Kanadai Magyarság, 1962. január-június (12. évfolyam, 1-27. szám)
1962-01-06 / 1. szám
XII. évfolyam, 1. szám, 1962 január 6, szombat KANADAI MAGYARSÁG r KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden tzembeton Szerkesztésig is kiedihivetel: 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatelos irik: reggel 9-t6l diletin 6-lg (Mfizetési irak: égisz ivre $5.00, fii ivre $3.00, egyes szim ira: 10 cent. Külfeldön: égisz ivre $6.00, fii ivre $4.00 Vilaszbilyeg nilkül irkezett levelekre nem vilaszolunk I felhívás nilkül beküldött kiziratokat, kipeket nem érzünk meg is nem küldünk vissza, mig külön felhívás, vagy portóköltsig meilikelése esetin sem. A közlisre alkamasnak talált kéziratok esetiben is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold|uk, ha arra szüksig mutatkozik. Csak ritkán gipelt köziratot fogadunk el. Minden nivvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief : LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada A felnőttoktatás Kanadában A fák alját, a bokrok tövét, erdő-mező környékét ■már színes virágszőnyeg borította ; fehér hóvirág, lila ibolya, kel tike, kék csillagvirág, sárga tyúktarély, kékesi ila leány kökörcsin. A húsvörös acsalapú virágai is kíváncsian kidugták fejüket a sziklakertekben. Megjött a ta vasz I A Kereszthury villa kertjében búcsúzkodó vendégek haját finoman felborzolta a rügybontó estébe hajló párás alkonyaiban ficánkoló tavaszi szél. Amikor a villanegyed ■szűk utcácskájának sarkán az utolsó autó is eltűnt a távozó vendégekkel, az aranylakodalmas Kereszthury ■házaspár megint egyedül maradt, akárcsak ötven esztendővel ezelőtt egy Velence felé robogó vonaton. Szavak nélkül is megértették egymást, csak összenéztek. Elindultak a kerti utón- Sétálgattak, mint minden este, ha együtt lehettek. Csendeskén lépdeltek, ráérősen, kiegyensúlyozott em,berek szokása szerint). Ezek a séták időzítettek voltak. Azonos útvonalon, egyforma idő alatt. Ma, mintha egy kicsit lassult volna a tempó, hosszabbak voltak az állomások is. — Még sok mindent rendbe kell tenni, elültetni. A második vetésű borsó a legsürgősebb. — Siklott át egy aranylakodálom ünnepi hangulatához sehogysem illő prózai meglátásra a gondos ■háziasszony, midőn a konyhakertibe értek. Észrevétele csak gondolat maradt. Hitvese örökké mosolvqó szája szögletében különös, ismeretlen vonást fedezett fel, mely eltakarta előbbi gondolatait. HÁMORT VÁRNAGY DAL MA: gon kiadta a parancsot: — Zsuzsanna ! Kitérő válasz nincs! Asszonyi mellébeszélés megszűnt I Egyenes, határozott feleletet óhajtok. Megértetted? — De, de mi van, mi van veled Gyuluskám? — hebegte a sohasem hallott szigorú hangtól. — Én .mindig becsületes voltam hozzád. Én mindig hűséges asszonyod voltam ! Sors, az ünnepi hangulat zárójelenetébe különös sötét hang-szinü tételt komponált. Zsuzsanna asszony színét változtatva, reszketve ereszkedett le öltözőasztalkája melletti székecskére. Megszeppenve követte életpárja száguldását, mely hasonlóvá tette a szükreméretezett (ketrecéből szabadulni vágyó vadhoz. Az érthetetlen rohanásban egy pillanatig szünetet tartott, megállt. Körülményesen babrált ujjaival ruhája szövetén. Egy égszínkék selyemcérna szál at akart eltávolítani, ami valószínűleg a (kicsi Susi dédunoka tüllruhácskájáról tapadt az övére, amikor büszkén dobogó dédapái szívéhez szorította. A sikeres müve-1 let után újra köszörülni kezdte a torlkát. Zsuzsanna tudta, hogy most végre megszólal-— Az utolsó mondatodban benne volt .kérdeznivalóm lényege. Azt alkarom tudni, hogy ötven esztendős házasságunk alatt valóban hűséges voltál-e? Mindenre számított az aranylakodalmas asszony, csak erre a kérdésre nem. A feltett vád alatt kicsinyke halmazzá zsugorodott, s ettől az egyetlen pillanattól, méa mindig, fiatalos lénye matrónává súlyikolódott. A férfi észrevette. Tudta, hogy túllőtt a célon, esetleg emiatt elvesztette a csatát, de miár (késő volt. Megpróbált más hangnemben közeledni. PIKK-PIKK, PIKK... óznak és vagy bizonyítvány léikül!, vagy azzal járó tanolyamok hallgatói. A hét öt lapján esténkint, valamint izomba ton délelőtt az egyeem folyosói hanaosa-k az 54 cülönböző bizonyítvány nélcü'li tanfolyamokra sietők lépteitől, amelyek között szerepel az újbevánöo-rlók észére fenntartott angol nyelvtanfolyam is. A lá:ogatottság serkentésére a torontói egyetem kedvezményes beiratkozást vezetett be olyan házaspárok részére, akik együtt akarják látogatni a tanfolyamokat. Kanada legleleményesebb kiegészítő tanfolyama az ú. n. "Living Room Learning", "Nappali Szobai Tanulás". E módszert a Brit Columbia egyetem rendszeresítette több tárgyban. Abból áll, hogy a tartomány kisebb központja ibam Shake^earról, a költészetről, modern festészetről, a vallásokról és más hasonló tárgyakról tartanak tanfolyamokat. Ezek keretében a hallgatókat tanulmányi csoportokba osztják be. Az egyes csoportok körükből vezetőt választanak és annak nappali szobájában gyűlnek össze hetenkint, hogy együtt hallgassák meg a lemezre felvett és címűkre postán elküldött tananyagot. Azután megbeszélik a hallottakat, Az elmúlt évben 28 különböző helyen 1303 férfi és ne vett részt e nappali szobai tanítás tanfolyamaiban. Természetesen vannak ezenkívül a Brit Columbic egyetemnek rendes egyetemi esti 'tanfolyamai is, amelyeknek mintegy 5300 hallgatója van-A legtöbb kiegészítő tanfolyam két félévből áll, a2 első októbertől Karácsonyig a másik januártól Húsvétié tart. Sok egyetem megengedi, hogy valaki beiratkozzék a második félévre anélkül, hogy az elsőt elvégezte volna. Akinek kedve van egy ilyen tanfolyam hallgatására, ne riadjon vissza attól, hogy éveken át elszokott a tanulástól. A hallgatók nagy része ugyanis az idősebb korosztályba tartozik és ezek sokszor jobb eredményt érnek el, mint a fiatalok. Akinék érdeklődési köre új tárgyakat keres, vizsgálja meg, tanulmányozza át ezeket a mindenki rendelkezésére álló tanulási lehetőségéket. Canadian Scene A BRIT COLUMBIAI EGYETEM 1961—62. évi esti tanfolyamain 181 különféle kurzust tart fenn. Ezek között oly különböző tanfolyamok vannak, mint antropológia, közgazdaságtan és külföldi nyelvek, különböző kézműiparok, festészet, szobrászat, zene és költészet. Ezenkívül tanulmányozhatja valaki a jelenlegi nemzetiközi (kérdéseiket, vagy vehet órákat sakkból. Más tanfolyamok előkészítő tanulmányi anyagot adnak elő azoknak, akik pl. Európába készülnek vagy Ázsiát akarják meglátogatni Megismerhetik belőle az egyes országok múltját, művészetét, építészetét, stb. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA I — Mire gondoltál Gyuluskárn? — csilingelte kedves, búgó vadgalambra emlékeztető hangján, rr.ely még ma is tiszta, töretlen maradt. — Ha úgy szeretsz, mint ötven esztendővel előtte, kitalálod ! — évődött férje. — Gyerekes csacsiság! Akkor mám kérdeztelek volna. Te vagy a családfő, tiéd az elsőbbség, neked kell elmondani. Miért akarod most nekem átadni a kalapod? — Hüvösödik. Csalókák ezek a tavaszi esték. S már én sem vagyok az a huszárfőhadnagy, aki a márciusi hóban meztelenen hemperegtem, hogy friss, rugalmas legyek. — Tudom, tudom! Akkor erre szükséged is volt öregem- A három napig tartó legénybúcsú nyomait kellett eltüntetni. Hajaj! Hová lett már az a márciusi hó? . . . A villában a padlástól a pincéig egy sáskajárással felért a népes vendégsereg, rokonság, de főleg az unokák, dédunokák korábbi jelenléte, így az ünnepeltek az egyetlen, korábbi épségében megmaradt helyiségbe, a hálószobába vonultak. — Szép nap volt Zsuzsanna, de — szégyen ide, szégyen oda —, bevallom elfáradtam. Pedig még egy nagy dolog vár rám. Zsuzsanna ! Egy vallomással tartozom neked. Negyvenkilenc esztendeje gyötör a lelkiismeretfurdalás emiatt. Majdnem egy fél évszáza- Jon át terveztem, most ... most... de valamiért miniig meggondoltam. Lehet, hogy hivatásomnál fogva ráöttem, hogy félkészen nem ehet előállni. A jó stratégia alapja a kellő taktikai felkészültség megfelelő felszereléssel. Én mára lettem kész a nagy támadásra. A még mindig szálfaegyenes nemes vitéz Kereszthury Gyula nyugalmazott huszárezredes úgy állt meg aszszonya előtt, mintha felettesének kellene jelentést tenni. Többször megköszörülte onkát, így készült elő viszszavon ha t a t ían üli. A már dédanyó "Zsuzsika" kissé megszeppenve fogadta a nemvért jelenetet. Finom remegés futott ét még; mindig finoman karcsú testén. Úgy érezte magát, mint egy intézeti bakii s, akinek titkos szerelme váratlanul megkérte a kezét. Az ezredes ideges mozdulattal pödört egyet kackiás huszárbajuszán, melyet a világon semmiért se borotvált volna le, s emelt han— Nézd Zsuzsanna, mi már nemcsak a nyáron, de az őszön is túl vagyunk. Tedd meg nekem, kérlek, ; hogy őszinteséged sugarában megfü-rödve tisztult, nyugodt telem legyen. Zsu! zsanna I Megértesz-e engem? I — kérlelte riimánkodó kétségakkel teli hangon. — Rendben van ! — ’gondolta Zsuzsika dédmama, ki mint egy jó tisztiasszony nem az ellenséghez fordult j egy kis taktikáért, rafinériáért. összeszedte magát, ahogy csak bírta, s frontot változtatott. — Ha csak ez hiányzott a párom ünnepi hangulatához, ám Jegyen! — s abban a szent meggyőződésben felelt, hogy valami nagy hibáinak kellett történnie a nevezetes nap vendéglátása körül, s ez az oka férje badar kérdésének is. — Rendben van Gyula 1 — mondta ő is katonásan, még meg is köszörülte a torkát, ahogyan az ura szokta. — De van egy kikötésem Gyula ! Az, amit már az elején is megmondtam. Maradj csak te továbbra is a ház kalapja. Tiéd a szó Gyulám ! — Az igaz, az első mindig az enyém volt,- de az utolsó . ■ . az csak sátoros ünnepeken, vagy még' olyankor sem. Újra a szobát rótta. Nagvon nehezen jutott előbbre (monda n i val ójává h — Zsuzsanna! Tudom, hogy nem ildomos, amiért pont ezt a napot választottam erre a célra, ha elmondom, talán megérted. Felesleges a további kertelés. Asszonyom, bevallóm, hogy .. ., hogy többször. . . súlyosan vétkeztem ellened. Süket csend zuhant az elhangzott vallomásra. Csak a tűzhalálra ítélt hasábok pattogtak vidáman, fájdalom nélkül, mint a játékfegyverek -lövegei: pikk, pikk I A férfi asszonyához lépett. Tekintetét kereste. Meddő volt kísérlete. Zsuzsanna, mint haldokló, élnyiilt virág leeresztette fejéi-Kereszthury tehetetlenségében megint csak a szobát mérte hosszú, katonás lépteivel. Zsuzsika belső harcot vívott kikívánkozó véleményével, negyvenkilenc esztendőn át egyedül hurcolt bánata súlyával, eltitkolt köny■nyei maradékával, okosan belül rejtegetett nehéz keresztjeivel. öntudatlanul gyömöszölte ünnepi ruháját — Zsuzsikám ! — kérlelte egy gyermek bocsánatkéréséhez hasonló (kétségbeeséssel —, Isten a tanúm örökös lellkiismeretfurdalásom volt ■miatta, s mégis hozzá kell fűznöm, nem érzem magamat teljesen felelősnek tettemért. Egészséges voltam. Sohasem mutattam szándékot erre, mégiis sikerem volt az asszonyoknál. De az igazi, az eavetlen, a legszentebb a földi asszonyok között, csak az édesanyám és te voltál. — Akkor hogyan történhetett meg1 mégis? — szerette volna megkérdezni Zsuzsanna, de nem tette, elmerült a vallomás tudatába. Alig értett valamit a továbbiakból. — Amikor Gyulus, első gyermekekünk megérkezett . . . ákkor kezdődött el. Túl hosszú volt az idő megvárni téged, s a gyengélkedésed is . . . Azután többször operáltak. Nélkülem nyaraltál •. . Hosszabb időt töltöttél a szüléinknél . . . Szolgálati ökokból hónapokig távol éltünk egymástól ... A (háború . .. Front,... A fogságom . .. Érts meg I Meg kell értened I — Követelte szinte ordítva —, de olyan tiszta szent érzelemmel esküszöm senkit sem szerettem, soha, mint téged Zsuzsanna I Emlékek felidézésére alkalmas hosszú, kíméletes csend hullt rájuk. A jótékony homályban csak a cserépkályhában sorvadó lángok világítottak ki a nyitott hamuládán keresztül. Az ezredes megállt a kályhánál- Hátát a vajszínű esem pékhez támasztotta;. A helyzethez sehogysem illő, kínos, prózai hangon közölte: — Jól esik a meleg L. Öblös karosszéket helyezett a kályha mellé, s karját nyújtva odavezette remegő asszonyát. Az ablak redőnyei még nem voltak leeresztve. A ké ső márciusi est (képei áttetszettek a fodros, lenge tüllfüggönyökön. Ö nem ü Itt le Újra sétálni kezdett, most ■már nyugodtabb, lassúbb tempóval. Néhány pillanatig tartott az egész, amikor váratlanul felhördült, mint akit halálra sebeztek. — Könyörgöm, enyhíts szenvedéseimen. Te is csak egy húsból-vénből való ■egészséges, gyönyörű teremtés voltál I Ugy-e te se bírtad ki nélkülem? — hörögte. A bók nyomán az aszszonynak arcába szökött a vér. A jótékony homály, kendőzte a vérrózsákat. De a ■gyanúsításra elvesztette minden erejét. Ő is kiabált: — Hagyd az üres bókjaidat I Vagy talán úgy gondolod, hogy viszonzásul elnézem vétkeidet? Talán még meg is bocsássák? — Nem kértem sohasem bocsánatot. Senkitől se. Apámtól ezért lakoltam hajdanáiban legtöbbet. Tetteimért mindenkor felelősnek érzem magamat, de nem csúszomamászom vétkeimért. Ezzel a beszélgetéssel a nyu gailmamat akartam megszerezni- Úgy gondoltam őszin■teséqed enyhítene rajtam. Az én időm már lejárt Zsuzsanna ! Azok az idők ... hajaj, de messze vannak már... — Nem szégyell! magát? Vén medve I — vetette oda keserűen Zsuzsanna, de hangjában volt valami, ami közel tanyázik a megbocsátáshoz. Férje gúnynak vélte. — Hagyjuk ezt a hangot! Nem Ildik avötrelrneim nagyságához. Zsuzsanna' érts meg, különösen az első alkalomkor már azzal foglalkoztam, hoqy főbelövöm magamat.. — Nem érdekel, hogy mivel foqlailkoztattad gondolataidat, de az igen, hogy ki miatt. Az igen Gyula ! — Tipikus női kérdés. Ki miatt? Hát persze, hogy egy nő miatt, s nem is a péceli káplán miatt. — A nevét akarom tudni Gyula! A nevét! — Kár emiatt (kísérletet tenned. Ismerhetsz- Ha azt teszem fel magamban, hogy nem, ékkor még a kenesztrefeszítés sem segít a megváltoztatásán. Viszonzásul bejelentem, hogv a tieid se érdekelnek névszerint, csak az, hogy hányáin voltak. — Megőrültél Gyula! Hol ittál annyit, hogy én erről nem tudok? Vagy, vagy mi van veled? Nem, nerrj értem az egészet...----lihegte kétségbeesetten, s remegő ujjakkal turkált dús ezüstszínű hajfürtjei között. — Amikor először megtörtént velem az az eset, s a marcangoló önvádtól a jóvátétel megoldáshoz jutottam, egy különös, de nem megöl dbatatl an taktikához folyamodtam. Latba vetettem az asszonyi hiúságot és anyagi jóvátételre gondoltam. — Anyagi jóvátételre? — kérdezte Zsuzsanna felocsúdva elesettségéből, melybe a ■kíváncsiság is nagy szerepet játszott. — Nem akart szakítani az a1 nő? — Kérlek ne vágj közbe! Nem véPe szemben veled t szemben. Tudtam, hogy rabja vaav a szép ékszereknek. Egyik barátom súlyos kártyaadósága folytán eladoga tott családi ékszereikből, üó alkalmi áron vettem tőle egy mogyorónyi igazgyön gyöt. Tervem az volt, hog^ később gyűrűbe foglaltatom, s á tadom neked engesztelésül. A vallomást halogattam . . • Időközben barátomnak újabb pénzügyi nehézségei voltak. Újra. vettem tőle egy ovöngyötí. Ez ugyan 'kisebb volt, mint az első, de minőségben azonos. Folyton halogattam a vallomást, eltelt egy év'is, s akkor már nem kellett gyöngyszemet vennem, meg volt a tartalékom . . . Azután? Azután már csak arra ügyeltem, hogy a gyöngyszemek egymáshoz illőek legyenek. Gyűrűbe foglaltatni? Letettem szándékomról, hiszen dassankint a barátomtól hozzám vándorolt az egész családi gyöngysor . .. A lányokat férjhez adtuk. Gyuluskánaik > rendelőt nyitottunk. Nyugdíjba mentem. Minek soroljam? A sorrendet te is tudod. A gyöngyök szaporodásával nemcsak az anyagi erőm, hanem a fizikai erőm is sorvadt. Az évek múltak-., befejeztem a gyöngyök vásárlását . . . Profán dolog, hogy ma, ezen. a szép ünnepnapon ■rukkoltam ki, de nem bírtam tovább. Vétkeim állomásait összefűzettem. Engedd meg, hogy megértésedre számítva a te még ma is olyan csodálatosan szép nyakadra illeszszem, mellyel' nem ér fel a világ összes hattyújának karcsú nyaka sem. — Ne füllents ekkorákat Gyula — mondta kiengesztelődéssel az asszonyka —, ha te most igazat mondtál volna, akkor sohasem gyűltek volna össze a gyöngyök gyöngysorrá. Kereszthury vallomásától megkönnyebbülten, szinte alázatosan (közeledett könynyesszemű asszonyához, ki, mint örök Éva mindent feledve, felé nyújtotta valóban kecses, hibátlan nyakát. A kályhából kiszűrődő kicsike fényablak is elég volt ahhoz, hoov a gyöngysor briliánsokkal ékes zárján millió ■szikrát vetve visszatükröződjön. Zsuzsanna, mint akit vipera mart észbontóan felsikoltott, majd pityeregve szépé g te: — Gyulaa I Gyuluskáám I Ez a csat legalább egy világhírű sztárral való (kapocs! — Zsuzsókám I Kis madaram te! Ezek a kövek tisztáik, akár a fényük. Ezeknek már nincsen története, sem múltjai. Ezek már a csendes évek zavartalan napok gyűjtései. Neked I Neked, az örök ■ideálomnak I Remegő kezekkel zárta be a gyöngysor zárát, s belecsókolt asszonya nyakszirtjét bori tó finom pelyhekbe. Leültek mindketten a kályha mellé. A férfi szó nélkül jelezte, mozdulatá-Most te kovái csupán: vetkezel I Zsuzsanna felállt. Puha, légies járásával elhagyta a szobát. A férfinek ideje sem volt végioqondolni a távozás ;zándékát, máris visszatért- Kezében egy vászonzákecskét tartott, s katonásan rápa pancsolt az urára: — Ereszd le Gyufa a redőnyöket és gyújtsd meg a lámpát. A szokatlanul erélyes hangon közölt kérelmet a lehető leoavorsabban teljesítette. Ezalatt Zsuzsanna aszszony egy teakocsit gördített a kályha* közelébe, s rádobta a magával hozott vászonzákocskátv Gyorsan, hadarva, mint egy betanult leckét elkezdte mondanivalóját: — íme Gyula ! — mutatott a rejtélyes zsákocskára. — Mivel te nékem éléggé szűk marokkal mérted a háztantáspénzt — most már azt is tudom, hogy miért —, én nem gyűjt hettem gyöngyöket, mint te tetted Gyula, lovekeztem gyakorlatias lenni. Én, csak borsószemeket gyűjtöttem Gyula! Mert uove Gyuláim, szolgáljon mentőkölrőlmenyként, hogy te is voltál beteg Gyula . .. meg téqed is operáltak, nem is egyszer Gyula ! Meg te is voltál nélkülem nyaralni Gyula, meg a front, meg1 a fogság, meg a . . -— Tudom, tudom! Ne folytasd. Az én dallamom így akarsz visszavágni. Há jó! Engem nem a kifogások érdekelnek. A tartalom. — mondta, s felemelve vászonzákocskát megütközve tekintett asszonyára. Meghimbálta tenyerén a túl súlyosnak ítélt csomagocskát, majd egy indulatos mozdulattal a teakocsi lapjára borította. Néhány borsószem .pajkosan kergetve egymást leguruilt a puha szőnyegre. Zsuzsanna lehajolt, hogy összeszedje. Hagyjuk csak I Ráér az a végén is I — mondta nyersen, a férje, ki egyébként se engedte, hogy egy leesett tárgyat a jelenlétében egy ihölov fölemeljen. Zsuzsanna, mint aki elvégezte megbízatását, tükréhez tipegett. Nem a gyöngyei miatt. Az urát akarta a tükörből .meglesni a foorsósze■mekkel.. Még a 'kézitükrét is elővette, hogy ezzel is elterelje szándékáról a "gyűjteményében T turkáló: Don Jüant. — Nem! Ez nem lehet igaz! — rébegte az ezredes, mint akit halálra sebeztek. — Igazán nem értlek Gyula m(i van azon csodálkoznivaló? Nem te mondtad azt, még csak az imént, hogy én ■is csak egy húsból-vérből valló egészséges gyönyörű te remtés voltam? — ingerkedett Zsuzsanna, s odament az urához. — Ja, hogy el ne feledjem Gyula — mondta egészen közömbösre álcázott hangon —, a gyűjteményem némileg hiányos. Ugyanis, amikor Zsuzsiikénk egyszer beteg volt és nagyon 'kívánta a borsólevest, hirtelen nem tudtam, hol szerezzek neki, hát ebből főztem. Nem sok volt az igaz, olyan félmarokra való. Sietve menekült vissza tükréhez, hogy lángoló arcát mielőbb elrejthesse. Pergette-forgatta ujjal közt a gyöngyszemeket- Alig tuata a kibuggyanó igazságot magába tartani, Icárörvendő mosolyát viszafojtani. Mármár azon volt, hogy megszünteti párja vergődését, ki még mindig reszkető kezekkel turkált az ártatlan borsószemek között. — Hogy lehettem ennyire vak? — morfondirozott Kereszthury, s egyetlen lendülettel a földre seperte a borsószemeket. Juliska, gyermekeik hűséges dajkája, jóban-rossz ban társuk, ebben a (kritikus pillanatban lépett ‘bei. Pi)k!k, piiikk, pikk, pikk pattogtak léptei alatt a kimúló borsószemek. — Jésszusmáiriaszentjózsef I — sopánkodott, s lábait kétségbeesetten kapkodta. Valóságos táncot járt. így szerette volna a további kórt elkerülni, de ezzel csak még rosszabbat tett. A CBC "Country Hoedown" műsorának új énekesnője a 21 éves barna hajú oshawai Mary Frances. 17 éves kora óta hivatásos énekesnő, aki több tehetségdíjat nyert már, közötte az Arthur Godfrey Talent Scout díjat. THOMAS H. RADDALL, Kanada egyik legsikeresebb regényírója, tizenöt (könyvet írt, amelyek iközül a. legújabb;"The Governor's Lady" ("A Kormányzó Asszonya") megnyerte a 10.000 dolláros Doubleday kanadai regénydíjait. Azonkívül háromszor ■nyerte meg a Főkormányzó irodalmi díját. AZ ÖRÖK1MÁDÁS TEMPLOM MEGÁLDÁSA Az újjáépített örökiimádás templomát Hamvas Endre Csanádi püspök áldotta meg újra- díszes eavházi ünnepség keretében. Az ünnepi szentbeszédet is Hamvas püspök mondatta, VÁNDORKIÁLLÍTÁS A PAPI PEREK ANYAGÁBÓL A Magyar Ifjúság beszámolt arról’, hoay a belügyminisztérium vándorkiállítást rendezett a papi perek anyagából. A riport szerint ". . .Az osztályellenség, el■lenforradalmár szervezkedők, ma már ártalmatlanná tett garnitúrájának bűncselekményeivel foglalkoznak a tablóik, meggyőző szemléletességgel ..." "__És a bűncselékmények ismertetésén kívül még annyit mond ez a kiállítás nekünk, s a szülőknek, hogy vigyázzunk. Legyünk éberék!" — Ennek is a méltósága az oka, mert megint csak az én dolgomba avatkozott feleslegesen, Istenem, Istenem I Mennyit kunyeráltam annak a ragyás bolgárnak, amiig egy ágyasra való vetőmagot adott ebből a jófajta telefon borsóból. S Íme, most pocsékká lett. Minek nyu t hozzá a méltósága? Kiválogattam volna én azt, hiszen sohasem szoktam félkész munkát végezni, de hát köz(bejött az aranymenyegző Igazán várhatott volna vele, legalább reggelig. Pikk-pikk, dalolták a zákooskába visszakerülő borsószemek, de ezt már nem hallotta senki sem. Az ontanioi Oakvi lieben az idén télen egy visszavonult kereskedő napi leckéjét éppoly lelkiismeretesen és valószínűleg lényegesen ■nagyobb lelkesedéssel fogja elvégezni, mint a legtöbb serdülő. Az anyag, amit ta- j múl a francia nvelv és az ősz- . tály a 13-iik. Kizárólag kedvtelesből végzi el, Tavaly elvégezte a 12-ik osztályt, letette a vizsgát éspedig kitűnő eredménnyel. Mr. Brooks pedig; nem kevesebb, mint 81 éves. Egy fiatal barátnőm, két kisfiú anyja, akik miatt nem mozdulhat hazulról, naponta várja, miit hoz számára a posta a Kingston-i (Ont ) Queens egyeteméről. Az elmúlt négy tanulmányi idény alatt levelező tanfolyamon vett részt, megírta a vagy tizennégy kívánt dolgoza. tot és letette az írásbeli vizsgáikat. Minden egyes tanfolyam elvégzése egy lépéssel közelebb hozza a B. A. egyetemi végzettség eléréséhez, bár /addig’ még sok tantárgyat (és sok évet) kélil áttamuíniiai.; De neki a tanulás öröm. Számos kanadai egyetemnek vari ilyen levelező tanfolyama a rendes egyetem tantárgyakban és ahhoz hogy valaki azokon részi vegyen nem kell más, mini 4—5 évi középiskola, vag> azzal egyenlő értékű tanul mény elvégzése. Az elmúl télen a saskatchewani egye temnek 1200 olyan tanuló j< vélt, akik otthon végeztél tanulmányaikat és több min 400 volt azók száma, aki ke nem véhettek fel, mert -nem volt elég tanerő az anyac átvizsgálására. Kanada más részein _ vi szont sok más személy irat kozott be az ősszel a különböző fel-nőt t-t a-nf oly amok re és az egyetemek és más iskolák vezetőségének köszönhető, hogy minden tartományban folytathatók ilyen tanulmányok éspedig úgyszólván minden, tárgyban. Vannak francia, olasz, spanyol (úqv kezdők, mint haladók számára), szónoki, ékszerkészítési, újságírási, az idomulás és beilleszkedés pszichológiájáról, az emberről szóló tanfolyamok. Alig gondolhatunk el- olyan tárgykört, amiben ne lenne tanfolyam és van sok olyan, amelynek létezésére rrtégcsalk nem is gondolunk. Ezeket "non credit", "Bizonyítvány nélküli" tanfolyamóknak nevezik, mert elvégzésük nem jelenti egyetemi végzettség elnyerését. Ennekfolytán bárki beiratkozhatik rájuk. Nem kell vizsgát tenni, akár dolgozatot sem kell írnia annak, aki nem akar. E bizonyítvány nélküli tanfolyamok célja, hogy kiszélesítse az emberek szellemi látókörét és növelje tudásukat ... és hogy örömet szerezzen nekik-Úgyszólván minden kanadai egyetem és nem eqy középiskola nagy gondot fordít a felnőttoktatásra. Az atlanti tartomámyókban levő Dalhousie egyetem késő délután és szómbatonkint tartja ezen tanfolyamait. Ezenkívül vannak esti tanfolyamai is. A torontói egyetemnek igen sok hallgatója van, akik az ú. nL "Extension", "Kiegészítő" osztályokhoz tar-