Kanadai Magyarság, 1962. január-június (12. évfolyam, 1-27. szám)
1962-01-20 / 3. szám
Még jőni kell, még jőni fog, Egy [óbb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Maii Post Office Department, Ottawa Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone : LE. 6-0333. KANADAI (fatcuUat PRICE 10 rrMTi \ Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA! 10 CEMT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE- 6- 0^33. XII. évfolyam, 3. szám. Vol. XII. No. 3. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1962 január 20, szombat KENNEDY UJ GAZDASÁGI TERVE ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC Rendkívül nehéz probléma megoldásán fáradozik Kennedy USA elnök. Legutóbb azt a programot tűzte ki célul, hogy az Egyesült Államok körülbelül 50%kal csökkentsék vámtételeiket, s így közvetlenebbül veqvenek részt az ipari versenyben. Más szavakkal ez azt jelentené, hogy az exportra szánt amerikai árucikkek árát ugyanarra a nívóra kellene csökkenteni, mint amelyen azt a nyugat-európai országok eladják. Egy amerikai kisautó, mosógép, rádió, televízió, s hasonló ipari cikk ára az új rendszer szerint nem lehetne magasabb, mint az Európában termelt hasonló minőségű árué. Ha ezt a rendszert megszavazza az amerikai törvényhozás, úgy az amerikai áruk versenyképessé válnának Európában, illetve az ázsiai piacokon, s az amerikai export eddig ismeretlen mértékben megnövekednék — bár a gyárosok darabonkinti haszna, s még inkább az amerikai munkás órabére csökkenne. Ezzel szemben egyrészt örökre ki volna küszöbölve az időszaki munkanélküliség, s Amerika gazdasági elszigeteltsége is megszűnnék- Az USA ezután egyik tagja volna csupán a nyugati országok gazdasági rendszerének, s véqülis annyi szállal fűződnék Európához, hogy azzal nemcsak gazdaságilag, de politikailag is csaknem teljes egységet alkotna. Kennedy terve a távoli jövőre nézve nagyszerű, hiszen azon az utón halad amelyen az egész világ gazdasági, majd politikai egysége fekszik, ami végeredményben azonos az emberiség legszebb vágyával. S addig is, amíg a világ két részre van osztva, s a jobbik félnek állandóan' harcolnia kell az elavult, világhódításra törekvő kommunizmus ellen, — a Kennedy-féle gazdasági terv szorosabb eavséget hozna létre legalább a szabad világban. Másrészről a Kennedy-féle terv imminens gazdasági szükségszerűségből is fakad. Az USA a világ piacait kereken 16% erejéig látja el árúcikkekkel, míg az európai Közös Piac országai (Nagybritannia nélkül) már most is 17.5%-kal szerepelnek az ellátásban. Ha most Nagybritannia is csatlakozni fog a Közös Piachoz, akkor ez a százalékarány legalább 30%-ra növekszik, tehát kialakul egy olyan helyzet, hogy a világ főellátójának szerepét az eddigi Amerika helyett a Közös Piac veszi át. Ilyen körülmények között az USA lassankint ismét a belső ellátás és belső fogyasztás rendszerére szorulna vissza —, ez pedig nem egyeztethető össze politikai szerepével. A Kennedy-féle terv végrehajtására tehát szükség van —, de ez nem fog nehézségek nélkül menni. Súlyos összecsapásra kell elkészülni a kormány, a szakszervezetek és a gyáriparosok között addig, amíg a vámtételek leszállítása, s ezzel az amerikai gazdasági életnek az Európai Közös Piaccal való összhangbahozása valósággá váliik-A történelem egyik legborzalmasabb lavinaszerencsétlensége pusztított Peru fennsíkján A közel 7000 méter magas Huascaran tűzhányót boritó jégárok egyike hó-, jégés kőlavina alakjában elpusztította egyik kisvárost, a párszáz lakosú Ranrahicát, majd elzárta a szűk völgyet, s az onnan kitóduló jég- és vízáradat eav 10 méter magas, félmérföld széles víz- és jégtömeg alakjában végigpusztította a Santa folyó egész völgyét, több mint 4000 ember halálát és mérhetetlen anyagi károkat okozva. A világ minden pontján működő Vöröskereszt fiókok 'máris megindították a segélyakciót az áldozatok orvosi és anyagi megsegítésére. A borzalmas természeti katasztrófa úgyszólván pontos mása annak a szerencsétlenségnek, amely az ausztriai Ötztal-ban 1875-ben következett be. Akkor az Osztrák—Magyar Monarchiához tartozó ebben a kies völgyben, amelyet minden európai hegymászó és síelő oly jól ismert, hasonló jég-, hó- és víztömeg ömlött végig, s többezer ember azonnali halálát okozta. A csaknem száz évvel ezelőtti katasztrófa nyomai még ma is láthatók az Ötztalban. A világpolitika jelenlegi két gyújtópontja UJ-GUUfA ÉS ALBÁNIA "WELCOME TO THE CLUB..." Az egyházból kiközösített Castrora már vár tüzes szigonyával a poklok ördöge. Két különös forrpont a1 földgolyó két,ellentétes pólusán : Uj'Guinea és Albánia. Uj-Guinea a rengeteg indonéziai fenyegetés ellenére nyugodtan készül az invázió visszaverésére. A hollandok nemcsak azzal feleltek Sukarno Moszkvában megszövegezett fenyegetései rei hogy hadihajókat küldtek a fenyegetett vizekre, hanem azzal, hogy megszervezték a bennszülött pápuák ellenállását, — 'már amennyire az őserdei őslakosság ellenállását szervezni keil, illetve szervezni lehet. A holland hadihajók védeni fogják a sziget egyetlen városnak nevezhető, 5000 lakosú települését és fővárosát, amely a Hollandia nevet viseli, s miután az indonéz hadsereg gyakorlatilag erőtlen, bizonyosra vehető, honv Hollandia városát, illetve a gyérszámú útkereszteződéseket, illetve központokat meg sem fogják támadni —, vagy ha mégis megtámadnák, a támadás súlyos vereséggel végződnék. Ugyanakkor arra a Sukarno-féle jóslatra, hogy "ezer meg ezer kis bárkával fognak partraszállinl Uj- Guineában, s a szigetet őserdei háborúval foglalják el: most a pápuák válaszoltak-Az összes megközelíthető, illetve megszervezhető pápua falu egyénöntetűen a jelenlegi — nagyrészt holland — közigazgatás mellett foglalt állást azzal, hogy az indonézeket halálos ellenségüknek tekintik. Egyúttal kijelentették, hogy minden behatoló indonéz ellenséget felkoncolnak. S ez a fenyegetés ellentétben az indonézek szavaival —komoly és halálos, hiszen nincs a világon még egy nép, amelynek anynyi gyakorlata volna az őserdei harcban, mint a mérgezett nyilaikkal és fuvócsövekkel harcoló pápuáknak. Éppen Uj-Guinea volt az, ahol a háborúban a japánok képtelenek voltak partraszá'llni, mert akárhány katonát, akármilyen modern felszereléssel, akármilyen légitámogatással tettek partra, néhány nap múlva eltűntek, s csak évék múlva kerültek elő csontvázaik. Uj-Guimeában nincs mit elfoglalni —, pantraszállni pedig csak egyenként lehet. Ennek az előrelátható kudarcnak a megelőzésére Indonézia csak egyet tehet: azt hazudhatja, hogy bekebelezte Uj-Guineát, valahol úgynevezett pápuákból álló kormányt szervezhet, távol a valóságos szigettől, s papíron beszélni invázióról és sikerről. Ezen a helyzeten nem változtat az az egyébként igen aggasztó hír sem, hogy a pekingi vöröskínai kormán'' kijelentette, hogy Indonézia igényét politikailag és fegyveresen is támogatni fooiia. Ez nem jelenti sem azt, hogy Vöröskín a megszálló csapatokat fog küldeni Indonézia kívánsáaára, mert hiszen ezek a kínai katonák a biztos pusztulásba mennének Pápuaföldön. Inkább attól 'kell félni, hooy a pekingi 'kormány magába Indonéziába küld "segélycsapatokat", vagy talán a háborúból ismert 'kifejezést haszná Iva^ " ta n ha dosztá I yoka t", amelyek azután nem Uj- Guineát, hanem Jávát és Ceylont szállanák meg. Remélnünk kell, hogy Sukarno kormánya igen jól ismeri ezt a veszélyt, s nem fog semmi címen vöröskínai csapatokat kérni. Még valószínűbb az, hogy Indonézia az utolsó pillanatban meghátrál, valamilyen ürüggyel abbahagyja a fegyvercsórtetést, s hogy ott olyasféle helyzet fog kialakulni, mint Formoza, illetve Matsu és Quemoy kérdésében, ahol az éveken at beharangozott inváziót újra meg újra elhalasztják, s csak akkor veszik elő, amikor a fenyegetéstől valahol máshol politikai hatást várnak. Ilyen árnyékkép-harchoz hasonlít bizonyos mértékben az albán—orosz politikai küzdelem is. Az előzmények közismertek. Hodzsa sztálinista, vagy inkább oroszéi lenes magatartása miatt Albániát kizárták a "kommunista népek családjából", vele megszakították a diplomáciai összeköttetést —, egyúttal azonban Vöröskína kifejezetten Albánia mellé állt és a szovjet ellen foglalt állást. Albániának hadászatiig csak egy jelentősége van : nagyszerű kilövőhely és tengeralattjáró támaszpont a szovjet számára. Most, hogy ezt a jelentőségét elvesztette, Albánia kommunista létének a szoviet számára semmi értelme sincs. A természetes az lenne, hogy Albánia a Tito-féle csoporthoz csatlakozzék, s így továbbra is kommunista maradjon, de oroszellenes, s Amerikával kacérkodó diszszidens politikát kövessen. Albánia azonban nem Tito *elé, hanem a földrajzilag tőié keletre fekvő, de valóságban a Nyugathoz tartozó Görögország felé orientálódik, s a hírek szerint máris felvette a kapcsolatot a gomig kormánnyal, amely hajlandó volna szoros barátságra lépni, ha a 'két ország közötti macedón-népi alapon fennálló területi kérdéseket meg lehet oldani. Létrejön-e ez a változás vagy sem, az kérdés. A szov<et nem képes Albániát megszállni, mert ehhez nyugati szférához tartozó területeken kellene átvonulnia. Albánia pedig önmagában képtelen, úov gazdaságilag, mint politikailag. Valahová csatlakoznia 'kell, s mivel Vöröskína messze van —, marad a görög barátság, esetleg az Olaszország felé való táncolás. Miután Albániában terror-kormány uralkodik, a népnek teljesen mindegy, hogy Hodzsa — vagy utóda — milyen szinü zászló alatt gyakorolja véreskezü uralmát. Ügyes nyugati intrika elérheti most azt, hogy Albánia nemcsak megszűnik kommunistává lenni, hanem átáll a Nyugathoz, ami eavszerre adna pofont a szovjetnek és az Albániát "protezsáló" Vöröskínának. EGYÉB JELENTÉSEINK SÚLYOS JUGOSZLÁV HAJÓ SZERENCSÉTLENSÉG AZ ANGOL CSATORNÁBAN Jugoszláv teherhajó őszszeütközött az éjszakai ködben egy angol fehérhajóval és a szerencsétlenség során 28 jugoszláv tengerész vesztette életét. A 2.811 tonnás Sabác nevű jugoszláv teherhajó 33 főnyi legénységéből csupán hatan maradtak életben. Ti zenhét holttestet már kiemeltek a tengerből, a többiek után még kutatnak-A Sabác a 6.233 tonnás Dorington Court nevű angol hajóval ütközött össze és azonnal elsüllyedt. A Hamp ton Court nevű angol segély hajó a hely színére sietett és kihalászta a jeges tengerbő’ a Sabác kapitányát és két matrózát, akik már két órája küzdöttek a borzalmasan hideg tenger vizében. Az életbenmaradtakat a franciaországi Dumkerkque-be szállították. Másik három életben maradtat az összeütközésben résztvett Dorington Court vett fedélzetére és Doverbe szállította őket. Repülőgépek vizsgálják állandóan a szerencsétlenség színhelyét. NATO PARLAMENT FELÁLLÍTÁSA Párizsban a NATO nemzetek kiküldöttei első "atlanti nagygyűlésüket" tartották. Ez csupán tanácsadó szerv, politikai hatalom nélkül. A nagygyűlésen Alistair Stewart, a kanadai képviselőház volt tagja, azt a javaslatot tette, hogy a NATO országok állítsanak fel egy teljes hatalommal felruházott közös parlamentet. Stewart, aki Winnipegben 'akik, 90 főből állítaná öszsze ezt a nemzetek felett áló parlamentet, akiket az egyes országok legtekinté'yesebb politikusai közül választanának. Ezt az eredeti javaslatot mely a legfeltűnőbb volt az atlanti nagygyűlés két hetes tárovalásai során, kiadták bizottsági tanulmányozásra. KENNEDY KIBŐVÍTETTE CLAY BERLINI HATÁSKÖRÉT Lucius D. Clay tábornok, Kennedy elnök személyes megbízottja, rövid washingtoni tárgyalás után viszszaérkezett Nvugat-Berlinbe. Kennedy elnök lényegesen 'kibővítette hatáskörét a kommunisták által előidézett incidensek azonnali elintézésére. Kennedy, elnök és Clay tá bornok washingtoni megbe széléseiről rövid hivatalos jelentést adtak ki-Kennedy elnök különösen hangsúlyozni akarja berlini személyes megbízottjának tekintélyét s ezért ezt a címet adta neki: "Amerika legfőbb képviselője Berlinben". A szovjet gyarmatosítja Kelet-Hémetországot A Die Welt című független német lap jelenti Kelet- Németországból, hogy megérkezett az oroszországi munkások első csoportja, mintegy 1.000 ember, akik magukkal hozták családjaikat s minden előkészületet megtettek arra, hogy a Keletnémet Köztársaságban véglegesen letelepedjenek. A Die Welt értesülése szerint további munkáskülönítmények érkeznek a közel jövőben Bulgáriából és Csehszlovákiából is. Ezek is magukkal hózzák családtagjaikat. Az idegen munkások letelepítésének látszólagos oka a kelet-németországi óriási munkaerő hiány. Pedig augusztus 13. óta, amikor a kommunista falakat felépítették Nyugat-Berlin körül, a keletnémetek menekülése már csak igen szórványos. Hiányzik a munkaerő, mert 1961. évben 200.000 keletnémet munkás kért politikai menedékjogot Nyugat- Németországtól, ami a keletnémet munkás-létszámnak majdnem háromnegyed része. Az elmúlt év folyamán már érkeztek homályos jelentések arról, hogy mongolokat és tatárokat telepítettek le Kelet-Németországban, akiket elsősorban a szénbánya vidékeken helyeztek el. Ezekkel a hamis jelentésekkel azonban tavaly csak fenyegetni akarták a keletnémeteket, hogy ne hagyják el otthonaikat, mert helyükbe kelet-európai és ázsiai népeket telepítenek le. Ez azonban — a kommunista hiedelemmel ellentétben — egyáltalában nem csökkentette a keletnémetek menekülési kedvét. Most aztán drasztikusabb eszközökhöz nyúltak, az egész világ szemeláttára szemérmetlenül gyarmatosítják Kelet-Németországot. Mikoyan hivatalosan meglátogatta Ghánát Anastas Mikoyan helyettes miniszterelnök öt capos hivatalos látogatáson volt Ghánában. A repülőtéren Kwame Nkrumah ghanai elnök fogadta a kormán'/ va-lemenynvi tagjával és a diplomatákkal. Mintegy 8.000 főből álló érdeklődő tömeg gyűlt össze a reoülőtéren és élj^ nezte Mikoyant. Mikoyan a nhanai látog tás előtt két napot Guine ban töltött, ahol titkos te gyalásokat folytatott a szov. jet és Guinea kapcsolatairól, valamint a szovjet támogatás valószínű felemelésé- Anastas Mikoyan ről. Katanga és az UNO... A katangai kormány azzal vádolja az Egyesült Nemzetéket, hogy Kongóban az afrikai gyarmatosítás új változatát akarja bevezetni. Evaristo Kimba katangai külügyminiszter most tért *iaza Franciaországból és Belgiumból, ahol azt az értesítést kapta, hogy az Egyesült Nemzeték Kongót 25 évre a szomszédos afrikai államok gyámsága alá akarja helyezni. E terv szerint a szomszédos államok 1987-ig uralkodnának Kongó felett, vezetnék 'közigazgatását és pénzügyeit. Kimba külügyminiszter kijelenti, hogy Katanga ezt a tervet sohasem fogadja el. "Ez csak ürüav arra, hogy a gyarmatosítás és nemzetközi gyámság gyűlölt formáit újból bevezessék, ami azonban egyáltalában nem oldja meg a kongói problémát." Kimba külügyminiszter •támadja az Egyesült Nemzeteket, hogy vessen véget egyszer Katanga "függetlensége" ellen irányuló törekvéseinek. Különösen most, amikor biztató tárgyalások folynak a központi kongói kormánnyal a békés megegyezésre. Venezuela is hárítani akar Brit-Guiana, amely a szélsőjobboldali beállítottságú, dr. Jagan vezetése mellett jövőre fog teljes politikai önállóságot kapni, máris megkapta első esküdt ellenségét. Venezuela kormánya bejelentette, hoav ha Brit- Guiana, ez a vol't angol gyarmat önállóságot nyer, akkor automatikusan Venezuelához kell csatlakoznia, mert j földrajzilag és néprajziig odatartozik. Noha nagvon 1 üdvös volna, ha a kommunistákkal kacérkodó Jagan helyett valamely józanabb, nyugatbarát kormány kerülne uralomra Brit-Guianában, a venezuelai "iqényt" nem minősíthetjük másnak, mint újabb hódítási kísérletnek, ezúttal az amerikai kontinensen.
