Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1961-04-01 / 13. szám
XI évfolyam, 13. szám, 1961 április 1, szombat 4 KANADAI MAGYARSÁG a EMARADT HÚSVÉTI LOCSOLÁS KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL JELENTIK Ebben az esztendőben különlegesen rendellenes időjárás uralkodott. Mintha még az elemek is megérezték volna a közeledő első világháború súlyos kerekeinek dübörgését, a trianoni nagy vérző keresztfa sötét árnyékát, mely után nincs többé béke a földön. Az emberek természetesen ekkor még semmit sem sejtettek, mi fog rájuk elkövetkezni. Készültek a Húsvétot minél szebben, minél méltóbban megünnepelni, az akkori szokásokhoz képest. Márton gazdáék házában egész Nagyhéten sütöttek, főztek, nagytakarítást végeztek. Még az istállót, meg a csirkeólakat is újra meszelték. A gyerekek nagy halmaz tojásra festegették gyerekálmaik színképeit a húsvéti locsol kodásra, melyeket majd a szomszéd- meg rokongyerekeknek adnak, s ők is visszakapnak, amikor ünneplőbe öltözve, kezükben a gyolcscsal lekötözött szagos "otkolonyos üveggel" elmennek házrólházra locsolkodni. Térjünk vissza kissé mi is emez áldott időkbe és vidámodjék szívünk a gyerekekkel, örömeik részvételében. Ünnepi hangulat ülte meg a falut- A levegő szinte nyáriasan meleg lett máról holnapra- Verebek hemperegtek viháncolva az út porában, hogy lubickoljanak az áldott napsugár aranyfürdőjében. Egy-két fecskét is lehetett már látni, amint a levegőben cikkázva hordták-vitték csőrük ben a sarat fészkük építéséhez. A szérűikért végénél hömpölygő Sajó táncos, apró hullámait mi.lió gyémánt szikrázó fényhatásában verte vissza a nap déli sugárözöne. Partjairól a békák brekegésének tavaszi dallama vidámodott be az ünnepi díszbe öltözött házakba. Szokatlanul meleg, szinte nyáreleji hangulatú, ez a Húsvét vasárnapja. Délután öt felé járhatott már az idő, amikor megdördült az ég és szinte pillanatok alatt sötétség borult a falu utcáira. A komor horizontot hatalmas villám cikkázó vonala hasította kétfelé, mely után szinte egymásbafolyva dübörögtek az ágyulövéseknek tűnő mennydörgések, a villámok pedig állandó nappali világosságba borították a sötét falusi szobákat. Az eső úgy ömlött, mintha egy gigantikus, hirtelen felborított fürdőkád tartalma zuhogott volna a földre nagyhirtelen. Csakhogy ez a szörnyű vízömlés féléjszakán át tartott. Mi lesz itt reggelig? — Második vízözön? Húsvét hétfőjének a hajnala azonban már ismét meleg, nyárias napot ígért, a vízzel színig megtelt árkok zöldesfekete tükörén visszaverődő kelő nap sugaraiban. Csak a szérüskertek aljáról hallatszott fel valamely furcsa, vésztjósló morajlás. A koránkeléshez szokott gazdák asszonyaikkal együtt aggódva szemlélték a mind magasabbra emelkedő, mind fenyegetőbben zugó, morajló tengert pitvaruk ajtajából, mely a Sajó vizéből nőtt meg és jött feljebb, egyre feljebb a kertek alján. Szemmel kísérhetően nőtt, emelkedett egyre a víz. Piszkos, sárga hullámaiban fatörzsek, bútordarabok és állati hullák forogtak, örvénylettek, majd rohantak tova az árral. A víz már elérte Márton gazdáék felső tanyaudvarára vezető kőlépcső legmagasabb fokát. Három gyerekét és a falu többi még alvó gyerekeit ágyukból az — itt az árvíz! Itt az árvíz — jajveszékelése, meg a vészharang bronznyelvének lassú, tompa, kísérteties bimm-bammja verte ki, amint a harang bronz testéhez hozzákoppant. De már a töltésen vannak a falu összes gyerekei szüleikkel együtt. Mindenki sürög-forog, igyekszik menteni, amit tud és ami számára a legértékesebb. Leginkább a falu mélyebb fekvésű házaiból pakolnak fejvesztetten és hordják a templomdombra- Ez a falu legkiemelkedőbb pontja, míg a mélyebb részeken épült házak felhőszakaj_ dásban szennyes, besározott lábai már vízben áznak-A gyerekek csoportjából néhány állandóan a kinyitott községháza postahivatalának ajtaja előtt lebzsel és mikor kiteszik a .legújabb vízjelentéseket, mint a villám adják hírül a mentés munkáiban verejtékező szüleiknek. Déli egyóra körül lehet, amikor az első jelentés jön a víz apadásáról. Mindenki fellélegzik, de még várhi kell, mert kilátás van újabb áremelkedésre, mely egy-másfél óra múlva ér ide. A veszedelem ez órájában minden ember egy. A nagygazda segít a szegény zsellér ágyát kocsira pakolni. A szegény napszámos minden irigység nélkül vezeti ki a módos gazda ökreit, teheneit az istállóból. Eszébe sem jut most, hogy annak van, neki meg nincsen. A pap meg a tanító is pakol. Segít hurcolkodni ott, ahol tud, mert az ö lakásuk magasan fekszik és nem kell tartani a víztől. Még a jegyző is kölcsönadta kocsiját-lovát annak, aki éppen szükségeli. Csakhogy a magyarság útja ekkor még a 1914. előtti idők sima, taposott útján fut. A gyerekiélek azonban minden időkben egyforma.'Míg szüleit szomorúnak, kétségbeesett küzdelemben, aggódni látja, addig ő is, szárnyszegetten gubbaszkodik valamely félreeső helyen, de amint apa, anya arca derülni kezd, a gyerek mindjárt a játékra gondol. Most már, hogy a veszedelem elmúlt, összedugják a fejüket és azon tanakodnak, hogy a vízbeesett húsvéti öntözködés tarka tojásokkal befestett álmait mi más jétékkal pótolják. — Nem baj Miska! kitalálunk más játékot — súgnak össze a jeles csemeték. — Édesapámék, édesanyámék úgyse- jönnek haza addig, míg a vizek egészen vissza nem húzódnak. Gyertek menjünk el csónakázni . -. — Igenám, de hol és hová? — aggodalmaskodik a két lány, Julcsa meg Rozi. — A Sajó még mindig borzasztó forgókkal, meg hullámokkal rohan. Felfordítana csónakostól, mindenestől és mindnyájan a vízbe fulladnánk. A kertekből meg már lefolyt a víz, csak a piszkos iszap maradt utána. — Nézzünk körül a pincében — indítványozzák a fiúk. Már rohannak is, egymást túlharsogó csata-kiáltásokkal a Marciék pincéjébe. Itt még vállig ér a víz. — Nosza gyorsan a nagy mosóteknőt! Ebbe öten is beleférünk. Csakhogy a nagyteknő meg van repedve és folyik bele a víz. Ez nem jó. Hosszas keresgélés után találnak egy hatalmas lúgozó kádat. Ebbe is beleférnének öten, de egyetlen evezőjük volt, a kenyérsütő lapát. Amellett annyira billeg ez a Stander a vízen saját súlyánál fogva, hogy amikor egy belelépett, a másik helyfoglalása már felborulással fenyeget. — Menjünk bele sorba egyenként — határozza el a nagytanács. — Legelőször te menj Miska — bíztatják meg a legnagyobb fiút. Miska van már 14 éves is. Ügyesebb, körültekintőbb a többinél. Bele is óvakodik Miska a lúgozó kádba és elevez majdnem a pince közepéig a kenyérsütő lapáttal- Ott azonban valamely hirtelen mozdulatot tesz, a többieknek való diadalmas integetése közben. A nagy kád egy hatalmas bi:lenéssel borul szájávai lefelé úgy, hogy Miska a víz alá került, a Stander pedig hatalmas buraként takarta be. — Jézus Mária ! — rémüldözz nek a gyerekek. Most mi lesz? Miska belefullad a vízbe. A játék édes ize egyszerre megkeseredett bennük. Mind a fiúk, mind a lányok kezdték ledobálni a ruháikat, hogy a vízbe belegázolva egyesült erővel felemeljék a kádat és megmentsék Miskát .Szerencsére nem lett rá szükség, mert Miska hirtelen mozdulattal, roppant erőfeszítéssel lelökte magáról a kádat és prüszkölve, krákogva, szemébehulló csapzott vizes hajával kibújt alóla. A többiek sírva-nevetve ölelgették megmenekült pajtásukat és csak későbben vette elő mindannyiukat a szepegés, amikoeszükbe jutott, mit szólnak majd otthon a szülők ez elázott ruhához és ha megkérdik hol voltak, mit csináltak és mitől lett a ruha vizes, mit is mondjanak majd? hazudni nem lehet, mert akkor még többet kapnak és tudták azt is, hogy mind a Marci, mind a Miska édesapjának gyorsan jár a keze. Ezt aligha ússzák meg verés nélkü1 A 8 éves Pista már pityeregni kezdett, amikor Rozinak mentőötlete támadt: — Idehallgassatok! — mond ja titokzatosan. A konyhában ég a tüa. Tegyük be a sütőbe a vizes ruhákat és ha megszárad, majd én kivasalom. Segítettem ám én már édesanyámnak vasalni — dicsekedett a 11 éves Rozi. Miska le is vetette víztől csepegő ruháit, majd körülcsavarta magát egy zsákkal és a ruhákat betette a sütőbe. A többiek jól megpakolták a tűzhelyet száraz rőzsével. Ő maga leült egy sámlira a tűzhelyhez melegedni, mert a hideg vízben alaposan átfázott. Az átélt izgalmak következményeként-e, vagy a hideg fürdő miatt, Miska elaludt a jó meleg konyhában. Csípős, fojtó, émelyítő szagra riadt, meiytől egyből kinyíltak a szemei. Ijedten kap a sütő ajtajához, melyből csak úgy dől ki a fojtó, büdös füst. Biz ezek a ruhák barnára pörkölődtek, fonnyadoztak a tüzes sütőben— Most mit tegyek? Nincs ruhám, amiben hazamenjek- Édesapám biztos jól elver, ha így hazamegyek. Valamit kéne hazudni — morfondíroz magában. — Igaz édesanyám mindig azt mondja, hogy ha megmondom az igazat, akármit csinálok nem kapok ki annyira, mintha még hazudok is ráadásnak és ez így is volt mindig. — De mégis, hogy menjek haza Húsvét hétfőjén világos nappal egy zsákkal körülcsavarva a falun keresztül? Este meg még soká lesz. Meg addig még keresnek is otthonról — fordul most már bőgve a tanácstalanul szepegő többi gyerekhez. A másik két fiú se adhatott kölcsön ruhát, mert Miska volt köztük a legnagyobb. Időköben az öregek is hazajöttek, hogy elmúlt az árvízveszedelem. Maris néninek mindjárt megcsapta az orrát a füstszag, hiába szellőztettek. — Mit csináltatok akasztófavirágok? — esett neki saját csemetéinek. Marci nagyot nyelt, megköszörülte a torkát, aztán — legjobb út az egyenes út — önmaga biztatásával bűnbánóan lépett édesanyja eliba. — Hát tudja édesanyám, csónakásdit játszottunk a pincében, oszt Miskával felfordult a Stander, ő meg beleesett a vízbe. Mondtuk neki szárítsa ki a sütőben a ruháját, Rozi meg kivasalta volna, hogy otthon ki ne kapjon, de a ruha megégett a sütőben — hadarja Marci egy lélegzetvételre, hogy mielőbb túl legyen rajta. Maris néni rögtön szalajtatta Rozit, Marci bá'-ékhoz, hogy jöjjön a fiáért, de ruhát is hozzon neki. Míg Marci bá' meg Terka néni megérkeztek, azalatt Maris néni kivallatta a többi gyereket is, hogy mint történt a dolog. Mikor Maris néni látta, hogy a gyerekek egyformán beszélnek, elhatározta, hogy közbejár Marci szüleinél az elégett ruhák miatt. Nem is volt nehéz dolga, mert az áradás elmúlt a faluról nagyobb kár nélkül. A gyerekek őszinte beismerése után pedig egy szelíd apai pofonnal megúszta Marci is a dolgot. Több mint 48 év telt el ennek az elmaradt húsvéti locsoikodásnak az esztendejétől-Sok víz lefolyt a Sajón is azóta- A gyerekek felnőttek, megöregedtek, de ezeknek a gyermekei, unokái már nem a hajdani pajkos, derűs, csintalan gyerekek többé. A Trianoni Nagy Vérző Kereszt még ma, 48 év elmúltával is ott áll a magyar falvak felett és ráveti árnyékát a szülők, nagyszülők gondtól, kíntól gyötrött becsületes magyar orcáira, ezért nem tudnak a gyerekek sem a régi játékosok lenni többé. Ott áll a Trianoni Kereszt még ma is világ szégyenére és az egész világ szenvedésének végső okozatául, mert amíg a Trianoni Kereszt áll és Magyarország gyarmati rabságban sínylődik, addig ne:n !esz boldog Húsvét Magyarországon és béké nem lesz a földön. v. Sz. J.-né Gyilkos növények Bizony, még az ártatlannak ismert növények között is akadnak hivatásos gyilkosok. Éspedig nem azokra a mérges növényekre gondolunk most, am:lyenek némely gombák, amelyek csak akkor okoznak bajt, ha megeszi őket az erfiber, vagy az állat. Vannak növények, amelyek szinte egyenesen megtámadják az embert és állatot s nem egyszer meg is ölik. Persze ezt a támadást ne tessék úgy ■képzelni, hogy a növény kapja magát, föl kerekedi k, lesbe áll és megtámadja a gyanútlan kóborgót valami szúró vagy vágó szerszámmal- Még a növényvilágnak ezek a született hóhérai sem mozdulnak el a helyükről, hanem csak akkor bántják az embert, állatot, ha az közeledik óvatlanul hozzájuk. Az egyik növény például olyanforma természetű bántalmakat okoz, mint nálunk a csalán, amelyet meg kell fogni, hogy megcsípjen. Brazíliában nő, magyar neve nincs, latinul Laportea gigas-nak nevezik. Több méter magasra növő, cserje formájú növény, gyönyörű, fürtösen növő, szederszerű gyümölcsei van. nak. De jaj annak, aki a kínálkozó gyümölcsök után nyúl vagy megrázza a cserjét! Csak egy kicsit, bármily óvatosan kell megérinteni a leveleket — majdnem megőrülhet az ember a fájdalomtól- A növény finom, törékeny tüskéi a csalánénál százszor fájdalmasabban csípnek. Volt eset arra is, hogy a Szerencseden, csupasz indiánok szívszélhűdést kaptak a kínoktól, ha egy ilyen cserjésbe tévedtek. A legjobb esetben is hónappkig tűrhetetlenül égnek, viszketnek a sebek. Azok a savak, amiket a növény letört szőrszálai engednek a bőr alá, mindig igen komoly betegségi tüneteket, kínos mérgezést okoznak. Kerüli is messziről a Laporteát ember, állat, mint a halálos veszedelmet. Még az üvegházas botanikus kertben is sok bajt okoz a hozzáértő kertészeknek1. A Laportea a nagyobb állatok veszedelme, a kisebb repülő állatok hóhérja a Nepenthes mixta nevű "húsevő" növény. Míg a Laportea csak azt bántja, aki hoz-Egy lépést sem engedni a bolsiknak! Laoszi kérdésben n.agyfontosságú értekezlet folyt Washingtonban, amelyen Dean Rusk amerikai külügyminiszter Mac- Namara hadügyminiszter, az admiralitás feje és a távolkeleti ügyek külügyi referense vettek részt. Az értekezlet célja az volt, hogy a szovjetet határozott formában figyelmeztessék, hogy az USA nem fog tűrni Laoszban semmiféle kommunista beavatkokozást, s a jelenlegi semleges laoszi kormányt, ha kell, fegyverrel is támogatni fogja. Az amerikai álláspont az, hogy Laoszban ismét fel kell állítani a nemzetközi ellenőrző bizottságot, úgy mint annakidején Vietnamban. A bizottság tagjai ezúttal is Kanada, India és Lengyelország lennének- A konferencia újabb jele annak, hogy a Kennedy-féle kormány letért a korábbi passzív nemzetközi politikáról, s a világ minden pontján átveszi az iniciativát. • DEBRE ÍGÉRETEI ALGÉRIÁHOZ Michel Debre francia mmiszterelnök szerint országa meg fogja védeni algériai érdekeit, tekintetnélkül arra, hogy Algéria miként határoz jövő politikáját illetően. "Ha Algéria a Franciaországgal való szövetkezés ellen foglal állás' — mondja Debre miniszterelnök — természetes, hogy meg fogjuk védelmezni po ■liti'kai és gazdasági érdekeinket. Minden lépésünk azonban arra irányul, hogy biztonságot és alapvető emberi jogokat nyertsünk azoknak, tekintet nélkül eredetükre, vagy vallásukra, akik franciák akarnak maradni". Debre mimsztemlnök a De Gaulie-párt Strasbourg-i nemzeti kongresszusának záró ülésén kifejtette azokat a kormányzati elveket, melyeket érvényesíteni kíván az algériai nemzeti forradalmárokkal kezdődő béketárgyalásoNon. A svájci külügyminisztérium szerint a francia—algériai béketárgyalások néhány napon belül megkezdődnek Bernben. Ez az első hivatalos megerősítése a béketárgyalásokról már napok óta keringő híreknek. • Diefenbaker kanadai minszterelnököt súiycs támadások érik elsősorban a délafrikai sajtóban, de az ausztrál sajtóban is a délafrikai Unió kilépésének forszirozása miatt. Macmillan brit miniszterelnöknek is szemrehányásokat tesznek azért, hogy a Nemzetközösség tagjai között fennálló hatalmas tekintélyét nem használta fci hathatósabban abból a célloól, hogy Dél-Afrika kilépésére mégse kerüljön sor- Odaha za Dél-Afrikaban természetesen úgy ünnepük a hazatérő ' Verwoerd-öt, mint a józan afrikai politika hősét. Az apartheid-párti tüntetések jelmondata : "Dél- Afrika követi az egyetlen politikai irányt, amely nemcsak a négereknek, hanem a fehéreknek is igazságot szolgáltat". A történelem kereke nagyot fordult, annyi bizonyos. • ítélet a londoni kémperben Bízva abban, hogy ha el is ítélik, előbb-utóbb ki fogják cserélni, Lonsdale magára vállalt minőén terhet, különösen pedig azt jelentette ki, hogy mindazokat a készülékeket, amelyeket az állítólag kanadai származású Kroger-házaspár házában találtak, ő csempészte oda, s ő is használta. A Kroger-házaspár igazi neve Kohn, s valójában amerikaiak, nem kanadaiak. Bár a kommunistákhoz vezető szálaik kétségtelenül léteztek, kétséges, hogy a brit atomhajtásos tengeralattjáró terveihez valami közük lett volna. Az oroszok soha nem bíznak ilyen nagyhantosságú kémtevékenységet másra, mint született oroszokra. A kommunisták társutasaira — s az úgynevezett Kroger-házaspár is ezekhez tartozik — csak kisegítő szerep vár. Az egész világ feszülten figyeli a londoni kémper eseményeit, s reméli, hogy a Nyugat, amely már megelégelte az állandó defenzív külpolitikát, példásan fogja megbüntetni a kémbandát, amely a nyugati országok teljes lakosságát váratlan szovjet atomtámadásnak akarja kiszolgáltatni. • A LONDONI KÉMPER BEFEJEZÉST NYERT Az angol bíróság az esküdtszék verdiktje után 25 évi fegyházra ítélte az elsőrendű vádlottat, akinek valódi neve nem ismeretes, de aki Arnold Lonsdale álnéven hosszú éveken át Vancouverben, Torontóban, majd Kaliforniában lakott és működött. Ez az ember a Lonsdale nevet egyszerűen a telefonkönyvből választotta, majd hamis eskü alatti nyilatkozattal kiváltott egy születési bizonyítványt, amely szerint az ontarioi Cobalt-ban született 1924-ben, s ezzel az okirattal ment át az USA-bá, ahol 1955-től 1959-ig kémkedett, majd utána Angliába tette át működésének színhelyét. A bíróság azért nem ítélte halálra, mert enyhítő körülménynek vette, hogy Lonsdale nem a saját hazáját árulta el. A másik két fővádlott, a Kroger, másnéven Cohnházaspár 15—15 évet kapott. • SPANYOL VÁDAK MAROKKÓ ELLEN Spanyol jelentések szerint marokkói csapatok gyülekeznek a Spanyol—Szahara északi, határán azzal a szándékkal, hogy benyomuljanak spanyol területre. A spanyol külügyminisztérium szóvivője szerint a marokkóiak a régi felszabadító hadsereg egy ségeinek álcázzák magukat és Meseid környékén csooortosu1- nak, mindössze 25 mérföldre a spanyol határtól. Megbízható források szerint ezer ejtőernyőst szállítottak légi utón a getafei katonai repülőtérről El Aaiunba, a spanyol Szahara fővárosába. • TILTAKOZIK A MAGYARORSZÁGI RENDSZER AZ OLASZORSZÁGI NATO TÁMASZPONTON ÁLLOMÁSOZÓ NÉMET KATONAI EGYSÉGEK ELLEN A budapesti rádió híradása szerint a magyar külügyminisztérium jegyzéket nyújtott át az Olasz Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivőjének, melyben tiltakozik a magyarországi rendszer az olasz kormány azon határozata ellen, hogy a. Szardínia szigetén létesített NATO rakétatámaszpontokon hozzájárult nyugatnémet katonai egységek állomásoztatásához és rakétafegyverek kezelésére való kiképzésükhöz. "A magyar kormány az olasz kormánynak ezen döntését a Magyar Népköztársaság biztonságát is közvetlenül fenyegető lépésnek minősíti, melyért az olasz köztársaság kormányának kell a teljes felelősséget vállalni" idézi a jegyzéket a budapesti rádió. • KISFALUDI STRÓBL ZSIGMOND SZOVJET KITÜNTETÉSE Kisfaludi Stróbl' 'Zsigmond szobrászművész teljesen behódolt a kommunizmusnak. Az összeomlás előtt az uralkodó magyar kormánykörök kegyeit kereste, a honvédelmi minisztérium mellett felállított kuruc vitéz szobrával a szabadságszerető magyar múlt dicsőségét igyekezett hirdetni. Most a Szovjetunió Művészeti Akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló oklevelet Usztyinov magyarországi szovjet nagykövet nyújtotta átunnepélyesen Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak. j Az idős művész újabb szobrai tehetségtelenek. Helyette inkább politikai téren keres érvényesülést. záér s így voltaképpen csak védekezik —, bár tagadhatatlanul erőteljesebben, mint kellene, addig a Nepenthes raffinált módon tőrbe csalja az áldozatait, amelyeket fölfal, mint a ragadozó állat szokta a prédáját. Lelógó nagy kelyhei gyönyörű tarkák és illatosak. Magukhoz csábítják a bogarakat, sőt apró madarakat, kis kolibriket is. Mikor az állatka a kehely szélére száll, megsiklik, mert a kehely belülről viaszszerű, síkos anyaggal van bevonva és — menthetetlenül bezuhan a kehely mélyébe. A kehely hirtelen bezárul fölötte s a zsákmány tehetetlenül vergődik a kalitkában, ahonnét élve ki nem szabadul. A kehely alján maró nedvek gyülemlenek össze, amelyek úgy megemésztik az állatkát, mint az ételt az ember gyomornedve, amihez vegytani összetételükben is hasonlatosak- A táplálékot aztán felszívja a kehely fala s a hasznavehetetlen, kemény részeket végül kiszórja magából a kehely, amely újra megnyílik, illatával, tarka színével újra csábít- 1 gat és várja a következő áldoza- I tot . . . PROSTITÚCIÓ MAGYARORSZÁGON A rendszer általános elve az, hogy a szocialista társadalomban prostitúciónak helye nincs és hogy ennek a jellegzetesen "kapitalista" tünetnek még a maradványait is ki keli irtani. Az erkölcsrendészeti osztály kifelé nem létezik, de a titkos prostitúció ellenőrzésére a hatóságok sokkal nagyobb létszámú apparátust tartanak fenn, mint amennyi indokolt. Ilyen körülmények között az "utcai" prostitúció ma már minimálisnak mondható, mert gyakorlatilag azokat, kik régebben rendőri nyilvántartásban szerepeltek, már kivonták a "forgalomból". De ez nem jelenti- magának a prostitúciónak eltűnését,, mert bár az utcán alig van prostituált, annál több akad a vendéglátóipar alkalmazottai között, elsősorban zenés espressókban, cukrászdákban, pályaudvarok környékén lévő vendéglőkben és az osztályon felüli lokálokban is. A titkos prostitúció változatait a hatóságok megtűrik ugyan, de csak olyan prostituált tud "lebukás" nélkül meglenni, ki legális "főfoglalkozást" tud bizonyítani. Ez még azokra is vonatkozik, talán még fokozottabb mértékben, kik rendőri besúgó szolgálatot teljesítenek. • FÖLDRENGÉS BÉKÉS MEGYÉBEN A Békés megyei Eleken és Kétegyházán egy percig tartó földlökést észleltek. A jelenség távoli robbanásként hatott. Mintha nagy súly esett volna a házakra. Belerezdültek az ablakok és a padlók, megmozdultak a bútorok, kinyíltak az ajtók, Eleken egy kemény ledőlt. Az eleki posta, körzetében egy pillanatra kialudt a villany. Az Állami Eötvös Lóránd Geofzikai Intézet közlése szerint az intézet szeizmográfja enyhe földlökést jelzett.
