Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-08-05 / 30. szám

KANADAI MAGYARSÁG XI. évfolyam, 30. szám, 1961 augusz. 5, szombat 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont.', Canada Telefon: LE 6-0333 Főszerkesztő: KENÉSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden %zombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996* Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig Előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esefén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada MILYEN AZ ÉLET IZRAELBEN ? Nyugati államférfiak nyilatko­zatai Kennedy beszédéről MACMILLAN: — Anglia és a Brit Nem­zetközösség teljes támogatá­sáról biztosítja az Egyesült Államokat bármi történjen is. ADENAUER: — Régen várta a világ az amerikai nép hivatott vezéré­nek ilyen irányú megnyilat­kozását. A szabad világ egy­ségesen mögé sorakozik > (Ok \llll M : HAROLD MACMILLAN CHARLES DE GAULLE: — A szabadság megtartá­sa minden áldozatot megér. "ma CHARLES DE GAULLE DEIFENBAKER: — A kanadai nép nem hagy kétséget aziránt, hogy a berlini kérdésben me!y;k oldalon áll. Fokozni kell lég­­védeimi készültségünket, hogy ne érjen bennünket fel­készületlenül a Szovjet által esetleg kirobbantott háború. Ez történt még Az Egyesült Államok szá­razföldi hadseregének a je­lenlegi száma 856.233 fő. Ebből 14 division Európában és különböző más külföldi támaszponton állomásozik. A tengerészeti haderők lét­száma 620.405 főt tesz ki, amelynek jelentős része ugyancsak az országhatáron kívül tart szolgálatot-A légierők létszáma 819.410 személy. A külön­­döző tengeralattjárókon ■'76.847 katona teljesít szol­gálatéi_________________ Sok szappant fogyaszt ? Adunk egy jé tippet... Csökkentse szappanra fordított ki­adásait az eddiginek egy törtrészére. Kövesse a többi, gyakorlati érzékű ember példáját. Egyszerűen . . . főz­zön saját használatára szapparrt, kb. Egyetlen normális méretű kanna GiIlett Jug és hulladék zsiradékokból Vacent költséggel darabonként. 8 font habzó jó minőségű szappan készíthető. Könnyen végrehajtható használati utasítás minden Gil!e*tt kannán található. És mindössze 25 centért küldünk önnek különleges "Scent 'n' Colour" készletet ... 8 font szappan illatosítására és színe­zésére. Válasszon a Jázmin, Rózsa, Orgona és Levendula közül. Küldjön be 25 centet az ön nevével és lakás­címével, továbbá a kiválasztott il­latosító nevével, a Standard Brand Limitednek, 550 Sherbrooke Street, West, Montreal. GL-119 — GYUFÁVAL JÁTSZOTT és felgyújtotta a szalmát Har­­ta községben két felügyelet nélkül hagyott kisfiú. Égési sérüléseikbe belehaltak. A TUDOMÁNY DIADALA ! Az aranyeres csomókat ma már ké­nyelmesen, fájdalommentesen össze lehet zsugorítani. Felfedezték azt az anyagot, amely az aranyeres csomókat összezsugorit­­ja, egyúttal pedig megszünteti a fáj­dalmat és a viszketést. Toronto, Ont (Külön tudósítás). Most először fedezett fel a gyógy­­szertudcmány egy olyan gyógyító anyagot, amely képes az aranyeres csomókat összezsugoritani, s egyút­tal a fájdalmat és a viszketést meg­szüntetni Ez az olcsó anyag ezreknek okozott megkönnyebbülést egyszerű otthoni kezelés utján, minden nehéz­ség vagy kellemetlenség nélkül. Egyik kóresetben a másik után az történt, hogy a fájdalom lassankint alábbhagyott, a csomók pedig va­lóban összezsugorodtak, az, hogy számos paciens oly tökéle­tesen meggyógyult, hogy a számuk­ra —, mint mondották — "az arany­ér többé nem probléma". A titok nyitja a Bio-Dyne, egy új­fajta gyógyító anyag, melyet egyik nagyhírű tudományos intézet fede­zett fel. A gyógyszer kapható KUPALAK­­BAN és KENŐCS FORMÁJÁBAN ! Neve: PREPARATION H. Kérje név szerint bármelyik drogériában. Ha * nincs megelégedve, visszaadjuk a vételárat. A legmeglepőbb eredmény pedig Az egyik magyarorszá­gi lapban cikksorozat je­lent meg Izrael életéről. Mivel a beszámoló lénye­gében "politikamentes", az alábbiakban közlünk belőle részleteket. "IZRAEL, a végletes el­lentétek országa. Első pilla­natra, szebbik arcát fordítva az érkező felé, megragad­ja az embert. A -napfényes, termékeny tengerparti sáv, az építkezések, a modern nagyvárosok, az új üzemek, a nagyforgalmú kikötők,' a sivatagtól, mészköves he­gyektől elhódított termő­földek, a több ezer éves tör­ténelmi emlékek varázsa és az öreg arab városok "ezer­egyéjszakái" romantikája el­kápráztatják a messziről jött utazót! De aztán hamar ki­tetszik, hogy Izrael — jólle­het különös, mesterséges eredeténél fogva bizonyos sajátosságokkal rendelkezik' — lényegében nem sokkal más képet nyújt, mint más közel-keleti államok. Egy gyengén fejlett kapitalista ország képét, amelyet döb­benetes kontrasztok jelle­meznek. Mindenekelőtt az országot rágó elemi ellent­mondások : a maroknyi tő­kés és vezető réteg dúskáló jóléte és a nyomorúságnak nehezen elképzelhető tragi­kus véglete, amely az éles osztályellentétek forrása. El­lentmondások az ország né­pét alkotó bevándorlók kö­zött, akik a világ minden zu­gából itt verődtek össze, mert remélték, hogy üldöz­tetés, pogromok, koncentrá­ciós táborok, gázkamrák, mellőzés és megaláztatás után hazára találnak, amely az övék, ahol a zsidók "nem­zetté" egyesülhetnek. Mind­eddig nem sikerült nekik és látva a súlyos ellentéte­ket, nehéz megmondani, hogy vájjon mikor sikerül. Az európai zsidók lenézik az afrikai és .ázsiai zsidókat, az európaiak lázadoznak a lengyel zsidók vezetése el­len, a vallásos zsidó sze-m­­benáll a neológokkal és sza­badelvűekkel, az oda való­siak gyanakvással fogadják a sokszor talaját vesztett és csalódott bevándorlókat — mindmegannyi mély szaka­dék, amely elválasztja, meg­osztja a lakosságot. A ri­tuális törvények szigorú, életet bénító kényszere: a haladás, a fejlődés gátja. Az ország gazdasági létét kölcsönökre, segélyekre és az ország függetlenségét el­­orzó pénzügyi tranzakciókra alapozza. Határait, mert ék az arab államok között, örö­kös, robbanékony feszültség nyugtalanítja. A • bevándor­lónak által "importált" nyu­gati szemléiét kibékíthetet­len harcban ál az orientaliz­­mussal. A honvágy és a nosztalgia a "régi haza" után és az "új hazába" il­leszkedés szándéka nagyon sok emberben idegeket nyűvő kettősséget teremt. Sorolhatnám még tovább a kisebb-nagyobb ellentmon­dásokat- Nem lehet vitatni, hogy Izrael létezése ma re­alitás, de hogy otthonává válik-e az idevándorolt zsi­dóságnak — ez az országot emésztő ellentétek és nehéz­ségek láttán igen kétséges, s mind addig az is marad, amíg az országot vezető po­litika azon a vágányon ha­lad, amelyen jelenleg. NEM NAGY ORSZÁG IZ­RAEL. Lakosainak száma mindössze 2,088.685; az or­szág hossza 426 kilométer, girbe-görbe határai mentén legnagyobb szélessége 112.5, legkeskenyebb 10.5 kilométer. A Földközi-tenger peremén, arab országok gyűrűjében fekszik. Az ENSZ 1947-ben hozott hatá­rozata szerint Palesztina te­rületén zsidó és arab államot kell létesíteni. Jeruzsálem pedig, az ENSZ igazqatása alatt, szabad város lenne. 1948-ban a zsidó alkotmá­­nyozó nemzetgyűlés kikiál­totta Izrael Államot. Rövide­sen tragikus jelek között ki­­tört az izraeli—arab háború. A háborúban Izrael elfog­lalta az ENSZ által az ara­boknak szánt Nyugat-Gali­­leát, Közép-Palesztniát és Je­ruzsálem nyugati részét. Az elfoglalt területekről 900.000 ar-ab kénytelen volt elmene­külni a szomszédos arab or­szágokba. Jordánia elfoglal­ta Kelet-Palesztinát és Jeru­zsálem keleti részét. Egyip­tom pedig a gazai övezetet. 1949-ben Izrael fegyverszü­netet kötött az arab orszá­gokkal és a "status quo', a csapatok pillanatnyi helyze­te szerint állapították meg az ideiglenes határokat. Az­óta ez a fegyverszünet van érvényben, mert a békét még a mai napig sem kötöt­ték meg s így az ideialenes határokat sem véglegesítet­ték. Ez az oka annak, hogy Jeruzsálem és néhány falu közepén országhatár húzó­dik, hogy a jordániai terüle­ten fekvő Scopus-hegy iz­raeli terület, mert a fegyver­­szünet idején egy körülzárt izraeli katonai egység tar­tózkodott rajta, s hogy most havonta egyszer, ENSZ-kísé­­rettel gépkocsi karaván vo­nul fel, jordániai területen a hegyre élelmiszert, gyógy­szert, ellátást és a katonai váltást szállítva a kihalt, presztizsokokból birtokolt Se opusra. IZRAEL HIVATALOSAN Jeruzsálemet vallja főváro­sának, bár gyakorlatilag Tel Avivból kormányozzák az országot- Az ENSZ nem is­meri el fővárosnak, 1947- es határozatára hivatkozva, amelyben szabad várossá nyilvánította Jeruzsálemet, s a határokat is csak ideigle­nesnek tekinti, miután a végleges békét még nem kö­tötték meg. A 174 EZER LAKOSÚ VÁ­ROS csupa hegy és völgy. Furcsa keveréke a történe­lemnek és a jelennek, a Nyugatnak és a Keletnek. Váltakoznak benne a mo­dern, napfényes negyedek és az óváros fülledt, áporo­­dot-t levegőjű városnegye­dei; a nyugati jellegű neon­­világítású sugárutak és a belőlük nyíló szűk, szeny­­nyes, bűzös orientális siká­torok; a nyugati mintájú, szép üzletek, szélesvásznú mozik, luxusszállodák, esz­presszók és a sötét gettók, bazárok, piacok a legyek millióival, kibírhatatlan pi­szokkal és illattal. A város képéhez tartoznak a temp­lomok is, a több ezer éves zarándokhellyé vagy ide­genforgalmi "szenzációvá" vált bibliai emlékek, temet­kezőhelyek. A tűző nap egy­formán csillan meg a bibliai h^lvek fölé épült keresztény templomok aranyozott ke­resztjein, a vakolatukat hul­lató öreg vagy ultramodern zsinagógák mogendóved­­jein, a hagymakupolás pra­voszláv templomok kettős­keresztjein, vagy valame­lyik mohamedán próféta, roggyant ereszű, kupolás sírjának penészes félhold­ján. Az utcák zsúfoltak, lár­másak és tarkák. Az ele­gáns, utolsó divat szerint öltözködő zsidó férfiak és nők, s külföldi turisták, a tarkamintás inget és rövid nadrágot hordó fiatalok kö­zött, régi viseletűket meg­tartott bevándorolt zsidók járnak: kékcsíkos fehér le­pelben jemeniek, turbános kurdisztániak, fezes marok­kóiak, kaftánban, térdnad­rágban és rókaprémes ka­lapban ortodoxok, fehér vagy kekiszinű "kibutz-sap kában" parasztok, s köztük fekete teveszőr zsinórral le­szorított "kefíjában", fehér vászonkendőben arabok, talpig érő fekete burnusz­bán sivatagi beduinok róják j az utcákat. A járdákon al­kalmi árusók tenyérnyi gyé­kényen bazár! holmit, pere­cet, frissítőt kínálnak han­goskodva, mellettük cipő­­tisztítók csapkodják vendé­get csalogatva ládájuk fede­lét, amott a biztos nyerő­számot ajánlják kiabálva a sorsjegyárusok, vagy taxi­sok hívogatják az utasokat. Uton-útfélen, különösen him.lőmarta arccal, rongyos, zsidó koldusok, nyomorékok rázzák a konzervdobozaikba hullajtott filléreiket és köve­telik az alamizsnát. Az ut­cákat megüti a bábeli nyelv­zavar : a héber, jiddis, arab, lengyel, orosz, angol, ma­­gyar, német és ki tudná számon tartani hányféle egymásba keveredő nyelv vegyüléke. Utjain nagy a kocsiforgalom, a taxikban nincs taxaméter és a "KRESZ" nem zavarja őket. Gyakran látni- az utcai for­galomban az ENSZ fegyver­szüneti bizottságának jár­műveit, a hófehérre festett dzsipeket, oldalukon az "UN" jelzéssel. AZ ORSZÁGHATÁR a vá­roson keresztül húzódik. A határkilépő, az úgynevezett "Mandelbaumkapu" a város szívében van, éppen olyan őrházzal, vámhivatallal és sorompóval mindkét oldalán, mint akármelyik országhatá­ron. Végig a határ mentén — benn a városban — drót­­sövények, tankcsapdák, több méteres betonfalak, be­­deszkázott utcák húzódnak, néhol aknazár is. Héber, arab és angol nyelvű táblák figyelmeztetik a járókelőket, vigyázzanak, a határzónába keveredtek ! A két határ kö­zött, a "senki földjén" sze­méttel lepett romok éktelen­kednek, senki sem merész­kedik közéiük. Jordániai területre esett az óváros, a régi jeruzsálemi vár; Izraelnek jutott az ó­­város falakon kívüli része és a mödern újváros- Meg­osztódtak a bibliai helyek is : a zsidók zarándokhelye, a "siratófal", a keresztények Golgotája. Szentsírja Jordá­niában van ; az utolsó va­csora s Mária halálának he­lye Izraelben, s ugyancsak izraeli részre jutott Dávid király sírja, a zsidók másik zarándokhelye. A jordá­­niaiak évente egyszer, hús­­vétkor megengedik a ke­resztényeknek, de csak ne­kik, hogy meglátogassák a jordániai bibliai helyeket Jeruzsálemben; a zsidók­nak azonban nem adnak egyszer sem engedélyt a "sirVfal" felkeresésére. Megosztott város Jeru­zsálem. Beszédes és figyel­meztető jelképe az izraeli— arab viszonynak. A határ két oldalán az izraeliek és a jordániak néznek farkassze­met egymással és az ENSZ fegyverszüneti bizottságá­nak jelenlétében, a határ­zóna romjai alatt, a háború mesterségesen szított para­zsa izzik fenyegetően . . RÉGI ONTARIO! ÚJSÁGOK Kanada számos régi lapja a Konfederáció előtti idők­re vezeti vissza múltját. Vagyis régebbek, mint maga a kanadai állam. Az első ka­nadai újság a Halifax Gazet­te volt. Első száma 1752 március 23-án jelent meg, mint félhivatalos sajtókiad­mány, de hozott híreket és hirdetéseket is. A lapkiadás azonban igazában Felső-Ka­­nadában (Ontario) virág­zott, különösen pedig To­rontóban, amely elejétől kezdve sajtóközpont volt. Az első Felső-Kanadában nyomtatott újság az Upper Canada Gazette, vagy Ame­rican Oracle volt, amely elő­ször Niagarában jelent meg 1793-ban, de később, ami­dőn a fővárost 1798-ban Kingstonból ide helyezték át, Torontóba költözött. Hi­vatalos kormánylap volt, amelyet a királyi nyomdá­ban nyomtak. Az első nemhivatalos új­ság a John Carey által 1810- ben alapított Obserevh volt, amelyet 1824-ben a Colonial Advocate követett. Ez volt William Lyon Mackenzie első próbálkozása az újságírás te­rén. — Mackenzie lapját ar­ra használta föl, hogy a fe­lelős kormányrendszer ügyét vigye élőbbre FelsőjKanadá­­ban és hogy harcoljon a "Családi Együttes" (Family Compact) ellen, amely cso­port erősen kezében tartot­ta a hatalmat anélkül, hogy felelős lett volna a népnek. Az ügy a 1837-es forrada­lom idején válságra vezetett es William Lyon Mackenzie­­nek az Egyesült Államokba keltett menekülnie. Később visszatért és új lapot indí­tott. . A felelős kormányzati rendszer bevezetése sok új lap alapítására vezetett. Né­hány csak egv-két évig, má­sok évtizedekig, míg egye­sek — számszerint három — máig is megmaradt!. Ezek : a Globe & Mail, amely a Ge­orge Brown által 1844-ben alapított Globe egyenes le­származottja; a Canadian Baptist, amely 1854-ben in­dult Christian Messenger név alatt és a .Monetary Ti­mes, amely 1867-ben a Kon­federáció évében jelent meg Canadian Monetary Times ond Insurance Chronicle cím alatt. Még az első torontoi la­pok címeiben is van valami rendkívüli, valami vonzó A The Metropolitan, amely 1841-ben jelent meg rövid ideig, nevében mintegy elő­re vetette Toronto város jö­vendő fejlődésének árnyé­kát, amely fejlődést akkor mégcsak nem is lehetett elő­re sejteni. Az is érdekes je­lenség, hogy a Provincial Freeman, amelynek célja a színesek érdekeinek képvise­lete és előrevitele volt, 1854-ben Torontóban egy színes pap, Rev- Samuel Ringoid Ward szerkesztésé­­ben jelent meg. Az első to­rontói idegennyelvű lap a Beobachter, egy német heti­lap volt, amely 1856-tól 1858-ig virágzott. Az 1840-es évek elején je­lent meg Torontóban egy Toronto Star nevű napilap, amelynek jelszava az volt, hogy "Mindenkinek egyfor­mán fényiünk" ("Whe shine alike for all"), de amely 1846-ban megszűnt és sem­miféle rokonságiban sincsen a mai hasonlónevű újsággal. Mind ezen régi torontoi újságok, heti- és napilapok, egy külön kiállításon kerül­­rek bemutatásra, amely a College Street-i közkönyvtár­ban lesz látható hosszabb ideig. Több mint 75 év óta a könyvtár régi torontoi lap­­gyűjteménye egyedülálló és nagymértékeit kincs. E régi lapok írásmódja, visszatük­rözi az akkori idők éles poli­tikai és vallási harcát, az akkor divatos maró és nyers humor, a victoriai évek mon­datszerkesztése és fordula­tai, az illusztrációk, — mind­ezeket megtalálhatjuk egy képekkel díszített kiad­mányban, amelynek címe "Régi Torontoi Újságok, 1793—1867" (Early Toron­to Newspapers, 1793— 1867"), amely csekély díj lefizetése ellenében megsze­rezhető a könyvtárban. Canadian Scene Orvosszemmel Stroncium 90 ellen: tea Két japán kutatónak hosz­­szas kísérletezés után sike­rült bebizonyítania, hogy a tea tannintartalma megköti a szervezetbe került rádióaktiv stroncium 90 izotópot, még mielőtt az beépülhetne a csontokba. A kísérletek so­rán a kísérleti egereknek a táplálékkal együtt kis meny­­nyiségű stroncium 90 izotó­pot adtak, majd a kísérleti állatok felének szervezetébe teából kivont kétszázalékos tannint juttattak. Negyven­­nyolc óra elteltével alapos vizsaálatnak vetették alá a kísérleti állatokat, s megál­lapították, hogy azoknak az állatoknak a csontvelőjében, amelyek nem kaptak tan­nint, 15 százalék stroncium 90 gyülemlett fel, a teakivo­­nattal kezelt állatok szerve­zetében azonban nem sike­rült stroncium 90 izotópot kimutatni. Miért vagyunk egyre magasabbak? A statisztikai adatok két­ségkívül bizonyítják, hogy a-z utóbbi 80 évben az átla­gos testmagasság 12-16 cm­­rel, az átlagos testsúly pedig 8—15 kilogrammal nőtt, s a mai csecsemők átlagban 5 cm-rel hosszabbak, mint a fél évszázaddal ezelőtt szüle­tett gyermekek. A jelenség Grönlandtól Ujzélandig a vi­lág minden népénél megfi­gyelhető; magyarázatára már sok hangzatos, de nem kielégítő elméletet dolgoztak ki. Egy nyugatnémet orvosi hetilapban most Rudder pro­­fessz.or, a hires gyermekgyó­gyász azt a nézetét fejti ki, hogy a növekedést a civili­zált országok életformájá­nak és szokásainak "elváro­­siasodása" okozza- Ezzel kap­csolatban utal rá, hogy nap­jainkban a falvakban is egy­re inkább "városiasabbá" vá­lik az életforma, a szervezet pedig már kora gyermek­korban alkalmazkodik, a ci­vilizációs fejlődéshez. Véle­ménye szerint tehát a nőve kedés voltaképpen "az em­beri szervezet alkalmazko­dása és felelete a városi élet­formára". A torontoi nemzetiségi csoport egyik legjobban ismert személyisége Karl Julius Baler, aki hosszú évek óta elnöke a Canadian Ethnic Press Club-nak, az ontarioi idegennyel­vű sajtó szerkesztői és kiadói szervezetének. Baier sok el­foglaltsága között arra is talál időt, hogy társadalmi fel­adatokat lásson el. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, ami­kor a nemzetiségi sajtó képviselőit vezeti a torontoi Corby­­and Wiser Distillery cég közelmúltban rendezett fogadá­sán. Amint kedves mosolyából megítélhetjük, Baier jól érezte magát a fogadáson a társaságban lévő szerkesztők­kel együtt-HÉTFŐ: Gyors tarhonyaleves. Fasirozott egybesülve.. Karfiol, sárgarépa, kalarábé főzelék, saláta. Túrós pogácsa> és tea vagy kávé. KEDD: Zeller krémleves. Töltött karalábé, zöld petre­zselymes burgonya. Amerikai fánk és kávé. SZERDA: Borsóleves. Borjupörkölt galuskával, uborka salátái. Máglyarakás és kávé vagy tea. CSÜTÖRTÖK: Húsleves finom metélttel. Főtt burgo­nya tejfölös hagymamártással. Alma pongyolában és tea vagy kávé. PÉNTEK: Lencseleves- Tejfölös halpaprikás, burgonya,, fejes saláta. Lekváros derelye cukros dióval és kávé. SZOMBAT: Pacalleves. Kirántott sertésszeletek, burgo­nyalepény; gombamártás, cékla. Sütemény és kávé. VASÁRNAP: Aprólékleves. Kacsasült párolt vöröská­posztával. Rakott burgonya. Zöldséges saláta. Sárga na­rancs torta, kávé és gyümölcs. NEM LESZ GONDJA, "HOGY MIT SÜSSÖN, FŐZ­ZÖN", HA A COLLEGE FOOD MARKET-426 College Street ÜZLETÉBEN VÁSÁROL NAPONTA FRISS HÚSOK, FELVÁGOTTAK, GYÜ­MÖLCSÖK, FŐZELÉKFÉLÉK. LEGKÜLÖNBÖZŐBB EURÓPAI ÉS KANADAI KÜ­LÖNLEGESSÉGEK­LUCKY GREEN STAMPS — INGYEN NYLON HA­RISNYA. — BEVÁSÁRLÁSAIT HAZASZÁLLÍTJUK. 426 College St,. WA 3-3884 ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniij UTAZÁSI IRODA 1 Magyarország — Csehszlovákia — Lengyelország — § Oroszország — Ukrajna f Utazások repülőgépen vagy hajón — Előrefizetett = I jegyek — Ajándék csomagok. i 5 Telefonáljon vagy írjon az alábbi címre: ! O.K. JOHNSON&CO. LIMITED I 1 697 BAY STREET, TORONTO 2, ONT. — EM. 6-9488 | .illlllllllllllllllllltlItlIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHlil <11>111IliiIIIIII llllllllllllffll'IMHIIIIII iiiiiiiiiiinm i ii i ii 111111 MEG FOG TANULNI ANGOLUL Dr. Magyar László nyelvésztanár SRAMOFON-lemezes NYELVKÖNYVÉBŐL. Befektetése sokszorosan visszaterül. Tegye el címünket: ELEK ZOLTÁN 27 HENNING AVE., TORONTO 12, ONT. T*M*n: HU. l-»625 LUUmUláááálllÉUlálMtálMIIIIIMIélMUMÉáiáMUiááÉilMáitliillillUÉIMIililiilillláÉllklillUááUlt Ha magyar lapot vesz a kezébe, ne feledje el, hogy a Kanadai magyarság azt is megírja, amit más magyar nyelven megjelenő lapok nem mernek megírni I llllllllilllllllllllll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents