Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-17 / 37. szám

KANADAI MAGYARSÁG 7 X. évfolyam, 37. szám, 1960 szept. 17, szombat A HALÁLFEJÜ LEPKE IRTA: BERKES IMRE Frigyes a gyár első emeletén dolgozott egy meglehetősen szűk üvegfülkében, ahonnan kényelmesen megfigyelhette a körülöttte nyüzsgő munkásokat. Az íróasztala és a lka rosszéke alacsony katedrán volt elhelyez­ve, itt trónolt Frigyes, mint he­lyettes igazgató, s innen szövö­gette a maga üzleteinek, és éle­tének kóc. és aranyfonalait. Szó­­talan, befelé beszélő emberke volt, ravaszkodó, de éles szeme bizalmatlanul szegeződött min­denkire, akivel dolga akadt. Hi­vatalos ügyekben sima, majd­nem alattomos tudott lenni, de főnökeivel szemben siránkozó és gerinctelen volt, mint a rossz asszony, aki attól fél, hogy az ura agyonlövi. A maga benső jósága, vagy rosszasága, értéke, vagy érték­telensége semmit sem jelentett a gyárban. Itt a munka teljesíté­se volt a fő szempont és eszerint ítélték meg az embereket, akiár munkásról, akár hivatalnokról volt szó. Frigyes tündöklő esze ezt a szempontot mint valami bibliai szentséget tisztelte, mert nálánál pontosabb, rendszere­­■tőbb, kötelességtudóbb hivatal­nok egy sem volt a gyárban, igaz, hogy az ő pozíciójában nem is tűrtek volna meg hanyag és felületes tisztviselőt. Benn az irodában szellemi, vagy fizikai munkát egyáltalán nem végzett. Minden ideje a ré­­senlevéssel, az ellenőrzéssel telt el, minden gondolata erre tere­lődött és ezt annyi túlzással tel­jesítette, hogy az alantasai —, különösen az intelligensebbek, — kivétel nélkül gyűlölték. Nem valami véres, bosszúra ösztöké­lő haraggal, hanem inkább az undorral kevert lenézéssel be­széltek róla apró és ostoba túl­zásai miatt. Tekintélye tehát nem sokat ért, de ezzel Frigyes nem törődött, mert nem egyszer mondta, hogy ő csak a köteles­ségét teljesíti. Neki az a dolga, hogy munkára serkentse az em­bereket, s ha ő ezt elmul'asztana, főnökeivel gyűlnék meg a baja. Látnivaló tehát, hogy a helyet, tes igazgató okos és praktikus elme volt. Sőt derék és nemes szívű is, aki sehogysem akarta gazdáit megkárosítani. Mindezt tudta Frigyes s végtelenül meg volt magával elégedve. Szeretett is magáról így gondolkodni, s amikor úgy befelé beszélgetett láthatatlan benső énjével, min­dig dicsérte magát. Soha tanár, ismerős, feleség, soha senki a világon úgy meg nem tudta di­csérni Frigyest, mint maga. Eb­ben művész volt, ezen a téren majdnem versenyen kívül állt, mert ő a finom és felsőfokú jel­zők megválogatásában, a hálát, elismerést, becsülést és imáda­tot jelentő kifejezések pedáns összefűzésében olyan grandiózus eredményeket ért el, hogy né­melykor maga is elcsodálkozott, miképpen telik kis műveltségé­ből, a régi diáikkori olvasmányai­ból ekkora és ilyen becses szó­kincs. De Frigyes nem volt olyan kor­látolt, hogy ezt az önimádást el­fogultságnak minősítette volna. Nem, ebben nem értett egyet azokkal a különben hiú és elbi­zakodott emberekkel, akik, bár­mennyire is el vannak ragadtat­va a maguk nagyra taksált dol­gaiktól, némelykor önmaguk, kai meghasonlottan némi undor­ral és lenézéssel piszkolják sa­ját cselekvéseiket. A helyettes igazgatónak ebben a kérdésben meg volt a saját filozófiája, mely abból állt, hogy az önimádat valóságos lelki szükséglet, az élet benső kincse, a munka után való megnyugvás, a láthatatlan erő, amelyből minden erőbeli megnyilvánulás táplálkozik, egy­úttal — s ezt tartotta Frigyes a legfontosabbnak — egy előre preparált védekezési mód min­den támadással szemben. Az élet a nagy és kis harcok szaka­datlan láncolata, gondolta Fri­gyes mint eredeti gondolkozó, s mennyivel erősebb ő e harcok zivataraiban, ha előre kikészítve hordja magában azokat a fegy­vereket, amelyekkel esetről-eset­­re védekezni kell. Semmi vakme­rőség, semmi kíméletlenség nem volt ebben az emberben, az éle­te a védelem különböző takti­kái körül forgolódott, s el kell ismerni, hogy ez a defenzív ál­láspont úgy általában szeren­csésen be is vált. Csak egy hibája volt ennek a filozófiának, s azért volt rossz ez az egész elmélet, mert ben­ne volt ez az egyetlen hiba. Az, hogy Frigyes nem szeretett sen­kit ezen a világon. Mert minden emberben ellenfelet látott, aki ellen védekezni kell, sivár, öröm­­telen és fagyos lett az élete. Örö­kös reszketősben élt, folyton az járt az okos fejében, ki ellen, milyen dologban és miképpen kell védekeznie. A főtitkárt nem szerette, mert félt, hogy az állá­sára tör. Az igazgatót, aki egyéb­ként a legjobb barátja volt, ki nem állhatta, mert egyrészt iri­gyelte az állását, másrészt el kel­lett vele hitetnie, hogy ő nélkü­lözhetetlen tagja az üzemnek s nélküle az egész gyár megbuk­na. Tudta, érezte, hogy az igaz­gató, aki szintén bölcs ember volt, ezt nem hiszi, mégis ezzel bástyázza a maga állását. A mun­kásokat leikéből megvetette, de gorombáskodni mégsem mert velük, mert azonnal arra gon­dolt, hogy vagy lelövik, vagy följelentik. Ha ítt-ott mégis -meg­bántott valakit, attól titokban még- aznap bocsánatot kért. Agya minden kereke a védeke­zés szükségét zakatolta, gondol, kodásának legtarkább szövetére is ez volt rászőve, érzéseinek hullámait is ez a filozófia csap­­dosta, akár a feleségéről volt szó, akár az egyetlen gyermeké­ről, akár rokonairól. És otthoná­ban is ilyen volt, száraz, hűvös, keveset beszélő, mégis úgy lát­ta, hogy az ő otthona eszményi, tiszta, a feleségének sok ruhája van, a falakon elég értékes ké­pek függnek, a gyermeke egész­séges, s ha nem gyötri a gyo­morfájás, az ebédet is jó étvágy­­gyal fogyasztja el. Hogy jó, sőt majdnem minta­férj volt, hogy joga volt erre a családi boldogságra, ezt is tudta Frigyes. Egyebet sem kért az élettől, mint ezt, ezért nem ivott, nem kártyázott, nem csalta a fe­leségét, ezért irtózott minden különleges szenvedélytől, ami csak a legtávolabb vonatkozás­ban is közösségben lehetett vol­na valami offenzív tervvel, vagy gondolattal. Frigyes gyakran érezte, hogy az ő külseje nem szívet, nem vért, nem agyat ta­kar, hanem egy erős, kitűnő, nagyszerűen fölszerelt várat, amely tele van katonákkal- -lő­szerrel, robbanóanyagokkal, s hogy ennek a várnak a gépeze. te azonnal működni kezd, mi­helyt őt bármely oldalról táma­dás éri. S minthogy nem szeretett sen­kit ezen a világon, nagyon termé­szetesnek ■ találta, hogy őt min­denki szeresse. Hitte, bár sohasem j kérdezte, hogy a felesége imád­dá, hogy a felesége is a legkivá­lóbb embert és a legpompásabb | férjet látja ő benne. Évek során [szükségét nem érezte annak!, -hogy a házasélet benső szépsé­geinek lassú elszürkülése mellett erről a hitéről meg is győződjék. Ez már nem tartozott az ő elmé­letéhez, mert amint magára néz­ve kötelezőnek vallotta az egy életre való hűséget és becsü-lést, azt a feleségétől is elvárta. Ilyen zavartalan, harmonikus és tiszta életet él Frigyes mint ^férj és mint helyettes igazgató. (Meg volt elégedve sikereivel, pénzének gyarapodásával, spe­kulációinak helyességével s filo­zófiájának értékével. Má.r-már bi­zonyos fenntartással és kémle­lő eszének okosságával át akart térni az offenzív álláspontra, — Js ebben az igazgató lett volna a mintája, aki mindenben ellenté. te volt Frigyesnek ,.— amikor 'egy csúnya és alávaló dolog tör­tént vele. Névtelen levelet ka­pott, s ebben azt írta a jeles név­telen, hogy az ő drága feleségé­nek viszonya van az ő legdrá­gább barátjával, az igazgatóval. Még a legszubjektivebb fel­fogás, amely Frigyesben élőskö­dő nyomorultat, lelketlen önzőt, vagy egy mások érdekein átgá­zoló gonosz strébert látott, — még ez a felfogás sem tagadhat­ja, hogy ezzel a levéllel s a le­vélben foglalt valósággal -kelle­metlen helyzetbe került a helyet­tes igazgató. Amint ott ült üveg­fülkéjében, kissé előrehajolva, zsebében a levéllel, dióbarna szemében a megijesztett ember tehetetlen riadtságával, valóban szánalmas volt szegény, ha ép­pen rokonszenvesnek nem is le­hetett mondani . . . Erre, direkt és kiszámítottan erre a hűtlen, ségre sohase gondolt, s most, !hogy a kitűnő, defenzív gépeze­tet mozgásba akarta hozni, az felmondta a szolgálatot. Egész férji mivolta, amely eddig az apró, alacsony harácsolásokra támaszkodott, hogy tőle el ne lehessen valamit venni, ennél a Jvakmerő és -kegyetlen zsákmá­nyolásnál nullává törpült. A de­fenzív fegyverek életlenek és csorbák voltak ahhoz, hogy a 'most szükséges támadásnál szol­gálni tudták volna. Mániákus önimádata, mint valami elnyűtt rongy, hullott ki megzavart gon­dolkodásának képeiből ... A fülke üvegtábláin át^szótlan me­revségében bámulta a dolgozó munkásokat. Dél volt s már éppen négy órája annak, hogy a levelet meg­kapta. Készült haza. Az igazgató éppen akkor -ment el a fülkéje előtt. Frigyes alázatosan köszön­tötte főnökét, aki barátságosan intett néki . . . Hazaviszlek az autómon, — mondta, — siess... Együtt robogtak Frigyesék fe­lé. Az asszony az erkélyen állt, mosolygott, várta az urát. Fri­gyes azt hitte, hogy őt várja, de az igazgató tudta, hogy nem az urát várja. Ez az autózás tudni­illik egy előre megbeszélt jel volt a délutáni találkozóra. Frigyes a levesnél tovább nem l'birta a türtőztetést. Felugrott az asztaltól .s ráordított a felesé­gére : — Te utálatos, vörös kígyó — mondta s az első felhördülés után azonnal berekedt. De azért vagy húszszor elismételte még ezt a támadó kiáltást, ámbár az asszony egyáltalán nem volt utálatos, inkább fekete volt, mint vörös, s inkább kövéres, mint -kígyó. De Frigyes ragasz­kodott ehhez a kifejezéséhez, s amint látta, hogy -az asszony nem védekezik, mind halkabban da­dogott magában, anélkül, hogy egyetlen szóval is megmagyaráz­ta volna viselkedésének az okát. Az asszony sápadtan ült az asz­talnál, s csak akkor nyitotta ki a száját, amikor az ura elkezdett sirni. — Ne sírj, — mondta neki minden szánalom nélkül. — Mit? — kapott szóba Fri­gyes, — még csak ne is sírjak? De sírok. Hát tehetek én egye­bet, te utálatos, vörös -kígyó? Dolgoztam neked, loptam ne­ked, vagyont gyűjtöttem neked, mindent odaadtam neked, ami bennem érték volt, az egész életem a munka volt, a lelkiis­meret, a becsület, s te, te vörös kígyó, te . . . — De nem szerettél, nem sze­­ettél, — védekezett az asszony. Frigyes ijedten nézett a fele­ségére. Erre nem volt válasza, mert érezte, hogy az agya ég, a vére forrni kezd, valami megin­dul és föltárnád benne, hogy ki­ejtettek előtte egy szót, amit hosszú éveken át nem hallott, ami idegen volt az ö önző szívé­nek és számító elméjének. Hogy ő nem szerette a feleségét? Hát mit tett ő egyebet, mint szere­tett? Részletesen és hosszan akarta ezt m-agyarázgatni, de már kimerült, erőtlen és ellen­állásra alkalmatlan kis fizikuma roskadozott, amint a másik szo­bába támolygott s az íróasztala fiókjából kivette a töltetlen re­volvert . . . Meg kell halnom, gondolta Frigyes, mert csak így védhetem meg a tisztességemet, a nevemet, a pozíciómat. — Mit akarsz? — kérdezte az asszony. — Meghalok, — mondta Fri­gyes bánatosan. A töltetlen revolver csövét a halántékának szorította. S amint egy pillanatig így ott állt, utála­tos tudatában annak, hogy nem fog meghalni, de egy benső ösz­tökélés hipnózisában, hogy mu­tatnia (kell a halálraszántságot az [asszonya előtt, aki közben ráro­­|hant, s kiütötte kezéből a revol­vert : ebben a pózban elragadó ^és gyönyörű volt e defenzív életű Frigyes, gyönyörű mint a halálfejű lepke, amelynek a pusz­tulását épp úgy nem sietteti a halálfeje, mint ahogy Frigyesét nem siettette a töltetlen revo-l-Fél beismerés A clevelandi cseh nyelvű na­pilap, a Novy Svet hasábjain ér­dekes vita folyt le Amerika és Európa szellemi és társadalmi kü­lönbségeiről. A vitát Peter Den könyve váltotta ki, amely erősen bírálta Európa politikai, társadal­mi és gazdasági életét- Jan Jes­­tedsky Európát védő válaszában több éleselméjű meglátás mel­lett is meglepően hat néhány megállapítása, amelyek messze kiesnek a benesi propaganda vo­nalából. Többek között ezeket ír­ja : "Amerika megnyert két vi­lágháborút, amelyekbe akkor lé* pett be, amikor már látható volt, melyik fél lesz a győztes. Elvesz­tett azonban két békét. Jalta folytatólagos létezése s 180 mil­lió magasan müveit európai nép rabszolgaságának eltűrése b'zo­­nyítják, hogy itt a szabadságot sem veszik olyan komolyan s opportunizmus vette át azoknak az elveknek helyét, amelyeket Lincoln, Adams és Jefferson hir­dettek. Amerika beleavatkozása az európai politikába egyenesen katasztrofális volt . . . Mindkét Világháború azzal végződött, hogy további háborúk előidézőit hozták létre . . . Hol van ma a nemzetek önrendelkezésének wiisoni elve? ... Az első világ­háború előtt nem volt szükség semmiféle útlevélre, ujjlenyoma tokra. A szabadság fejlődésének jele talán az útlevelek, lenyoma­tok, vaíutaengedélyek beveze­tése? Európa politikailag egysze­rűbb volt, legalább is az egyéni szabadságot'illetően, az első és második világháború előtt, mint utánuk, a két világháború után, amelybe beleavatkozott Amerika a Szabadság szobrával első kikö­tője bejáratánál". Sokban igazat adnánk Jested­­skynek, ha tárgyilagosságában eljutna odáig, hogy a világhábo­rúk szomorú következményeiért nemcsak Amerikát okolná, na. nem Masarykot és Benest is, mint az őrült békeszerződések sugal­lóit és az egységesebb Európa szét rombolóit. VANCOUVERI ÚTMUTATÓ Vancouveriek! Sárdy, Cselényi, Karádl Katalin és Tabányi együttes hangleme­zek a MAGYAR KÖNYESBOLTBAN IKKA-csomag közvetítés. LEMKE GYULA 945 Granville St., Vancouver VANCOUVERIEK! Ne fizessen lakbért idegennek Családi házak már $500 lefi­zetéstől. Telkek, üzletek, Coffe Shop-ok. LÁSZLÓ ENDRE államilag eng. ingatlanügynök Lakás telefon : HA. 6408—Y Iroda telefon : TR. 6-2111 BLOCK BROS. REALTY LTD. 4155 Fraser St., Vancouver 10 B. C. ALFA uj és használt varrógépet Biztos mgélhetést nyújt magyarországi hozzátartozójának, ha küld neki általunk egy német "Hímző és Maderia" varrógépet CITY SEWING MACHINESHOP 151 James St. N. Hamilton, Ont. •gyetlen magyar varrigipüzlat Vancouver! Magyarok! • Családi ház kis lefizetéssel, j bérház, üzlet, telekvásárlás • ügyében forduljon bizalommal I PETER BAKONYI-hoz engedélyezett ingatlanügynök ‘ volt magyar ügyvéd ; Telefon: Lakás: RE. 8-9186.1 Iroda: MU. 1-3281.1 BLACK, GAVIN * CO. LTD. j 533 W. Pender, Vancouver 2, I B. C. ; A takarékosságot nem lehet elég korán megtanulni Tanítsa gyerekeit takarékos, ságra . . . jövő nevelésük érde­kében, — vagy azért, hogy ön­álló üzleti vállalkozásba kezd­hessenek, — vagy mindenféle más célból. Nyisson külön takarékbetét­számlát mindegyik gyereknek a Bank of Nova Scotiánál. Helyezze el azon a kormánytól érkező családi segélycsekkeket, és figyelje, milyen gyorsan nö­vekszik a pénze. Ezenfelül éven­te 23A%-os kamatot is kap. Mire gyermekei elérik 16-ik életévü. két, mindegyiknek több mint 1600.00 dollárja lesz félretéve. A pénzt bármikor kiveheti, — s mindenkor tudni fogja, hogy a megtakarított pénze biztonság­ban van a Bank of Nova Scotiá­nál, amely a kanadai kormány Engedély-levele alapján működik. Sokezer kanadai szülő takarít meg pénzt ezen az utón, hogy gyerekei jövőjéről gondoskod­jék. Miért ne lépne ön is soraik­ba? HAMILTONI kirakat Irodavezető : ID. DR. MÉSZÁROS JÓZSEF 45 WALNUT STREET S., HAMILTON, ONTARIO. TELEFON : JA. 9-6948 Gyógyszert MAGYARORSZAGRA ÓHAZAI RECEPTEKRE IS GYORSAN ÉS PONTOSAN A “Cannon Drugs” GYÓGYSZERTARBAN 154 James St., N. Hamilton James és Cannon sarok. JA. 2-5110 Filmek előhívását gyorsan és első­rangúan eszközöljük. Kérjük külső munkatársainkat, tudósítóinkat és hirdetőinket: hogy cikkeiket, tudósításaikat, hirdetéseiket úgy adják postára, hogy mi azt pénteken (lapzár­takor) megkapjuk. Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres hirdessen lapunkban! Magyarországi, csehszlovákiai látogatási vízumokat gyorsan és pontosan beszerezzük, mint az IBUSZ magyar és a CEDOK csehszlovák hivatalos utazási irodák kanadai képviselői. IKKA és T U Z E X csomagküldések befizetési helye; szabadválasztású pénz­küldésre is. PÉNZKÜLDÉSEK csakis hivatalos áron a világon bárhová. Közjegyzői iroda A világ összes hajó-, repülő­társaságok, vasutak és autó­busz járatok hivatalosan kine­vezett képviselői. Jegyek csakis a hivatalosan megálla. pitott áron megvehetők ná. lünk, ha kell részletfizetésre is. LUCAS & KING) LTD­UTAZÁSI IRODA 79 KING ST., WEST, HAMILTON, ONT. TEL.: JACKSON 2.9257 L HARMONY CUSTOM TAILORS ÚRI ÉS Nöl SZABÓSÁG HAMILTON, ONT. 224 KING E. — TELEFON: JA. 9-25Í9 a European Fashion Shoes üzlettel szemben Szerdán és pénteken este 9-ig nyitva. — Tulajdonos: MILE GÁBOR Fogjon hozzá még ezen a hé­ten. Repülővel a vas­függöny mögé Montreal. — A TCA (Trans Canada Air Lines) egyezményt kötött a MALÉV magyar légifor­galmi vállalattal a két ország közötti utasforgalomra vonatko­zólag. Étellel, vagy önma­gában egyaránt jé a friss udito izu i SEVEN UP Tartson mindig megfelelő kész­letet a 7-Upból. A friss, citromra emlékeztető izü, pezsgő 7-Up mindenki kedvence . . . akár ét­kezéshez, akár önmagában. Sze. rezzen be 7-Upot a jól kezelhető, hat palackot tartalmazó ügyes tartóban — még ma ! Semmi sem ér fel a 7-Uppal. Étkezéshez, vagy önmagában pompás a SEVEN.UP üditő, friss ize KONGÓBAN MEGTAMAuíAK EGY AMERIKAI CSAPATSZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPET Kongói csapatok körülvettek a leopoldviílei repülőtéren egy Globemaster csapatszállító ame­rikai repülőgépet. A gép azon­ban felszállt anélkül, hogy bár. 'milyen rongálás történt volna. Sérülés nélkül visszatért az UNO [erőkhöz. Kongóban mindennapo­sak az ilyen incidensek. Az UNO csapatok feladata rendkívül ne­­(héz és politikailag bonyolult. Az egyezmény szerint a Ma­gyarországból kanadai városok­ba utazóknak a MALÉV a TCA [nél foglaltat helyet és az utasok egy részét az Atlanti-óceánon is a TCA gépei hozzák át. Viszonzásul a TCA a MALEV- nál köti le a Kanadából—Ma­gyarországra utazók jegyeit. Le n g y e I orszá g, C seh sz I o vák i a és Jugoszlávia után Magyaror­szág' a negyedik vasfüggöny mö­götti állam, amely a TCA-vel ha­sonló megállapodásra jutott JORDÁN AZ EGYESÜLT NEMZE­TEK segítségét kéri Ammamból jelentik, hogy Hus­sein király az Egyesült Nemzetek segítségét kéri az Egyesült Arab I Köztársasággal szemben. Két jor­­dániai összeesküvő kiadását kö­­jveteli az araboktól, akik reszt­vettek abban a 'bombamerény­letben, mely Házzá Majali minisz­terelnök és más tíz személy éle­tét kioltotta. Az összeesküvés Nasser Olda­láról ered, amit az is bizonyít, hogy az Egyesült Arab Köztársa­ság csapatai nagy tömegekben j vonulnak fel a syriai határon (Jordán ellen. Az izraeli rádió e 'katonai mozdulatokat megerősí­ti. EREDMÉNYT AKAR? in HIRDESSEN I Olcsó festék­­eltávolító szer Régi festékek eltávolítása igen hossza­dalmas és fárasztó munka szokott lenni.­­Elmondjuk azonban, hogyan segíthet ön-­­nek a Gillett's Lye (lúg) más ilyen célú* készítmények árának töredékéért. Oldjon1 fel 1 kanna Lye-t 1 kvart (kb. 1 liter)' vízben. Egy másik edényben keverjen el* ! 4 tetejezett evőkanál keményítőt, vagy' . lisztet két kvart vízben, öntse ezt az oldatot nagyon lassan a lúgba, miközben' | állandóan keveri és ily módon sűrű pé- I pet kap, csomók nélkül. Gumikesztyűd huzva a kezére, hogy megvédje a lúgtól, kenje rá a pépet a festett felületre egyen1- letes, vastag rétegben. Egyszerre csak kis felületet kenjen be és amint úgy látja, ( hogy a pép száradni kezd, kaparja le gitt-kaparó késsel. A péppel együtt az öreg festék is le fog jönni. Egy csomó egyéb idő- és pénzmegtakarító tanácsért kérje díjmentes 60 oldalas füzetünket. Címünk: Standard Brands Ltd., 550 I Sherbrooke St. W., Montreal. GL-13V Kanadának csak egyetlen, igazán független, minden idegen befolyástól, tőkétől mentes lapja van: az a Kanadai Magyarság I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents