Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-10-14 / 40. szám

XI. évfolyam, 40. szám, 1961 okt. 14, szombat KANADAI MAGYARSÁG AZ ÖNRENDELKEZÉSI JOG 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 64)333 Főszerkesztő: KENÉSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden »zombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd.r Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-tól délután 6-ig Előfizetési árak : egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem örzünk meg és nem küldőnk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre aMcamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Az utolsó konflis Az ilyen újságíró ember­nek sok barátja van. Vissza­szállnak velem a napsuga­ras múltba, kóstolgatják a boldog emlékek édes him­­porát. Mindegyjk szebb tör­ténetet tud a t sza-parti fü­zesekről, mint én. Levelek jönnek, dicsérnek vagy szid­nak, vérmérsékletük szerint. Kifogyhatatlan forrás ez számomra, hiszen igaz a sta­tisztika, hogy a pionírok l^ö­­zül legalább minden máso­dik Szabolcsból jött. A nyo­morúság vagy ái kalandvágy hajtotta őket tengerentúlra egy sűrűn szidalmazott, de annyiszor visszaimádkozott furcsa korszakból). Az idei nyáron egy ilyen öreg amerikás barátom haza­ment látogatóbá rokonaihoz. Úgy érezte, hogy el kell mégegyszer búcsúzni testvé­reitől, a falusi temetőtől, ahol szülei nyugosznak és attól a darab földtől, melyet apjával együtt olyan verej­­tékesen szántott legényko­rában. A testvérek keserű pana szait nem értette meg, a ré­gi temetőt bezárták, alig ta­lált rá a kopott és megrepe­dezett kedves fejfára, a földjüket pedig beszántot­­ták egy nagy közös táblába, nyoma se maradt a régi mes­­gyének. Alig merte megmu­tatni fényképeit jólöltözött családjáról, tiszta lakóházá­ról, Áramvonalas gépkocsi­járól és modern gazdasági épületeiről. Az egész láto­gatáson régi emlékeit temet te. Nyíregyházán többször megfordult s kritikus szem­mel nézegette, hogy igazat írok-e cikkeimben elha­gyott városunkról. Valami emléket keresett, amit elhoz­hatna nekem. Minden ide­gen volt, bárhová tekintett. Megbotránkozva olvasta, hogy a Bessenyei teret, a magyar irodalom megújho­dásának e szabolcsi születé­sű testőr óriása helyett —­­most Beloiannisz térnek ne­vezik. Nem is tudta, ki volt ez a hazaáruló görög kom­munista kém? Egyik forró délután fel­szállt a kisvasúira, hogy meglátogassa a Sóstót, gyer­mekmajálisainak árnyékos színhelyét. A Bessenyei té­ren váltott menettérti jegyre rányomtatták: Érvényes Nyíregyháza-Beloiannisz tér és Sóstógyógyfürdő között. A hátára pedig ráütötték a vasút keletbélyegzőjét: Nyíregyháza—Bessenyei tér, 1961 augusztus 18. A va­sút nem látta szükségesnek megváltoztatni a bélyegző feliratát, erre a hátralévő rö­vid időre már nem érdemes. Kész volt az ajándék, amit ígért nekem. Nemcsak én hirdetem a régi Nyíregyháza elpusztíthatatlan örök éle tét, a kommunista vasút sem meri felcserélni a daliás Bes­senyeit a nyomorék Beloian nisszal. A menettérti jegyet, mint a gyorsan letűnő vö­rös évek jelképét, odahe­lyeztem íróasztalom felett a régi templom fényképe mellé, melyben kereszteltek, eskettek s amelyről néha lá­zasan azt álmodom, hogy ott állítják fel a ravatalom. Az én öregamerikás ba­rátom levelet is ír az aján­dékhoz, megnyugtat, hogy odahaza semmi sem válto­zott. Az öreg konflis ma is ott áll a Korona sarkán, mint harminc esztendővel ezelőtt,. Valaha színes szalagokkal felcicomázott zsemlyeszinű paripa vitte bátyja esküvőjé­re, most eqv sárga rugdalja előtte a megrepedezett asz­faltot. A szú ette konfli ugyanaz, talán át sem fé­nyezték azóta, nyikorognak már eresztékei. Pedig re­mekbe készült Antal Lajos kocsigyártónál. A vén konflis azonban keményen ül ma is a bakon- Ezerszer -köszönt le rám on­nan pörge kalapjával. Csak az arca lett viaszsárga, mint akit nem érdekei ez a mai sürgés-forgás. Régi utasait egyenkint kikísérte a teme­tőbe s ma már a "megvörö­­södött" városban alig isméi" valakit. Aki sarlót és -kala­pácsot hord a gomblyuká­ban, az autótaxin jár. Most is áll vagy hat a túlsó olda­lon. Ki ül fel ma a konflira? Hiszen ez szinte reakciós önvallomás. Mégis vannak állandó utasai. Az öreg dok­tor minden második dél­után ezen jár betegeihez, így csinálja öt ven esztende­je. Már alig lát, szürkehá­lyog ereszkedik szemére. A technika vívmányait megve­ti, nem telefonál és nem ül autótaxira. Orvosi tudomá­nya is már öreg konflin dö­cög. A fehérhajú főtanácsosné is ezzel viteti magát a teme­tőbe, tavaly ősszel halt meg férje;. Hetenki-nt négy dél­után is kihajtat, virágot visz, kis kézikapát meg locsolót. A konflisért unokái szalad­nak a strandra, szégyellik bár az ócska bárkát, de még­sem adnák ringó járását semmiért. Valaha Szinbádot vitte ilyen jármű hajnali törköly­pálinkára a "Zrínyi"-be Gondosan megvizsgálta, fé­nyesre vakarták-e a lovat, csillognak-e a szerszám sár­­qarézveretei és ott van-e az ülésen a kockás skót pok­róc? Ha színtársulat játszott1 a Hársban, a primadonnát és a mámoros hősszerelmest' is magával vitte s a "Zrínyi" márványasztalánál össze­­ólel-keztek a huszártisztek­kel- Blahánét egykor ilyen kifogott konfliban húzta yégiq a városban diadalme­netben a nyíregyházi ifjú­ság. Ha mesélek erről a letűnt világról az unokáimnak, ne vetve hitetlenkednek. De azért megtanulják tőlem gyermekkorom kedvenc nó­táit s tele torokkal éneke­lünk valami lyukas kasú roz­zant szekérről, melven "Deb­recenbe kéne menni és puly­kakakast kéne venni". Az ének szárnyán már földön­túli boldogságba emelke­dem, mikor nyolc éves kis unokám egyszerre visszaránt erre a sáros földtekére: —1 Nagyapó, mi az hogy "pulykakakas"? — Turkey — magvaráz­­gatom —, az a szép piro9<ra sült madár, amit nagymama sütött Thanksgiving Day-re. Óh, Hálaadás napja ! Ezen az utolsó kopott konflin szeretnék mielőbb behajtatni az örömmámorban úszó, lo­bogódíszbe öltözött város "felszabadulási" ünnepére! Ifjúságom szép emléke, kitartasz-e odáig? Nyíregyházy Pál Az első világháború vége felé Woodrow Wilson ame­rikai elnök hires 14 pontjá­ban történt először említés a népek önrendelkezési jo­gáról. Mindez nagyon szép amerikai ideát jelentett vol­na, ha eszményi értelmezé­sében végre is hajtják. Az önrendelkezési jog lényege: minden népnek, vagy annak fiainak jogában áll titkos, lehetőleg nemzetközi ellen őrzéssel tartott választáso­kon eldönteni, hogy mely állam keretébe akar tartoz­ni, milyen államforma alatt élni és milyen társadalmi, gazdasági rendszert akar vá­lasztani magának. Az önren­delkezési jog végrehajtásá­nak természetes előfeltéte­le lett volna az érdekelt álla­mok, birodalmak, népcso­portok területén olyan álla­potokat teremteni, hogy a népakarat erőszak és külső befolyások nélkül szabadon megnyilvánulhasson. Az első világháború befe­jezésekor azonban csak az önrendelkezés elvi része volt meg, de gyakorlati vég­rehajtásra ma sem került a sor. Az elvi részt sem épí­tésre, a népek békéjének erősítésére, hanem legtöbb­ször rombolásra használták fel. így aztán a pusztába ki­áltott elven elbukott Szent István Magyarországa, a du­nai monarchia- Mindazt, ami a propagandisztikusan meg­hirdetett elv nyomán Dél kelet-Európában elszabadult, a törzsi nacionalizmus, a ki­sebbséggé nyilvánított több­ség kisemmizése, — a né­pek megkérdezése nélkül befejezett tényeket — ere­szé kós diktátumokkal szen­tesítették a párizs-környéki békék. Egyetlen népet sem kérdeztek meg, egyetlen népszavazást nem tartottak, hanem az erdélyi székelyt beparancsolták Nagy-Romá­­nia, a csallóközi magyart Csehszlovákia ketrecébe. Jól tudták uayanis, hogy a meg­kérdezett és önmaguk fölött valóban rendelkezni tudó népek határai legtávolabb­ról sem egyeztek volna azok­kal a határokkal, amelyeket párizskörnyéki piros ceru­zák diktáltak. Mikor a versaillesi, tria­noni békék börtönfala om­ladozni kezdett, sőt minden előfeltétele meg lett volna az önrendelkezés gyakorlati érvényesítésének, az 1938- as müncheni tárgyalásokon, egyszerre tagadták meg az elméletet és a gyakorlatot is. Az angolok és a franciák inkább hozzájárultak a piros ceruzával .kikorrigált hatá­rokhoz, mint a -népszavazás­hoz. Az 1918-as győztesek és béke-diktátorok lelkiis­merete rossz volt. Tudták, hogy népszavazás esetén nemcsak a Szudétaföldet kell odaadni Hitlernek, ha­nem a népakarat cserépsza­vazásával összeomlik lelkűk kedvenc gyermeke: Cseh­szlovákia. A második világháború végén még tovább ment az önrendelkezési jog eszmé­jének devalválása. Ekkor már a bevallott erőszak váltotta fel az önrendelkezés elvét: érdekszféra elmélet, sőt nép­gyilkosság, 12 millió ember kiutasítása ősei szülőföldjé­ről, bácskai, sziléziai, prágai tömegsír! A Nyugat ismét elf elei tett konstruktiv ön­rendelkezési jogot követelni a vasfüggöny mögötti terü­letek számára A Szovjet­unió azonban ördögi bo­szorkánykonyha. Ott a hideg­háború során visszaemlékez­tek a dunai monarchia sorsá­ra. Felfedezték az önrendel­kezési jog elmélete és gya korlata közúti felemássá­got s ezzei elkezdték — most már ők — robbantani a nyugati, úgynevezett gyar­mat birodalmakat. Ók nem adtak és nem akarnak ön­rendelkezési jogot adni ke­resztény kultúrnépek, vagy a Szovjetunió mohamedán­­iai számára. De a haladás, a szocializmus és béke nevé­ben megkövetelik, hogy Nyugat adja meg mindeze­ket az önrendelkezési jogo­kat barbár afrikai törzsek­nek, fétis-imádó, gvakra-n még mindig emberevő feke- I téknek. Az önrendelkezési joggal folytatott nagy visz­­szaélés fényes fegyvere lett a bolseviki világforradalom­nak, egyedül azon oknál fogva, hogy most pániksze­rűen adták meg a szabadsá­got a kongóiaknak, gha­­naiaknak és még más fekete országocskáknak. Meg sem kérdezte, hogy ezek akar­nak-e szabadok lenni, vagy sem? Nem nézte még azt sem, hogy a törzsi kultúra fokán álló írni, olvasni nem tudó, lándzsás fekete vadász mennyiben érett már az úgy­nevezett "demokráciára"­­A szovjet pedig Kelet és Af­rika felé szüntelen harsonáz­­ta az önrendelkezést, a vi­lágforradalmi jelszavakat és a gyarmati elnyomás sok­szor már elavult meséit. A berlini krízis valószínű­leg az utolsó alkalom, hogy szaván fogják a Szovjetuniót saját hazájában és hódoltsá­gi területein is, ugyanekkor pedig súlyosan leleplezzék, kompromittálják a felhec­ceit színes népek előtt. Hi­szen Katanga és a Baluba­­föld közt nincs ulbrichti kí­nai fal. De Nyugat-Berlinben van ! Angola és Ghana, Kon­gó határán nincs vasfüg­göny, szegesdrót, azonban Hegyeshalomnál van. Mind­ezek mögött pedig egv rosszabb, gyilkosabb gyár matositó-imperializmus ural­kodik, mint valaha is léte­zett a conquistadorok, vagy a brit imperium korában. A Szovjetunió az önren­delkezési jogot hirdette min­den népek körében, ame­lyek erre még nem érettek. S ugyanez a Szovjetunió sa­ját hatalmi körzetében meg­tagadta ezt minden nemzet­től, amelyet 1945-ig vagy azután leigázott, rabigába hajtott. Odaát nem engedik saját s'orsáról rendelkezni a magyarságot, mert ha gyar­matosítóink kivonulását sür­geti, mint 1956-ban, akkor T—54-esekkel tiporják sár­ba és vérbe! Odaát -nem tű­rik, hogy a keletberlini né­met megválassza az életfor­mát, amelyben élni akar, hanem elébe állítják a spa­nyol-lovasokat, befalazzák az átjárókat és 17 millió em­bert bezárnak egy olyan pre­cíziós börtönbe, amelyet im­már 100 milliók számára ta­láltak fel. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az ön­rendelkezési jog elmélete hamis. Ellenkezőleg, mindaz ami eddig történt vele, azt bizonyítja, hogy az ideoló­giai háborút — ezt kell be­vetni a Szovjetunióval szem­ben, mint elsőszámú köve­telést. Dean Rusk amerikai külügyminiszter egyik leg­utóbbi sajtókonferenciáján már ki is mondotta, hogy a német népet is megilleti az önrendelkezési jog.. Szerin­tünk megilleti a magyart,! románt, szlovákot,-lengyelt, észtet és lettet- is. Megillet minden népeket. Csak az a kérdés, hogy a közel neov­­venhároméves elméletet mi- j ként léhet végre gyakorlat- j tá változtatni? Hiszen máris hallhatók ellentétes hangok, j amelyek szerint Hruscsov a­­»ooaooooooooo hatalmi körébe terelt népek­nek soha sem fogja megadni azt a természetes jogot, amelyet a hatalmi körén kí­vülállóknak olyan hangosan követel. Ő is tudja, hogy az az utolsó esély az elnvomott répek reményeinek életben­­tartására. Nyugatnak ez az utolsó lehetősége a bolse­­vizmus gőzhengerének visz­­szafordítására. S neki végső eshetősége hatalmának meg­tartására vagv végleges bu­kására. Ha tehát nem adja meg az önrendelkezési jo­got, ami majdnem bizonyos, akkor elveszett Európa és a szabadnak nevezett világ0 Az önrendelkezési jog ér­vényesítésének előfeltétele a 43 év óta elhanyagolt gyakorlat: olyan feltéte'e­­ket teremteni az érdekelt területeken, hogy szabadon érvényesülhessen a népek szándéka- Tehát ne legyenek ott idegen seregek, idegen ügynök-hadak, idegen ki­zsákmányolok és terroristák, mikör a nép dönthet. Vilá­gos, hogy a bolsevizmus ön ként nem fog hozzájáru'ni saját-maga elpusztításához. És ez az a pont, amelyen meg kell kérdezni: ha nincs elszánt akarat az elvek meg­valósításához, akkor mi-'rt fegyverkezett újra a világ? Miért folyt a fegyverkezési verseny? Miért építették a tankokat, rakétákat, űrhajó kát? Mire volt jó a nyugati gazdasági csoda, ha annak termékeit, erejét egy gazda­sági bojkott formájában sem tudják érvényesíteni Kelet ellen. Azért folyt a nagy díszletezés, hogy el­maradjon az előadás? Mi is mondjuk, hogy az atomboma nem a végső re médium. Azonban igenis vannak lehetőségek és mód­szerek, amelyek segítségé­vel rá lehet kényszeríteni a bolsevizmust, hogy adjon önrendelkezéi jogot a népek­nek,’anélkül, hogy a fegy­verek közvetlen bevetésére kerülne a sor. Túl a berlini kínai falon és a vasfüggö­nyön, nagvon jól tudják azt, hogy a marxista-leninizmus elmélete és gyakorlata egy­aránt haldoklik, hogy pokoli gazdasági bajok és lázak foj­togatják a rendszert, hogy a népek elkeseredése, gyűlö­lete veszi körül a kommu­nista hatalmat, amelyet a legfőbb jónak, s mindenek felett féltendőnek találnak az új osztály tagjai. Ők job­ban tudják, mint a nyuga­tiak, hogy akár a közeljövő­ben is jöhet pillanat, amely­ben a hatalom és kiváltság megtartása érdekében alkud­­niok kell a népek önrendel­kezési jogának megadásé ról. A feovvereket már legyár­totta a Nyugat. Azonban a legjobb fegyver sem ér sem­mit, ha nem áll mögötte a katonák bátorsága, a politi­kusok messzetekintő erélye. Tizenöt év óta ez hiányzik Nyugaton. Ha végre erre rá­találnak, akkor még nincs veszve semmi. Akkor még a megteremtett .katonai elő­feltételek esetén érvénye­sülhet a naav elv. S az em­berek, a népek akkor majd hallatni fogják az igazi sza­badság szavát I (Hadak Utján) Felhívás A Szabad Európa Rádió, mint minden évben, ez alka­lommal is december 17 és január 1 között külön mű­sorban karácsonyi, illetve új­évi zenés üzeneteket közve­tít Maovarországra. Aki üzen­ni óhajt, legkésőbb novem­ber 30-ig küldje be lehető­leg nyomtatott betűkkel irt és jeligével ellátott üzenetét a következő címre: Radio Free Europe, Hungarian Broadcasting. Üzenetszolgá­lat, München 22, Englischer Garten 1. Saját hangon hangszalag­ra mondott üzeneteket is to­vábbítunk és erre a lehető­ségre éppen karácsonyra va lo tekintettel külön felhív­juk honfitársaink figyelmét. A hangszalagokat felhaszná­lás után visszaküldjük. Kér­jük honfitársainkat, hogy csakis jeligés üzeneteket küldjenek és családi neveket ne 'használjanak. Minden üzenetnél a könnyebb kivá­lasztás érdekében nevezze­nek meg 2—3 zeneszámot. Az üzenetek közvetítésének pontos időpontját minden üzenetküldővel külön közöl­jük, amennyiben címét ol­vashatóan megadja. Az üze­netek közvetítése díjtalan és mindenki tetszés szerinti számban küldhet, üzenete­ket. Egyúttal felhívjuk honfi­társaink figyelmét, hogy a Szabad Európa Rádió egész évben mindennap, szombat kivételével közvetít zenés üzeneteket, születés- és név­napi jókívánságokat Magyar országra]. Kérjük hívja fei ismerősei figyelmét is üze­netközvetítő műsorunkra. ERRŐL-ARRÓL * Huliámmagasságmérő Egv amerikai laboratórium­ban új műszert szerkesztet­tek a vízhullámok magassá­gának folyamatos mérésére. Az új műszer alkalmazása a. szárnyas hajók szempont­jából jelentős; ezek a hajók ugyanis gyakran óránként 100 km-es sebességgel szá­guldanak. Kormányzásukat lényegesen megkönnyíti az új műszer, amely pontosan méri az állandóan változó hullámok naovságát, s így lehetőséget nvujt arra, hogy a hajó elkerülje a veszélyes hullámütéseket. • — JOHANN STRAUSS arcképével díszített 100 schillinges bankjegyeket hoz forgalomba az osztrák kor­mány. A regi 100 schillinge­seket fokozatosan becseré­lik. i 0000000C-50O3CX A délnyugat-ontarioi dohánytermelők arra számítanak, hogy az idei évben 100 millió dollár értékű dohányt fognak betakarítani. Fenti képen egy dohánymunkás az ontarioi Tillsonburg közelében levő dohányfarmon egy Csónaknak, "Boat" nevezett fa-edényt tölt meg learatott dohánylevelekkel. A dohány^ amelyet a bo­tanikusok a "gazok" osztályába sorolnak, mintegy 300 év óta művelik Eszak- Amerikában. Aratása igen magas munkabért hoz a gyakorlott dohánymunkások­nak, de ugyanakkor fárasztó és nehéz munka. aíbbp's §s>auírferaut legyen otthon. 1 \ _7 Reischmanns ' \ ; / / W Yeast Standard Brand* limited — Montreal > 7 ÍL KANADÁBAN MINT ISMERETES, LEGJOBBAN SZERETIK AZ ÉLESZTŐVEL SÜTÖTT HÁZI KENYERET! HA ÖN IS OTT­HON SUT RÉGI SZOKÁSA SZERINT, HASZNÁLJA HOZZÁ A FLEISCHMANN'S ACTIVE DRY YEAST SZÁRAZ ÉLESZTŐT, MELYNEK HASZNÁLATA RENDKÍVÜL KÖNNYŰ­Vegyen minden egyes élesztős tésztához 1 csomagot ebből a szemcsés élesztőből s használja azt a megszokott módon. Fél csésze langyos vízben olvasszon fel 1 teáskanál cukrot és hintse meg 1 csomag FLEISCHMANN'S ACTIVE DRY YEAST száraz élesztővel. Hagyja állni 10 percig, azután ka­varja meg. (Ha a recept két csomag élesztőt kíván, akkor 2 teáskanál cukrot tegyen a fél csésze vízbe.) Ezt a víz­­mennyiséget számítsa be abba a folyadékmennyiségbe,, melyet a recept előír. A FLEISCHMANN'S ACTIVE DRY YEAST SZÁRAZ ÉLESZTŐ NEM KIVAN HŰTÉST. TARTSON BELŐLE KÉSZLETET ÉLELMISZER POLCÁN. Libby, McNeill & Libby of Canada, Limited, Chatham, Ontario "Ml MINDENFÉLE FAMUNKÁT ELVÁLLALUNK" [ Specialisták vagyunk: Plywoods (Redőzött fa) — J Arborite — Formica — Lumber (Deszka) — Fá­jj szegélyek — Masonite —- Méretre készült ajtók — \ HI-FI cabinets (HI-FI zeneszekrények) készítésében. Üzleti órák : reggel 8-tól este 6-ig, hétfőtől- szombatig. I Plywood Sales & Service (61) i 1927 DAVENPOftT ROAD, TORONTO. — RO. 6-4121.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents