Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-10-20 / 41. szám

KANADAI MAGYARSÁG XII. évfolyam, 41. szám, 1962. okt. 20, szombat Levél magyar ügyben! Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése Igazoló Bizottsága Elnökének, New York City. Elnök Ur! Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése eddig hétizben utasította vissza a Magyar Delegáció megbízólevelének elfogadását és pedig 1957. február 21-én, 1957. decem­ber 10-én, 1958. december 13-án, 1959. december 10- én, 1961. április 21-én, au­gusztus 24én és 1961. de­cember 19-én. A fenti döntések többsé­gének okait az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1133/XI. számú határozata tartalmazza, amely többek között az alábbiakat ál lapí­totta meg: "A Szovjetunió, az Egye­sült Nemzetek Alapokmá­nyát megsértette, amikor Magyarországot szabadsá­gától és politikai független­ségétől, a magyar népet pe­dig alapvető emberi jogai­nak gyakorlásától megfosz­totta" . . . "A jelenlegi magyar rend­szert a Szovjetunió fegyve­res beavatkozása kényszeri­­tette a magyar népre" ... "A jelenlegi magyar ható­ságok a Magyar Békeszerző­désben biztosított alapvető emberi jogokat folyamato­san megsértik"... Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének fenti határo­zata egyidejűleg felhívta a magyar vezetőket, hogy "tartózkodjanak minden megtorló intézkedéstől a magyar néppel szemben, továbbá tartsák tiszteletben Magyarország szabadságát és polilikai függetlenségét és a magyar nép alapvető emberi jogait és szabadsá­gát és biztosítsák azon ma­gyar állampolgárok vissza­térését, akiket deportált a Szovjetunió". A magyar helyzet az or­szág függetlenségét és a nép alapvető emberi jogait illetően az 1961—62-es években lényegesen nem változott. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése a magyar ügy­ben eddig tizenkét politikai határozatot hozott, amelyek a magyar nép szabadságát és országuk függetlenségét követelik. Ezek a követelé­sek három csoportra osztha­tók éspedig, hogy : 1. a Szovjetunió vonja ki csapatait Magyarországból; 2. a magyar nép az önren­delkezési jog alapján vá­lassza meg saját vezetőit és ezek a vezetők a hatalmat a nép megbízásából gyakorol­ják, nem pedig idegen had­erő fegyvereinek segítségé­vel ; 3. és végül, hogy a ma­gyarországi rendszer tartsa tiszteletben a magyar nép alapvető emberi jogait. A magyar rendszer eddig mitsem tett ezen követelé­sek teljesítésére: a Szovjet­unió továbbra is megszállva tartja Magyarországot im­már több, mint 17 esztende­je. Ezen időszak alatt a ma­gyar nép három Ízben fejez­te ki szabadon akaratát: 1945-ben és az utolsó sza­bad választások alkalmával 1947-ben, végül a magyar forradalom alatt 1956-ban. Úgy véljük nincs kétség aziránt, hogy a jelenlegi ma­gyar rendszer nem tartja tiszteletben az Egyesült Nemzetek Közgyűlése hatá­rozatát és semmi jelét nem mutatja, hogy szándékában lenne a magyar népnek alap­vető emberi jogait biztosí­tani. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyű­lésének minden esetben több, mint kétharmad szó­többséggel megszavazott Határozatai ellenére Magyar­­országon az 1956. évi foga­dalom óta nem volt szabad választás; nincs politikai szólás-szabadság; nincs sza­bad sajtó; nincs ellenzéki párt; hiányzik a szabad egyesülési és gyülekezési /jog; az egyházaknak nincs kulturális és nevelési sza­badságuk; nincsenek sza­bad szakszervezetek; rövi­den : a magyar nép nem él­het önrendelkezési jogává mely az Egyesült Nemzetek működésének ■ alap-pillérje és egyben korunk vezető eszméje. Figyelembevéve a fentie­ket, továbbá azt a tényt, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése munkájának nagy része arra irányul, hogy népek, nemzetek gya­korolják az önrendelkezési jogukat, úgy véljük alapos a kérésünk, hogy szívesked­jék a magyar delgáció man­dátumát visszautasítani, mi­vel : 1. Magyarországot a szov­jet fegyveres erő még min­dig megszállva tartja és Így 2. a magyar nép nem gya­korolhatja önrendelkezési jogát, 3. a jelenlegi magyar rendszer nem tartja tiszte­letben sem az Egyesült Nem­zetek Közgyűlése határoza­tait, sem pedig a magyar tiép alapvető emberi jogait. . Maradtam Elnök urnák nagyrabecsüléssel dr. Varga László a Szabad Magyarok Jogász Szövetségének elnöke Feloszlott a francia nemzetgyűlés CHARLES DE GAULI^R A Pompidou kormányt le­szavazták a francia nemzet­gyűlésben a De Gaulle-féle uj elnökválasztási javaslat (miatt. E javaslat meg akarja •szüntetni az alkotmány je­lenlegi intézkedését, mely szerint az elnököt elektorok választják s ezt a jogot az egész francia népre kivártja kiterjeszteni, mintahogy az például az Egyesült Álla­mokban történik. Miután a kormányt a nem­zetgyűlés többsége leszavaz­ta, De Gaulle a parlamentet feloszlatta. Az uj választá­sok megejtéséig Pompidout bízta meg az ügyek vitelé­vel. Pierre Sudreau közokta­tásügyi minszter bejelentet­te lemondását. Ő az első mi­niszter, aki nyíltan szembe­szállt De Gaulle javaslatá­val. Közben a földalatti titkos hadsereg (OAS) törvényszé­ke "árulás miatt" halálra Ítélte De Gaulle tábornokot. A párizsi lapok litografált értesítést kaptak a "nemze­ti ellenállás tanácsától", hogy De Gaulle-t julius 3-án az OAS katonai törvényszé­ke halálra Ítélte. Az augusz­tus 22-i sikertelen merény­let már ennek az Ítéletnek a végrehajtását kísérelte meg. A merénylő géppisz­­tolytűz alá vette De Gaulle autóját, de az elnök nem se­besült meg. A merénylővel kapcsolat­ban álló terroristák a vizs­gálóbíró előtt azt vallották, hogy az OAS parancsot adott embereinek De Gaulle tábornok elrablására. Élve akarják kézrékeriteni. »C<^i«<»CK»OOOSOr'OOCOOO0OOOOOOSOOOOOOC>OOC>SO< Az ünnepi táncok idejére szerezzünk be szeszesitalokat a G & W cégtől, Kanada legrégibb szeszfőzdéjéből. *Uéfr>£*fn 'é'/Áv/jl/ímdfd —- — M Értékes nagy kanadai whisky, melynek könnyű, kedvelt ize van. EMLÉKEZZÜNK Hat esztendeje annak, hogy a magyar nép, 1956. október 23-án, elindította Szabadságharcát abban a hitben, hogy széttépi rabbi­lincseit és megszabadul a reá kényszeritett szolgalel­­küségtől. E magasztos cél érdekében, illetve a vég­szükség beálltával, a rádió hullámait is igénybe vette s a földteke szabadországai felé a következőket kiáltot­ta : S.O.S. I — Mentsétek meg lelkeinket I — Mentsé­tek meg gyermekeinket! — Mentsétek meg a magyar jö­vőt I — Hogy ezek a segély­kiáltások miért nem találtak meghallgatásra, miért folyt el annyi drága magyar vér és miért öltött gyászruhát biztosnak Ígérkező Szabad­ságharcunk, arról most nem kívánok szólni. — Szólnom kell azonban azokról a hon­fitársaimról, akik annak ide­jén a Haza oltárára tették azt, ami nekik a legkedve­sebb volt: az életüket. De szólnom kell azokról is, kik­nek annak idején nem sike­rült szabadföldre menekül­­niök s ennek következtében részben kivégezték őket, részben pedig még ma ;is a börtönök dohos pincéiben várják a fölszabadulást, vagy a kínzó szenvedést .megváltó halált! — És szól­nom kell azokról a honfitár­saimról is, akik otthon, lát­szatra szabadon élnek, de hallgatásra vannak kárhoz­tatva. — Az ismert okoknál fogva nekünk, az emigráció­ban élőknek, szent köteles1 ségünk, hogy Szabadság­­harcunk évfordulóján, a már említettek nevében is, fájda­lomtól elrekedt torokkal ki­áltsuk az örökéltű S.O.S. se­gélykiáltást azoknak a fülé­be, akik még mindig tehet­nének valamit a magyarok érdekében! — Ordítanunk kell mindaddig, amig meg nem hallja ez a bűnös világ, ameddig élet van bennünk, mindaddig, ameddig az ar­ra illetékeseknek az önző politikájuktól eldurvult szi­vük és érzésük oda nem fordul a meggyötöVt ma­gyar nép felé! — És mind­addig, amig talpra nem áll ez az elfásult emigráció is ! Segély kiáltásunkkal már nem várhatunk tovább. — Mert, ha évekig várunk, tűr­jük, hogy a kinti és az ötfe­lé szakított országrészeken élő meggyötört magyarság idegen és bolsevista szel­lemben nőjön föl, akkor mi magyarok ne álmodozzunk függetlenségről és a Kárpát­­medencében élő testvérné­pek összetalálkozásáról! — Mert, ha hosszúra nyúlik a fölszabadulás pillanata, ak­kor letarolt hegyeket, kiir­tott erdőket, kiaknázott bá­nyákat, idegen gyűlöletben nevelt lelkeket, elfásult szi­veket és sok-sok névtelen sirhalmot fogunk találni, amelyekbe honimádó, fájda­lomban meggyötört magyar sziveket döntött a mérhetet­len várakozás, akik hiába zokogták a Szabad országok és az emigráció felé: Ment­sétek meg lelkeinket! Elég volt a várakozásból és a léha semmittevésből! — A mi Szabadságharcunk törjön utat a becsületes je­lennek, az összefogásnak és ordítsa világgá öntudatra ébredésünket! — Igazsá­gainkat könyörtelen erővel vágjuk az arra illetékesek szemébe. — Ne féljünk at­tól, hogy megtorlásban lesz részünk, mert a világ cs(ak azt a nemzetet és annak a nemzetnek a fiait ismeri el, amelyik öntudatot és erőt mutat. — Térdenálló, össze­kulcsolt kezű nemzet fiai­nak csak parancsolni tudnak és még azt is elveszik tőle, ami megmaradt: a nemzet becsületét! — Ezt pedig nem adjuk. — Soha ! Az októberi eszmékhez, az októberi hőseinkhez és mártirjainkhoz mi csak ak­kor leszünk méltók, ha föl­­gyojtjuk ennek az eszmének a tűzét! — Mert ez az esz­me az élet bennünk. — Ha ez meghal, meghal a magyar is ! — Ezért egy erővé, egy pörölycsapássá kell össze' kovácsolni a magyart, hogy sújtani, hogy alkotni lehes­sen vele. — Ha Mohi után sikerült, ha Mohács után si­került, ha 1848-ban, majd 1849. után sikerült a nemze­ti halhatatlanság tüzét föl­­gyujtani, akkor ma is sike­rül az 1956. október 23-i eszmét valóra váltani, ha ezt minden becsületes ma­gyar akarja. — S ha akarjuk, akkor tartsuk Szent köteles­ségünknek és Krisztusi pa­rancsnak, hogy 1962. októ­ber 23-án hajtsuk meg a be­csület és elismerés zászlaját azoknak a hőseinknek és mártírjainknak az emlékére, akik példát mutattak ne­künk, a Szabadföldön élők­nek. — Ök meghaltak, hogy mi élhessünk, .példát adtak, hogy mi élni tudjunk, hősi halált haltak, hogy örökké éljenek ! K. Gy. II. ii>nnmiiuiiiinmiinnnuiiiminmtHiiimnmamnnimiiuiuMiiiui» A Magyar Felszabadító Bizottság memorandumának visszhangja Minél jobban ismeri a A Skol fényes tiszta Scotch-ot, annál jobban vodka. De ne hívja fogja szeretni a Ballan- vodkának . . . hívja tine's-t. Skol-nak. Gondosan kiválasztott im­portált alkatrészek és fi­nom kanadai gabona biztosítják rendkívüli száraz izét. Vegye igénybe segítségünket az ünnepélyes vendéglátáshoz. GOODERHAM & WORTS, 15 TORONTO STREET. Mint ismeretes, a MFB f. é. junius 27-én memoran­dummal fordult az USA kor­mányához, a Kongresszus tagjaihoz és az ENSZ-hez, kérve, hogy a magyar kér­dést vegyék föl az ENSZ XVII. ülésszakának tárgyso­rozatába, s ne engedjék, hogy a rabnemzet a Nyugat és a Szovjet között csere és alku tárgyát képezze. A me­morandum javasolta, hogy a Kádár báb-kormány ENSZ képviselőjétől mindjárt az ülés kezdetén vonják meg a tárgyalási és szavazási jo­got; minden idegen kato­nai,. politikai és gazdasági szervezet hagyja el az or­szágot s hogy az ENSZ fel­ügyelete alatt a magyar nép szabadon választhasson stb. A Magyar Felszabadító Bi­zottság ü. v. alelnöke, Ko­vács Gyula altábornagy örömmel jelentheti, hogy az eddig befutott válaszlevelek azt bizonyítják, hogy a MFB és a memorandumot aláíró 105 szervezet kérelme ked­vező visszhangra talált az USA befolyásos politikai személyiségeinél. — Alább néhány választ kivonatosan ismertetünk : Adlai E. Stevenson, az USA fődelegátusa az ENSZ- nél, megküldte annak a le­vélnek és az USA memoran­dumának hivatalos másola­tát, amelyeket Mr. U. Thant­­hoz, az ENSZ vezértitkárá­hoz küldött, kérve az ame­rikai kormány részéről a "Magyar Kérdés"-nek az őszi ülésszakon való tárgya­lását. Egészen különleges érdek­lődést tanúsított Kenneth B. Keating szenátor, aki há­rom egymást követő levél­lel kereste föl a MFB ü. v. alelnökét. Aug. 15-i sorai­ban többek közt ezt irta: "A legmélyebb rokonszenv­­vel viseltetem az Ön népé­nek sorsa iránt s gyakori érintkezésben vagyok a State Departmenttel ez ügy­ben; csak a közelmúltban kértem ismét legújabb hiva­talos jelentését. Föltétlenül tudatni fogom Önnel, mi­helyt továbbiakat tudok meg a Departmenttől". — Aug. 24-én megküldte a "Cong­ressional Record" f. é. aug. 20-ról szóló másolatát, mely­ben Lausche szenátor indít­ványát támogatva a "Ma­gyar Kérdés"-nek az ENSZ tárgysorozatára tűzéséért szállt síkra. Ugyancsak meg­küldte aug. 28-án a State Dept-tal való levelezése hi­teles másolatát e tárgyban. Köztük van F. G. Dutton h. 'külügyi államtitkár válasza, amely leszögezi, hogy az amerikai kormány ragaszko­dik a "Magyar Kérdésinek az ENSZ őszi ülésszakán va­ló tárgyalásához. John G. Tower, Harrison A. Williams, Jr, szenátor mellett Vm. J. Bryan Dorn, Glenn Cunnigham, Edward J. Derwinski, M.C. és más 'kongresszusi ‘képviselők va­­lernennyien biztosították a MFB-ot arról, hogy a memo­randumban foglaltakat ma­gukévá teszik és támogat­ják. — Frank Thompson, Jr. többek közt ezt Így fejezi ki: "... Meggyőződésem azonban, hogy Ön tudatá­ban van annak, hogy számos erő működik javaslata ellen. De ennek tudatában is, re­mélem, hogy folytatni fog­ja törekvéseit e javaslatok előterjesztésére. Bjiztositomj Önt, hogy felfogását osztom és figyelemmel kisérem a világ minden részében élő bátor magyarok igyekezetét, amellyel meg akarják sza­badítani szülőföldjüket a rá­erőszakolt szovjet igától". Liu Chieh, Nemzeti Kina most kinevezett ENSZ dele­gátusa leveléből idézzük ezt: "Biztosítom Önt, hogy képviseletem, mint a múlt­ban, úgy a jövőben is min­den lehető módon támogatja az Ön javaslatait nagy nem­zetének szabadsága és igaz­sága érdekében . . . Szívből óhajtom, hogy a szives és baráti kapcsolat, amely Ön és elődöm, Tsiang követ közt fennállott, közöttünk is folytatódjék". "A fenti példák is bizo­nyítják —, Írja Kovács Gyu­la, a MFB ü. v. alelnöke —, hogy az otthon pusztuló ma­gyarság sorsáért aggódó, a MFB-bizottsággal összefo­gott magyar szervezetek erőfeszítése és a MFB kezde­ményezésére aug. 5-én meg­tartott nagyszabású cleve­landi tiltakozó gyűlés táv­iratai nem voltak hiábava­lók. Okoljunk a jövőre néz­ve ! Ha ezután is összefo­gunk, véges erőnkkel is meg tudjuk akadályozni,' hogy a magyar kérdést és sorsot egyszerűen eladják. A fele­lős államférfiak időről-időre való tájékoztatásával ellen­­s u I yozhait j u k el I en ségeink hamis propagandáját. Az ENSZ XVII. ülésszaka alatt is cselekvésre készen kell figyelnünk a Magyar Kérdés alakulását. Minket nem elé­gít ki az, hogy ügyünket tárgyalni fogják. Nemzetünk hat eltékozolt év után ered­ményt hozó cselekvésre vár! Legyünk hálásak minden érdekünkben történt felszó­lalásért a Kongresszusban, minden a magyar igazságot pártoló szavazatért az ENSZ- ben, mert ezek egy-egy fegyvert ütnek ki ellensé­geink kezéből s egy-egy alapkövet jelentenek a ma­gyar jövő épületéhez. Ápol­juk a jó viszonyt a magyar­ság e barátaival és Írjunk nekik köszönő- és buzdító leveleket". Melyik a jobb ? Az Amerikai Olaj Vegyé­szek Társasága őszi gyűlé­sét ez idén Torontóban tar­totta a Royal York Hotelben. A tanácskozások valószínű­leg nagy kihatással lesznek Kanada élelmiszeriparára és mezőgazdaságára. Az olajvegyészek szakér­tői megvitatták ezen a kon­vención a zsírok káros hatá­sának kérdését az emberi szervezetre és arra biztatták a kanadai farmereket, hogy rendezzenek be uj mezőgaz­dasági iparágat a naprafor­gó olaj termelésére. Az orvosi kutatások sze­rint az állati zsírok, különö­sen a közkedvelt vaj fo­gyasztása növeli a vérben a cholesterolt, mely gyakran halálos szívrohamot idéz elő. Ezzel szemben a növé­nyi olajok csökkentik a vér cholesterol tartalmát s a ve­szélyes szívrohamok lehető­ségét. Az orvosi tudomány véle­ménye azonban megoszlik ebben a kérdésben. A ve­gyi szakértők álláspontjával szemben az orvosok tartóz­kodóan viseltetnek. A kanadai mezőgazdasági szakértőik szerint a növényi olajok termelése rendkívül fontos kanadai probléma. Kanadát az egyenlítőtől való kedvező távolsága nagyon alkalmassá teszi a napra­forgó termelésére, jobban, mint a világ bármelyik or­szágát. Termeljen tehát Ka­nada a búza helyett minél több napraforgót. Ha haza óhajt repülni az óhazába sokat megtakaríthat A TCA KÜLÖNLEGESEN ALACSONY 17-NAPOS JET GAZDASÁGOS MENETDIJAIN Honvágyat érez, ha a szülőföld kedves tájai ötlenek szemébe? Ha igen, itt a legfőbb ideje, hogy a TGA Rolls-Royce motorral hajtott óriási DC—8 Jet repülő­gépein két hétre haza repüljön. Ne gondolkozzon sokáig. Felsoroljuk azokat a meggyőző okokat, amelyek miatt legcélszerűbb azonnal érintkezésbe lépni a TCA-val, vagy megszokott utazási irodájával. • A TCA alacsony 17-napos Jet Gazdaságos Menetdijai 138 dollárral alacsonyabbak most, mint az esztendő bármely más szakaszában. ^ • A TCA "Repüljön most — fizessen később" terve alap­ján jelenleg csak 10%-ot kell lefizetni menettérti je­gyére. A hátralékot módjában áll 24 havi részletekben kiegyenlíteni. • A TCA külön városi terve alapján megállhat útközben a legkülönbözőbb városokban anélkül, hogy repülő­jegye egy centtel is többe kerülne. • A TCA óriás Jet repülőgépei több pontjáról indulnak el Kanadának és több jelentős városát érintik Euró­pának, mint bármely más repülővállalat gépei s na­gyon kényelmes összeköttetést biztosítanak. • Többnyelvű repülőszemélyzet áll az Atlanti-repülés alatt rendelkezésére, ami az utazást kellemessé és élményszerüvé teszi. HA RÉSZT AKAR VENNI ILYEN ÓHAZAI UTAZÁSON — REPÜLJÖN A TCA-val. — Lépjen érintkezésbe azonnal megszokott utazási irodájával, vagy a TCA-val. Példa a 17-napos Jet Gazgasági menettéri repülődijakra" TORONTO-BUDAPEST” $568.20 $57.20 LEFIZETÉS $23.08 HAVI RÉSZLET MONTREAL-BUDAPEST” $528.20 $53.20 LEFIZETÉS $21.45 HAVI RÉSZLET 1 ) Csatlakozó európai repülőgépek igénybevételével. • Érvényes 1963. március 31-ig. Még alacsonyabb menetdijak a BOAC Turbo-prop Britan­niával Londonon keresztül. Nagy megtakarítást érhet el a TCA csoportos utazásaival* ha legalább 25 személy* vagy több jelentkezik. Például: TORONTO—BUDAPEST $450.90 menettérti jegy a Jet gazdaságos osztályán. TRANSCANADA AIR LINES AIR CANADA — ” THE TELEGRAM, TORONTO JOHN GILBERT, A KANADAI KISKERESKEDŐK SZÖVETSÉ­GÉNEK ELNÖKE állandó és élénk figyelemmel kiséri a ka­nadai kiskereskedelem fejlődését. A behozatali vámok és a dollárleértékelés ellenére a kiskereskedők azt jelentik, hogy a vevők továbbra is szívesen veszik a külföldi, első­rangú minőségű luxuscikkeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents