Kanadai Magyarság, 1962. január-június (12. évfolyam, 1-27. szám)

1962-01-27 / 4. szám

XII. évfolyam, 4. szám, 1962 január 27, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden »zombaton Szerkesztésig és kiadóhivatal: 996 Dovercourt ltd., Toronto 4 Hivatalos órák: raggal 9-tól dólatán 6-ig Clófizatási árak : egósz évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára : 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Váleszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és m küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma fűnknek a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief : LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada TAKÁCS LÁSZLÓ: KÉPEK A TÖRTÉNELEMBŐL Az ördög sajtója Az újságírás nem mai mesterség. A római fóru­mon már Krisztus előtt 59- ben mindennap megjelent egy fehértógás müveit fér­fiú és kifüggesztette nyilvá­nos fatá'blára az "acta diur­na" című napilapot. A vi­lághódító Julius Caesar pa­rancsára készült ez a papi­rusztekercs, melyről a csá­szári rendeleteket, a római légiók hódításait, a cirku­szok és amfiteátrumok mű­vészi vagy véres eseményeit, sőt a császári és patricius családok híreit vagy botrá­nyait is olvashatta a nyájas ókori olvasó. Talán a Pannónia nevű északi tartomány is előfor­dult a hadvezetőség jelenté­seiben, de ezen unottan ke­­resztülsiklott a világpoliti­kában jártas római polgár szeme, ahogyan például mi szaladunk át manapság a kongói csatározások zavaros hírein. Legfeljebb azt a né­hány könnyesszemű asz­­szonvt érdekelte, akiknek fia messze északon harcolt a barbár ellenséggel. Mert az anyák szíve már akkor aqqó­­datt a harcos légiókban vi­tézkedő fiaikért. Aztárr a könyvnyomtatás feltalálása után, a magyar ötvöscsaládból származó Dü­rer Albert, a fametszetek világhírű mestere, rajzos hír­adókat nyomatott a török háborúkról, korának nagy felfedezéseiről s azokat fe­lesége árulta a nürnbergi piacon- Művész ember élete akikoris küzdelmes volt. Ez talán a mai divatos "comic" sorozatok őse; de sok min­dent indított el magyar szel­lem az egész világon. A vá­sári ponyva mindig vonzot­ta a népet, a magvar falusi földművelő 'ma is ott szerzi be a Kincses Kalendáriumot, vagy a száz esztendős jöven­­dómondó mindentudó nap­tárát. Ma már naponta 265 mil­lió napilap jelenik meg Föl­dünkön, némelyik több millió példányszámbam. A párizsi Sanorama című ma­gazin 6—8 műanyagból ké­szült papírvékonyságú mik­robarázdás lemezből áll, me­lyekről hallhatók a legújabb politikai, kulturális, tudo­mányos ás gazdasági hirek, valamint a zene-, a színház- és a filmvilág eseményei. A hangversenyről közölt kriti­kában a művész játékának legszebb részleteit hallhat­juk. A csikágói Sun Times pedig elindította a szagos hirdetéseket, először a fo­dormenta romantikus illatá­val s azóta természetes, hoov a parfőmayárak leg­újabb illatkreációikat illato­sán hirdetik. A kommunista Magyaror­szágon 23 napilap jelenik meg, ezek közül nénv köz­ponti lap Budapesten, tizen­kilenc pedig a vármegyék­ben. A statisztika szerint példányszámúk összesen na­pi másfél millió. Nemcsak szerkesztésük viseli magán a párt kényszerzubbonyát, de előfizetőiket is hatósági terrorral qvüjtik. A postai kézbesítők szedik be az elő­fizetési díjakat s állandó szocialista versenyben áll­nak egymással. Aki megta­gadja az előfizetést, jelentik a pártvezetőséonek s azon­nali megtorlás következik. Ilyenkor február 1-én saj­tón a pót rendeznek az egész országban, ami alkalmat ad a szokottnál is nagyobb erő­szak kifejtésére. Már olva­som beharangozó hírverésü­ket. — A mi újságunknak — írja szülő vármegyém bom­lott napilapja — homlok­­egyenest más a módszere, mások a hagyományai, mint a Horthy-Magya rország évei­ben megjelenő "lapocskáik­nak" volt. Mi nem találunk ki rémregényeket és nem agyalunk ki mesterségesen gyilkossági tragédiát. Mi a holnapot szolgáljuk- Van-e nemesebb annál, mint küz­deni a maradiság, a babona és vallás ellen, hogy tisztul­­tabb fejjel lássuk a multat és teendőinket a holnapért? Olvastak ebben a vármegyé­ben újságot a felszabadulás előtt is, de akkor a szellemi nyömor gúzsba kötötte a lelkeket. Naponta olvasom ezeket a m agy árnyéi vű kommun i sta újságokat és tanúja vagyok hazugságaiknak,kitalált rém. regényeiknek. Hiszen rólam első oldalas vezércikkben megírták, hogy öngyilkos lettem, elviselhetetlen nyo­moromban felvágtam erei met. De hát az ilyen száműzött menekültről, mint én va qvok, illik vadakat írni Miért szegyei I né ezt a sza­bolcsi inapilao, mikor Bes­senyei Györgyről, a maqvar irodalom- és művelődéstör­ténet egyik legjelentősebb személyiségéről azt olvasom hasábjain, hogy csontjai paszabi temetőben nyugod­tak? Innen vitték át nagy kulturális harcok után a nyíregyházi díszsírhelyre. Minden iékolásgyermek tud­ja, hoov Bessenyeit a bihar­­megyei Pusztakovácsiban kedvenc almafája alá temet­ték el, ez csupán a szabolcsi napilap szerkesztősége előtt titok. Később azzal hozta helyre tévedését, hogy a bi­hari alispán a hamvak exhu­málásakor becsapta a sza­bolcsi küldöttséget s Besse­nyei csontjai helyett egy bé­res földimaradványaiit hoz­ták ünnepélyes diadalmenet­ben a nyíregyházi temetőbe. Sírja ma is jeltelen, de annak a néhány nyomorult tatár­nak, aki a nyíreavházi utcá­kon garázdálkodva esett el — fényes emlékművet emel­tek. Móricz Zsigmond születé­sét hirdető márvány táblát Tiszacsécsén eov idenen ház falára erősítették rá, Simo-! nyi óbester születését pedig N agy ká 11 óból á thel yezté k Nyírtassra, pedig már diák­koromban ott kerékpároztam az emléktáblával megjelölt nagykáiiói ház előtt. Hosszú sorozatot tudnék írni ezekről a buta és rosszindulatú ha­zugságokról, hogy az igaz­ság fényébe állítsam sajtó­napi hancegésüket. Az ördög sajtója ez az Is­tentagadó, szovjetdicsérő, apróbetüs újság. Sajtón ap­juk tehát a poklok diadal ün­nepe. A jövő szabad nyomdájá­ban már nem lesz ólom, ami forró tömegével leforázza a szárnyaló emberi gondola­tot. Elektromos szem tapo­gatja le a kéziratról a szöve­get s a fényszedőgép em­beri segítség nélkül formál­­a sorokká. Talán a nyomda-A napóleoni háborúk eivi­­harzása után ismét a zsar­nokság lett úrrá Európában. Az 1814-es bécsi kongresz­­szus nemcsak Napóleont száműzte arról a kontinens­ről, melyet a lánglelkü hó­dító egyesíteni szeretett vol­na, hanem a szábadsáoot is láncba verte. Az angolok ve­zetése alatt álló koalíció, mely Napóleon bukását okozta, Szent Szövetség, né­ven működött tovább, hogy a szabadság ideálja, melyet a francia forradalom hívott életre és Napóleon vitt győ­zelemre — Európa népei lei­kéből egyszer s mindenkorra kihaljon. Nem számíthat ezek után történelmi meglepetésnek, hogy Európa népei három évtized után felkeltek és 1848 februárjában Párizs ut­cáin újra barrikádok emel­kedtek, melyeken a Bastil­­le-t lerombolók unokái har­coltak a Szent Szövetség csatlósának számító francia kormány ellen. 1848 feb­ruárjában a párizsi barriká­­dokon gyújtott szabadság lángra nappali világosságot vetített a zsarnoki sötétség­be kényszerített Európa fővé és a párizsi forradalom fu­tótűzként terjedt tovább. München, Turin és Bécs után március 15-én, Pesten is kigyultak a szabadság fű­zei. A magyar forradalmat sikerült elfojtani, de Európa népei — Ausztria és Orosz­ország kivételével — siker­rel verték le a 5zent Szövet­ség béklyóit. A párizsi utcák harcban ál­ló néoe üovet sem vetett ar­ra a házak tövében tovasur­­ó férfire, ki sietősen igyekezett az egyik külváro­si nyomda felé. A sietős fér­fi nem volt bennszülött pá­rizsi. Németországból jött és tört franciasággal kérte kéz­iratának kinyomatását. A kéziratot átvevő szedő, ha sejtette volna, hogy betűk­kel teleirt papiros helyett politikai dinamitot tart ke­zében : Marx Károly nevét talán sohasem ismerte voina meg az emberiség. A szedő ezt nem tudta. Mint lelkiis­meretes alkalmazott látott munkához, hogy Marx "Kommunista Kiáltvány"-át kiszedje. Ezekkel a barriká­­dokon kivívott szabadság halottleveie íródott meg és a következő évszázad legna­gyobb zsarnokságának alap­okmánya látott napvilágot! Marx tanáról, a szocializ­musról, könyvtárakat betöl­tő irodalom látott nyomda­­festéket. A marxizmus alap­ja a magántulajdon ellen meghirdetett harc. Ez alka­­omimal csak ezzel szeret­nék foglalkozni. Fizikai lé­tünk fenntartásához szüksé­ges javak értékét az adja meg, hogy azok milyen mennyiségben fordulnak elő- Ha a javak mennyisége meghaladja az iránta való keresletet értéke csökkeni fog, mert mindenki részére elérhetők lesznek minden különösebb erőfeszítés nél­kül. Viszont, ha szükségle­teink kielégítésére a javak elégtelen mennyiségiben áll­nak, rendelkezésre; úgy mindnyájam azon vagyunk, hogy azok közé tartozzunk, <ik ezen javak tulajdonosai­nak vallhatják magukat. A magántulajdon így elidege­níthetetlen joga az ember­nek, kinek fenntartásáról ön­magának kell gondoskodni. Marx véleménye erről a kérdésről más volt. Szerinte minden emberi nyomorúság­nak a magántulajdon az oka, mert a birtoklási vágy­tól fütött kapzsiság az em­bert telhetetlenné teszi és sokan oly mennviségben halmoznak fel javakat, hogy erre már semmi szükségük nincsen, viszont azok, kik­nek nem jutott, nélkülözés­nek vannak kitéve. Marx tanát szocializmusnak ke­resztelte^!, de a fenti okos­kodás után az amtiszocia,lista hirdetni a szabad világ bol­dogságát. Milyen jó is volna érzel­mes hangon szedőgép-mik­rofonba olvasni heti cikkei­íjalző bizonyul helyesebb­nek. Általánosságban beszél­hetünk arról, hogy a társa­dalom egyes tagjai adott esetben kapzsi módon vi­selkednek. Ilyenek azonban a kisebbséghez tartoznak, kiknek viselkedéséért az egész társadalmat felelőssé tenni és a magántulajdon el­kobzásával büntetni kiáltó igazságtalanság volna. Marx elméletével elsősorban azt bizonyította, hogy nem hitt embertársaiban. Mai kor pszichológusai több olyan élményre tudnának Marx életében rámutatni, mely őt társadalom ellenes felfogá­sára késztette. A kor, melyben Marx élt, valóban bővelkedett olyan jelenségekben, melyeket szoci á I i s i gazságt a tan ságnak nevezünk. Ez a kor az ipari forradalom, a technika kez­deti fejlődésének volt az ideje, melyet a qőznek, mint emergi aforrásnak munkába ítása indított meg. A gőz­festéket is száműzik s a j melyekben úgy szeret­vegyszerrel átitatott papíro­son a szöveg és a színes ké­pek különleges fényhatásra festék nélkül jelennek meg. Mielőbb hangosan fogják ném nemsokára emlegetni a kommunizmust, mint a tatár­járás és török hódoltság el­múlt fájó emlékeit-Nyíregyházy Pál gép' feltalálása előtt Európa a fiziokratáiknaík nevezett közgazdasági iskola elvei szerint élt; kik legmanvobb értéknek a földet tartották. Iparcikkeket ezidőben a kis­ipar állított elő, melyhez nem volt szükség számbajö­­hető tőkéhez. A gőzgép megjelenése ezt az idillikus európai életformát máról­­holnapra megszüntette. A kisipari műhelyt felváltó gyárüzem létesítéséhez je­lentékeny összegű tőke volt szükséges, melyet Európa a fiziokraták alatt nem tartalé­kolt, követve a kor elméle­tét, hooy legnagyobb érték a föld. Az a kevés vállalkozó, ki­nek tőkéje volt elsőként vált gyáriparossá, kinek munkásait készpénzben kel­lett fizetni; szemben a föld munkásával, kinek bérét a földbirtokos terményekben fizette. Az1 elégtelen tőkével indult gyáripar mon kása i t alacsony bérekkel fizette. Nőket alkalmaztak nehéz fi­zikai munkára és 10 éves fiúkat küldtek bánvába, ■mert ezek még alacsonyabb bérekkel is megelégedtek. Mint minden átállítódás ez a kor is átmenetinek bizo­nyult. Marx, ki elveit ezek­ben az időkben szedte ösz­­sze és bocsátkozott jövőre vonatkozó jóslatokba a kö­rülmények változásával oly időszerűtlenné vált, mint az akkori 14 órás gyári munka­nap I Az Ipari forradalom Ang­liából indult el és az angol munkásság érezte elsőként az új munkaadók kezdeti túl­kapásait. Mindnyájunk előtt -ismeretes a bojkott szó. Boj­kott egy e korban élő angol gyáros volt, ki munkásaival oly embertelenül bánt, hogy azok otthagyták munkájukat és új munkás sem volt haj­landó nála doloozni. A '"'á­­ros ebbe rövidesen bele is bukott. Ez még Marx fellépé­se előtt volt és világosan bi­zonyítja, hogy ha a társada­lom -az egyéni és gazdasági szabadságát polgárainak biz­tosítani tudja, azok Marx su­­galmazása nélkül is meg tud­ják védeni érdekeiket. Marx magántulajdon el­lenessége már kezdetben né­zeteltérésekre adott okot saját hívei között is. A kü­lönböző országók szocialista pártjainak nemzetközi szer­vezetét az I. Intemacionáiét miég maga Marx hívta életre. A véleménykülönbségek az ú. n. revizionisták és a ma­gántulajdont csak részben korlátozni óhajtók, a fa­­bianisták, között oda veze­tett, hogy három Interna­­cionálé oszlott fel és jelenleg a IV. In témádon álé volna életben — ha magát a szo­cializmust még életben le­vőnek tekinthetjük a szabad világ országaiban. A szabad világ legerősebb szocialista pártja a Német Szociáldemo­krata Párt már csak nevében számít annak. 1959-es párt­­kongresszusukon nyiltan fel­adták a maaántulajdon el­leni programjukat és ezzel a marxizmus Németországban, honnan elindult a múlt lomtárába került. Sajnálatos módon a szabad világ sajtó­ja ennek a történelmi hord­erejű eseménynek nem adott megfelelő visszhangot-Marx elveinek győzelmét békés eszközökkel óhajtotta elérni. Az Orosz Szocialista Párt is ezen a nézeten volt, míg a század elején ketté nem váltak és az orosz szo­cializmust továbbiakban a többségi, bölseviki szárny vitte tovább, kik a szocializ­mus megvalósításához az erőszakot is eszköznek is­merték el és történelmi sze­rencséjük folytán 1917-ben Oroszországban uralomra ke­rültek. Marx egyik vészes jósla­ta volt, hogy idővel a tőke mind kevesebb kézbe kerül és a tömegek kénye-kedvé­­re lesznek kiszolgáltatva a -tőke néhány birtokosának. Ha Marx valami csoda foly­tán feltámadna, ezt a jelen­séget a mai Szovjetben na­gyon közelről tanulmányoz­hatná. A bolsevikek még Marxon is túltettek, mert a termelési eszközök náluk már csak egy tulajdont is­mernek —, kit a mindenha­tó szovjet államnak hívnak. Ha szovjet szocializmusról beszél és marxizmust hirdet, úgy csupán azt a látszatot akarja kelteni, hoov náluk minden a közösségé és ők nem azok, melyet egész ál­lamberendezkedésük bizo­nyít — államkapitalizmus I Amint a marxi elgondolá­­sdk már elméletükben is természetellenesnek hatot­tak ennek gyakorlati válto­zatát a Szovjetet még kirí­vóbban jellemzi lényegének társadalomellenes volta. A nincstelenség elsősor­ban és kizárólag közgazda­­sági probléma, melynek or­voslása is csak ezen a sikon történhet. A gyakorlatban átültetett marxizmus azzal, hóm' a magántulajdont a szovjet államra telekköny­­vezte egy jogi aktust haj­tott végre, mely nem alkal­mas közgazdasági kérdések megoldására. Szovjetet egy olyan munkaadóhoz hason­líthatjuk, ki a gondjára bí­zott beteg munkáshoz nem orvost, hanem jogászt hívat. Szovjet esetében azonban a jogász nem az egyéntvédő ügyvéd, hanem a Kremlin népellenes utasításait követő államügyész I A szovjet vezetői vannak elsősprban tudatában annak, hogy az eoyéni tulajdon el­rablásával az emberiség Íratlan büntetőtörvénykö-ny­­vébe ütköző erőszakos gaz­dacserét hajtottak végre, melyet csak eoy szellemi bukfencnek tékin-thetünk és a nélkülözők sorsát semmi­képpen sem tudja jobbra fordítani. A szovjet alapí­tóinak azonban eszeágában sem volt a cári uralom kol­dusai sorsán javítani. A cá­rok uralma csak félzsarnok­ság volt az epvéni szabad­ságjogok hiánya miatt, me­lyet a szovjet, részsikernek tekintett. A tökéletes zsar­nokságot ők valósították meg azzal, hoov az egyén megélhetését az államhata­lomtól tették függővé. A cári zsarnokságot a rendőr képviselte, kiből a szovjet­ben egyeduralmú kenyéradó gazda lett és ezzel a zsar­nokság köre bezárult. Miután a szovjetnek sike­rült a cárok börtönkulcsain kívül az orosz nemzeti va­gyon feletti rendelkezési jo­got is megkaparintani az orosz nép jövedelmét arra képesek költeni, amelyre akarják. 1917 óta számtalan milliókat fordítottak külföl­di propagandára. Ezt azért említem meg, mert felvetőd­het bennünk a gondolat, ihogv — ha a szovjet állam ennyire természetellenes alapokra épült, hoov volt le­hetséges 45 év alatt nem­csak fenntartani uralmát, ha­nem azt belsőleg és külső­leg is megerősíteni? A kérdésnek ilyen formá­ban való feltevését a szov­jet propaganda sikernek könyvelheti el. A kérdés he­lyénvaló fogalmazása így hangzik : Mi az az emberiség életében működő láthatatlan erő, mely a természetellenes­­ségre alapított szovjetnek is lehetőséget nyújt a fennma­­tadásra? így étkeztünk el az embe­ri élet egy kevéssé ismert jelenségéhez, melynek még a szabad világban sincs megérdemelt propagandája ; mert ennek a küzdelemnek harcosai nem újságcíméket hajszoló politikusok, hanem az összemberiség javáért önzetlenül dolgozó zsenik- Akiknek munkája eredmé­nyeként születő műszaki ta­lálmányok egyaránt könoyí­­tenek úgv a szabad emberi­ségen, mint a rafotartó szov­jeten I A különböző izmu­sok után, melyeket az embe­ri érzelemvilág felikorbácso­lásából élő politikusok sza­badítottak az emberiségre ismerkedjünk meg a techno­­kratizmus, vagy technökrá­­cia fogalmával is, mely alatt a technika fejlődését értjük és ez a láthatatlan folyamat olvan idős, mint maga az emberiség! Az ősember, ki az útjában álló szikladarabot nem pusz­ta kézzel, hanem egy rúd segítségével mozdította el, volt az első gép — a kétka­rú emelő — feltalálója és ezzel az emberiség a hala­dás útjára lépett. Minden marxi demagógia ellenére az ember született társaslény; ki önmaga sorsának jobbra­­fordítása mellett a köz érde­ket is előbbre viszi! Edison találmányaival többszörös milliomos lett. El tudnánk-e képzelni mai életünket találmányai nél­kül? Hol volnánk Watt, Ful­ton, Stephenson, Benz, Irinyi, Siemens, Marconi, Goodrich találmányai nélkül. El tud­nánk gondolni olyan politi­kust, kinek ígéretei pótol­nák a gőzgéDet, motort, te­lefont, rádiót és az atom­energiát? Ezeknek a műsza­ki szellemóriásoknak a talál­mányai tették lehetővé, hogy a szükségleti javak csökkent termelési költség­gel tömegben állíthatók elő, így azok bőségben állnak a fogyasztók rendelkezésére! A technokrácia előretörése egyre felgyorsuló ütemben szabadítja meg a szabad vi­lági emberét az enyém, tiéd, övé feletti meddő és ered­ménytelen vitától. A szovjet fennállása óta csak arra szolgált bizonyító kul, hogy a tulajdonos sze­mélyében beálló változás nem vonja mara után a ja vak mennyiségének növeke­dését I Tény, hogy a szov­jet uralma alatt élőknek ma magasabb az életszínvonala, mint pl. 1932-ben, vagy T955-bein volt, ezt azonban a technika ugyanezen idő­ben tett előrehaladása tette lehetővé, mely oly önzetle­nül szolgálja az egész em­beriséget, hogy válogatás nélkül lesz haszonélvezője, úgy a szovjet államkapita­lizmusban, mint a szabad vi­lág lakosa. Az emberiség történelme naojalnkban ér­kezett el legdrámaibb for­dulópontja elé. Egyik olda­lon elérni látszik azt, amiért az ember földi léte óta szün­telenül harcöl — a minden­napok lélek gyilkos kenyér­­gondjától való mentesülést, míg a másik oldalról a tö­meges atomhalál réme tor­nyosodig A magyar néD ennek a dilemmának élvonalban szenvedő alanya és az em­beri összemüködésben való többezeréves önzetlen rész­vétele jogán vár megnyug­tató feleletet. Mint minden más alkalommal választ csak történelmünkből me­ríthetünk, mely nemcsak a magyarság, hanem az embe­riség élménygyüjteményé­­nek is tapasztalati kincses­­háza. Ha közelebbről ebbe a helyes irányba tekintünk a választváró kérdés ez lesz: vajon a szovjet fái az égig tudnak-e nőni? Erről azon­ban egy más alkalommal MAGYAROKRÓL­MAGYAROKNAK Kanadából Svédországba és vissza Pál Ferenc és családja, magyar menekültek kará­csonykor itthagyták Kana­dát és átrepültek Svédor­szágba, ahol azonban nem jól érzik magukat és szeret­nének azonnal visszatérni. A 36 éves magyar mene­kült levelet intézett Deep Ri­ver község menekültügyi bizottságához, hogy fogad­ják vissza őt családjával új­ból Kanadába, mint új be­vándorlókat. A Pál-családot a deep ri­­veri menekültügyi bizottság hozatta ki Kanadába 1960- ban, a menekült évben, ami­kor a menekültek segélyezé­sére 6.000 dollárt gyűjtöttek össze a községben. Mikor azonban Pál nem kapott en­gedélyt autójavító ipar foly­tatására, úgy döntött, hogy családjával' visszamegy Svédországba/. A deep ríveri menekültügyi bizottság I 1.170 dollárért váltotta meg a repülőjegyet Stockholmba Pálnak, feleségének, 15 éves Ilona lányuknak, 13 éves Ferenc fiúknak és 3 éves Mária lányuknak. Pál Deep Riverben fel­mondta olaj elösztói állását és eladta a bútorokat, amit a község lakosaitól kapott aj ándék'ba. Stockholmban azonban egy szobás lakásban keli meghúzódniuk három más idegen személlyel együtt. Panaszkodik, hogy a svédek csak "piszkos magyaroknak"’ hívják őket. Levelében beje­lenti, hoov vissza kíván térni: Deep Riverbe, ahol bármi­lyen munkát elvállalna. A deep riveri menekült­ügyi bizottság vezetője,. Allan Ross úgy nyilatkozott, hogy nem vállalják még­­eqyszer Palák repülő 'költ­ségeit. Pál állását az olaj cégnél már betöltötték és la­kásukat bérbeadták. Szomorú példa és tanul­ság mindenkinek, aki meg­fontolás nélkül könnyel­műen dönt a maga és csa­ládja so'rsáról. A FAGYAS KEZELÉSE VISSZATÉRT MAGYAROR­SZÁGRA DOBI ISTVÁN FIA Bécsi hírek szerint az if­jabb Dobi István, Dobi elnök 34 éves fi® Bécsből vissza­tért Budapestre. A fiatal Do­bi illegálisan ment át Olasz­­országiból Ausztriába és a klagenfurti osztrák rendőr­ségen jelentkezett repat­riálását kérve. Onnan állító-1 lag a bécsi magyar követ ségre szállították, majd de­cember 12-én Budapestre- Dobi fia az 1956-os forrada­lomkor menekült Ausztriá­ba, majd csatlakozott a fran­cia idegenlégióhoz és Afri­kában szolgált. A magyar sajtó mindeddig nem adott hirt az ifjabb Dobi hazatér­téről. Ha a fagyási nem egyet­len, alkalmi ok váltotta ki, hanem évről évre ismétlő­dő, kiújuló jelenség, akkor rendszerint a vérkeringés­sel van baj, belgyógyászati vizsgálat és kezelés ajánla­tos. Ha csak "megcsípte a hi­deg" valakinek a kezét, lá­bát, fülét, ajánlatos a már részletesen ismertetett ér­torna : a váltogatott hideg­­meleg kéz- vagy lábfürdő, illetve borogatás alkalma­zása. Gyakran adunk jó eredménnyel ni kot in sav­tablettákat betegeinknek. Ez a gyógyulás szempont­jából előnyös, értágulatot hoz létre. Kedvező hatása van a Solux- és kvarobesu­­gárzásnak is. Ki kell egé­szíteni az általános kezelést valamilyen jó fagykenőcs­­csel vagy ecsetelővei, ami rendszerint kámfort, jódot, ichtyolt, esetleg /klórt tar­talmaz. Hogy mikor melyi­ket, azt természetesen vizs­gálat után az orvos dönti el. Meg kell azonban jegyez­­ni, hogy a legjobb kenőcs használata sem jár ered­ménnyel, ha azt nem kellő kitartással használják. A tüneték enyhülése, a pír, a viszketés megszűnte, nem jelent még feltétlenül gyó­gyulást, ajánlatos a keze­lést következetesen, napon­a a tél végéig folytatni. Az ;em mindegy, hogyan alkal­mazzuk a kenőcsöt. Nem­­:sak a fagyott területet, ha­nem annak környezetét is kell kezelni, nemcsak egy­szerűen bekenni, hanem gondosan bele is kell dör­zsölni a bőrbe- Legyen ez az ereknek és szőveteknék is tornája és tartson leg­alább 4—5 percig (órával ellenőrizve!). Nagyon természetes, hogy az óvóintézkedéseket foko­zott gonddal kell alkalmaz­ni. Tehát legyen meleg az öltözék: bő, kényelmes, me­leg a cipő és a kesztyű (bé­lelt!), meleg gyapjú a ha­risnya, az alsómba, a hosz­­szú nadrág. Aki sokat tar­tózkodik hideg helyen, sza­bad ég alatt, fogyasszon meleg- italokat. Tisztítsa padlóit súrolás nélkül! Ne ijedjen meg, Ha zsíros és piszkos padlózatot kell tisztítania. íme, le­írjuk hogyan végezheti ezt el anél­kül, hogy súrolnia kellene: Adjon egy vödör vízbe két evőkanálnyi Gillett's Lye-t (lúgot). Öntse a pad­lóra bőségesen. A lúg gyorsan föl­oldja a szennyet, zsiradékot, kor­mot, amit egyébként csak nehéz sú­rolással lehetne eltávolítani, azon­kívül szagtalanít is egyúttal. Kíván egyéb tanácsokat is, hogyan hasz­nálhatja ezt az olcsó lúgot házatáján és a farmon? Időt, munkát és pénzt takarít meg vele! írjon díjmentes könyvecskénkért a Standard Brands Limitednek,. 550 Sherbrooke.. St„ Montreal. , Gl-199 Kérje fűszeresétől az Ogilvie LISZTET TISZTA BÚZA LISZT Kapható ezenkívül az OGILVIE LISZTMALOM sö­tét rozslisztje és Graham lisztje is. VÁSÁROLJON EREDETI EURÓPAI Diana sésborszeszt KAPHATÓ KANADÁBAN ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN az összes gyógyszertárakban és füszerüzletekben Kisüveg $1.25. Nagyüveg $2.50 Kérjen ingyen felvilágosítást KANADÁBAN Luscos Products Ltd. 559 BATHURST STREET, TORONTO 4. TELEFON: WA. 1-8500. EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN LUSCOE PRODUCTS INC. 860 BROADWAY, BUFFALO 12, N. Y. — TL. 3-5710. LINIMENT Fo- temporary rtliel ot minor muscular aches and pains du* simple neuralgia, and bred leet. Contents 2 to tt. or

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents