Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-24 / 38. szám

Még jőni kell, még jőni fog, 3gy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek aj aMn. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 38. szám, \ Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság ut{a, ma Is változatlan : hívan az azar ávas múltúnkhoz, namzati tradíciónkból, a karasztány világnézatnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövatái, hirdatál" (A fanti idézat Kanasai F. Lássié la* púnk alsö számában mag|alaitf ba köszöntő cikkéből valő.) ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1960 szept. 24, szombat Szerkeszti: Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto KENESEI F. LÁSZLÓ TELEFON: LE. 6-0333 Ezúttal komoly a válság! A sok görögtüzszerű vörös fény, amely az elmúlt hónapok­ban véres árnyakat vetített a po­litikai égre, semmiség volt. tretlen fenyegetőzések, jelen­téktelen maszlagok, öncsinálta diktátorok handabandázása épp­úgy nem jelentett semmit, mint a pojáca Hruscsov üres fenyege­tései. Most következett el az az idő, amikor a nemzetközi válság komolyra fordult. Az Egyesült Nemzetek szeptember 20-án megnyíló közgyűlésén az UNO egész léte fog eldőlni, s ha nem is valószinű (bár lehetséges), hogy ez a szervezet már most szétbomlik ,az bizonyos, hogy ha bomlásra kerül a sor, annak első fázisára most kerül a sor. Mindenekelőtt teljesen meg fog változni az UNO összetéte­le. Amidőn ez a szervezet meg­alakult, az akkori 57 taggal, a nyugati hatalmak számszerű fö­lénye minden szavazásnál bizto­sítva volt- Az amerikai országok egyedül a teljes taglétszám 43%-át tették ki, a szovjet blokk a szavazatok 30%-át tudta ma­gáénak, s a többi semleges or­szág gyakorlatilag Amerikától függött. A nyugatiaknak ez a fölénye volt egyik legfőbb oka annak ,hogy a Biztonsági Tanács­ban a szovjet kikötötte a vétó­jogot, amivel azután az UNO ér­demleges működését, minden olyan kérdésben megakadályoz­ta, ahol kommunista érdekek szerepeltek. A mai 80 tagú UNO-ban az amerikai országok már csak 33 %* kal szerepelnek, s ezek közül is Kuba a szovjet oldalán áll. Ugyancsak erős a befolyás a semleges országok között is, s nem lehet tudni, hogy adott eset­ben melyik fog esetleg a kom­munisták oldalán szavazni, üres Ígéretektől, vagy hatásos propa­gandától megszédültén. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a semleges országok jelen­tős része analfabéta, politikailag teljes sötétségben álló volt gyar­matokból áll, amelyek most egyenlő értékű szavazati joggal rendelkeznek. Ez a helyzet még jelentősen rosszabbodni fog a most megnyitó ülésszakon, ami. kor mintegy 15 új afrikai ország fogja felvételét kérni és bizonyá­ra megkapni. Amerika fölénye az UNO-ban — legalább is a közgyűlésen való Számszerű szavazatok során — megszűnt. Elkövetkezhet az a korszak, ami­kor az USA lesz kénytelen fontos kérdésekben vétójogát gyako­rolni, pedig a vétójog szerkeze­ténél fogva a politikai kisebb­ség, nem a többség javára biz­tosított előny. Az, hogy a szovjet delegációt ezúttal Hruscsov fogja vezetni, s hogy az úgynevezett leszerelés kérdését akarja szőnyegre hozni, azt mutatja, hogy a szovjet arra törekszik, hogy aZ új műveletlen és nincstelen UNO-tagok védője­­ként lépjen fel, s hogy ezzel visszaszerezze azt a fiktiv nim­buszt, amelyet 1956-ban a ma­gyar szabadságharc és a szuezi válság idején oly csúfosan vesz­tett el. Egy olyan Egyesült Nemzetek Szervezete, amelyben a szovjet akár formailag is, akár csak egyes szavazások során is szám. szerű előnyt képes felmutatni, — vagy amelyben a szovjet úgy szerepel, mint a kis népek vé. delmezője : annyira eltér az Alap­okmányban lefektetett felada­taitól, hogy nem maradhat fenn. Más kérdés, hogy ilyen körül­mények között fennmaradása egyáltalán óhajtandó-e. Ismét más kérdés, hogy az UNO kü­szöbönálló kettészakadása okvet­lenül háborúhoz vezet-e? Sze­rintünk nem, mert a békét ma sem az UNO léte, nem az UNO tekintélye, nem a nemzetközi együttműködés tartja fenn, ha­nem kizárólag az, hogy a szovjet fél az amerikai atomfölénytől. Szerintünk az UNO felbomlása csak erőteljesebb nyugati politi­kát, határozottabb kommunista­­ellenes harcot; tehát jobban biz­tosított nemzetközi békét ered­ményezhet. Lehet, hogy a kongói válság fogja kirobbantani az UNO szét­bomlását, lehet hogy még nem ez, hanem a következő. Lehet, hogy csoda történik, — de ez már nem az újságíróra, hanem a jó Istenre tartozik. KONGÓBAN VÁLTOZATLANUL SÚLYOS A HELYZET A kongói köztársaság elnöke, Kasavubu és miniszterelnöke, Lu. mumba, kölcsönösen elbocsátot­ták egymást, s a kongói hadse­reg is két pártra oszlott. Lumum­ba csapategységei váratlanul és az UNO határozatai flagráns meg­szegésével a szovjettől kaptak segítséget, egyelőre repülőgé­pek, teherautók és technikai sze­mélyzet formájában, míg a Ka­tanga önálló létét védő Tsomba és kormánya Belgium részéről kaptak anyagi segélyt. A Kongóban állomásozó nem­zetközi UNO-hadsereg most már több oldalról van támadásnak kitéve, bár komoly harcokra még nem került sor. Lumumba csapatai a katangai tartomány meghódí­tását tűzték ki célul, Tsomba a mai helyzetet akarja fenntartani addig is, amíg az UNO nem dönt arról, hogy Katanga önálló or­szággá alakulhat-e vagy sem, — s valószínűleg azután is fegyver­rel fogja megvédeni önállóságát. Hammerskjöld főtitkár, akinek szerepe e pillanatban már a nem­zetközi, szuverén országok feletti főhatalom letéteményesének a szerepével aionos, mindent meg­tesz, hogy a szembenálló felek respektálják az UNO csapatokat, függetlenül attól, hogy ezeknek van.e militáris fölényük vagy sem? Nemzetközi jogi szempontból óriásit fordult a helyzet akáre-k a szuezi ügy óta is. Mostanáig az volt a nemzetközi jog tanítá­sa, hogy az UNO csapatok csak a mindenkori helyi kormány ké­résére, s annak engedélyével ál­lomásozhatnak valahol, s tart­hatják távol a szembenálló kor­mányok csapatait. Kongóban azonban nincsen valóságos kor­mány, s ott az UNO csapatok mindenkivel szemben, tehát az egymást áruiénak tituláló külön­féle helyi kormányok akaratával szemben is tartani kötelesek po­zíciójukat. Hasonló helyzet pél­dául 1956 november 4-én azt je­lentette volna, hogy Nagy Imre kormánya és Kádár kormánya egyaránt respektálni lett volna kénytelen az UNO-csapatokat, ha Magyarország legalább any­­nyira érdekes lett volna, mint ma Kongó. Miután a szovjet máris beavat­kozott a kongói ügybe, — szo­kásához híven a béke eflensé. geinek oldalán, az ártatlanok le­­gyilkolásával és nők megbecste­­lenítésével hírhedtté vált Lu­­mumba-hadsereg oldalán — vár­ható, hogy az UNO-hadsereg Kongóban sem lesz képes felada­tát betölteni. Vagy lezajlik az egész ügy magától, vagy vissza kell vonni az UNO-csapatokat, s ez esetben Belgium, s a nyugati nagyhatalmak kell, hogy újra átvegyék a magukrahagyott kin­gói fehér emberek és fehér érde­­dekek védelmét. Ez lokális há­borút jelent, nem világháborút, — de hogy az ilyen eredmény az UNO-hadsereg álmát örökre szétszakítja, az világos. HRUSCSOV NEWYORKI KÍSÉRETE A gyilkos pojácát piszkos uszály kísérte New Yorkba. Egyedül a szovjet küldöttség több mint 140 tagból áll. Elkiísér­­ték véreskezü gazdájukat Gromy­ko külügyminiszter, Zorin he­lyettes külügyminiszter, Solda­tov angol és Vinogradov francia nagykövetek. A piszkos uszályban azután ott találjuk a magyar Kádárt, a lengyel Gömulkát, a csehszlo­vák Novotnyt, a román Gheorg­­hiu-Dejt, a bulgár Zhivlovot és az albán Shehut-Az 51 éves Gromyko jobban ismeri a Nyugatot, mint az ösz­­szes kollegái együttvéve, ő a nemzetközi tanácskozó termek nagy "Nyet" embere. Gátlás nélkül tagadja meg előző napi állításait. Eleinte washingtoni ta­nácsadó volt, később londoni nagykövet,. majd a szovjet állan­dó képviselője a Biztonsági Ta­nácsban. 1957-ben lett külügy­miniszter, mikor Molotovot fél­reállították. Valerian Alexandrovits Zorin a szovjet kíil ügyminiszteri urn leg. sátánibb alakja. Logikus, de kö­nyörtelen és jéghideg. Sztálin parancsára ő húzta szorosra a rab­népek nyakán a hurkot. Nem (hinné az ember, hogy azelőtt egy szelíd középiskolai tanár I volt. Alexander Soldatov, kövér és kopasz ,Hruscsov legbefolyáso­sabb tanácsadója a nyugati ügyekben;. Berlin kulcssza'kértő­­je. Mindössze 44 éves és Hrus­csov különös személyes vonza­lommal viseltetik iránta. Az 53 éves Sergei Vinovgra­­dov, aki széles mosolyáról és bu­bájáról ismeretes. Ezelőtt törté­nelem tanár volt. ö a szovjet francia szakértője. Nem sikerült neki Franciaországot kiléptetni a NATO-ból. Kádár János most 48 éves, pa­raszt szülők gyermeke, aki a ju­goszláv határ közelében szüle­tett és már 19 éves korában ma­gyar ifjúsági kommunista cso­port tagja volt. A Tito ellenes kampány során letartóztatták s irtózatos kínzásbkon esett ke. resztül, körmeit is letépték. A kínzásokat .Péter Gábor rendőr­főnök és Farkas Vladimir vezet­ték. A szabadságharc első nap­jaiban együtt működött Nagy Imre miniszterelnökkel. De no­vember 3-án elfogadta a szovjet megbízatását, hogy Moszkvát-tá­­mogató kormányt alakítson. Antonin Novotny, 57 éves cseh elnök, a kommunista párt első titkára, ma is "munkásként dolgozik" Prága egyik ipari kül­városában. 1921 óta vesz aktiv részt különböző kommunista szervezetekben s mikor 1935- ben visszatért Moszkvából, ő lett a prágai pártszervezet veze­tője. 1941-ben a német Gestapo letartóztatta. A második világ­háború után ő lett a prágai párt első titkára. Novotny Moszkva teljes bizalmát élvezi és paran­csainak fanatikusan engedelmes­kedik. Wladysl^w Gomulka, a len­gyel kommunista párt első tit­kára, 1905-ben született a dél­kelet lengyelországi Krosno vá­rosában. Az elemi iskola elvég­zése után olajipari munkás lett. 1942-ben belopózott a német megszállás alatt álló Varsóba Is ott a földalatti kommunista pártot szervezte. 1949-ben ti tóista el­vei miatt megfosztották minden párt- és kormánytisztségétől s 1951-től 1955-ig börtönben volt. A Sztálin befolyás megszűntével 1956-ban a kommunista párt első titkárává választották. . Az 58 éves Gheorghe Gheorg­­hiu-Dej egy moldvai kis városká­ban született s már nyolc éve uralkodik Románia felett. 1952- ben lett miniszterelnök, miután az Anna Pauker és Vasile Luca frakciót elűzte. 1953-tól a kom­munista párt első titkára is. Az 59 éves Todor Zhivkov egy Szófia melletti kis falucskában született, miint paraszjtszülők gyermeke. Néhány évig elemi is­kolába járt szülőfalujában majd egy szófiai müvésziskola növen­déke volt-Mehmsh Sherhu hazájában "Albánia mészárosa" .nevet ér­demelte ki. Mint miniszter vé­res kegyetlenséggel irtotta ki Albániában a* kommunista elle­nes elemeket. JUGOSZLÁV—ALBAN ELLENTÉTEK Jugoszlávia azzal vádolja a szomszédos Albániát, hogy ter­rorista bandákat szervez ellene. A belgrádi sajtó ezt háborús gyújtogatásnak minősíti. Tito időnkint műfelháborodással for­dul a szovjet és csatlósai ellen. • NEHRU PAKISZTÁNBA UTAZIK Jawaharlal Nehru, India mi­niszterelnöke szeptember 19-én Pakisztán fővárosába, Karachiba utazik, ahol megállapodást írnak alá az Indus folyó vizének hasz­nálatáról. Pakisztán felveti e ta­lálkozáson békés formában Kashmir kérdését. Nehru e találkozó kedvéért visszautasította Hruscsov meg­hívását az Egyesült Nemzetek newyorki. közgyűlésére. Nehru egyébként tüntetni akar távol­­maradásával a kínai vörösök ál­tal táplált ellenséges magatar­tással szemben. NASSER BESZÉDÉVEL IZGATJÁK AZ ARAB NÉPET A SZOVJET HÁBORÚS HISZTÉ­RIÁVAL VÁDOLJA KANADÁT A NATO légi és tengeri had­ereje az Észak-Atlanti Óceán felett nagyszabású légi és ten­geri hadgyakorlatot folytat) mely összeesik az Egyeseit Nemzetek szeptember 20-i meg­nyitásának idejével. A moszkvai rádió szerint e hadgyakorlatok­kal Kanada és az Egyesült Ál­lamok háborús hisztériát akar­nak előidézni a világ ideges közvéleményében. Miután Moszkva bejelenti, hogy Hruscsov egyik Balti tenge­ri kikötőben hajóra szállt s ma­gával hozta a magyar, a román és a bolgár UNO küldöttsége­ket, szeptember 19-én megér­keztek New Yorkba Soha még ilyen nemzetgyilkos banda nem tette a lábát — a területenkívü­liség nemzetközi védelme alatt — amerikai földre. S minthogy itt Tito is csatlakozik hozzájuk, elmondhatjuk, hogy együtt lesz­nek a világ gyilkosai. A szovjet rádió szerint Nyugat "azzal akar­ja semmivé tenni az UNO előtt folyó lefegyverzési tárgyaláso­kat, hogy bemutatja fegyverei­nek hatalmát". Hat órán át fe­nyegették az USA bombázók két amerikai állam népességét azzal, hogy szovjet légi támadás indult ellenük. A Pravda szerint Eisenhower, De Gaulle és Macmillan távol­léte átengedi teljesen a vezető szerepet Hruscsovnak, aki "a bé­keszerető világ nevében beszél majd az UNO közgyűlésén". A FRANCIÁK LEFOGLALTAK EGY HAJÓ SZÁLLÍTMÁNYT Az algériai Oranból jelentik, hogy francia tengerészeti erők elfogták a Las Palms nevű 3.112 tonnás német fehérhajót és a Mer El Kebir nevű tengerészeti bázisra vontatták be. A francia haditengerészet megkezdte a hajó kirakását és a rakomány vizsgálatát. A hajó lefoglalására azért volt szükség, mert a teherhajó' az algériai felkelőknek szállított hadászatilag fontos felszerelése­ket. • A PÁPA 1962-RE ZSINATOT HÍV ÖSSZE POPE JOHN XXIII XXIII. János pápa a Római Katolikus Egyház zsinati taná­csát 1962. évre összehívni szán­dékozik. A tanácskozások főtár­gya a kereszténység egyesítése lenne. I ABDEL NASSER Baghdadban olyan forró a po­litikai hangulat, mint a napsü­tés. Nem túl szigorú ez a meg­állapítás, mert akik így nyár kö­zepén Baghdadban laknak, azt hihetik, hogy befutott kemencé­ben élnek. Árnyékban 115 fok hőség van. Az új városrészekben, na­­gyobbára az utolsó öt évben épült modern palotákban, már léghűtés van, de a régi városré­szek zsúfolt • lakásai olyanok, mint a pokol. A házak szinte agymás felé vannak építve, ól­mozott ablakok néznek egymás­sal közelről farkasszemet, me­lyeken keresztül beáramlik a­­macskakövekkel foltozott poros; utca nyirkos hőségei. E nyomorult utcák közepérr ásott árokban szabadon folyik a> város szennyvize, amely -mellett mezítlábas, kimerült és elszegé­nyedett arabok vonszolják fáradt testüket. E rosszhirü baghdadi utcák: szinte valamennyi sarkán var> egy-egy kávéház, melyben hosz­­szú failócákon kinyújtott lábú arabok ülnek, szívják hosszú­szárú pipájukat, morognak és, kis poharakból erős teát isznak- Olyan ez mint egy bomba, mely­nek kanócát majd'nem meg­­gyujtja az égető nap. Az egyik kávéház előtt meg­szólal az Egyesült Arab Köztár­saság elnökének, Gamal Abdel Nassernek lázító hangja. A ká­véház tulajdonos — heves arab nacionalista — a rádióból "tape­­recorder"-rel felvette Nasser egyik ilyen lázító beszédét s most a kávéház előtt ordítja egy hangosan beszélő készülék. Az emberek összegyűlnek, né­melyik éljenez, másik megvető­­leg ordit s véres verekedéssel; igyekeznek érvényt szerezni po­litikai nézeteiknek. Ilyen Nasser országa. Ez történi mée

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents