Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-31 / 52. szám
KANADAI MAGYARSÁG 3 X. évfolyam, 52. szám, 1960 dec. 31, szombat A MANDÁTUM EL NEM FOGADÁSÁNAK OKAI A Közgyűlés 1957 szeptember 14-én hozott határozatában (1133-XI) — az Uttag.ú Bizottság jelentése alapián — több mint 2,/3-os szótöbbséggel — többek között — megállapította, hogy^: "a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Alapokmányát meg-, szegve Magyarországot megfosztotta szabadságától és függetlenségétől, a magyar népet pedig attól, hogy alapvető emberi jogait gyakorolhassa ; A jeliemlegi magyarországi rendszer a szovjet fegyveres ere|étől kapta hatalmát; A jelenlegi magyar tényezők meggátolják, hogy a magyar nép gyakorolhassa emberi jogait".' Ugyanez a határozat felhívta ■a magyarországi vezetőket, hogy tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely sérti a magyar nép érdekeit és hogy a magyar nép alapvető jogait tartsák tiszteletben. A rendszer magatartásában nincs lényeges változás. A Közgyűlés által megbizott Sir Leslie Munro 1959 november 25-én beterjesztette reportját (A/4304), amelyben megállapította, hogy "nincs olyan adat, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a magyarországi helyzetben lényeges változás történt volna és amely lehetőséget adna az Egyesült Nemzeteknek, hogy a magyar helyzet megfigyelésében enyhítse magatartását". Sir Leslie Munro dokumentált reportját a Közgyűlés 1959 december 9-én, több mint kétharmados szótöbbséggel elfogadta. Nincs lényeges változás 1960- ban sem A magyar ügyben a Közgyűlés eddig 22 határozatot szavazott meg, amelyből az érdemi határozatok a magyar nép szabadságára és az ország függetlenségére vonatkoztak. Ezek három kérdésre összpontosulnak : 1- A szovjet kormány Magyarországról vonja ki csapatait. 2 Magyarországon a képviseiőház és a kormány a magyar nép szabad választása révén alakuljon meg. A jelenlegi rendszer vezetői hatalmukat nem a nép szabadon kifejezett akaratától, hanem a megszálló szovjet fegyveres erőtől kapják. 3. A magyarországi rendszer tartsa tiszteletben a magyar né-p alapvető emberi jogait. A fent idézett három kérdésben Magyarországon 1960 folyamán nem. történt lényeges változás, mert . a szovjet továbbra is — immár 15 éve — megszállva tartja Magyarországot, a magyar nép a második háború után csak 1945 és 1947-ben jutott szabad választáshoz, azóta Magyarországon szabad választás nem volt. A magyarországi rendszer nem tartja tiszteletben a magyar nép alapvető emberi jogait. A magyarországi rendszer semmibeveszi az Egyesült Nemzeteknek kétharmados többséggel meghozott határozatait és nem mutatja jelét, hogy a magyar nép irányában a legelemibb jogokat is biztosítaná. Ellenkezőreg, a személyes szabadságot és biztonságot a rendszer olyan vasgyűrűvel vonja körül, amely nem ad lehetőséget e jog gyakorlására. Amikor a rendszer a magyar forradalom után felépítette az új titkos rendőrséget, megszervezte a polgári rendőr séget és a munkásőrséget, újjászervezték a honvédséget és határőrséget, minden lakóházba és munkahelyre beszervezte a besúgókat, joggal lehetett feltételezni, hogy az ellenőrzés már nem szélesedik és a magyar nép levegőhöz jut- Nem így történt. 1960 folyamán a határszéleken megalakították az ú. n. "önkéntes határőrsöket", akiknek az a feladatuk, hogy az amúgyis nagylétszámú határőrség munkáját elősegítsék és a szabadságra vágyó magyarokat, akik engedély nélkül el akarják hagyni az országot letartóztassák. Magyarországon útlevelet és kiutazási engedélyt csak "megbízható" személyek kapnak. 1960 márciusában a legtöbb üzemekben, vállalatokban, kisipari szövetkezetekben létrehozták az ú. n. "üzemi rendőrséget", amelynek egyik feladata "a vállalat rendjének és biztonságának és a munkafegyelemnek a biztosítása". Az üzemekben a most idézett rendelkezés bevézetéséig már ott voltak, mint ellenőrző szervek: a kommunista párt helyi csoportja, a kommunista szakszervezet bizalmija, igy az új szervezet további erős ellenőrzést jelent-Sokan vannak a börtönökben Biszku Béla belügyminiszter a kommunista párt kongresszusán, 1959 december 3-án bejelentette, hogy Magyarországon 63.000 ember van börtönben. Hogy ebből mennyi a politikai és mennyi köztörvényi elítélt, azt nem közölte. Ismerve a kommunista párt uralmát nem kétséges, hogy a börtönben lévők többsége politikai fogoly, igy minimálisan 45.000-re tehető a politikai ügyek miatt elítéltek száma. A tárgyalások titkosak Magyarországon a politikai ügyek 90%-át titkosan tárgyalják le. Ugyanis annak ellenére, hogy kb. 45.000 politikai fogoly van a börtönökben és hogy évente többezer személy ügyét tárgyalják, erről a kommunista sajtó nem ad hírt. 1960 folyamán a kommunista párt központi lapja, a Népszabadság, csak pár politikai elítéltről hozott hírt és hallgatott a többezer letartóztatott és elítélt ügyéről. A kommunista párt taktikája világos : ne tudja meg a szabad világ és elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjai, hogy Magyarországon hány embert és milyen okok alapján tartóztatnak le és ítélnek el-A vezetők kijelentései hamisak Ha a magyarországi vezetők néha, főleg a külföldi sajtó és hírek hatására, kénytelenek nyilatkozni, a valóságot elkendőzik, %őt azzal teljesen ellentétes nyilatkozatot mondanak. Igy Biszku Béla belügyminiszter 1959 december 3-án azt mondotta — nyilván a külföldi hírek hatására —, hogy "teljes felelősséggel kijelentem, hogy a mi börtöneinkben nem volt és ma sincs egyetlen fiatalkorú ember". A kijelentés szépen hangzik és mindenki örülne, ha igaz volna. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság ítéletei mást mondanak: így a NB. III. 5014/1957 számú határozat, fiatalkorú ipari tanulókat csupán, azért, mert a magyar forradalomban resztvettek hat és fél, hatévi börtönbüntetésre ítélt. Nemcsak a fenti Legfelsőbb Bírósági határozat, de a rendszer 1959 április 3-án kiadott amnesztia rendeleté is ellent mond Biszku Béla belügyminiszter fentebb idézett kijelentésének. Az 1959- évi 12. sz. törvényerejű rendelet 3. paragrafusa értelmében ugyanis amnesztiában részesültek a politikai ügyek miatt elítélt fiatalkorúak. Ha Biszku "teljes felelősséggel" kijelentett állítása "hogy börtöneinkben nem volt . . . egyetlen fiatalkorú ember" fedi a valóságot, akkor vájjon kire vonatkozott a fiatalkorúakat érintő amnesztia? Amnesztiát, általában még a kommunizmusban is csak azoknak ’szoktak adni, akik a börtönökben vannak. Ennyit ér egy hivatalos személy nyilatkozata ! Amnesztia A rendszer 1960 április 1-én kiadott amnesztia rendeletében (10/1960) elsősorban teljes amnesztiát adott a háborús bűnösöknek és azoknak, akik a nácikkal együttműködve bűncselekményeket követtek el. Nem kaptak teljes amnesztiát a magyar forradalomban résztvett és elítélt személyek, kivéve, ha büntetésük 6 évnél kevesebb volt. Ilyen azonban kevés volt, mert a legtöbb forradalmárt 10 év és annál hosszabb börtönre ítélték- És ugyanakkor, amikor az ú. n. háborús bűnösök teljes amnesztiát kaptak, a forradalmárok közűI szabadlábra kerültek (tehát, az a kevés, akik 6 évnél kevesebb büntetést kaptak) csak feltételes amnesztiában részesültek, vagyis a legkisebb rendszerrel lenes cselekményükért nemcsak elítélik őket, de az "amnesztia" révén elengedett büntetésüket is ki kell tölteni. Az amnesztia-rendelet érteimében az internálási intézményt megszüntették és az internálótáborokat feloszlatták. Arról a mai napig, nem érkezett hír és a rendszer sem tett közzé jelentést, hogy hányán szabadultak az internáló-táborokból. Megbízható jelek szerint az internáltak jelentős részét egy gyors bírói eljárással elítélték és átvitték őket a börtönökbe. Ugyanakkor, amikor az internálási intézményt megszüntették, továbbra is érvényben maradt a rendőri felügyelet intézménye, amelynek értelmében "a megbízhatatlan politikai személyeknek" hetenként a rendőrségen jelentkezni kell és személyes szabadságukat jelentősen korlátozzák. Ugyancsak továbbra is működnek a kényszermunka-táborok. 16 éves fiatalokat politikai cselekményekért halálra lehet ítélni és ki lehet végezni Valószínű, hogy az Egyesült Nemzetek 99 tagja közül a jelenlegi magyar rendszer az egyetlen, mely életben tart egy olyan törvényt, amelynek alapján politikai cselekményekért 16-ik életévüket betöltött fiatalokat nemcsak halálra lehet ítélni, hanem ki is lehet végezni-A Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos összeállítása (B.H.Ö.) 1 (1), 12, 94 (1), pontjai szerint "... A fiatalkorúra halálbüntetést akkor lehet kiszabni, ha a cselekménye elkövetésekor tizenhatodik életévét már betöltötte . . . és • . . a magyar demokratikus államrend, vagy népköztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat ‘vagy szervezkedést vezet, vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti". Ennek a törvénynek életbem tartása alapvető emberi jogot sért, mert tizenhatodik életévüket betöltött fiatalkorúakat embertelenség vádja nélkül nem lehet olyan politikai cseiekmé nyék miatt halálra ítélni és kivégezni, ami a szabad világba-n megengedett, jogszerű cselekmény. Ugyanis minden ember alapvető jogához tartozik, hogy békés utón meggyőzzön embereket és békés utón csoportot, pártot szervezzen a fennálló rendszer megszüntetésére. "Mindenkinek joga van a békés gyüekezés és egyesülés szabadságához". (Emberi Jogok Alapokmánya, 2C. szakasz, 1 bekezdés). Ezt a jogot papíron a magyarországi rendszer alkotmánya is biztosítja-Kádár János, a Magyar_ Kommunista párt első titkára 1959 november 30-án a párt Víl. kongresszusán kijelentette, hogy Magyarországon a "közállapotok" olyanok, hogy bármelyik nyugati ország megirigyelhetné. A fenti törvény életben tartása nem azt mutatja, hogy Magyar országon ideális közállapotok vol nának. Rendkívüli bíróságok működnek Kádár János, a Kommunista Párt első titkára, mint a magyar delegáció vezetője az Egyesült Nemzetek előtt 1960 október 3-án egy beszédet mondott, amelyben többek között azt igyekezett bizonyítani, hogy Magyarországon nyúgalom és béke van, közölve, hogy "a haza ügyei rendben vannak". A tények azonban mást mutatnak. A forradalom «után, 1957 június 15-én életbe léptették az 1957. évi 34. sz. törvényerejű rendeletet, amelynek 5- szakasza szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének, vagy a legfőbb ügyésznek jogában van a rendszer elleni békés szervezkedés vagy szövetkezés esetén a politikai vádlottat a Legfelsőbb Bíróság elé utalni, ahol ügyét rendkívüli eljárással, legtöbb esetben' titkosan letárgyalhatják. A hozott ítélet jogerős, tehát a politikai vádlottnak sem fellebbezni, sem egyéb jogorvoslattal élni nincs módjában. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság halálos ítéletet hozott és a politikai vádlottat nem ajánlják kegyelemre, úgy az ítéletet két órán belül végre kell hajtani (21. szakasz 3.). A fent idézett törvény érvényben tartása nem a nyugalom és a béke, ellenkezően a politikai nyugtalanság jele. "A haza ügyei" úgy látszik nincsenek rendben, mert ha a rendszer az előző szakaszokban említett és egyre bővülő biztonsági hálózata, tovább a szovjet katonai megszállása ellenére egy ilyen statáriális jellegű törvényt életben tart, ez a rendkívüli állapotok jele. Ahol a politikai vádlottnak nincs módjában a perre előkészülni, továbbá a kimondott ítélet ellen fellebbezni, ott rendkívüli állapotok vannak és nincs közny ugatom. Úgy véljük megalapozott az a kérésünk, hogy a magyarországi delegáció mandátumát utasítsák vissza, mivel 1. Magyarország szovjet rrreg-^ szállás alatt van és a népakarat nem tud szabadon megnyilatkozni, 2- továbbá, mert a magyarországi rendszer nem tartja tiszteletben az Egyesült Nemzetek rávonatkozó határozatait és megfosztja a magyar népet az alapvető emberi jogok élvezetétől, továbbá 3. olyan embertelen és rendkívüli állapotokat jellemző törvényeket tart életben, amely méltatlanná teszi a magyar nép törvényes képviseletére. Dr. Varga László CSALÁDOS EMBEREK Figyelem I Ne felejtse el rendelését DECEBER 31-ig feladni, hogy az adó kedvezményhez szükséges igazolást kiadhassuk-FÖKÉPVISELETI BEFIZETŐHELY VÁMMENTES ÉLELMISZEREK, RUHÁZATI- ÉS IPARCIKKEK, ÉPÍTŐANYAGOK, JÁRMÜVEK, LAKÁS- ÉS HÁZVÉTELEK INTÉZÉSE. KÉRJE HIVATALOS KÉPES ÁRJEGYZÉKÜNKET. REPÜLŐ- ÉS HAJÓJEGYEK KUyAL qeneRál áqency 273 SPADINA AVE, TORONTO, ONT., CANADA. TEL.: EM. 4-9333 felhívás AZ UNIVERSAL BUTORMÁZ TISZTELETTEL ÉRTESÍTI A NAGYRABECSÜLT VÁSÁRLÓKÖZÖNSÉGET, HOGY EGY ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL ÓRIÁSI VÁSÁRT RENDEZ - MÉLYEN LESZÁLLÍTÓIT ÁRAKON EZÚTON FEJEZZÜK KI HÁLÁS KÖSZÖNETÜNKET AZ ELMÚLT ÉVBEN KAPOTT MINDEN VÁRAKOZÁST FELÜLMÚLÓ TÁMOGATÁSÉRT, MELY LEHETŐVÉ TETTE, HOGY OKTÓBER 20-ÁN MEGNYITHATTUK UJ FIÓKÜZLETÜNKET AZ 597 BLOOR STREET, WEST ALATT r (Palmerston sarok), AHOL FŐLEG TELEVÍZIÓK, VILÁGVEVŐ RÁDIÓK, VILÁGMÁRKÁS ZENEGÉPEK, GRAMOFONOK ÉS HANGLEMEZEK VALÓBAN GYÁRI ÁRAKON ÁLLANAK AZ IGEN TISZTELT VEVŐKÖZÖNSÉG RENDELKEZÉSÉRE. MINDEN VEVŐNK, AKI E HIRDETÉST FELMUTATJA, SZÉP AJÁNDÉKBAN RÉSZESÜL. ELADÁS NAGYBAN ÉS KICSINYBEN UNIVERSAL BUTORHÁZBAN 471 Bloor St., W. (Brunswick mellett) WA. 2-2252, WA. 4-1414 AZ ÉJJEL-NAPPALI GYÓGYSZERTÁR MELLETT TULAJDONOS ELEK ISTVÁN A BARCSAY BUTORHÁZ ÉS A WESSELÉNYI BUTORHÁZ VOLT TULAJDONOSA ALEX A. KELEN LIMITED 14 6 7 MANSFIELD STREET MONTREAL, QUE., CANADA Telefon: Victor 2 - 9 5 4 8 KANADAI I K K A FŐKÉPVISELET I ‘ .1. Lm á i\ a*l\ -il m' / ft, » /L ^ ^ ^ A i i I ii BOLDOG Ű J E V I ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES ÜGYFELÜNKNEK TUZEX CSOMAGOK PÉNZKÜLDÉSEK GYÓGYSZEREK KELEN TRAVEL SERVICE 1467 MANSFIELD STREET MONTREAL, QUE., CANADA Az IBUSZ és CEDOK hivatalos képviselete. acecososa/m Olvasóink ezrei bizonyítják, hogy a Kanadai Magyarság apróhirdetései 0_ j^eredményesek. Tehát, ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása kan, vagy lakást keres, ne kísérletezzen másutt, hanem azonnal adjon fel hirdetést: a Kanadai Magyarságba!
