Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-30 / 31. szám
X. évfolyam, 31. szám, 1960 július 30, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ J Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd.# Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9-től délután 6-ig llőfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nálkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre elkamasnak talált kéziratok esetébe* is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk ei. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN Editor in Chief: HUNGARIANS LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by »he HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Vörös vihar a Nyírség felett (Igaz történet a falu mai életéből) Szegény nyírségi gazdának mines többé nyugalma- A "népnevelők“ megszállták a- falut s eleinte szépszóval magyarázzák a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit az egyéni birtok felett. Ha ellentmondásra találnak, mézes szavuk fenyegetésre változik s nem ritlka eset, hogy Ávós legények hurcolják el az apjától örökölt földecskéjéhez ragaszkodó magyar parasztot. Az öreg Varga Károly az őszszel vett két jó tüzesvérű csikót. Nem törődött a körülötte történő változásokkal. — Ha lesznek is belépők —mondta — én akkor se leszek köztük. Azért vettük a fiammal a csikókat, hogy ha a nagy tábláikon túl szabják iki a földünket, hát legyen min odajárni. Varga -Károlynak aztán megígérték, hogy a két csikót továbbra is hajthatja s elébe tették a belépési nyilatkozatot. Reszketve kanyanitötta oda a nevét, a csikók táncoltak az istállóban. Nem sokáig tart a boldogság, kommunisták még nem tartót, tak meg. soha Ígéretet. Tavaszi hajnalon már nyüzsögnek a megfélemlített gazdák a tanácsházai előtt. Már négy órakor jönnek sűrűén., sietősen. Szopogatják a vastagnyakú üvegeket, a belépési áldomást. Egy szekéren három napkori gazda porosz-kál a hajnali pirkadásban. Nyakas Dezső, a lovaágazda, Maradó Bálint a szomszéd és a mindig más szekerén potyázó Garasos Feni. Mindháromnak dolga van a megyeszékhelyén 'Nyakas kövér disznót vitt eladni, Maradó csizmáért rázatta magát, Garasos pedig az ügyvédhez men-t mesgyeperét sürgetni. A tanácsháza előtt ismerősöket »találtak, a falu szája-s ellenzéki embereit: Arató Danit, Bertóti Janit. Még a múlt héten játszották a járatlan parasztot, hallani se akartak a közösről, most meg cinkosan egymásra vigyorognak, .nagyokat isznak a nyíri szilvából- Szóval ezek is? A falu főterén már népes társaság tolongott. A három gazdának fejébe szökött a vér. Riadtan nézték a. tanácsházáfoól kiözönlő fenyegető népnevelőiket A hetek óta tartó meggyőzés folytatásaiként már nyújtották a bütyköst és vonszolták be a három gazdát az irodába. Reszkető marokkal ragadták meg a tollat. Megdöbbentek az a Iái rás szörnyű felelősségétől. De tudták, hogy nincs menekvés. Lángvörös larccal hagyták el az irodát s folytatták útjukat a megyeszékhely felé. Nyakas nem kötötte magát az alkunál, kétezerért túladott a bízón. Maradi meggondolta és lemondott a csizmevásártásröl, Garasos pedig nem. ment el az ügyvédhez. Mii szükség volna rá, hiszen aláírta a- belépési nyilatkozatot, nincs már semmi értelme a barázdapernek? Ellenben odataláltak az erdei halászcsárdába és jócskán beborozg-atta-k. Félutasam Garasosnak eszébe jutott : régóta mondja az anyósa, vegye meg neki a koporsóját, mivel túl van már a * nyolcvanon s iiyenlkbr ment el a szülőanyja is. A többiek le akarták beszélni Garasost a, koporsóvásárlásról, de ez nem tágított. így indultak el aztán késő este Nyíregyházáról. Korommal festett éjszaka volt. A mezei csendet rohanó parasztszekér zöreje verte fel1. Jó-húsú lovak röpítették a zörgő alkotmányt, patájuk szikrát vert az elhanyagolt macskaköves utón- Nyakas borgőzös fejével azt tervezgette, hogy ezt a szekeret se adja be a közösbe, most mindent megenedneki, hogy becsalogathassák az egész falut. Ketten felváltva cserditgettek a lovaknak, a harmadik pedig a szekér aljában feküdt a vadonatúj koporsóban. Elszenderülve, nagyokat horkolva-. Olykor fél. álmában ki-kimyujtóttá karját a furcsa ágyból, de csak amíg a bakon ülök markába nyomták a boroskorsót. Mert a napkori rizling zamatjára a félholt is feleszmél. Garasos húzta a lóbőrt Napkor határáig. A felső mezőt elérve azonban felágaskodott és akadozó hangon elkiálitotta magát: — Hé, megállni, álljatok meg., no . . . Az elölülők szeme káprázott a sok bortól, meg a sötéttől, de jól látták, amint cimborájuk kászálódik lefelé a szekérről. -Benyúlt a szekérderékba és húzni kezdte a sa-roglyán a koporsót. t — Temessük el régi boldog életünket — nyögte a vékonypénzű Garasos. — Aláírtuk azt az átkozott papirost. Kommunisták rabjai lettünk. A tüzes napkori rizíing a kisdülő irányába vitte a három embert. Ott volt Garasosnak kétvékás földje. A székér aljából ásó -kerül elő és elkezdték a sírás ást. Furcsa paraszt ceremóniával., a régi életüket könnyezve föld alá buktatták a fekete koporsót-A pirkadat vetette haza őket, lassan kijózanodva., átfázva, di. deregve. Nem a hidegtől lett libabőrös a hátuk, hanem attól a kuszáit aláírástól, amit még hajnalban róttak oda a 'belépési nyilatkozatra. Tekintetükkel megsimogatták az áldott régi földet, mely többé már nem az övék. A vörös vilhar kirántotta a lábuk alól. Nyiregyházy Pál Címváltozások bejelentése Kérjük olvasóinkat, hogy címváltozásukkal kapcsolatban ne csak új, hanem a régi címet is szíveskedjenek közölni. MATTYASOVSZKY KORNÉL: I EURÓPAI KRÓNIKA Italia szép kék ege alatt véres események játszódnak le. Csak a minap kaptunk hírt arról, hogy kommunista terroristák megakadályozták a neofasiszták génuai nagy-gyűlését s máris újabb kommunista gaztettekről számol be az olasz hírszolgálat. A kommu. nista provokációk erősen emlékeztetnek azokra az időkre, amikor csak a fasiszta ellenterror volt képes megakadályozni, hogy Olaszországban a bolsevizmus hatalomra jusson. A történelmi események végzetes hasonlósága és párhuzamossága intő jel egész Európa számára. Észak-Olaszországban a kommunisták fellegvárában, nevezetesen (Regio) Emíliában máris öt halottat és számos súlyos sebesültet követeltek ezek a szemtelen provokációk. Rómában —, amely lázasan készül az olympiai játékokra, a rendőrség tábori ruhát öltött és a város némely pontja a háborús időkre emlékeztet. Géppisztolyos, gázálarcos, hátizsákos rendőrök, csendőrök, sorkatonaság áll készenlétben és a kommunisták bejelentették az általános sztrájkot. Tambroni kormánya kétségbeejtő helyzetbe jutott. • Lehet-e véletlen, hogy ezeknék az eseményeknek szinte kísérőzenéjeként Hruscsov Bécsben megfenyegette az olaszokat az amerikai támaszpontok miatt? — hogy Belga- Kongóban, illetve a most már független Kongóban, kommunista befolyás alatt álló néger katonaság gyilkolja a fehérembereket, megbecsteleníti a nőket, nem kímélve az apácákat sem, hogy ugyanakkor Kelet-Berlinben egy dezertált repüiőőrnagy Winzer, — aki a déli hadseregcsoport légihaderejének sajtótisztje volt —, hatalmas sajtókonferencián arról számol be, hogy: Bonn, az Adenauer kormány villámháborút készít elő Kelet-Né. metország, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország ellen, hogy ezeket az országokat felszabadítva a kommunizmus alól az oroszok ellen fordítsa . . .? Mindezek az események —, mint ahogyan legutóbbi cikkemben kifejtettem, a harmadik világháború propagandistáinak összefüggő, tervszerűen elgondolt és a világkommunizmus által szervezett akciója. Bizony erős idegek kellenek ahhoz, hogy ezekre a provokációkra ne a méltó és jogos felháborodás, az önvédelem parancsolta fegyvereivel válaszoljon a Nyugat. Ez a kihívás nyilván ezt provokálja, ámde az atomháború réme a bolseviki országokban jobban kísért, attól sokkal jobban félnek, mint bárhol másutt a sza. bad világon. A látszólagos orosz—kínai ellentét pedig nem más, mint szemfényvesztés, porhintés a világ szemébe . . ■ Hruscsovék már régen megegyeztek Chou- En-Laj-jal abban, hogy a világot maguk között felosztják. A Szovjetunió megtartja érdekeltségeit Európában, kiterjeszti azt Dél-Ameri kára, az ő kezében lenne az arab államok és a Közel-Kelet sorsa, ezzel szemben Kína : India, a délkeletázsiai országok, Japán, Ausztrália és Ujzéland felett nyerne hatalmat, persze beleesne ebbe az érdekszférába Indonézia és Ceylon is . . . Ha ehhez hozzáveszük Chou- En-Laj elképesztően cinikus kijelentését, hogy: "mit számit 300 millió halott Kínában, egy nagy atomháború után, hiszen még mindig marad további 300 millió és 30 millió katona, akik a világot utá. na mindenképpen meghódítják" ... Ha tehát mindezeket az eseményeket, beszédeket és kijelentéseket egységes képbe illesztjük, akkor nem kétséges többé, amit mi régen és mindenkoron hirdetünk, hogy: a koegzisztenica hangoztatása bolseviki propagandatrükk és csupán arra szolgál, hogy a Nyugat megnyugodjon, elszenderedjen, hadikészülődését csökkentse, hiszen "háború amúgysem lesz" . . . Soha nem volt nagyobb szükség a fokozott éberségre, mint éppen most . . . Aki képes a sorok között olvasni, az kiszámíthatja, hogy az amerikai elnökválasztások kellős közepén —, miként 1956-ban Magyarországon és Szuezban —, ismét elkövetkezik valamiféle komoly esemény, mely a világot a háború szélére sodorhatja. Itt Németországban és általában Európában arra számítanak, hogy Hruscsov ezt az időpontot választja majd, hogy a berlini kérdést egyoldalúan, erőszakosan a saját elgondolásai szerint "elintézze". Akkor azonban igaza lehet a dezertált Winzer őrnagynak. Mert, ha Nyugat-Németország katonailag nem is hasonlítható össze Hitler birodalmával, erejének lebecsülése végzetes tévedése lehetne a kommunista világnak . . . Nem beszélve arról, hogy a vasfüggöny mögötti országok népe egy emberként kelne fel az orosz elnyomók ellen . . . (Szeretnök hinni, hogy Hruscsovék elvakultságuk és fanatizmusuk ellenére is tudják mindezt . . .) • Szinte figyelmeztetően hatott eközben a világhírű német filozófus, Kari Jaspersnek — a modern, keresztény egzisztencializmus első képviselőjének — beszéde a bázeli egyetem ötszázéves jubiluma alkalmából. Jaspers azt mondotta, hogy: ma már a kutatótudós számára sincs végleges világkép. Minden, amit eddig tudtunk és hittünk relatívvá vált. Szerinte csak a tudomány, a természettudomány és a teológia meg a filozófia kölcsönhatása képes a mai modern kultúrát megérteni, megmagyarázni és megtartani. Ezek közösen találhatják meg csupán Istent. A tudó. mány és a filozófia együtt a vallástudományokkal az igazságot kutatja és ehhez el is fog érkezni. Az abszolút tudomány az emberiséget, fontossága és helyessége ellenére is szellemi, lelki nyomorba döntheti, ha nem keresi együtt a vallással (a transzcendentálisát), a tapasztalaton túli világot, röviden : a teremtő Istent . . • Jaspers a keresztény nyugati kultúrához intézte szavait, ha ilyesmi még létezik. Mi nem hiszünk ebben, hiszen ez már régen történelmi fikcióvá vált. A katolikus Franciaországban 20 millió ember nincs megkeresztelve és Európában a templomok csak másodrendű szerepet játszanak. Nem is építenek templomokat, mert hiszen a meglévők elegendőnek bizonyulnak, annak ellenére, hogy Európa lakossága hatalmasan megnövekedett ... A robotoló ember talál időt arra, hogy sportversenyeket megnézzen, táncmulatságokon és farsangi összejöveteleken feledje el a napi munka fáradalmait, üzletének gondjait, de nem jut ideje arra, hogy Isten házába menjen. A keresztény-nyugati kultúra számára fogalomtalan történelmi múlttá vált. S mit védjen ő a bolsevizmussal szemben? A nagy tömeg, a nyugati 'proletáriátus", beleértve a kispolgárt, a "helyezkedő" intellektüellt, nem képes felmérni a bolsevizmus veszélyét, nem képes felfogni, mit jelent a szabadság elvesztése és az úgynevezett "szocialista" társadalmi gazdasági rend . . . Pedig nem kellene mást tenni, mint valóban megfigyelni, miképpen élnek az em< berek a vörösök paradicsomaiban és néha-néha elolvasni, azt, amit odaát írnak. A szovjet "szakszervezeti" újság a "RÚD" például karrikaturát közöl, amelyen a következő látható: egy szakállas öreg ember felhőn lovagol. Ez lenne az Atyauristen. Mellette suhan el egy mesterséges bolygó, amelyre rámutat- A háttérben gyár képe látható a következő cégtáblával: "égitestek és más mesterséges bolygók gyártása". Alatta következő képfelirat: Az evangélium azt állítja, hogy a világot Isten teremtette, nos erre a buta fecsegésre fel: egész egyszerűen megszaporítottuk a csillagok számát. Kell, ehhez az istentelen, káromló cinizmushoz valamiféle magyarázat? Ez vár tehát arra, aki nem hisz a bolsevizmus lélekpusztító erejében. Ilyen képekben "gyönyörködhet" majd, aki a nyugati kérész, tény kultúrát —, még ha hanyatló kultúrát is —, feladná és elfogadná a bolsevizmust, mint valamiféle "szocialista" rendszert, amelyben elvégre az emberek milliói élnek, esznek, ruhában járnak, naponta mosdanak, sőt több: sportolhatnak, szinházba járhatnak és szórakozhatnak is . . . Ami a propaganda-kuliszszák mögött van, arra nem gondolnak. A véres terrorra, a tömött börtönökre, a felőrlő normateljesítményekre, a szabad vélemény elfojtására, egy korrupt, gonosz rémuralom borzalmaira • . • Pedig jó lenne naponta erre gondolni, mielőtt nem lesz késő . . . Az MFB feliratának visszhangja Jelentettük, hogy a Magyar Felszabadító Bizottság a csúcsértekezlet küszöbén feliratban fordult Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok elnökéhez, valamint De Gaulle, francia köztársaság elnökéhez és Harold Macmillan, angol miniszterelnökhöz, hogy a csúcstalálkozón vegyék fel a tárgyalások anyagába a rabnépeik és elsősorban Magyarország és a magyar nép ügyét is, ne feledvén, hogy a rabnépek és országaik is Európához és Nyugathoz tartoznak, sorsuk az európai biztonság és a tartós béke záloga. Az emlékiratok másolatait megküldötte v. Kovács Gyula ügyvezető alelnök az USA államok külügyi politikáját irányító főbb álla-mj férfi a inak is. A MFB megkeresésére Eisenhower elnök a Department of State, De Gaulle francia köztársasági elnök, Hervé Alphaod francia követ ellenjegyzésével a francia követség- és Macmillan angol miniszterelnök, lord N. Gordon Lenox követség! titkár ellenjegyzésével az angol követség útján, míg Richard M. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke, Christian Herter külügyi államtitkára, J. W. Fullbrigbt, a szenátus külügyi bizottság-elnöke, Thomas E. Morgan, a képviselőház külügyi bizottság elnöke és Barrat O'har IIlinoi-i I képviselő, a külügyi bizottság tagja meleghangú levelekben adtak kifejezést a magyarok iránti együttérzésüknek és biztosították a MFB-ot, hogy jóindulatú megértéssel állnak a sérelmeket szenvedett Magyarország igazságos ügye mellett. Az átkozott Trianon ' Az Egyesült Államok szenátora, néhai William E. Borah, minden rendelkezésre ál-ló eszközzel küzdött a Trianon.i békeszerződés igazságtalanságai ellen, ő mondotta : "Amikor az úgynevezett békeszerződéseket aláírták, régi államokat daraboltak szét, új határokat rajzoltak és a népeket úgy lökték át egyik országból a másikba, mint a barmokat egyik karámból a -másikba". — Egy másik -nyilatkozat szerint: "Amíg besorozott fiaink -idegen földön harcoltak a demokrácia fennmaradásáért, azalatt «titkos egyezmények alapján szétosztották Euró-pát és Ázsia részeit". — Beszédeiben és Írásaiban -ismételten használta ezt a kifejezést: "Az átkozott Tnia-non-i béke". Borah szenátor, ezen igaz-i amerikai eszméket szolgáló államférfi, -eré-lyének és -munkájának! az -eredménye, hogy az Egyesült Államok Szenátusa nem iktatta törvénybe a Tria-non-i békeszerződést. Az Egyesült Államok 1921. augusztus 29-én, Budapesten egy külön kötött szerződéssel vetett véget -a két állam között fennálló hadiállapotnak. Ebben a szerződésben- területi kérdésekről szó sem esett. Minden népét és hazáját szerető magyar nevében mondhatjuk: "Bo-rah szenátor emlékét hálával őrizzük -meg:. Legyen áldott emléke!" A Tria-no-n-i béke-szerződés időrendiben utolsó csalása volt a Mil-lera-nd-féle kísérő -levél. Ebben a levélben megcsillogtatták Magyarország előtt azt a lehetőséget, hogy határ kiigazításokra sor kerülhet. Ezt a -kísérő levelet a határ kiigazítással megbízott bizottságoknak azonban hivatalosan ki sem adtaik. Aki hitt ennek a kísérő levélnek, negyven éven át őrizte meg keserű csalódását. A Trianon-! békeszerződés többszörösen fellépett seb. A -rész. ben visszakerült területek, miint a Felvidék, Erdély és Délvidék újból- magyarrá lett részei a második világháború végén -ismét -leszakadtak a magyar testről. Az ott élő magyarság-ót fegyverrel irtották. Tito -kommunistái egyedül a Délvidéken negyvenezer magyart gyilkoltak le. A magyarságot megfosztották alapvető emberi és -politikai jogaitól s gazdaságilag tönkretették. Ä második Trianon, amelyet 1947. február 10-én ellenvetés nélkül írtak alá Párizsban a magyar nép hűtlen szolgái, még súlyosabb volt, -mint rossz emlékű elődje. A szabad Nyugat a második világháború befejezése óta eltelt tizenötév alatt semmit -sem törődött a Trianon-i és a Párizs-i parancs-békében elkövetett igazságtalanságokkal, pedig a-n-nak létrehozásában és fenntartásában -mind a mai napig részes. A szabad -Nyugat az igazság- és jog ügyének képviselete helyett szinte észrevételenül a koeg-ziszte-ncia útjára lépett és állandósítani látszik a status quot. Nem csak trianoni értelemben, -hanem a vasfüggöny egész vonalán is. Ilyen- körülmények között az 1920. június 4.re való emlékezés -nemcsak a múlt gyásza, hanem a magyar jövendő-gond-terhes -na-p-ja i-s. 1920. június 4. azonban- mégsem a belenyugvás napja ! Ez a nap a jóvátételig ö-rök tiltakozás marad, ame-ly ne-mzet-temetés -helyett cselekvésre és jövő építésre ösztönözi Fájó emléke emigrációs hivatásunk -mindent -megmozgató motorja kell legyen. Minden becsületes és tisztességes magyarnak meg- kell érteni, hogy a nemzetnek nincsen temetése. Csak a nemzet tagjai halandók. A nemzet örökké él ! A mi népünk a trianoni pusztulás ellenére is fiatal, tetterős, életerős nép -maradt. A magyar nem puh-ul-t el, nem öregedett el, tovább a-ka-r és tovább i-s fog élni. 1956. októ-ber 23. — november 4. nemcsak a kishitűeket és kétkedőiket, de a magyarság ellenségeit is meggyőzte arról, hogy vér-rdl szerzett jogunk van a második, a következő ezer évre is. AZ ’ A MERI K A ÍM Ü N KAS' SZÜNIDEJE Sokan má-r visszatértek a vakációról, mások éppen most élvezik a pihenés gyönyörűségeit, ismét mások -majd csaiki később kezdik meg -a -nekik kijáró szabadságot, mert az európai munkásoktól eltérőleg, az amerikaiak, júniustól szeptemberig terjesztették ki az -időt, amikor kikapcsolódnak a -n-api munkából , sőt vannak, akik csak télen viszik -igénybe ezt az előjogot. Az amerikai munkások majd mindegyike legalább kétheti fizetett szünidőre jogosult. Az újabban kötött -kollektív szerződések jelentékeny új vívmányokét biztosítanak e téren is a munkásságnak. Legújabban -megrövidítették azt a minimális szolgálati időt -iá, amely a két-három hetes vakációt biztosította. A jelen század elején az -alkalmazott -még csa-k a saját költségén -mehetett szabadságra, mert pihenés idején nem húzott fizetést. Csak -az 1930-as évek elején, a Rooseve-lt-féle New Dea-I tette általánossá -a fizetett vakációt. Nemcsak a szakszervezeteik befolyására vezethető vissza ez a szpeiális újítás- A vállalkozók -is -belátták', hogy a fizetett szünidő előmozdítja -a munkás testi és lelkű épségét, fokozza a munkakedvet és csökkenti a mulasztásokat, amelyet betegségek okoznak. Húsz évvel- ezelőtt még- csak a munkások 6%-ánaik járt kétheti vakáció, de már 1949-ben a kollektív szerződéseik 90%-a legalább kétheti szabadságot biztosított a' munkásságnak. Ma -már minden szervezett munkásnak kijár ez a jogosultság. Korábban ötévi szolgálat után járt csak háromheti pihenő, de m-a már leg-többnyire kéthárom év után; kétheti szünidőt pedig már az első befejezett év után a-d a vállalkozók leg na gy obbrésze. A há rom—négy heti szabadsághoz megkövetelt szolgálati időt is leszállították. A hosszabb vakáció, -rövidebb munkahét, kevesebb munkaóra, -több és több ünnepnap folytán- az amerikai munkásnak több ideje van a szórakozásra. Hogyan- tölti el ezt az időt a közönség? Sók-annem utaznak el, -hanem ot-thon maradnak és többet foglalkoznak családjukkal, kertjükét ápolják, apróbb javításokat végeznék a há-z körül, társasjátékokban vesznek részt, egymást vagy a mozit -látogatják, sporteseményekben -vesznek részt, st-b- Mások hosszabb a-utóturát terveznek ki, gyakran "traiíer"-ben, ahol főzni, étkezni és -aludni is lehet. Ismét mások -a nyári üdülőhelyek szállodáit és tuni-staháza-it népesítik be, a tenger vagy a tó partján- fekvő kabint bérelnek, nemzeti parkokban sátrat ütnek, vadásznak, halásznak, -golfoznak, hegyet -másznak vagy egyszerűen csak élvezik a természet szépségeit. A szakszervezetek 'közül egyre többen építenek szünidei tele. pékét. A tagok jutányos áron jutnak így mindahhoz, amit -a magánszállodák -nyújtanak, -megtoldva a -baráti társasággal. A iegfényüzőbfo telepeket a két vezető- szabóipari szakszervezet -létesítette: az International Ladies Garment Workers Union- és az Amalgamated Clothing Workers Union. Minda-kettő Pennsylvania államban- vásárolt sokezer-holdas területet, erdőborította -hegyekkel és hűs tavakkal. Az ILGWU tutajdönábami -levő "Unity House"-ban sok-millió dolláros színháza-t -is állítottak fel, -amelyben a Broadway legjobb darabjait elsőrangú szereplőkkel adatják elő a nyári évszak alatt. *
