Kanadai Magyarság, 1962. január-június (12. évfolyam, 1-27. szám)

1962-01-13 / 2. szám

XII. évfolyam, 2. szám, 1962 január 13, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENÉSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden izembeton Szerkesztőig és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órék: reggel 9-t<l délwtán 6-ig (Wfizetési érák : egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára : 10 cent. Külfeldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépeit kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief : LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada MI A HELYZET MAGYARORSZÁGON ? Életbelépett az uj büntető­törvénykönyv ] Krúdy öregamerikást kísér A hazai kommunista'sajtó kedvenc témája az öregame­rikás magyarok otthoni lá­togatása. Öregségükre mind hazavágynak, hogy még­­egyszer megtekinthessék szülőfalujukat, a nádfede- Jes házat, ahol ifjúságukat töltötték, a vékony kis föl­det, melyről azt hitték, hogy nem ad elég nagy kenyeret az egész családnak, a sze­gény rokonokat és az elfá­sult barátokat. Özvegy em­berek gyakran feleséget is keresnek a fonókák és ten­gerihántások irégi szép fe­­bércselédei közül. Dicsekednek és panasz­kodnak. Kiteregetik fényké­­ipeiiket családjukról, farm­jukról, lakóházukról, gazda­sági gépeikről, autójukról Majd elmesélik a pionir-idők nyomorúságát, napi 16 órai munkát, alacsony bért, amit néha meg-se kaptak. Nyelvi nehézségeiket és alig leküzd­hetetlen bágyódásukat a ha­zai környezet után. A kommunista újságírók elejtett panaszos szavaikból vádiratot kovácsolnak az Új­világ ellen. Cikkeikbeni az öregamerikás magyar irigy­kedve szemléli a nagyszerű termelőszövetkezeti rend­szert, mely kevés munkával sok termést hoz. Ostorozzák az amerikai magas közterhe­ket, melyekre — egv do­hányvidéki hajlott magyar szájába adott nyilatkozat szerint — csak azért van szükség, hogy börtönöket és elmegyógyintézeteket épít­­hessenek. keserű szájízzel fordulok el mindig ettől az átlátszó hírveréstő!. Em I ékezetemben keresgetem a régi amerikai magyarokat, akik még bé­kében keltek útra, hogy el­hagyott hazájukban köny­­nyezve gyönyörködjenek. Az én nagy földem és bará­tom, Krúdy Gyula, aki a régi Maovarország tájait és em­bertípusait páratlan művé­szettel rajzolta meg az utó­kor számára, az Uj Idők-ben, 1926-ban (323—324 oldal) leírta egy öregamerikás bé­kebeli látogatását. Fiákeren utazott vele a Dunántúl Várpalota felé a Bakonyon keresztül. Az er­dők már akkor megritkul­tak a favágók fejszéitől, mint az öreg ember haja : — Ugy-e, itt járt valami­kor Sobri Jóska? — kérdezte az utitárs. — Az amerikai magyarok még ma is na­­•gyon sokat beszélnek róla-Krúdy megnyugtatta ba­rátját, hogy Sobri Jóska mar nagyon régen elhagyta a Bakonyt, népmese lett az -alakjából, a betyárvilág ki­pusztult. — Kár, — mondta az ame­rikai — nem hiszik el "ott­hon", hogy valaha is jártam a Bakonyban, ha még betyár­kalandom se volt. A völgyben lassan feltü­nedezett Várpalota, legfel­jebb vércsék kiáltottak az utasak feje felett, de a ba­golyhuhogás, sa-jnos, nem bal látszott. Az ameri kai •újabb ötlettel állott elő: — Mi Amerikában, tud­juk erről a községről, hogy itt valamikor hires gyilkos­ság történt. Hoszter Fülöp kiirtotta a vendégfogadóst tíztacrú családjával együtt.­­Legalább abban a fogadóban kellene megszállni, ahol az a nevezetes gyilkosság tör­tént — indítványozta az amerikai. A szállásnak nem volt semmi akadálya, mert este­felére hajlott az Idő. Persze Hoszter Fülöpöt hiába kere­sik már, félszázada felakasz­tották Veszprémben. A fo­gadó hosszú, földszintes épü­let volt, vasrácsos ablakok­kal, siró-rivó ajtókkal. — No hát, ha itt sem lesz­nek kísértetek, akkor sehol sem -— szólt kéz dörzsöl get­­ve az amerikai. Mi odaát so­kat megadunk egy jóra való kísérteiért. Mást vártam et­től a bakonyi utazástól, az amerikai naptáraikban hát­­borzongató -kalandokat lehet erről olvasni. Krúdy elhatározta, hogy felvidítja utitársát. Utóvég­­re nagy utat tett meg azért, hogy a Bakonyt lássa. La­kott akkoriban Várpalotán egy Mózsi nevű ember, aki amolyan miihaszna fráter volt, színlapokat ragasztott ki, gyászjelentést hordott, a fogadó körül lebzselt, a ci­gányokért szaladt, vagy se­gített veszett kutyát kerget­ni. Ezt fogadta fel Krúdy bakonyi betyárnak, A mű­kedvelőktől szerzett magá­nak betyáröltözetet, cifra szűrt, gatyát, süveget- Reg gél aztán, mindjárt az út kezdetén, mert sietni kel­lett, az amerikainak retúr­jegye volt a gőzhajóra, egy­szer csak pisztolylövés dör­dült él az erdőben és a fák közül ki rontott Mózsi. A veszprémi fiákeres az ostor­nyelet fogta rá a 'rablóra, de az -intett neki. — Ne bántsuk egymást Szekeres gazda! A fiákeres rögtön felis­merte Mózsit. Az álbetyár a kocsihoz ugrott és bambán várta további teendőit. Krú­dy mogorván rátámadt, hogy nem szégyelli-e magát I , az útón-állásért, miért nem I | -megy valamely becsületes j. pályára, gondoljon gyerme-j­­keire, öregszüleire, jövőjé-J j re. Mózsin látszólag fogtak ,j a szavak. Lehorqasztóttá a ,j fejét és szótlanul állott a ke­­esi mellett. ( — Többet meg ne hall- ( jam, hogy kirabolod az uta­sokat —, mondta Krúdy fe- - nyegető komolysággal. — Jól van, tekintetes úr. De legalább egy -kis pálinká­ra valót tessék adni. — Ak­korára ugyanis elköltötte az utonállásért kapott előleget. A megrémült amerikai kí­váncsi feszültséggel ha.lgat­­ta a beszélgetést, s most fészkelődini kezdett a he­lyén : — Pálinkára nem adunk —, szólalt meg nekibátorod­va. — De itt van az antial­­ko lista mozgalomnak egy röpirata. (Nagy keletje volt ennek akkor Amerikában). Ezt haszonnal olvashatja. — Útitáskájába nyúlt és két fü­zetet adott át a haramiának. Mózsi, ez az elvetemült mibaszna hangosan sírni kezdett, a füzeteket forgatva kezében: — Hát ezért adtam ma­gam a betyáréletre? A kocsi továbbrobogott, Krúdy és az amerikai meg­elégedetten mosolyogtak. Ebben a boldog korban nem a termelőszövetkezete­ket dicsérték és nem a ki­zsákmányoló Amerikát szid­ták. Az egyik a betyárélet régi romantikáját kereste, a másik az élet derűjét. Krúdy ! szívesebben írt az Uj Idők­be, mint a Pesti Naplódba Egyszer azt mondta nekem A december 15-én össze­ült országgyűlés első napi­rendi pontja’ az új büntető­törvénykönyv-javaslat letár­­gyaíása volt. Az igazságügy­miniszter beszédéből, a fel­szólalásokból és az azóta megjelent cikkekből az aláb­bi jelentősebb változtatások tűnnek ki a régi BTK-vel szemben : Halálbüntetést nem lehet kiszabni olyan személyre, ki a bűncselekmény elköveté­sekor nem töltötte be a 20. évét. Eddig a törvény lehe­tővé tette "államellenes bűncselekmények" esetén a fiatalkorúak ha Iáira ítélését is. Nezvál kijelentette, hogy "A Magyar Népköztársaság bíróságai soha, egyetlen fiatalkorú esetében sem szabtak ki halálbüntetést" — e törvényadta lehetőség ellenére sem. Mégis 1956 előttre az igazságügyminisz­ter kijelentése nem áll. A forradalom menekültjei, kik börtönben voltak, igazolhat­ják, hogy számtalan halálos ítélet volt olyanokkal szem­ben, kik cselekményük elkö­vetésekor fiatalkorúak vol­tak. A magyar kommunista kormány ilyenfajta kijelen­tésekkel cáfolni akarja azo­kat a jelentéseket, melyek szerint a forradalomban résztvettekkel szemben is alkálim azték a halálbünte­tést a fiatalkorúakra. Az új törvény eltörli az életfogytiglani büntetést és a szabadságvesztés felső ha­tárát 15 évben, összbünteté­­seknél 20 évben szabja meg. A büntethetőség korhatárát 12-ről 14 évre emeli. Ittas állapotban elkövetett bűn­tetteknél az ittasságot sú­lyosbító Ikörüllménynek te­kinti. A bíróság kötelezheti a bűnözőt alkoholelvonó kú­rára is. Kémkedésnél, ha a Ma­gyarországra küldött, vagy ott beszervezett magyar ál­lampolgár, ’ még mielőtt munkáját megkezdte volna, a hatóságoknál azonnal és önként jelentkezik, mentesül minden büntetéstől. A "te­vékeny megbánás" és jóvá­tétel! szándék fennállása esetén a büntetés "korlát­lanul enyhíthető, sőt külö­nös, méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is". Az új BTK különös gondot fordít "az állam és a szo­cialista társadalmi rend tör­­vénves védelmé "-re. E kö­vetelményeknek megfele­lően új tényállásokat is al­kot. Ilyenek: "a pazarló gaz­dálkodás, a bitorlás, a vásár­lók megkárosítása, a gazda­sági vesztegetés büntette, a népek szabadsága, más szo­cialista állam ellen elköve­tett állam-elleni bűntett, a politikai merénylet, a bör­tönzendülés, vagy a kiskorú elhelyezése megváltoztatá­sának büntette" Különös eréllyel lép fel a népvagyon megkárosítóival szemben, bünteti azokat, akik haszon­ért (prémium, jutalom) va­lótlan statisztikai adatokat ’nyújtanak. Az új BTK is fenntartja az osztály szempontokat, ami­kor kimondja, hogy "a bün­tetést a 'törvényben megha­tározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazod jék a bűntett és az elkövető társadalomra való veszélyes­ségéhez, a bűnösség foká­hoz". Eszerint származási alapon továbbra is súlyos­bítani, vagy enyhíteni lehet a büntetést. Jelentős újítás­nak minősítette az igazság­ügy miniszter, hogy míg a régi anyagi büntető jogsza­bályokat több mint 950 pa­ragrafus foglalta magába, addig az új BTK szerint ösz­­szesen 340 paragrafus is elég. Ezt "egyszerűsítésnek" tartják, holott az új BTK most már törvényszerint is olyan hatalmat biztosít a ‘komm un fsta i gazsá g szol g a I - tatásnak, mellyel eddig is él­tek, s mely a büntetőtör­vénykezést a párt igazság­­szolgáltató szervévé tette. Mit tanítanak? "TANFOLYAM" A KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓKNAK MAGYAR­­ORSZÁGRÓL Harminc meghívott kül­földi újságírónak négy saj­tóértekezletet tartottak veze­tő kommunista államférfiak. A budapesti rádió ezeket a sajtóértekezleteket. "Rövid tanfolyam a mai Magyaror­­szágiról"-na-k nevezte és megfelelően kommentálta. Kádár eképpen foglalkozott a nyugati újságírókkal: "•.. Nos ők azt mondják, hogy ezek a Kádárék -rend­kívül ravaszak, mindenkit b-a akarnak csapni. Mert Rá­kosi ék régebben azt mond­ták —, aki nincs velük, az ellenük van — Kád-á-rék vi­szont most azt mondják, "aki nincs ellenük, az velük van". Kádár "vállalja" ezt a vádat és azt mondja: "Aki nincs a Magyar Népköztár­saság ellen, az vele van; aki nincs a MSZMP ellen, az ve­le van; és aki nincs a nép­front ellen, az vele van." A nyugati újságírók a forrada­lom óta sokkal többet fog­lalkoznak Magyarországgal, s ez nincs mindig -Ínyére a rendszernek, s ezért teszik szóvá, hol komolyan, hol csipkelődve. A Conniere della Sera mun­katársa, ki szintén jelen voll ezeken a sajtóértekezleteken részletesen kitér a kérdések­­feleletekre, s többek közötl Kállai Gyulához, a miniszter­elnökhelyetteshez intézeti kérdésre Mindszenty herceg­­prímással kapcsolatban, fi nyugati újságírókat terme szetesen "felvilágosították' a magyar mezőgazdasági és politikai helyzetről, az oszt­rák—megvár viszonyról és "töb-b más problémáról". a "Mély pince" nevű ked véne bormérésében: — Nem jó napilapba dől gozni, az ember -nem tud ki józanodéi egyik számtól i másikig. Ilyen idők is voltak. Nyfregyházy Pál férfi 1956-ban disszidált, ké­sőbb engedéllyel visszatér­tek. Egyikük múlt évben már próbált kiszökni, elfogták és 6 hónapra ítélték. Ezévben együtt újra megkísérelték a szökést. 8—8 hónapot kaptak. Egy határmenti fiatal 1960-ban kísérelt megszök­ni, akkor hat hónapot ka­pott. „Alig szabadult ki a börtönből", újra megkísé­relte. Most viszont két évet szabtak ki rá. Egy másik 22 éves fiú 18 hónapi börtönt kapott, egy bányászfiú két évet. A kiszabható büntetés felső határa két év. 1958- ban eredetileg 2—3 hónaD- pal kezdték a büntetéseket- Ezek emelkedése is a szöké­sek számának növekedését jelzi. A határőröket egy heti szabadsággal jutalmazzák a határsértők elfogásáért. Ugyancsak a Kisalföld jelen­tése szerint egy határőrs egy év alatt hét menekülőt fo­gott el. KISZ tagokat is ál­landóan mozgósítanak a me­nekülők üldözésére. A határ­­menti lapok is azért írnak részletesen a "határsértések­ről", hogy elriasszák a la­kosságot. • 77 SZÁZALÉKKAL AKARJÁK NÖVELNI A "TŐKÉS" OR­SZÁGOK FELÉ A KIVITELT A Közgazdasági S2:emle egy tanulmánya különösen kidomborítja a külkereskede­lem fontosságát, s ezzel kap­csolatban így ír: "... ötéves tervünk a szocialista országokkal való gazdasági együttműködé­sünk erősítése mellett — a békés egymás mellett élés elvével összhangban — kül­kereskedelmi forgalom fej­lesztését irányozza elő a tőkésországokkal is. öt év alatt ez országokba irányu­ló kivitelünk 77 százalékkal, a behozatal pedig 32 száza­lékkal növekszik •.. A hang­súly itt is, ugyancsak, mint a szocialista országokba irá­nyuló kivitelnél, a gépipa­ri exporton van . . ." • ROMÁNIÁBÓL IMPORTÁL­NAK BURGONYÁT A szárazság okozta nagy burgonyahiány leküzdésére többek között a kormányzat 100 vagon burgonyát impor­tál. "Háziasszonyaiknak nincs okuk a "dulakodásra", mert kormányzatunk gondosko­dott utánpótlásról. Remél­jük, hogy a vöröshagyma utánpótlás is hamarosan megérkezik", jegyzi meg a Szol nők me gyei Néplap. A Vas Népe szerint viszont a megyében még csak 51 va­gon burgonyát tároltak a megyei felvásárló szervek, s ez "még csak kisebb ré­sze annak a mennyiségnek, melyet közfogyasztás céljai­ra fel kell vásárolni". • A NORMARENDEZÉS EREDMÉNYEI A Párt Politikai Bizottsá­gának a normarendezésrő1 hozott határozata eredmé­nyeit taglalja a Társadalmi Szemle, s ezzel kapcsolatban "új eredményeket" is napvi lágra hoz. A norma rendezés eredmé­nyeképpen "az állami ipar­ban februárról májusra a2 átlagos teljesítményszázalék 106.7 százalékról 102.6 szá­zalékra csökkent... Az ál­lalmi iparban 1961 első há­rom-negyedévében az egy röglalkoztatottra jutó napi 'eljes termelés kb. 8 száza­­ékkal volt magasabb, mint >gy évvel előbb ... Az első 'élévben a nettó termelés emelkedésének kétharmada i termelékenység emelkedé­séből származott"- Ezenfelül ébruárröl májusra 30 ezer ével emelkedett a teljesít­ménybérben dolgozók szá­ma, a premizálásnál is szigo­rították a mennyiségi és mi­nőségi szintet. A folyóirat szerint "a munkások hangu­lata lényegesen jobb volt, mint bármely előző norma­rendezésnél ... Kedvezőtlen hangulat csak ott volt, ahol a keresetek nagyobb mérték­ben, vagy tartósan csökken­tek, ahol előzetesen nem beszélték meg az intézke­déseket a dolgozókkal, vagy ahol kétszer is szigorították a normákat". Ez utóbbira az ezévi júniusi rendelet ad le­hetőséget, mely módot ad a normák újabb és újabb ál­landó szigoritására. SOK, A PRAIRIE TARTOMÁNYOKBÓL SZÁRMAZÓ ZENENÖVENDÉK a coloradói Aspen nyári zeneiskoláján (Summer Music School and Festival) végzi tanulmá­nyait. A jövő évi szezonban Walter Susskind, a torontói szimfonikus zenekar kar­­, mestere, aki Norman Singer (balról), az Aspen Zeneiskola igazgatójának társasá­­gábán látható, lesz az ottani zeneidény (1962 július és augusztus) állandó kar­mestere. OOOOOOOOQOOOOCMOOOOOOOOOOOe&QOOBOfflMqgaOOOg KIS HÍREINK JOBBOLDALI ÖSSZEESKÜVÉ­SEK A JAPÁN KORMÁNY ELLEN A tokiói államügyészség vádat emelt 10 túlzó jobb­oldali politikus ellen, mert összeesküvést szőttek Haya­­to Iikeda miniszterelnök kor­mánya ellen. December hónap folyamán 14 letartóztatás történt, mely mind kapcsolatban állt a mi­niszterelnök és kormánya többi tagjai ellen tervezett jobboldali összeesküvéssel. • ÖSSZEZÚZTÁK A SALAZAR ELLENES FORRADALMAT A portugáliai Beja-ban há­rom órás harc után üldözik azokat a forradalmi vezető­ket, akik el akarták foglalni a ’kormányhoz hű csapatok kaszárnyáit és meg akarták dönteni Antonio Salazar mi­niszterelnök kormányát. Joao Maria Paulo Varela Gomes, aki katonatisztből lett politikus, sebesülésében meghalt a bejai kórházban Manuel Serrat, aki korábban római katolikus ifjúsági ve­zető volt s aiki Gomes-szei eovütt robbantotta ki a for­radalmat, elfogták menekü­lés közben a spanyol hatá­ron. Négy fegyveres kísérője is fogságba esett. A 3-ik gyalogezred bejai kaszárnyája körül a Salazar­­hoz hű csapatok 40—50 for­radalmárt fogtak el, akik valamennyien munkások voltak. A jelentések mind­össze egy halottról és két sebesültről számolnak be. A kormánycsapatok leg­nagyobb vesztesége Jaime Filipe da Fonseca tábornok, hadügyi államtitkár eleste volt. Fonseca a forradalom hírére Lisszabonból azonnal Bejaba sietett, ahol átvette a kormánycsapatok parancs­nokságát. Mikora kaszárnyát megközelítette, lövést ka­pott s a kórházban rövide­sen -meghalt. A portugál kormány min­den intézkedést megtett, hogv a rendet az országban biztosítsa. A Lisszabonban rendezett naav tüntető nép­­gyűlést, melynek szónoka Salazar lett volna, elhalasz­tották. Az intézkedés hiva­talos oka az, hogy az egész ország gyászol Fonseca tá­bornok temetése alkalmá­ból. • LIBANONBAN EZER JOBB­OLDALI POLITIKUST TAR­TÓZTATTAK LE Libanonban a kormány­hoz hű hadsereg meglepe­tésszerűen letartóztatta an­nak a jobboldali politikai szervezetnek a vezetőit, akik Fuad Chehab elnök kormá­nyának megbuktatására tö­rekedtek. A libanoni rádió jelentése szerint eddig ezer olyan letartóztatás történt, akiket bűn részesség gél vá­dolnak a sikertelen forrada­lomban. A letartóztatottak között van dr. Abdullah Saadah is, a Szociális Nemzeti Párt ve­zetője. Ez a csoport a Szi-Újra elutasították a magyar ENSZ delegáció mandátumát Az Egyesült Nemzetek Mandátum-Vizsgáló Bizott­sága 1961 december 18-án beterjesztette jelentését a Közgyűlésnek, melyben — többek között — javasolta, hogy az előző évek dönté­seihez hasonlóan a Közgyű­lés ne ismerje el a magyar­­országi delegáció mandátu­mát. A Bizottság: avval indo­kolta javaslatát, hogy a ma­gyarországi rendszer nem tartja be az ENSZ Magyar­­országra vonatkozó határo­zatait, nincs jele annak, hogy ezt a magatartását megvál­toztatná és így nincs ok arra, hogy a Mandátum-Vizsgáló Bizottság a magyar forrada­lom óta kialakult gyakorla­tától éltérjen. A Bizottság javaslatát közgyűlési vita kö­vette, melynek folyamán Burma, Indonézia, a Szovjet­unió, Lengyelország, Brazí­lia, Afganisztán, Guinea, Ju­goszlávia, az Egyesült Arab Köztársaság, Csehszlovákia, Kuba, India, Nepal, Romá­nia és Mongólia a magvar mandátum elfogadása mel­lett szólaltak fel. Mr- Plimp­ton az Egyesült Államok ne­vében kifejtette, hogy a ma­gyar ’kérdés lényege az, hogy a szovjet fegyveres erők a forradalom alatt ala­kult törvényes magyar kor­mány és a magyar nép aka­rata ellenére tartózkodnak Magyarország területén a mai napig is. A Közgyűlés végül is 73 szavazattal 1 ellenében (10-en tartózkod-' tak a szavazástól) elfogad­ta a Mandátum-Vizsgáló Bi­zottság javaslatát. A magyar kérdés 1961 december 21-én hajnalban, utoisó tárgy sorozati pont­ként került a Közgyűlés elé. Elsőnek A. Stevenson, az Egyesült Államok fődelegá­tusa szólalt fel, ki hangsú­lyozta, hogy a magyar kér­dés tárgyalása nem a hideg­háború folytatását jelenti, ellenkezőleg, azt kívánja el­érni, hogy Magyarországon szűnjön meg "az idegen és kolonizáló uralom". Ä. Ste­venson kijelentése négy fel­tűnést keltett, mert a Köz­gyűlés előtt eddig ritkán­­mondták ki azt az egyszerű igazságot, hogy a szovjet katonai jelenléte, vagy poli­tikai megszállása a Vasfüg­göny mögött a kolonizál ás tiszta példája. A. Stevenson a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a magyar kérdést tárgyain* kell, mivel idegen fegyve­res erők a magyar nép aka­rata ellenére Magyarorszá­gon tartózkodnak, üldözik és börtönbe vetik a magyar polgárokat, továbbá mind­ezek megváltoztatására sem a szovjet kormány, sem a magyarországi tényezők nem mutatnak hajlandósá­got. A magyar ügy mellett fel­szólalt még J. Plimsol! (Ausztrália) és Sir Patrick Dean (Nagybritannia) dele­gátusai, míg ellene a szov­jet és a magyar delegátus beszélt. A Közgyűlés végül is 49 szavazattal 17 ellenében (32-en tartózkodtak a sza­vazástól, 6-an távol voltak) megszavazta a javaslatot, elfogadva Sir Leslie Munro 1961 december 1-én beter­jesztett jelentését, amelyet részletesen ismertettünk és sajnálkozását fejezte ki, hogy a "szovjet kormány és a jelenlegi magyar rendszer továbbra sem teljesítik a Közgyűlésnek a magyar ügy­gyei kapcsolatban hozott ha­tározatait". riával való egyesülés szük­ségét hirdeti. Katonai különítmények őrzik Camille Chamoun volt elnök lakását is. ő volt a lelke az 1958-as ’krízisnek, amikor 10.000 főből álló amerikai csapatot hívott be Libanonba a rend biztosítá­sára. A párt abban remény­kedik, hogy Chamount visz­­szahelyezik a hatalomba. A kormányhoz hű katonai csa­patok azon őrködnek, hogy a volt elnök lakásába senkt se lépjen ’be s azt senkise hagyja el­• VISSZAHÍVJÁK EGYIPTOM­BÓL A FRANCIA TANÍTÓ­KAT A francia kormány elha­tározta, hogy azonnal visz szabívják az Egyiptomban működő 300 francia tanítói. MELODY THEATRE 344 COLLEGE STREET, TORONTO. 1962 január 11-én, csütörtök este 6.30-tól foly­tatólagosan, valamint január 14-én, vasárnap délután 2 órakor (csak egy előadásban) bemu­tatja a BUDAPESTI TÖRTÉNET című rendkívül mulatságos és változatos szép új filmet, mely a 12 találatos totó történetét örökíti meg. Valamint a BUDAI CUKRÁSZDA című gyönyörű filmet, mely a régi magyar világ hangulatát tükrözi vissza^ Főszereplői: Perczel Zita, Kabos Gyula és sokan mások. KIUTASÍTOTTÁK A BUDA­PESTI ALBÁN NAGYKÖVE­TET A budapesti rádió közli, hogy "A magyar népköztár­saság kormánya a diplomá­ciai kiküldetés alapelveivel össze -nem egyeztethető te­vékenység miatt nem kívá­natosnak nyilvánította az albán népköztársaság buda­pesti nagykövete további rmagyarország tartózkodását, a nagykövetség kereskedel­mi tanácsosát pedig a ma- : gyár népköztársasággal szemben tanúsított kihivóan sértő, ellenséges tevékeny­ség -miatt persona non grata­­nak nyilvánította és kiutasí­totta az ország területéről". A magyar kommunista kor­mányzat egyidejűleg vissza­hívta a tiranai magyar nagy­követet is és külképviseleté­nek vezetésével ideiglenes ügyvivőt bízott meg. • PARLAMENT ELŐTT A GYERMEKCIPŐK ROSSZ MINŐSÉGE "A legutóbbi országgyű­lés alatt Szabó Piroska kép­viselőnő kifogásolta a gyer­mekcipők minőségét és írás­ban előterjesztett interpellá­cióját megtoldotta néhány képviselőtársának a folyosón hallott véleményével is Nagy Józsefné, a könnyű­ipari miniszter elismerte a panaszok jogosságát és be­jelentette, hogy intézkedé­seket dolgoznak ki a panasz orvoslására. Szabó képvise­lőnő a választ elfogadta, de arra kérte az Országgyűlést, hogy kötelezze a miniszter­asszonyt, hogy félév múlva számoljon be, milyen ered­ménnyel jártak intézkedései. A képviselők a kérést egy­hangúlag elfogadták" —>• jelentette a budapesti rá­diót • SZAPORODNAK A DISSZI­DÁLÁS! KÍSÉRLETEK A romló gazdasági viszo­nyokra és a lakossá-n egyes rétegeinek elkeseredésére vall a disszidálási kísérletek elszaporodása. A Kisalföld legutóbb Is egy sereg ítélet­ről számolt be. Két soproni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents