Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-11-03 / 43. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI PRICE 10 CENT« Canada’s Largest ; and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA; tO CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE. 6-0333. XII. évfolyam, 43. szám. Vol. XII. No. 43. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1962. november 3, szombat KENNEDVNEK IGAZA VAN! ü AMERIKAI KÖRŰM KEI ALKUSZIK A SZOVJETTEL J. F. Kennedy az Egyesült Államok elnöke, aki-re^ bizalommal tekint az egész anti-kommunista világ Miután a kanadai olvasó­­közönség a napisajtóból és ez állandó rádiójelentések­­böl informálva van a fonto­sabb eseményekről, amint azok óráról-órára bekövet­keznek, mindenekelőtt a fontosabb tényeket kíván­juk összefoglalni, már csak azért is, mert amikor egy világkrizis kifejlődőben van, a későbbi események gyask­­ran elmossák a korábbiakat. Mintegy két hét óta ezer és ezer pontos jelentés és fénykép futott be a wash­ingtoni honvédelmi minisz­tériumhoz, amelyek megcá­­folhatatlanul bizonyították, hogy Kubában 1000 és 2000 mérföldes hatótávolságú szovjet rakétákat állítanak fel, s ezek atombombákkal vannak felszerelve. Hogy a rakéták közül hány van már bevetésre kész állapotban, s hány van még csak felállí­tás alatt, ez még nem volt pontosan ismeretes. Október 15-én álltak ké­szen az első pontos fényké­pek, amelyeket összevetet­tek a szovjetben készített felvételekkel, s a nemzetkö­zileg ismert más adatokkal. Mikor Kennedy a fényképek birtokában volt, felhívta Gromyko szovjet külügymi­nisztert, hogy nyilatkozzék ebben a kérdésben. A szov­jet külügyminiszter a moszk­­yai USA nagykövet utján közölte, hogy a szovjetnek nincs tudomása semmiféle támadásra alkalmas rakéta felszereléséről Kubában, s hogy a szovjet sem katonai, sem technikai személyzetet nem küldött Kubába, s hogy az egész kubai támadó fel­szerelés nem igaz. Miután a Kubában felállí­tott orosz atomrakéták ké­pesek arra, hogy nagy pon­tossággal megtámadják az amerikai és kanadai városo­kat, Kennedy elnök októ­ber 22-én elrendelte a Ku­bába irányuló mindennemű bacH-szállltás ellen a katonai blokádot. Az Elnök blokád helyett a "ka-antén" kifeje­zést használta, egyrészt azért, mert a blokád a nem­zetiközi jog értelmében már haditény, amelyre az ellen­fél bármilyen hadműveleti cselekedettel válaszolhat —, másrészt azért, mert a Kuba ellen irányuló blokád ezidő­­szerint csupán hadianyagra vonatkozott, élelmiszerekre és hasonló jellegű cikkekre azonban nem. Kennedy be­jelentése a következő hét j pontot tartalmazta : 1. Az Egyesült Államok abból a célból, hogy a Kubá­ban folyó támadó jellegű katonai felszerelést megál­lítsa, teljes karantént vezet be a Kuba felé irányuló min­den támadó jellegű katonai felszerelési cikkre. Az amerikai flotta minden ' Kuba feié irányuló hajót és repülőgépet vissza fog irá­nyítani, ha fegyvereket szál­lít. Ennek végrehajtására megfelelő erejű amerikai flotta futott ki. 2. Kuba hadifelszerelésé­nek ellenőrzése fokozottabb mértékben fog folyni, s az amerikai haderő parancsot kapott, hogy minden szük­séges intézkedést tegyen meg, beleértve, ha szüksé­ges, Kuba megszállását is. 3. Ha bármilyen nyugati I féltekén fekvő országra Ku­ba területéről bármilyen ra­kéta irányulna, ezt a lépést az USA a szovjet által vég­rehajtott támadásnak tekin­ti, s azt a Szovjet elleni azonnali megtorló támadás fogja követni. 4. A Kuba területén fek­vő Guantanamo-i bázist meg­erősítik, s harcképes álla­potba hozzák. 5. Az USA azonnali ha­tállyal összehívja az Ameri­kai Államok Szövetségét (OAS), hogy az amerikai lépéshez a többi amerikai ország támogatását megsze­rezze. 6. Az USA az UNO Bizton­sági Tanácsának azonnali összehívását kéri azzal a ja­vaslattal, hogy a Biztonsági Tanács rendelje el a Kubá­ban feláilitott támadó tá­maszpontok azonnali lesze­relését. 7. Az USA a feláilitott ka­rantént mindaddig fenntart­ja, amig Kubában támadó jeilegű támaszpont áll fenn, s ha ez nem elég, a támasz­pontok megsemmisítése ut­ján is biztositani fogja a ; nyugati kontinens biztonsá­gát. Kennedy kijelentette, hogy a kubai támadó jellegű tá­maszpontok hirtelen felálIi­­! tása, kapcsolatban van az­­: zal, hogy a szovjet ismétel­ten és szándékosan hazu­dott ezen támaszpontok kérdésében, imminenssé tették a további kubai fegy­­j verkezés azonnali meggát­­j lását. Hozzátette az Elnök, hogy amennyiben az ame­rikai lépést a világ bárme­­j lyik más pontján — például Berlinben — valamilyen megtorló lépés követné, úgy az USA készen áll arra, hogy vállalt kötelezettségét minden rendelkezésére álló hadieszközzel végrehajtsa. A- további események so­rán az Amerikai Államok Szövetsége egyhangúlag jó­­j váhagyta Kennedy intézke­déseit, s a Kuba elfeni tenge- I ri blokád október 24-én, reg­­í gél 10 órakor életbelépett. Az egész világ, de főleg az USA és Kanada felkészülten várt — illetve várja — a további, most már hadi jel­legű események bekövetkez­tét elsősorban azért, mert a jelentések szerint egy 25 hajóból álló szovjet konvoj van, illetve volt útban Kuba felé, újabb rakétákkal, illet­ve atomfegyverekkel meg­rakodva. Ezen hajók feltar­tóztatására kapott paran­csot az amerikai flotta. A szovjet sajtó, illetve a szovjet különböző szószólói nagyhangon jelentették ki, hogy a szovjet hajók nem fogják magukat az amerikai tengerészek kutatásának alávetni, inkább megkockáz­tatják az elsüllyesztést —, ami nyomban az atomhábo­rú kitörését vonná maga után. Amint az órák teltek, jelentés érkezett arról, hogy a szállitóhajók nagyrésze máris visszafordult —, va­lószínűleg azok, amelyek hadieszközöket szállítanak. Eddig a többi hajó sem érte el az amerikai blokádövet. Mialatt a világ arra szá­mított, hogy atomháború indulhat meg, megindult az ülésezés az UNO Biztonsági Tanácsában. Amint az vár­ható volt, úgy az amerikai delegátus — Mr. Stevenson —, mint az orosz kiküldött — Zorin — a másik felet vádolta nemzetközi jogsér­téssel, de rnig Stevenson ér­vei megeáfolba tat lanul ki­mutatták, hogy az amerikai lépés a világbéke érdeké­ben szükséges volt, addig Zorin egész invektivája csu­pán propagandafráziisokra szorítkozott. A Biztonsági Tanács egyelőre még nem szavazott sem az amerikai, sem az orosz előterjesztés kérdésében. A Biztonsági Tanács meghozandó határo­zata egyébként is csupán formális jellegű, mert ott úgy a szovjetnek, mint az USA-nak vétójoga van, s az ügyet ezután az UNO köz­gyűléséhez fogják felterjesz­teni, ahol azonban megbé­lyegzésen kívül semmit sem lehet tenni. Ezzel egyidejűleg egy 45 úgynevezett "semleges" or­szágból álló csoport U Thant UNO főtitkárhoz beadványt intézett, felhiván a titkársá­got, hogy a háború elkerülé­se céljából intézzen felhívást az érdekeltekhez. U Thant a felhívást, nyomban el is küldte, s egyelőre 14 napos moratóriumot ajánlott a Szovjetnek azzal, hogy ez idő alatt függesszen fel minden kubai szállítást, az USA-nak pedig azzal, hogy ez idő alatt ne gyakorolja a blokádot. A felhívásra mind­két fél negativ választ adott, az USA azzal, hogy egy eovszerű Ígéret nem szünteti meg a támadás veszélyét, s az USA addig nem hagyhat­ja abba a blokádot, amig a 'kubai támadó támaszpon­tok le nincsenek szerelve, vagy meg nincsenek semmi­sítve. Két napon át nem lehe­tett tudni: a szovjet hogyan reagál erre az amerikai lé­pésre. A feleslegesen izga­tott és tétovázó egyes kana­dai lapokkal szemben mi azt “He feszegessük Ez történt még a multat” MONDJA MONTGOMERY hangsúlyoztuk, hogy a szov­jet-rendszer, mint minden más gangszter-csoport, csu­pán az erőre hallgat —, de arra igen. A hatás valóban meg is volt. Hruscsov máris kijelentette, hogy Kennedy­­vel találkozni akar és az ügyet tárgyalások utján akarja elintézni. Két ilyen jellegű nyilatkozatot tett, egyet a Pravdában, egy má­sikat Bertrand Russellhez, az aggastyán brit filozófushoz és főpacifistához intézett táviratban, amely szerint a szovjet az USA-t teszi fele­lőssé az eseményekért, de "nem kíván elhamarkodott lépéséket tenni". A brit sajtó az első napon különböző véleményeket hangoztatott a blokád körül. Különösen azt kifogásolták, j hogy Kennedy nem vitte az ügyet előbb az UNO elé és nem tárgyalt a szövetsége­sekkel. Mikor azonban az amerikai külügyminiszté. rium közzétette a kubai tá­madó támaszpontokról ké­szített felvételek egy ré­szét, azonnal megváltozott a sajtó hangja. Macmillan miniszterelnök október 25-én hivatalosan is bejelentette a brit kor­mány álláspontját : minden­ben támogatják Kennedy in­tézkedését, s a szovjet által Kubában végrehajtott táma­dó felszerelést úgy tekinti, mint a Kreml részéről végre­hajtott próbát; Macmillan csodálatát fejezte ki azon mérsékelt reakció iránt, mint amit a csupán fegyverekre vonatkozó blokád bevezeté­se jelent, s reményét fejezte ki, hogy az ügy gyorsan és simán meg fog oldódni. A KANADAI SAJTÓBAN IS VOLTAK eleinte egyes hangok — elég szégyen —, amelyek szerint az amerikai lépés nem volt jogos. Ezek a nagyszájú hipokriták azt hangoztatták, hogy ha az USA-nak joga van támasz­pontokat fenntartani a szov­jet határ mentén, akkor a szovjetnek is joga van ráké- j tákat elhelyezni az amerikai kontinens határán. Ezeknek a megszédült, hozzá nem ér­tő cikkíróknak és a teljesen tájékozatlan (de hála Isten­nek egyre csökkenő számú) I kanadai "kubabarátoknak" megfelelt a miniszterelnök, j J. C. Read hírmagyarázó és 1 még sokan mások azzal,1 hogy amig a szovjet 1945 óta az önálló országok egész J j sorát foglalta el katonai erő-' vel, s hivatalosan bejelentett1 programja a világ meg­hódítása, addig . a nyugati országok a korábbi gyarma­tok egész sorának adtak ön­állóságot és egész modern j történelmük során soha ! nem törekedtek hódításra. Ennélfogva az Északatlanti Egyezmény és az ezzel kap­csolatos rakétatámaszpontok célja egyedül az odairányu­­j ló támadás megakadályozá­­j sa, s ezt az egyetlen célt, amelyért léteznek, el is érik. Másrészt Kanada minden la­kójának tudnia kell, hogy a jmi sorsunk azonos az USA sorsával és hogy Kanada j sem hideg- sem meleghábo- I ruban nem maradhat semle­ges, hanem az USA-val együtt küzd. BERNARD MONTGOMERY Lord Alexander tábor­­négy, aki 1946-tól 1952-ig Kanada főkormányzója volt, rrjost megjelent emlékiratai­ban foglalkozik a nyugati szövetségesek hires El Ala­­rhein-i hadműveleteivel, me­lleknek Viscount Montgo­mery táborszernagy volt a vezére s amelyet a szövet­ségesek teljesen rossz stra­tégiai tervek szerint vívtak meg. ‘Katonai szakértők között az emlékiratokkal kapcso­latban vita indult meg, hogy ez afrikai hadjárat straté­giai terveit Montgomery, vagy pedig Sir Claude Auchinleck marsall készitet­­te-e? Montgomeryt most az el­­alameini veteránok emlék­­ünnepélyén sok támadás ér­te Alexander, tábornagy szakértő véleménye miatt. Az öreg hadastyán, akit szovjet barátságáért amúgy is gyűlöl Anglia szabadság­szerető népe, elkeseredetten védekezett Rommel páncé­losaitól óriási vérvesztesé­get szenvedett egykori hős katonái előtt: "A mi feladatunk most a küszöbön álló harmadik vi-j lágháboru kitörésének meg-1 akadályozása, nempedig a múltak feszegetése. Úgy ér­zem, éppen elég bajt oko­zott nekünk ez a 20 évvel ezelőtt megvívott nehéz üt­közet". Mint ismeretes Rommel teljesen szétverte Montgo­mery afrikai csapatait annak ellenére, hogy a németek sokkal kisebb erőkkel ope­ráltak, mint az angolok. Montgomery csak később tudta a "csorbát" kiköszö­rülni, amikor az olasz áru­lás következtében Rommel nem kapott megfelelő után­pótlást. A PÁPA TELEVÍZIÓN FIGYELI A ZSINAT TÁRGYALÁSAIT XXIII. János pápa saját lakosztályában zártkörű te­levízión figyeli a II. vatikáni egyetemes zsinat tárgyalá­sait. A Pápa a zsinat október 11-iki megnyitása óta nem jelent meg a Szent Péter ba­zilikában ülésező püspökök között, nem akar befolyást gyakorolni a tanácskozások­ra. A Pápát azonban annyira érdeklik a bizottságokban folyó viták, hogy az elhang­zott beszédeket a maguk teljességében hallgatni akar­ja. Erre nagyszerű lehetősé­get nyújt a televízió. A vatikáni televízió szak­értők érzékeny készüléket helyeztek el abban a mint­egy 100 láb hosszú terem­ben, ahol a titkos tanácsko­zásodat szokták tartani. A Pápa annyira érdeklődik a bizottsági ülések lefolyása iránt, hogy még a heti álta­lános fogadásodat se tartot­ta meg, nehogy elmulassza a televíziós közvetítést. A televízión csak az elnö­ki széket s a körülötte ülő személyeket lehet látni, azonban az összes beszédek kitűnően hallhatók. A dele­gátusok latin nyelven mond­ják el beszédeiket. EGY TALPALATNYI FÖLDJÉT SEM ENGEDI INDIA ELFOG­LALNI Nehru indiai miniszterel­nök bejelentette a parla­ment többségi pártjának, hogy a kinai vörösök már több mint 30.000 főből álló csapattal lépték át északde­let India határait s ezek sú­lyos harcokat vívnak Ta­­wang város környékén. Ez a tömeges megszállás már meghaladja a_ határvillongá­sok fogalmát. "Komoly megrázkódtatá­son mentünk keresztül" — mondja Nehru. "Mestersége­sen megmérgezett légkör­ben élünk, mely a kormányt és India népét egyaránt ko­moly elhatározásokra kész­teti". NÉMETORSZÁG ÉS AZ USA KÖZÖTT TELJES AZ EGYETÉRTÉS f m ff ...»­­', . Sf^mM "India nem tűri, hogy egy talpalatnyi földjüket is el­vegyék a kínaiak". A new-delhii honvédelmi minisztérium jelentése sze­rint a tawangi indiai helyőr­ség erélyesen ellenáll a ki­nai támadásoknak, de még­se tudta megakadályozni, hogy a kommunistád be ne nyomuljanak mintegy 12 mérföldre indiai területre. KONRAD ADENAUER Az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban olyan sajtójelentések láttak napvilágot, hogy Konrad Adenauer nyugatnémet kan­cellár csak azért utazik Washingtonba, hogy ott újabb biztosítékokat köve­teljen a nyugatnémet érde­kek védelmére a szovjettel a berlini kérdésben folyta­tandó közeli tárgyalások so­rán. A kölni rádióban a kan­cellár tiltakozik e híresztelé­sek ellen. Washington és Bonn között nem olyan a vi­szony, hogy az életbevágó berlini érdekekben újabb biz­tosítékra volna szükség. Egyetértésünk és együttmű­ködésünk teljes összhangban van —, mondta ünnepélye­sen a rádióban a 86 éves öreg kancellár. ZSAROLNI AKARTÁK DE GAULLE FELESÉGÉT A franciaországi Macon­­ban a 19 éves Jacque Pom­panon terroristát hat havi börtönbüntetésre Ítélték, mert váltságdíjat akart ki­zsarolni Charles de Gaulle elnök feleségétől. Pompanon levelet irt az elnök feleségének és kész­pénzben! váltságdíjat köve­telt a Titkos Hadsereg Szer­vezete (OAS) részére, mert különben elrabolják a fiát. Pompanon a bíróság előtt beismerte, hogy a fenyege­tést csak ő találta ki, saját maga szeretett volna pénzt szerezni. Chiang Kai-shek nemzeti kinai elnök nyilatkozatot tett Formóza visszahóditásá­­nak évfordulóján, amely sze­rint a nemzeti kinai kor­mány a legrövidebb időn belül támadó hadjáratot fog indítani a kinai birodalom visszahóditására. Formóza szigetét 1945Jben foglalták vissza Japántól. • John Steinbeck 60 éves amerikai iró nyerte el az 1962. évi irodalmi Nobel­­dijat, melynek összege kö­zel 50.000 dollár. A kitünte­tést "The Grapes of Wrath and of Mice and Men (A harag gyümölcse és az ege­rek és emberek). Az ame­rikai regényirodalom előke­lő helyet foglal el a világ­­irodalomban. • John Diefenbaker minisz­terelnök 'kijelentette a parla­mentben, hogy az Egyesült Államok Kuba elleni fegyve­res blokádjáról vitatkozói teljesen meddő és felesle­ges. Kanada tökéletesen egyetért nagy szomszédjá­nak külpolitikájával s az amerikai kontinens védel­me érdekében tett intézke­déseivel. Harold Macmillan ango miniszterelnök biztosította az Egyesült Államokat, hogy ■kormánya teljesen egyetért a kubai fegyveres blokád elrendelésével. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának tárgya­lásait igen alkalmasnak tart­ja a kubai béke helyreállítá­sára. A TRANSZ-KANADA FŐÚTVONAL ROGER HÁGÓI SZAKA­SZÁNAK IDEI MEGNYITÁSA közel 400.000 látogatót és turistát vonzott a Glacier nemzeti parkba, amely a Sziklás Hegység szivében egyike Kanada legszebb tájainak. Ta­valy, amidőn csak vasúttal lehetett megközelíteni, csak 329 látogatója volt. Most az uj ut megnyitása hozta e ha­talmas lendületet. Képünk a park bejáratát mutatja az uj ut mentén. Toronto Telegram photo

Next

/
Thumbnails
Contents