Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)
1961-08-19 / 32. szám
tiég jőni kell, még jéni fog, Sgy jobb kor, mely «tán Buzgó imádság epedei Százezrek ajakán. Vörózmzrt}' KANADAI Authorized as Second Class Mail Fost Office Department, Ottawa. PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT XI. évfolyam, 32. szám, Vol. XI. No. 32. &Z*UZdi<lK ^(MQOni«Ut& KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1961 aug. 19, szombat Edited and Published at •96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TEL.: LE. 6-0333, A német népszavazás Ellentétben azokkal az újságírókkal és nem túl tájékozott politikusokkal, kik a Hruscsov által minden indok nélkül újra feldobott iNyugat-berlini problémában egy világpusztító atomháború kezdetét látják, mi — és velünk együtt a hosszú tapasztalattal rendelkező, harcedzett külpolitikai szakértők többsége is — azon.a véleményen vagyunk, hogy a német főváros sorsa körül folyó szóharc a Nyugat hatalmas előretörését, s a kommunizmus kétségtelen széthullását mutatja. Azokban a félreérthetetlen nyíltsággal megfogalmazott beszédekben, amelye két Kennedy elnök ebben az ügyben elmondott, s azokban a bombasztikus, szenvedélyes, de valóban üres frázisokban, amelyekben Hruscsov a kommunista rabszol gahajcsár-biroda lom követeléseit fektette le, ma már világossá vált úgy a Nyugat, mint a Kelet álláspontjai. A TÉNY AZ, hogy amikor a hitleri Németországot nyugatról a szabad országok csapatai, keletről pedig a szovjet hadseregei 1945-ben elfoglalták, a négy győztes nagyhatalom megállapodott abban, hogy az ideiglenesen megszállt Németországban szabad választások lesznek, s a szabad választások útján megválasztott parlament által kijelölt kormánnyal mind a négy nagyhatalom békeszerződést fog kötni. Arról, hogy az ideiglenesen megszállt területek bármelyike is örökre valamelyik nagyhatalom politikai csatlósa lesz —, hogy tehát egy helyett két Németország lesz — nem voit szó. További tény az, hogy Nyugat-Németországot a megszálló amerikai—angolfrancia csapatok kiürítették, s így Nyugat-Németország önálló, gazdaságilag vezető nagyhatalommá vált, amely ma már mint a nyugatiak szövetségese hatalmas katonai erőt —, de német katonai erőt — képvisel míg Kelet-Németországot a szovjet csapatok soha sem ürítették ki, hanem arra a saját kommunista politikai rendszerüket kényszeritették rá, amelyet az időközi véres szabadságharcok fegyveres leverése útján, szovjet (nem német) katonasággal tartanak fenn. Kelet-Németországban választás soha nem volt, s az egész keletnémet nép nyomorban él, körülbelül egy-hatodári annak az életnívónak, amelyet a nyugatnémet állam polgárai élveznek-Nyugat-Berlin ennek a szerencsétlen rabszolgaságnak a közepén fekszik, de mivel az amerikai haderő a város közlekedését Nyuget- Németo-szág felé biztosítja, ezért Nyugat-Berlin lakosai nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag a nyugati életforma szerint élnek, tehát politikailag szabadok, gazdaságilag pedig jólétnek örvendenek. A JELENLEG FENNÁLLÓ BERLINI ÁLLAPOT — bár kétségkívül az ideiglenesség jellegét visel-i ■-magán — a Nyugat számára elfogadható. Mi szívesebben látnánk, ha a nyugati politikusok végre beváltanák a Németország egyesítésére nézve fennálló kötelezettségüket, a nyugatnémet népet felfegyvereznék, s fegyverrel segítenék Kelet-Németország felszabadításában. Ez a program azonban amerikai, angol és francia részről ma még korai —, eltekintve attól, hogy maga a német nép sem eléggé erős még arra, hogy a felszabadító hadjáratot a szovjet hadsereggel szemben is megkezdje. Ennek-is el fog jönni az ideje. Azonban a szovjet a mai berlini helyzetet is meg akarja szüntetni, Kelet-Németországgal, mint "szuverén" országgal békeszerződést akar kötni, tehát megengedni — illetve megparancsolni — a keletnémet szovjet helytartóságnak, hogy Nyügat-Berlint szálija meg az amerikai helyőrség ellenállása dacára. Ez az, mit Kennedy elnök, s vele az egész nyugati világ visszautasított, még akkor is, ha ez a visszautasítás háborús veszélyt jelentene. Ezért a nyugati álláspont az, hogy a mostani ideiglenes helyzetet csak egy módon lehet végleges, jogszerű békeállapottá változtatni: éspedig úgy, hogy a négy nagyhatalom békeszerződést köt az egyesített Németországgal. Előfeltétel tehát Németország egyesítése, az egész Németországban megtartandó szabad választások útján. Erre a nyugati propozicióra a szovjet válasza tagadó. — Nem lehet Németországban választásokat tartani — mondja Hruscsov —, mert akkor az antikommunista (tehát őszerinte fasiszta) nyugatnémet államformához csatlakozna Kelet-Németország is. Ehelyett a szovjet egyoldalúlag el akarja ismerni Kelet-Németország szuverenitását, de ebben az úgynevezett szuverén keletnémet államban a szovjet kommunizmusnak kell fennállnia, akár akarja a lakosság, akár nem. Ha most nem akarja, majd később akarni fogja, mert hiszen "a kommunizmusé a jövő". A MINDKÉT OLDALRÓL ELHANGZÓ KARDCSÖRTETÉS, s a mindkét oldalon folyó harci készülődés azonban nem fog háborúra vezetni. Ma a háború atomháborút jelent —, más szavakkal az emberiség pusztulását '-«ózza magával. Hiába mondja Hruscsov, hogy a szovjet 100 millió tonna robbanóanyaggal egyenértékű hidogénbombát képes rakétául Amerika fölé kilőni —, *gész Amerika pusztulása am éri meg azt, hogy a szövet minden városa egyszerre megsemmisüljön. S hiába /an Amerikának a szovjetól sokszorosan hatalmasabb tüzereje és atombombakészlete —, ezeket a fegy/ereket nem fogja felhasz:álni, ha a megtorlás során okmillió amerikai lakos é1el:e volna kockára téve- Nagyháború — Amerika és a szovjet közötti döntő hábo'ú —- csak akkor lehet, ha valamelyik-fél olyan védekező harceszközt produkál, amely az ellenséges támadást teljes biztonsággal elhárítja. HÁBORÚ TEHAT NEM LEHET. Mi lesz ehelyett? Miután a jelenlegi állapot fenntartásával a Nyugat meg van elégedve,- s miután annak nyugati kívánság szerinti megváltoztatásával e pillanatban még nem lehet számolni —, a szovjetnek a berlini kérdésben ismét engednie kell. Vissza fogja vonni fenyegetéseit, nagyhangú ígéreteit nem fogja valóra váltani, s Berlin birtokáért nem fog fegyverhez nyúlni. Legfeljebb annyit tehet, hogy a keletberlini bábkormánnyal érvénytelen szerződést ír alá, de ezt a szovjet szuronyokkal fenntartott bábkormányt nem támogathatja semmiféle fegyveres eszközzel abban, hogy Nyugat-Berlint elfoglalja, vagy, hogy onnan a nyugati haderőt kiűzze. A jelek azt mutatják, hogy egy ilyen — tisztán formális — változás az amerikai politikusokat nem izgatná. A cél nem az, hogy a szovjet katonaságnak német egyenruhába öltöztetett szovjet katonasággal való felcserélése miatt konfliktus kezdődjék, hanem az, hogy Nyugat-Berlin továbbra is Nyugat-Németország része maradjon, s a lakosságnak Nyugat felé való útja továbbra is szabad maradjon. Hogy a szovjet csillag orosz zászlót, vagy keletnémet-szovjet zászlót mocskole be, az igazán mindegy. AZONBAN A VÉGCÉ1 NEM A BERLINI SZIGET NYUGATNÉMET KÉZBEN VALÓ FENNTARTÁSA, HANEM AZ EGYSÉGES NÉMETORSZÁG LÉTREHOZÁSA. Ez pedig csak szabad választások, illetve keletnémet népszavazás útján történhet meg. Hála Hruscsov idióta imperializmusának, hála a szovjet üres fenyegetőzéseinek, hála az orosz kardcsörtetésnek, ez a népszavazás megkezdődött, s az egész világ szemeláttára nap-nap után folyik. Amióta Hruscsov elhangoztatta újabb berlini fenyegetéseit, naponta sokezer keletnémet polgár hagyja el Kelet-Németországot, hogy Nyugat- Berlinen keresztül Nyugat- Németországba meneküljön. A háború vége óta ma már 3 millió német hagyta el a keletnémet szovjet "paradicsomot" éspedig főként szakemberek és fiatal, munkaképes emberek, akik nem akarnak rabszolgaságban élni. Az eredeti 18 milliós keletnémet lakosság száma ma 15 millió alá csökkent, s míg a világ minden szabad országa — és a primitiv országok nagyrésze is, beleértve Kínát és a szovjetet is — a megszakíthatatlan néptúlszaporodás ellen küzd, addig Kelet-Németországban — a szovjet eme kirakatállamában — állandóan kevesebb gyermek születik, mint amennyi a halandóság. A keletnémet lakosságot kergeti a nyomor és a politikai elnyomás, másrészt vonzza a Nyugat-Németországban fennálló hatalmas fellendülés. 5—600.000 munkásra van állandóan szüksége Nyugat-Németországnak, s minden keletnémet menekülő azonnal talál elhelyezkedést, s ott egy hónap alatt többet keres, mint Kelet-Németországban egy év alatt —, nem is beszélve a politikai szabadságról és a rózsás jövőről. Nem vitás, hogy a szóv|et tankok képesek volnának feltartóztatni a menekülők ezt a szüntelen áradatát- Csakhogy Kelet-Németország már enélkül is megérett a lázadásra, s a szabadságharcot, amit 1953-ban és 1956-ban a szovjet csizmák a lábuk alá tapostak, ma már nem volna olyan könynyű fegyverekkel leverni. Mert, ha a keletnémetek egyszer elkezdik kiverni a szovjet martalócokat —, úgy ebben a küzdelemben a nyugatnémet testvéreik is segíteni fogják őket, de segíteni fogják a lengyelek, csehek, a magyarok, románok, bulgárok, majd az ukránok, fehéroroszok és a többi elnyomott nép is. Emellett egy ilyen lánc reakció kétségtelenül ismét világháborúra vezetne —, ezt pedig elsősorban a szovjet kénytelen mindenáron elkerülni. Ezért szól úgy Moszkva utasítása, hogy a keletnémet menekülést hagyni kell. Végeredményben Moszkvának nem fáj az, ha Kelet-Németország kiürül és még szegényebbé válik. Majd betölti az űrt az orosz ifjúság, amely majd azzal fogja megszállni és elárasztani Poroszországot, hogy az úgyis valamikor szlávok birodalma volt. A keletnémet lakosság azonban ezt nem akarja megvárni. ök németek, s nem hisznek abban, hogy létezik külön keletnémet és nyugatnémet ember. Ők úgy érzik, hogy itt az alkalom arra, hogy kolosszális népszavazással mutassák meg a világnak, miképpen választ egy kommunista országban élő polgár, ha egyszer szabad vájasztania. A magyar szabadságharckor több mint 200.000 honfitársunk választotta a szabadságot. A keletnémet lakosság egyötöde már el menekült a kommunista "paradicsomból" s a menekülés addig fog tartani, amíg a menekülőkre meg nem nyitják a tüzet a szovjet tankok. A nyugati országok határőrséget és katonaságot tartanak fenn azért, hogy az ellenség betörését megakadályozzák. Nem úgy a szovjetben, a kommunista csatlósországokban s általában ott, ahol a kommunizmus mételye még él és pusztít. Ott a sokmilliós katonaság egyetlen célja az, hogy megakadályozza azoknak az elmeneküléséi, akiket csak a nyers erőszak tart vissza szülőföldükön —, azon a földön, amelye kommunizmus bevezetéséig saját hazájuk volt. S ez a fajta életforma az, melyre Hruscsov azt állítja, hogy a jövő rendszere —, hogy boldogságot ad —, hogy szabadságot ad? Minden 'keletnémet menekülő, aki mindenét otthagyja, csak azért, hogy elmenekülhessen, az egész világ előtt adja le szavazatát: NEM KELL A KOMMUNIZMUS ! EGYESÍTETT, KOMMUNISTAELLENES, SZABAD NÉMETORSZÁGOT AKARUNK! Ne felejtsük el, hogy a berlini hidegháború elsősorban idégháború, amelynek legfőbb eszköze a propaganda. Köszönjük meg Hruscsovnak, hogy a keletnémet menekülők ezen monstrenépszavazását megszervezte. Castro nem merte lefoglalni a Kubában leszálló amerikai repülőgépet A Pan American World Airways repülővállalatnak DC—8 jelzésű léglökéses repülőgépét egy vadtekintetű, fegyveres francia bandita arra kényszeritette, hogy Kuba fővárosába, Havannába repüljön- Tizenegy órai keserves kínszenvedés után a repülőgép visszaérkezett Miamiba anélkül, hogy 82 utasának és műszaki személyzetének a legcsekélyebb baja esett volna. Az utasok elmondták, hogy a kubai rendőrség és katonság udvariasan bánt velük, bár fegyveres őrizettel vették körül. Castro virágot küldött az utasoknak megemlékezésül a kubai fővárosban történt "szán déknélküli" látogatásukra. A repülőgép érkezése után három órával már megkapta az engedélyt a visszautazásra, de azért még hosszú ideig a repülőtéren vesztegelt. Carl Ballard pilóta szerint ennek az volt az oka, hogy a repülőgépen utazott Julio Cesar Turbay Ayala columbiai külügyminiszter, aki felhasználta ezt a véletlen alkalmat arra, hogy hoszszabb megbeszélést folytasson Castroval. Turbay a repülőtérről telefonon kereste Raul Roa kubai külügyminisztert, aki rögtön érte jött és magával vitte ebédelni. Mielőtt a repülőgép visszaindult volna Miamiba, maga Castro is kijött a repülőtérre, hogy elbúcsúzzon a columbiai külügyminisztertől. Castro állítólag "megalázónak" és "bosszantónak" nevezte a fegyveres bandita merényletét. A merénylő Párizsban szünteti 1933-ban és 15 éves koráig ott járt iskolába. Jelenleg pincér egy newyorki belvárosi étteremben. Nemrégen a Bellevue kórházban volt elmeorvosi megfigyelés alatt, ahonnan elbocsátották. Nős, feleségét Charlottenak hívják- A múlt héten feleségével összeveszett és autóbusszal elutazott Mexikóba. 700.090 kilométer a világűrben FIDEL CASTRO A szakállas bolond Castro, aki legutóbb még nehézségeket támasztott az amerikai repülőgép visszaadása körül, most személyesen engedte meg, hogy visszarepüljön Miamiba. A bandita, aki a repülőgépet Kubába kényszeriíette, a 27 éves Albert Charles Cadon nevű francia artista és newyorki pincér. Az FBI megállapítása szerint már több Ízben ápolták- elmegyógyintézetben. Cadon a repülőgép személyzetének őrjöngő szemekkel ezeket mondta : — Nem vagyok kommunista és nem vagyok kubai. Azonban nem vagyok megelégedve Washington magatartásával az algériai kérdésben. Amit tettem, azt tiltakozásnak szántam. AZ ALGÉRIAI LÁZADÓK TITKOS TÁRGYALÁSAI Az algériai lázadók vezetői titkos tárgyalások során elhatározták, hogy öszszehívják az Algériai Forradalom Nemzeti Tanácsát, a lázadók parlamentjét- A tanácskozások színhelyéül a libyai Tripolit jelölték ki. Az utolsó tanácskozásokat ugyanitt 18 hónappal ezelőtt tartották meg. Sok algériai vezető személyiség utazott el Tripoliba, de az algériai tájékoztatási minisztérium megtagad minden felvilágosítást. A tárgysorozatot sem hozzák nyilvánosságra mindaddig, míg a Tanács határozatairól hivatalos jelentést nem adnak ki. • MENZIES AUSZTRÁLIAI MINISZTERELNÖK A KÖZÖS EURÓPAI PIAC ELLEN Robert Menzies ausztráliai miniszterelnök európai útra indul, hogy információs tárgyalásokat folytasson Angliával az Európai Közös Piacban való közeli belépésről. Menzies kijelentése szerint Ausztrália nem adja fel az Angol Világközösség elsőbbségi kereskedelmi rendszerét abban az esetben sem, ha Anglia belép az Európai Közös Piac tagja közé. Menzies európai útjával azt tervezi, hogy személyesen fogja Ausztráliát képviselni azokon a tárgyalásokon, melyeken Anglia dönt az Európai Piacba való belépéséről. • SZABOTÁZS CYPRUSBAN Ismételt szabotázs cselekményeket követtek el délke let Cyprusban a Dekhelia-i angol támaszpont ellen. Angol vizsgáló bizottság fáradozik a szabotázs okainak megállapításán. A támaszponthoz vezető vízvezeték csöveit az utolsó két hétben 12 esetben rongálták meg. Ahol a vezetéket a nappali órákban kijavítják, ugyanott éjszaka újra elrontják. A támaszpont katonaságát arra kényszeritik, hogy a csőveze ték egész hosszában őrségei állítson félj. Ez a katonai intézkedés viszont újból megrontotta a már-már kiegyensúlyozódott angol-cyprusí egyetértést. A TASZSZ jelentette. A1 szovjet űrutas huzamosabb űrrepülése eredményesen j befejeződött. A Vosztok—2 űrhajó szputnyik több mint' tizenhétszer megkerülte a földgolyót és 700.000 kilométernél nagyobb távot futott be. Az űrhajó eredmé nyesen földre szállt a Szovjetunió előre kijelölt térségében. Az űrhajó több mint 25 órán át keringett a Föld körül, a Föld mesterséges hold|ává vált, közben állandó kapcsolatot tartott fenn a megfigyelő állomásokkal,! épségben kiállta a meteor-1 esőt, a Földön szinte elképzelhetetlen hőmérsékletküiönbségeket, valamennyi műszaki berendezése tökéletesen működött, sikerült az egész repülés alatt biztosítani az űrpilóta zavartalan életműködésének minden feltételét. 1 Ezután következett a legnehezebb, legbonyolultabb feladat: az irányító rakéták működni kezdtek, az űrhajó irányt változtatott, legyűrte az iszonyú arányú súrlódást, s a fékező rakéták segítségével szerencsésen földet ért. A TASZSZ fenti jelentését a világűr európai és amerikai tudósai nem erősítik meg, mivel a jelentést senki sem tudja ellenőrizni, s így csak a szovjet jelentésre vagyunk utalva, ami viszont —, mint közismert — megbízhatatlan. • TILTOTT KATONAI SZER VEZKEDÉS KENYÁBAN A kenyai kormány betiltotta az Országos Szabadság Hadsereg jogtalan szervezkedését. E mozgalomban afrikai szélsőséges elemek vettek részt, akik a Mau-Mau titkos szervezet tagjaihoz hasonló esküt tettek. A. C. C. Swann, kenyai biz tonságügyi miniszter nézete szerint az Országos Szabadság Hadseregnek 500—2000 tagia van. Január eleje óta 27 tagot vád alá helyeztek, további 40 tag pedig május óta kilépett a szervezetből. A kormány tiltó rendeleté szerepüket erősen korlátozza, de nem semmisít meg, a szervezet tagjai elvonulnak a föld alá. Swann miniszter szerint a politika hatalmat akarták magukhoz ragadni. HRUSCSOV A NAGY HAZUGSAGGYAROS Amiről az orosz nép álmodik . A ravasz Hruscsov szédítő hazugságokat ígér az orosz népnek. Fenti képünk nagyszerűen ábrázolja Nikita Ígéretének hatását boU 1 I si elvtársaikra, ü akik nagyon; is fejj tudják, mi az * I ilyen igéretek■ nek az alapja, mi re vannak azok építve. m ,/ (.. / .- 1 V ■» m Húsz év múlva ' bSP*. ^ ^ . v-fln azonban, föltél-YCr lenül jobb sorsa C" lesz az orosz .7 ‘ népnek, meri erre az időre már elfelejti Hruscsovot és az egész bolsevista rendszert, j •mely negyven íj éve szívja a vérét. Ez történt még
