Kanadai Magyarság, 1961. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)

1961-05-20 / 20. szám

Még jőni kell, még jóni fog, 'így jobb kor, mely után Buzgó imádság epecUi Százezrek ajak&n. Vörőam&rtry KANADAI Auutiorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. XI. évfolyam, 20. szám, Vol. XI. No. 20. PRICE 10 CENTS Canada's Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Edited and Published at $96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, LE. 6-0906 Toronto, 1961 május 20, szómba! Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronte TEL.: LE. 6-0333, LE. 6-0906 London eddig a sűrű ködről és a Scottland Yard erőskezű intézkedéseiről volt hires. Ma a szovjet kémhálózatának központja. Diplomata álarcban és a föld alatt kutatják az angol atomtitkokat. Ennek a nagyarányú szovjet kémkedés­nek az a rugója, hogy Anglia a nukleáris fegyverek tudo­mányos fejlesztése terén megelőzte az Egyesült Államo­kat. De a szovjet kémek se tudnak sokáig elrejtőzni a lon­doni ködbe, a Nyugat diadalmaskodik a vörös ármány felett. HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL BELKERESKEDELMI ÁRU­CSERE SZERZŐDÉS A SZOV­JETUNIÓVAL A budapesti rádió hire sze­rint "A szovjet belkereske­delmi főigazgatóság és a magyar belkereskedelmi mi­nisztérium képviselői Moszk­vában aláírták az idei bei ke­reskedelmi árucseréről szóló megállapodást. A két or­szág belkereskedelmi szer­vei 15 millió új Valutarubel értékben cserélnek árut. Ma­gyarország gömbfát, rövid fűrészárut és más nyers­anyagokat, jelentős meny­­nyiségü órát, elektromos gazdasági gépeket, villany­­borotvát és halkonzerveket kap cserébe konfekcionált ruhákért, cipőkért, csőbúto­rokért és műanyagkészítmé­nyekért". • KÖZLEKEDÉSI SZTRÁJK PÁRIZSBAN A földalatti vasút és az autóbusz vonalak 24 órás sztrájkot tartottak Párizs­ban a kormány szigorú poli­tikája ellen. Huszonnégy órára teljesen megbénult a francia fővaros. • TONY LÁZAS TEVÉKENYSÉGE Londoni jelentések, szerint Antony Armstrong-Jcnes, Margaret hercegnő fényké­pész férje új madárkalitkát tervezett a Mereworth Castle részére. Lázasan tevékenyke­­clk. T'-'-'-’ígT PERC A MILÁNÓI OPERÁBAN Erzsébet királynő és férje Philip herceg Turinból vona­ton Milánóba utaztak, aho' j mindössze két órát töltöttek. Ezalatt a híres milánói ope­raházat látogatták meg, ahol 12 percig tartó opera részle­tet mutattak be tiszteltükre. A „mese" és valóság Az elmúlt hetek vihara után, szélcsend a világpolitikában Az amerikai űrhajó, amely három héttel az oroszok ál­tal bejelentett Gagarin-féle földikörül repül és után kö­vetkezett be, Shepard repü­lőparancsnokot 15 perces útra vitte fel a Föld vonzó­körén túlra, majd onnan visszatért az előre megje­lölt helyre. Az amerikai ür­­utas útja abból a szempont­ból nem világrekord, hogy a szovjet-utas (ha ugyan igaz az utazása), három hét­tel megelőzte az amerikait. Más szempontból azonban a Cape Canaveral-i rakéta, amely igen helyesen a "Sza­badság" nevet viselte, je­lentőségben messze megha­ladja a szovjet rakétát- Min­denekelőtt az amerikai űr­hajó útja a legnagyobb nyil­vánosság előtt zajlott le, an­nak minden fázisát az egész világ látta és ellenőrizte, s annak soha nem igyekeztek más értelmet adni, mint ami valóban helyes : hogy t. i. az űrhajó a tudomány diada­la, nem pedig egy ország hódítási és megfélemlítő eszköze. Ezenfelül Shepard útjának minden részletét a tudományos kutatás legmo­dernebb eszközeivel örökí­tették meg, míg a Gagarin­­féle repülés csak mozibail­­lő gyermekes részleteiben áll rendelkezésre, s amellett annyi ellentmondást tartal­maz, hogy szakértők az egész út megtörténtét két­ségbevonják. De talán ennél is fonto­sabb az, hogy Shepard a ra­kétát az út legfontosabb fá­zisán át — tehát a Föld von­zókörén kívül eső részében sajátmaga irányította, míg a szovjet rakétában ülő em­ber egyszerűen megvárta, hogy szerencsésen megérke­zik-e, vagy sem. Kellő mértékre csökkentve az egész űrrepülés ügyét, azt kell megállapítanunk, hogy az efféle rakéták ma már technikailag megoldott eszközök, s további és hatá­sosabb rakéták elkészítése csak pénz, s részben idő kér­dése A földi hatalomért fo­lyó küzdelem nem a világ­űrben dől el, hanem itt a földön, s valószinűleg nem is rakétákkal, sőt nem is atombombákkal, hanem a politikai és katonai hódítás már emberemlékezet óta is­mert eszközeivel. Ennek meg­felelően az amerikai kor­mány — bár Shepardot meg­érdemelten nemzeti hősként ünnepelte — szándékosan nem ütötte dobra a Szabad­ság-rakéta útját. További si­keres (és sikertelen) rakéta­kísérletek százaira van még szükség, amíg az ember biz­tonságosan utazhat a Hold­ra és a bolygókra és kérdé­ses hogy van-e ennek sok érteimé? KENNEDY POZÍCIÓJÁT Á KUBAI PROBLÉMA UJ BIZONYÍTÉK A "CÁR LEÁNYA" RÉSZERE Anna Anderson, aki a németországi Hamburgban él visszavonultan, azt állít­ja, hogy ő az utolsó orosz cár leánya. A 61 éves nő igénye most új bizonyíté­kokhoz jutott. A német bíróságok előtt folyó perben egy antropoló­gia: és egy Írásszakértő bi­zonyítja, hogy Anna Ander­son valóban Anastasia nagy­­hercegnő. Ez már a harmadik per, melyben jogait keresi, az első kettőt elvesztette. Az ítélet még ebben a hónap­ban várható­• MOZGÓ SZIGET A Goodwin Sands nevű sziget, mely a világ legye­­szeiyesebb zátonya, ismét mozgásnak indult. A hajó térképek ezreit kell átalakí­tani, hog'- a fenyegető ve­szélyt megelőzzék. • KOMMUNISTA ÜGYNÖKÖ­KET TARTÓZTATTAK LE NYUGAT-NEMETORSZAG­BAN A nyugatnémet rendőrség zz ország területén számta­lan kommunista ügynököt tartóztatott le Egyedül Ba­jorországban 18 ügynek ke­rült norogra. Az ügynökök moszkvai pénzen földalatti kommunista agitációt foly­tattak. • ELÉG ÖREGEK MÁR Az angliai Dartfordban a 94 éves George HŰI házas­ságot kötött a 74 éves Mag­gie Lund-dal. Az anyakönyv­vezető előtt ezt mondta az "ifjú" férj : "Már megun­tam mindig magam főzni ebédeimet. Nem törődünk vele, hogy ki mit gondol. E-iég öregek vagyunk má i ahhoz, hogy magunk dönt­sük el, mit-.,tegyünk". továbbra- is az események középpontjában áll. Nem mintha az ügy elintézése a legkisebb kétséget is nyit­­vahagyná. Castronak rövide­sen el kell pusztulnia, s a kubai vérgőzös kommunista terror igen gyorsan meg fog szűnni. Az sem vitás, hogy ezt az ügyetlenségből faka­dó torzszülött amerikai kom­munizmust undorral és meg­vetéssel fogják kitörölni az amerikai kontinens történel­méből, éppenúgy, mint a 19-i-k század első évtizedé­nek hírhedt haitii néger csá szárságát. Ma még kajánul röhög Cast­ro, a kommunista bohóc. Sírva vigad, mint elvetemült gyilkos a siralomházban. Nemsokára kiesik kezéből a vastag szivar, a békeszerető viiág halálra ítélte-A nehézség azonban ab­ban áll,.hogy ez USA nem volt és még nem hajlandó megszállni Kubát, mert az ilyen akció ellentétben áíi ez amerikai politika tradicio­nális elveivel. Hiába állítják >a bolsevisták, hogy az ame­rikai politika imperialista: az igazság az, hogy a was­hingtoni kormány nemcsak nem imperialista, tehát nem igyekszik ú| területek és ú; népek meghódítására, ha­nem még a látszatát is ki akarja kerülni annak, hogy beavatkozik bármely latin­­amerikai ország politikai éle­tébe, még akkor is, ha ez a beavatkozás az egész v;!ág­­nak javára szolgálna. A Ken­­nedy-kormány hibája nem az, hogy a Castro-féle terror ügyeibe beavatkozott, ha­nem ellenkezőleg az, hogy nem avatkozott be, s ami­kor a kubai emigráns haza­fiak néhányszázfőnyi part­raszállási 'kísérlete nem ve­zetett eredményre, nem fe­jezte be a nacionalista haza­fiaik által megkezdett invá­ziót. Kennedy nem azért nem rendelte el az ameri­kai csapatok bevetését Ku­bában, mert ez esetleg vi­lágháborúra vezethetne. A mai helyzetben egyáltalán semmi sem vezetne Ameri­ka és a Szovjet között atom­háborúra —, még egy elnök vagy pártfővezér meggyil­kolása sem. Az USA passzív magatartása azért követke­zett be, mert a latinamerikai országok nem álltak egyér­telműig a katonai akció mögött- Ezt kell előkészíteni, s reméljük, hegy ez az elő­készítés folyik is. Hogy azonban a munka nem könnyű, azt az ameri­kai kontinens történelme mu­tatja. A latinamerikai orszá­gok egész múltja tele van helyi forradalmakkal, ame­lyek során a különböző eu­rópai nagyhatalmak min­denkor igyekeztek beavat­kozni, hiszen az egész kon­tinens volt gyarmatokból áll. Ezekre a kívülről jövő nagyhatalmi beavatkozások­ra vonatkozott az 1825-ben kimondott úgynevezett "Monroe-doktrina", amely szerint az USA minden olyan kísérletet a saját független­ségére nézve veszélyesnek tekint, amelyet valamely nem-amerikai hatalom tesz arra, hogy az amerikai kon­tinensen politikai hatalom­ra tegyen szert. Ugyanilyen jellegű volt az 1947-ben megkötött Kölcsönös Ameri­kai Katonai Segítség-szerző­dés, amely azt az elvet fek­tette !e, hogy "bármelyik amerikai ország elleni bár­mely fegyveres támadás az összes amerikai ország elle­ni támadásnak tekintendő". Az elvet tovább fejlesztette íz 1954-es úgynevezett Ca­racas: nyilatkozat, amely szerint "a nemzetközi kom­munizmus behatolási kísérle­te bármely amerikai ország területén úgy tekintendő, mint az összes amerikai or­szág elleni támadási kísérlet, amelynek elhárítására min­den amerikai ország megfe­lelő intézkedéssel kell, hogy válaszoljon". A caracasi nyilatkozat kétségtelenül vonatkozik a kommunizmus kubai beavat­kozására, s ennek alapján az USA bármikor teljes joggal partraszállhatna Kubában és elűzhetné Castroék bandá­ját. Azonban a latinamerikai országok körében még min­dig fennáll a "beavatkozás elleni" hangulat, mert hiszen minden latinamerikai nép forradalom útján nyerte el (vagy vesztette el) minden­kor a szabadságot. S miután Kennedy a sikertelen kubai nemzeti invázió után hatá­rozottan kijelentette, hogy ha valamelyik latinamerikai ország (vagy Kanada) nem tenne eleget annak a köte­lezettségének, hogy saját­magát megvédje a kommu­nizmus ellen, úgy az USA ezt a szerepet sajátmaga egyoldalúlag is át fogja ven­ni —, ezért az amerikai be­avatkozás Kubában még ak­kor is "idegen beavatkozás" jellegével bír, ha annak a cél­ja egyedül Kubának a kom­munizmustól való megsza­badítása. A közvetlen feladat tehát a diplomatáké, hogy a Cast­­ro-méteiy kiirtása nem be­avatkozás, hanem életmentő operáció, akkor kerülhet a sor a tényleges katonai ak­cióra. A történelem mai tempója mellett ez nem fog soká váratni magára. Portugália rendet teremt Angolában Lisszaboni jelentések sze­rint a három hónapja tartó angolai lázadás összeomló­ban van. A Lusitania hivata­los hírügynökség híradása szerint a lázadók tevékeny­sége már csak Nyugat-Afri­­ka egyes elszórt területein észlelhető, ahol a lakosok száma 4 millió néger és mintegy 110.000 fehér. Kongó a politikai szélsősé­gek forró afrikai földje. Teg­nap a kommunista Lumum­­bát pusztította el, ma a nyugatbarát Tshombe, ka­­tangai miniszterelnököt ve­tette fogságba. Arca gond­terhelt, de bízik az igaz ügyben. Csak nem lesz olyan gyáva Nyugat, hogy ismét elhagyjon egy bará­tot? természetesen meggyengí­tette nemcsak a kubai ügy, hanem még inkább a laoszi fegyverszünet, amely most már befejezett ténnyé vált. f Az ország sorsa felől a ti­­zennégytagú békebizettság fog határozni az UNO kere-’ tein belül, de az már biz­tosra vehető, hogy Laosz "semleges" lesz, az eddigi kommunistaeilenes politika pozíció helyett. Semleges ország pedig két kommunis­ta csatlósállam között aligha maradhat független. A világ nem ezt várta Kennedytől, különösen azután, hogy alig három héttel ezelőtt közvet­len amerikai katonai be­avatkozást Ígért Laoszbari. A beavatkozás a brit és francia álláspont miatt ma­radt el. Most már nem ma­rad más hátra, mint megvé­deni a még mindig kommu­nistaellenes két délkelet­ázsiai országot, Dél-Vietna­­mot és Thaiföldet. De rnind­­ennek alig van értelme, míg az USA el nem határozza, hogy a helyi védekezés poli­tikája helyett áttér a helyi támadás politikájára- A je­lek azt mutatják, hogy ez is be fog következni._____ AZ ÉSZAKATLANTI EGYEZMÉNY TAGJAINAK oslói konferenciája végétért. A gyűlés elhatározta, hogy s NATO az eddiginél sokkal hathatósabb módon fogja meg­újítani a kommunizmus elleni küzdelmet, kimozdul eddigi védekező pozíciójából és politikai támadásba fog átmenni. A konferencia egyik legfontosabb beszéde a Green ka­nadai külügyminiszter részéről hangzott el, aki a NATO további politikájának kritikája során Kanada részéről azt az álláspontot fejtette ki, hogy az USA-nak meg kellene kísérelnie a kubai kérdés tárgyalások útján történő meg­oldását. Berlin ügyében viszont arról biztosította Kennedy elnököt, hogy Kanada minden erővel az USA mellett fog állni, hogy ezt a fontos európai pozíciót minden kommu­nista hódítási kísérlet ellen megvédje. Berlin újra veszélyben van A fordulópont az elmúlt héten következett be, ami­kor 5 000 terrorista támadta sikertelenül Mucaba váro­sát, melyet mindössze húsz polgári személy és két kato­na védelmezett. A támadás már a/ repülőosztagok bün­tető bomba tüzében össze­omlott- A visszavonuló láza­dók egy farmon sok portu­gál munkást megöltek. Az angol The Observei megállapításai szerint Ango­lában a villongások kezdete óta több mint 20.000 benn­szülött pusztult el. "Ez a Kongó hatása, a Mau Maut utánozzák" — mondja a> angol lap. "Reméljük már nem következnek rosszab­bak". • A LESZERELÉSI TÁRGYALÁ SOK SIKERREL KECSEGTET­NEK A beszámíthatatlan Hrus­csov Moszkvába« azzal lep­te meg az ottani diplomatá­kat, hogy megítélése szerint a leszerelési tárgyalások az Egyesült Államok és a Szov­jet között a legrövidebb időn belül megkezdődhet­nek. A tárgyalások újbóli felvételre amerikai források szerint is lehetséges. • VÉRES PORTYÁZÁSOK ANGOLÁBAN A lázadók portyázásai al­kalmával egy katona és szá­mos terrorista esett el. A pór­­tugáf csapatok mindenütt urai a helyzetnek. A NATO oslói konferen­ciáján Dirk U. Stikker főtit­kár figyelmeztette a 15 nemzetből álló nyugati szö­vetséget, hogy a kommu­nisták ebben az évben erő­szakosan meg akarják vál­toztatni Berlin "megszállási arányait és a hozzávezető köz'ekedési vonalakat". Dean Rusk amerikai kü1- ügyminiszter bejelentette, hoay az Egyesült Államöl úgy tekintené a Kelet-Nc metországgal meg-kötendl külön szovjet békét, mint fennálló nemzetközi megá1, lapodé sok szándékos meg­sértését. Az Egyesült Államok meg* fogja védeni berlini jogait: és a Beriinhez vezető közle­kedési utak szabadságát. A 17 éves Conni Anne Pucci nyerte meg a Reader's Dige I folyóirat 350 dolláros iskolai ösztöndíját. A fiatat leányt Reader's Digest két napra New Yorkba vitte, ahol a Hot ; Rooseveltben résztvett az Amerikai Lányok Klubjának 1 í évi konferenciáján. A díszebéden Mrs. DeWitt Wallacetc a Reader's Digest társ-szerkesztőjétől értékes karperec: kapott ajándékba Miss Pucci titkárnőnek készül. Az iskol­­versenyeket mindenütt európai bevándorlók gyermek nyerik meg. Intelligenciájukkal, szorgalmukkal gyönyör =mgol beszédükkel kitűnnek társaik közül.

Next

/
Thumbnails
Contents