khan sem az. Helyesnek tartom, hogy minden közéleti tisztségre a legtehetségesebb ember ke­rüljön, tekintet nélkül fajá­ra, vallására, származására, mert az embert jelleme, tu­dása, gyakorlati hasznossá­ga teszi értékké. Tehát véleményem szerint nem az a lényeges, hogy az ENSZ vezetői fehérek, vagy színesek, hanem, hogy fel­adatukat el tudják-e látni, érzik-e munkájuknál az óriási felelősséget és ítéle­teikben tárgyilagosak tud­nak-e lenni. Ebben jelenleg nem vagyok biztos. Hogy csak egyet említsek, a veze­tőség a magyar ügy egyik "felelősévé" a csehszlovák, kommunista Jellineket ne­vezte ki ( !) Az ENSZ-ben nap, mint nap lehet tapasztalni, hogy az uj ázsiai és afrikai tagok úgy vélik, hogy elérkezett idejük, hogy az ENSZ és igy a világ sorsának alakulását megszabják, vagy annak alakulását döntően irányít­sák. Erre látszólag meg is van a lehetőségük. Algéria már tag és hamarosan Ugan­da is az lesz, igy a 110 tag­­nemzetnek a fele az ázsiai­afrikai blokkhoz tartozik. Igaz, ez a blokk nem egysé­ges, ahogy a nyugati, vagy dél-amerikai sem az, dé kulcskérdéseknél már erős­nek bizonyulnak és akara­tuk ellenére már kevés dön­tő kérdés oldható meg. Az uj ázsiai és afrikai ta­gok szándékát, erőfeszítését megértem. Az elnyomásból szabaddá lett népek min­dent gyorsan akarnak be­pótolni és sokszor — joggal — úgy érzik, hogy a hosz­­szu megszállás volt az oka 'kulturális, gazdasági, poli­tikai elmaradottságuknak. Igy arra is hajlamosak, hogy | Nyugat eredményeit, gaz­dasági, kulturális fejlődését úgy tekintsék, mint ami ká­rukra történt, vagyis "alap­talan gazdagodásának, ami most visszajár. Ez az uj tagnemzetek gondja, de aki nap, mint nap látja" felkészültségüket, szorgalmukat, érzi, hogy feljövőben vannak. ✓ A fentiek természetes je­lenségek, de ami részemre érthetetlen, az a szabad vi­lág nagyhatalmainak és a baráti államoknak gyenge­sége egy erős blokk kialakí­tására. Sokszor úgy érzem, mintha a fehér ember bűn­tudattal venne részt a Köz­gyűlés munkájában és ki­sebbségi komplexumokkal küzdene. Mintha állandóan bocsánatot kérne, olya­nokért is, amiért nem, vagy csak részben hibás. Nincs az ENSZ-ben a szabad világ­nak egy olyan kimagasló I egyénisége, akinek szelle­me, varázsa irányt adna an­nak a világnak, amely az el­múlt 2000 évben épült fel. Ez a világkrizis igazi oka ! Ehhez járul, vagy talán a fentiek következménye a Szovjetunió erejének meg­növekedése az ENSZ^ben. Az uj tagnemzetek nem lát­nak ideált a szabad világ­iban, míg a szovjetbén cél­jaik támogatóját érzik. Nem hiszem, hogy a szovjet az uj nemzetektől be fogja szedni a beléjük fektetett politikai tőkéjének kamatait, mert nem ideáljuk a szovjet rend­szer, viszont annyira oko­sak, hogy élvezik a szovjet erőfeszítés tőkéjét. A szabad világ és a szov­jet erőviszonyának legjobb fokmérője a magyar kérdés, ami szerintem az Egyesült Nemzetek jövőjének a lak­­musz papírja is. Ha a magyar ügy nem ma­rad az Egyesült Nemzetek napirendjén, ez egyrészt azt jelentené, hogy a Világszer­vezet egyrészről — helye­sen — JET gyorsasággal ve­szi fel az uj tagokat, felszá­molva a tradicionális kolo­­nializmust, mig ugyanakkor kettős mértéket alkalmazva, szemethuny a szovjet kolo­­niaíizmus felett; továbbá, hogy szentesíti egy nagyha­talom fegyveres beavatkozá­sát egy kivívott szabadság és függetlenség leigázásá­ra. De ez egyben a már fen­tebb mondottakat is alátá­masztja, hogy valami mély baj van a szabad világ poli­tikai, szellemi erejével, mely eltűri, hogy egy jelen­legi kolonizáló hatalom bírá­ja és apostola legyen az amúgy is megszűnőben lévő tradioionális kolonializmus­­nak, miközben maga egy uj világhatalmat épített ki. A magyar forradalomnak az ENSZ-ben ma még három nyoma van. Az egyik, hogy az épület előtt lobogó ma­gyar zászlóról a forradalom elmosta a sariót és kalapá­csot és ha a Kossuth címer még hiányzik is, legalább a három szint nem csúfítja el a kommunista jelvény. A másik, hogy a magyar delegáció mandátumát a forradalom óta hét Ízben nem fogadták el, jelezve, hogy a delegációt kiküldő kormány nem képviseli jo­gosan a magyar népet. 'Kádárék jól tudják, hogy ha a magyar néppel szem­ben erkölcstelenséget kö­vetnek el, annak világvissz­hangja lesz és ezzel csök­kentik —, ha ugyan végleg el nem vesztik — mandátu­muk elfogadásához kötött re­ményüket. Tehát nemcsak a magyar ügy megoldásának lehetőségét, de a magyar nép jobb helyzetét is előse­gítjük, ha résztveszünk ab­ban a munkában, hogy az ENSZ Mandátum Vizsgáló Bizottsága ezen az üléssza­kon se fogadja el Kádárokat. A harmadik és jelentős nyoma a magyar forrada­lomnak, hogy a magyar ügyet ez év szeptember 24- én ismét napirendre tűzték. Erre a legtöbb magyar le­gyint egyet a kezével és csak annyit mond: Na és? De nem igy Kádárék, akik nagy munkát fejtettek ki, hogy a magyar ügy ne ke­rüljön napirendre, vagy ha mégis szavaznának ebben a kérdésben, ne kapjon egy- I szerű . szótöbbséget sem, ami a magyar ügy eltemeté­sét jelentette volna. Ká­dárék is jól tudják, hogy az ENSZ jelenleg nem tudja 'megoldani a magyar kér­dést, de azzal is tisztában vannak, hogy amíg az ENSZ a magyar ügyet élve tartja, ez azt jelenti, hogy egy ked­vező nemzetközi helyzetben a megoldandó kérdések kö­zött lesz. Ezt szeretnék el­kerülni. Kádárék elkövettek min­dent és erőfeszítésük nem volt eredménytelen. A ma­gyar ügy napirendre tűzése 'mellett 43-an szavaztak, el­lene 34-en ( !) Ha ennek a szomorú ered­ménynek az okait keressük, találunk egy párat: először is a szabad világ erejének csökkenése az ENSZ-ben; továbbá a magyar kommu­nista delegáció szívós, áldo­zatot nem kímélő munkája; a magyar emigrációs politi­kai képviselet eredményte­lensége; a szabad világ ma­gyarságának tájékozatlansá­ga és munkájának hiánya. Az utóbbihoz csak ennyit: nemzetközi munkában nem egymást kell biztatni, ha­nem külföldieket kell meg­nyerni, akik ügyünk mellé állnak. Enélkül minden munka eredménytelen ! Mit várhatunk a magyar -ügy tárgyalásától és mit kérhetünk a delegátósoktól? Leg alább ebben kellene a ma­gyarságnak megegyezni és nem arra fordítani az ener­giát, hogy mikroszkóppal vizsgáljuk, hogy ki, mikép­pen hibázott 1945—46-ban. Különösen ne azok vizsgálód­janak, akiknél vaktában is olyan hibákat, sőt vétkeket 'találnánk, aminek nyilvános­ságra hozása kizárná őket a közéletből. Amennyiben a magyar ügy tárgyalásra kerül (mert a napirendre tűzés még nem jelent automatikus tárgya­lást) úgy arra kellene töre­kedni, hogy legalább két­harmados szótöbbségű hatá­rozat szülessen. Ezt azon­ban csak úgy lehet elérni, ha a határozat elkerüli azo­kat a pontokat, amelyek könnyű kibúvók a "semle­gesek "-nek. Tehát — szerin­tem — a határozatnak két olyan pontot kellene tartal­maznia, amely ellen nehéz szavazni, de még semleges­nek sem könnyű lenni: elő­ször kérni kellene a szovljet csapatok kivonását, másod­szor az ENSZ ellenőrzése mellett szabad választáso­kat. Ez a két pont megfelel korunk nagy áramlatainak is: a koloníalízmus megszű­nésének és az önrendelkezé­si jog érvényesülésének. Mind a kettő vezérfonala a Közgyűlés munkájának és az ENSZ létrehozása óta ennek a két gondolatnak sodrása kb. 41 uj államot alkotott A mezőgazdasági kiállítá­sok és vásárok Kanadában régi hagyományokra tekin­tenek vissza. A telepesek már századokkal ezelőtt ösz­­szegyül'tek aratás után, hogy összehasonlítsák termékei­ket, kicseréljék tapasztala­taikat és hogy baráti meg­beszéléseket tartsanak. Ké­sőbb a helyi vásárok állandó találkozóhelyekké lettek, ahol a kerület farmerai kiál­lították legszebb jószágai­kat, dijakat osztottak ki és ahol problémáikat baráti, fesztelen formában megtár­gyalták. Negyven évvel ezelőtt szervezték meg Torontóban az első Kir. Mezőgazdasági Téli Kiállítást (Royal Agri­cultural Winter Fair), amely Kanada legkitűnőbb mező­gazdasági kirakata. Azóta ez a kiállítás a világ legna­gyobb rendszeres, évi mező­­gazdasági kiállításává fejíő-és több mint 800 millió em­bert tett szabaddá. A mi kötelességünk, most, ibógy a magyar ügyet behe­lyezzük az önrendelkezési jog áramába. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha azokban az országokban, ahol magya­rok élnek, kapcsolatot keres­nek a külügyminisztérium­mal, ahol azt kérik, hogy utasítsák a delegátusaikat, hogy a magyar ügyben ak­tivak legyenek, a fentiek szerint határozat szülessen, annak érdekében szólaljanak fel és azt szavazzák meg. Ha pedig a nemzetközi helyzet nem kedvezne a ma­gyar ügy tárgyalásának, s nem lennénk biztosítva a kétharmados többségben, akkor a magyar ügy tárgya­lását el kellene halasztani a legközelebbi ülésszakra, mert jobb az ügyet reménye nyel élve tartani, mint a két­harmados többséget meg nem kapva — eltemetni. dött, amelyen összejönnek a farmerok, az állattenyész­tők, éspedig nemcsak Kana­da tiz tartományából, ha­nem a világ sok más részé­ből is. Az Egyesült Államok­ból, sőt Európából is jönnek sokan. A résztvevők száma megközelíti a 15.000-et. A torontoi Exhibition Park területén levő 27 holdnyi területre kiterjedő Coliseum­­ban elsősosztályu minőségű szarvasmarhákat, teheneket, lovakat, juhokat, disznókat, kecskéket, házinyuiakat, csir­kéket és sok más állatot ál­lítanak ki és sokezer dollár értékű dijakat osztanak ki a nyertesek között. A díj­nyertes állatok nem egy esetben világviszonylatban is első díjasok. Az évi "Royal"-on, ahogy a kiállítást röviden nevezik, a legmagasabb színvonalat kívánják meg a kiállítóktól. Itt állják ki a tűzpróbát a kanadai mezőgazdaságban felvetett uj gondolatok, ter­melési és tenyésztési mód­szerek, itt kerülnek bemu­tatásra az uj technikai vív­mányok. A mezőgazdaság Kanada közgazdaságának egyik legfontosabb ága, amely egy milliárd dollár értéket képvisel. De a Kir. Mezőgazdasági Téli Vásár ma már több mint egy egyszerű állatvásár. Egyike Toronto legszíne­sebb társadalmi eseményei­nek, amelyen sokezer város­lakó élvezettel nézi végig a falusi élet örömeinek kifino­mult változatát, ahol egybe­vegyül nyugati cowboyok­­kal, québeci tehenesgazdák­­kal és.atlanti parti gyü­mölcstermelőikkel ] A Téli vásáron tartják ezenkívül Kanada évi leg­fontosabb lovasbemutató­ját, konkurjai't, amelyeken sok nemzet legkitűnőbb lo­vasai mérkőznek meg egy­mással. Ennek a "Horse Show"-nak egyik idei főatt­­rakcíója Arthur Godfrey te­levíziós csillag és hires íovas fellépése lesz népszerű "is­kolalovaglása" keretében. Az 1962. évi Téli Vásár november 9-én nyílik és 17- ig tart. HAZULRÓL LINCOLN NAGYJELENTŐ­SÉGŰ OKMÁNYAIT TALÁL­TÁK MEG MAGYARORSZÁ­­_ GON A budapesti rádió közli, hogy Lincoln sajátkezű alá­írásával ellátott fontos ok­mányokat találtak az Orszá­gos Levéltárban. Az okmá­nyokat Asbóth Sándor altá­bornagy hátrahagyott iratai között találták meg. Asbóth az 1848-as magyar szabad­ságharcban mint mérnökkari ezredes, majd mint Kossuth Lajos segédtisztje vett részt. Kossuth-tal emigrált Ameri­kába, New York város taná­csa megbízásából elkészí­tette a város rendezési ter­vét. 1861Jben részt vett a polgárháborúban az észa­kiak oldalán, mint dandár­parancsnok, majd hadosz­tályparancsnok. A polgárhá­ború után az Egyesült Álla­mok argentínai követe lett. Asbóth hátrahagyott iratai rendkívül érdekes adatokat tartalmaznak a magyar sza­badságharc emigránsainak az amerikai polgárháború­ban betöltött szerepéről. • Magyarországi Corvinák címmel kiadják Mátyás ki­rály világhírű könyvtárának magyarországi múzeumok­ban őrzött 45 kódexét. A Corvina könyvtár többezer kötetét foglalt magában, nagyrészt ókori remekírók és egyházatyák munkáit. Ma már mindössze 170 Cor­vinát őriznek a világ külön­böző pontjain. Hányféle banküzlet fog ifi a közönség szolgálatára állni? A válasz: ahány csak létezik —, mert ezen a helyen egy állami oklevéllel rendelkező bank nyitja meg legújabb fiókját. A jövő ügyfelei itt fogják lebonyolítani minden bankszerü üzletüket, mert egyedül az állami oklevéllel rendelkező bankok képesek arra, hogy mindenfajta banküzletet egy helyen hajtsanak végre. Minden egyes fiók, akár kicsi, akár nagy, a banküzletek minden fajtáját lebonyolíthatja —, egy egyszerű csekk beváltásától nagy­arányú exportüzletek finanszirozásáig. Mindegyik fióknak kiválóan képzett személyzete van, amelynek minden tagja arra törekszik, hogy a közönségnek azt a magas színvonalú kiszolgálást adja, amely a kanadai állami oklevéllel rendelkező bankot mindenkor jellemezte. THE CHARTERED BANKS SERVING YOUR COMMUNITY No. 1005

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents