Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-16 / 29. szám

X. évfolyam, 29. szám, 1960 július 16, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE. 6-0333 Főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto 4 Hivatalos érék: reggel 9-től délután 6-ig előfizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00., egyes szám ára: 10 cent Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Utánoznák csak Magyarországon a japánokat Még mindig oldalaikon át fog-1 az utóbbit már csak azért sem, lakkozik a hazai sajó Eisenho­wer elmaradt japáni látogatásá­val. A Népszava kárörvendve írja, hogy "Helikopterrel is alig menekült el az elnök sajtó­főnöke a japán tüntetők harag­ja elöl. A tokiói rendőrség központ­jából 4000 rendőrt vezényel­tek ki a Haneda repülőtérre, hogy órákkal Hagerty megérke­zése előtt zárják körül a repülő­teret. Amikor Hagerty gépkocsija, amelyben MacArthur, a tokiói amerikai nagykövet is helyet­­foglalt, fél mérföldet tett meg a tüntetők sűrű soraitól körülvett útvonalon, diákok csoportja vet­te körűi a gépkocsit és rnegá fásra kényszerítette. Hagerty gépkocsijának ablakait betörték, s több tüntetőnek sikerült a gép­kocsi tetejére kúsznia. Hagerty kíséretében érkezett amerikai polgári ruhás rendőrök testükkel védték a kocsiban ülő­ket az azonnali távozásukat kö­vetelő tüntetőktől, ugyanakkor a közvetlen közelben nagy lét­számban tartózkodó japán rend­őrök — az AP jelentése szerint —~ 'alig-alig tettek valamit', hogy megfékezzék az amerikael lenes jelszavakkal felvonult tömeget. A szorongatott helyzetben a gépkocsi fölé szállott az ameri­kai nagykövetség helikoptere, amelyen korábban MacArthur nagykövet érkezett a repülőtér­re. Az amerikai polgári ruhás rendőrök terve az volt, hogy he­lyet szorítanak a helikopternek a leszálláshoz és Hagertyt, vala­mint a nagykövetet átszállítják a repülőgépbe, hogy bejuthassa­nak Tokióba. Bár igyekezetük­ben a japán rendőrség is támo­gatta őket, a sűrű tömeggel szemben tehetetlenek voltak. A tömeg kővel kezdte dobálni az amerikaiakat, mire ökölharcra került a sor a rendőrség és a tüntetők között". így a "Népszava". Mi nagyon jól tudjuk, hogy a •japánok nem szeretik, az ameri. j kaiakat — miért is szeretnék? » De azt is tudjuk, hogy a japán nép legalább úgy utálja az oro­szokat is, már csak azért is, mert az utóbbiakkal még a háborút megelőzően "örök barátsági és megnemtámadási" szerződést kö­tött, amit a muszkák —, mint *a történelmük folyamán, minden más szerződésüket is — gyá­ván megszegték. A japán nép gyűlöli az ameri­kai megszállóikat, ahogy mi ma­gyarok’ is utáljuk a magyar nép nyalkára ült oroszokat és az eze­ket kiszolgáló magyarul beszélő cselédeket.* Csakhogy a két "megszállót" nem lehet egy na­pon említeni. Az Egyesült Államok hadsere­ge és kormánya ugyanis nem ra­bolta ki Japánt, nem hurcolta el a japán férfiak tízezreit kényszer­­munkára, s legfőképp nem becs­­•telenítették meg a japán leányo­kat és asszonyokat, nem fertőz­ték meg őket ázsiai luesz-szel, Svédország, a szépség és a szép nők hazája mert ez a betegség az amerikai földrészen ismeretlen. Amerika nagylelkű vol t a legyőzöttel: újjáépítette a lebombázott japán városokat és megszámlálhatatlan milliókat áldozott a japán gaz­dasági élet talp ráállítására. Japán történelme folyamán még soha nem élt olyan: jól, mint napjainkban és sohasem élvezte a szabadságnak azt a fo. kát, amit a "gyűlölt" megszállók biztosítanak számukra. Az Egyesült Államok kormá­nyának, — mint megszálló ha­talomnak — joga lett volna a "tüntetőket" megbüntetni, de nem csinálta. Nem cselekedte még akkor sem, amikor az El­nök megbízottját érte inzultus. Ezzel szemben Magyarországon a párizsi békeszerződés értelmé­ben jogtalanul tartózkodó orosz megszálló csapatok legyilkolták azokat a magyar diákokat, mun­kásokat és parasztokat, akik or­száguk kirablása, testvéreik el­hurcolása és meggyilkolása el­len tiltakoztak. Az amerikai népnek joga vol­na felháborodni a japán suhan­­cok és fizetett bolsi ügynökök cselekedetére (mert hisz a japán nép nagy többségének semmi köze sincs az amerikaelienes tün­tetéshez), mégsem teszi, mert tiszteli mindén ember cselekvés­éi gencblatszebadségát. Az ame­rikai polgár követelhetne elégté­telt Pearl Harbourt-ért, a sok százezer hősi halált halt amerikai katonáért, tehetné mar csak azért is, mert az akkori japán kormány, minden nemzetközi jogot felrúgva, orvul támadta meg az amerikai támaszpontokat és csak azután üzent háborút. Az amerikai népben mégsem él a gyűlölet egykori ellenségével szemben, hanem igyekszik an­nak érzelmeit megérteni. Próbálná csak "utánozni" a magyar nép, vagy annak csak egy kis százaléka is a japánokat! Vonuljanak csak ki az utcára azok, akik az oroszok kitakarodá­­sát követelik. Mi lenne ezeknek a sorsa? Pedig azt még a "Nép­szavának" is el kell ismernie, hogy a magyar nép legalább úgy szeretné, ha a muszkák elhagynák Magyarországot, mint ahogyan a japánok szeretné­nek megszabadulni az amerikaik­tól. Japánnak pedig, mint fentebb írtam ‘kevés oka van gyűlölni "megszállóit", akiknek gazdasá­gi jólétét és politikai szabadsá­gát köszönheti. Nekünk magyaroknak ezzel szemben minden okunk megvan, hogy "ne szeressük" az orszá­gunkat megszállva tartó oroszo­­|lkat, akik barbárságukkal annyi kárt és szenvedést okoztak né­pünknek. A japánok boldogok, mert tiltakozhatnak akkor is, 'amikor arra semmi okuk sincs. IMi boldogtalanok és szerencsét­lenek vagyunk, mert fájdalmunk­ban még sírnunk sem szabad, jmert a kifolyó könnyeket is áru­Stan Mokrzycki Stockholm, Eszak-Európa leg­szebb városa, kis szigeteken és meredek sziklákon épült. ősi építészeti remekművek; modern épületekkel a legszebb harmó­niában olvadnak össze, gyönyö­rű pánkok, háromrészes sugár­utak és terek közepette. A vá­ros nem sokat változott azalatt a tizenkét év alatt, amikor utói­éra jártam itt. Nem változtak a svédek maguk sem, akik az első pillanatra keménynek! tűnő külsejük alatt aranyszívet hor­doznak. Természetes dolog,-hogy _ svédek nem annyira közlé­keny emberek, mint például az olaszok. Ennek oka részben bi­zonyára az a szigorú éghajlat, amely alatt élnek: azonban a svédek őszinte, igaz és hű bará­tok. Egyik barátom, akit már hosz. szú évek óta nem láttam, s aki­­az irodájába meglepetés­szerűen léptem be ebédidő alatt, egyike Svédország legelső, s minden bizonnyal legelfoglal­­tabb könyvkiadó vállalkozóinak. Mégis időt szakított arra, hogy magával vigyen ebédre egy ki­zárólagosan férfiakat számláló klubba, amelynek a neve Saell­­skapet. A helyiség megőrizte a régi szép idők emlékét és báját. Tölgyfa burkolat, süppedő keleti szőnyegek, gyönyörű régi fest­mények teszik meghitté, úgy hogy a belépő önkéntelenül is suttogva beszél. Dr. Ragnar Swantsroem, ez az elbűvölő, éleseszü világfi ennek a klub­nak tagija- Ha valaki, ő valóban beleillik ebbe a környezetbe. Kö­szönöm, kedves dr. Swanstroem ! Hosszú idő óta nem élveztem ennyire egy társalgást, — sem ilyen nagyszerű sült beringet! S milyen jó volt viszontlátni ismét Mr. és Mrs. George és Lena Ge­­dint, akik az életem egyik for­dulópontján olyan előzékenyen segítettek régen, s akik ma is ugyanolyan vendégszeretők, ugyanolyan melegszivüek, mint akkor. Otthonuk, mely festmé­nyekkel és könyvekkel van tele, IRTA STAN MOKRZYCKI nyugodt légkört lehel, azt a lég­kört, amely gyakran hiányzik a mi északamerikai otthonaink­ból. Nem lehet megszabadulni attól az érzéstől, hogy a svédeik valóban tudják, hogyan kell jól élni, s az életet valóban kiélvez­ni. Nagy örömömre szolgált, hogy tál álkozhattam egy igen ér­dekes úrral, Mr. Gunnar Knut­­sonoal, aki a SAS Légiforgalmi Társaság egyik igazgatója, aki vendégül látott a Brommai légi­kikötő vendéglőjében. Miután már kissé untam a nyugati kon­tinens légikikötőinek vendéglő­jében szokásos "rák koktél és New York sült hússzelet"-menüt, most csodálkoázsna nyílt szemem az étrend láttára, amely a világ 30 országából származó 54 kü­lönféle ételt tartalmazott, nem is beszélve a tipikusan svéd elő­ételek tömegéről. A svédek aztán igazán tudják, hogy kell jól étkezni. Talán ezért van szükségük a gőzfürdő neve­zetű intézményre. Tudatosan használom az intézmény szót, mert a fürdő, amelyet Stockholm közepén, a Stureplan-téren fel­kerestem, sokkal több, mint valami egyszerű gőzfürdő. A száraz és nedves gőzfürdőn, a török fürdőn, az úszómedencén, quarzlámpákon kívül van külön masszázs-terem is, ahol a masszí­rozást női szakemberek végzik. Ugyanott gyönyörűen kitisztítják a vendég ruháját és ingét; a gőzfürdőben mozielőadás és ét­terem is van, ahol mindenütt egy szál törülközőben lehet ül­ni. A szabványos fürdés, amely gőzfürdőt, tust, nagyszerű masz­­százst ölel fel, borravalóval együtt tiz koronába: kerül, ami kb. két dollárnak felel meg- Mondhatom, ennél kellemeseb­ben alig lehet két dollárt elköl­teni, mert akármilyen bumlizást vitt az ember végbe előző éjjel, akármilyen későn került az ágy­ba, egy órai gőzfürdőzés után az ember annyira felfrissül, hogy biztosan utánafordul minden csinos szőke nőnek ! Ez pedig: sok nyakcsavarást jelent, mert Stockholm telistele van csinos szőke nőkkel. Az igazság az, hogy miután meglá­togattam Európa minden főváro­sát, s mint igazi férfiemberhez illik, őszinte hatással van rám az asszonyi báj, csak azt mond­hatom, hogy Svédország joggal lehet büszke arra, hogy a női szépség terén alig van más vá­rosnak olyan magas átlagered­ménye. Tegyünk csak egy sétát egyik este a Birgerjarísgatonon, a Kungsgatonon vagy a Strands­­vaegenen, vagy csak álljunk meg a Norrmalmstorgks terén, egy gyönyörű áruház sarkán, amely­nek neve Nordiska- Kompaniet. Minden túlzás nélkül mondha­tom, hogy ott látjuk elhaladni a világ' legszebb nőit egymásután. A Berzelli terrasz szintén egyike azon helyeknek, ahol csi­nos svéd lányokat lehet látni. Fiúk és lányok külön-külön ér­keznek, a főpincér helyezi el őket hosszú asztaloknál. A fő­pincér kötelessége arról gon­doskodni, -hogy mindenki jól érezze magát. Ezért mindén fiú mellé egy lányt ültet és így to­vább. Szendvicset és sört szolgál­nak fel', de tömény italt nem. Egy kitűnő zenekar hangjaira táncolhat az ember szíve szerint. Amint későbbre jár, a szélső pá­holyok és a táncparkett lassan megtelik, s a helyiség tele van jókedvű nevetés hangjával, hisz mindenki oly jól érzi magát. Az egész elrendezésben van valami egészséges, s mégis — bár nem tudnám' megmondani miért —, valahogy a mi északamerikai pu­ritán. társadalmunk ízlésének nem felel meg. A svéd lányok kedvesek, szí­vesen barátkoznak, könnyen le­het velük:szóba elegyedni. Majd­nem mind beszélnek angolul. Ellentétben a közvéleménnyel, amely szerint könnyebb egy svéd lány hálószobájába bebo­csátást nyerni, mint a szalonjába, a svéd lányok egyáltalán nem könnyűvérüek. Az igaz, hogy erkölcseikben nyoma sincs a fe­lület ál-erkölcsös "nem szabad"­­tilalmak mázának, de ez egyál­talán nem jelenti azt, hogy első látásra meg lehet-őket hódítani.. Röviden szólva: nekem például nem volt sikerem, s azzal vigasz­talódom, hogy ez a sikertelenség a szabály, nem pedig a kivétel. A szép Lányokon kívül persze rengeteg egyéb látnivaló van Svédországban. Akár a művé­szet, akár a sport, akár a színház, koncert, a modern rajzművészet, vagy a régi nyomatok érdekel­nek valakit, mind találhatnak maguknak érdekes szórakozást. Van azonban egy olyan v hely, amely mindenkinek az érdeklő­désére számot tarthat: ez egy nagy áruház, amely Stockholm közepén a Hamngatanon fekszik, a neve Nordiska Kompaniet. Az üzletet ügyesen és ízlésesen ve­zeti Mr. Ragnar Sachs. Az áruház egyik egyedülálló nevezetessége egy üvegkristály, porcelán és rozsdamentes acél-áru választék, amelyhez hasonló tudomásom szerint nincs az egész világon. Az Európában utazó észak­­amerikai utas számára Svédor­szág kissé kiesik a rendes útvo­nalból. Mégis nagyon megéri mindenkinek, hogy ezt a kis kü­lön fáradtságot magára vegye, s meglátogassa a szépség és a szép nők hazáját. Humor helyett A világhírű magyar bakteoro- I ógu s-o rvos p rof es szó rhoz vá ra t­­anul beállít egy orosz kollegája. A laboratóriumban vágni lehet a füstöt, de a tanár ezzel mit sem törődve, ott áll egy lombik előtt. A lombik alatt kéken tán­col a borszeszégő lángja. — Megbocsásson,kel legám, — mondja az orosz — engedje meg, hogy kitaláljam, milyen kísérle­teket végez most. — Tessék ! — egyezik bele a magyar professzor. — Gömb-baktériumok szapo­rodását tanulmányozza­— Nem. — Akkor lépfene-virusokat. — Nem. — Spirochéták? — Nem. — Akkor nem tudom kitalál­ni, hogy mit csinál . . . — Virslit főzök! • ILYEN FÉRJRE SPÓROLUNK A feleség képeslapot nézeget. Egyszercsak odafordul az urához -. lásnak" minősítik a rabtartók. Ezért —, ha volna bennünk ilyen vonás — csak irigyelhetnénk a japánokat. Mi tudjuk —, mint ahogy a japán nép nagy többsége is tud­ja —, hogy jövőjét csak úgy Jtudja* biztosítani, ha együttmö-, — Te Gyula, csoda érdekes cikket olvasok . . . Azt írják, hogy egyes, Japán közelében lévő szigeteken a férfinak meg kell vásárolni a nőt, ha felesé­gül akarja venni. A príma nő ára 50 yen, a selejtesé 5 yen. Mit szólsz hozzá? — örülök, hogy nem élünk a Japán melletti szigeteken. — Miért? — Megspóroltam 5 yent. ÍME a MENYASZONYOM! Tamás bemutatja menyasszo­nyát legjobb barátjának. — No, mit szólsz hozzá? — böki oldalba a barátot. Az odahajol Tamás füléhez és ezt suttogja : — De, Tamás . i . hiszen ez a nő olyan csúf és öreg, mint az országút. A lába görbe, a sze­me kancsal, a szárja ferde, a . . . — Jó, jó, — vág közbe Ta­más —, de miért nem beszélsz hangosabban . . . Nagyot is hall I ködik a világ legnagyobb, leg­erősebb hatalmával: az Egyesült Államokkal. Az USA kormánya — ellentétben az oroszokkal — egyetlen népet sem akar kira­bolni, szabadságától megfoszta­ni, hanem ellenkezőleg: azt akarja, hogy minden nép sza-IZGALMAS OLVASMÁNY A bolondok házában az egyik orvos észreveszi, hogy egy be­teg nagy izgalommal olvas egy könyvet. Amikor közelebb megy, látja, hogy egy telefonkönyvbe merült el így a páciens. — Szórakoztató könyv? — kérdi az orvos­— Ah, — legyint a bolond. — Töménytelen sok a szereplő, de cselekmény semmi . . , • ÖTLETES EMBER A legötletesebb ember, akiről valaha is hallottunk, egy Belu­­nyai nevű magyar volt, aki bank­kölcsönt vett fel arra, hogy vesz egy házat. Alig fizetett vissza a banknak néhány havi részletet, amikor újabb bankkölcsönt vett fel, abból a célból, hogy autót vásárol- Alig fizetett két-három részletet az új autóra, amikor új­ra bement a bankigazgatóhoz és kölcsönt kért, hogy a házához garázst építessen. — De, uram — mondta a bankigazgató —, ha most újabb kölcsönt adok magának, akkor annyit kell fizetnie havonta, hogy egy fillérje sem marad. Hogy akar például, benzint venni a kocsijához? — De kérem, — mondta erre felháborodva Belunyai — az az érzésem, hogy valaki, akinek sa­ját háza, autója és garázsa van, elég garancia arra, hogy kapjon benzint hitelbe . . . A Fakutya legújabb számából badságban, megelégedésben él­jen, Legfeljebb azt nem tudja, hogy ennek, útjába egyedül a Szovjetunió áll: mint a rabszol­gaság, a butaság és az aljasság képviselője. Reméljük, hogy most már erre is hamarosan rájön . . Kertesei F. László Az igazság fegyverével Nagy szavakkal, könnyező lelkesedéssel, harsogó szóvirágok­kal nem lehet történelmet csinálni. A hazafias mámor egyedül nem fegyver a Trianon elleni harcban. Ezen az utón nem lehet küzdel­münket átvinni a nemzetközi síkra, ami nélkül nincsen- sijker. A ddlgok és összefüggések mélyére kell nézni. A magyar kérdés­ben alapos szellemi felkészültségre, határozott tudás-ra van szük­ség, hogy meg tudjuk a jogos magyar álláspontot védeni és ki tudjuik harcolni a magyar jóvátételt. Érveléseinkben nemcsak a számoknak és a gazdasági meg­fontolásoknak jut döntő szerep, hanem más tényezőknek is, ha okosan válogatjuk ki. Ma az a bizonyító és felvilágosító anyag számíthat a legnagyobb érdeklődésre, amely ennek az évszázad­nak a történelmére támaszkodik, a vezető hatalmak érdekeihez fűződik és a mai nemzedék jelenjével és jövőjével van kapcsolat­ban, A harmadik világháború kísérletével játszó világválság fe­szültségében az emberek nem érnek rá múltjukkal foglalkozni,, csak a mával kapcsolatos tények kötik le. Ezért nagy súlyt kell helyeznünk az Európa érdekei ellen vétkező trianoni bűn előz­ményeire és fel kell tárnunk a negyven éve tartó következmények sokaságát is. A Trianon-i parancs.béke ugyanis nemcsak magyar tragédia. Az európai egyensúly és biztonság Trianonban kapta az első ha­lálos sebet. A második világháborút lezáró nagy történelmi téve­dések és botlások tovább mentek. Nemcsak a trianoni kártevést állították vissza, hanem ehhez kapcsolva kiszélesítették, elmélyí­tették a Szovjetmió hatalmi térnyerését Európában. A Szovjetunió határozottan felismerte, hogy az európai térnyerésben a Kárpát­­medence birtoka jelentette a legnagyobb nyereséget. Az 1956-os magyar szabadságharc jelentőségét Nyugat nem fogta fel. A Szov­jetunió tisztában volt azzal, hogy mit veszít, ha a Kárpát-medencé­ben a szabadság erői győznek. Világviszonylatban Nyugat kocká­ra tette annak a megmaradt Közép- és Nyugat-Európánaik; a létét, amely nélkül nem tud megbirkózni az orosz-kommunista világ­­imperializmusával. Amikor a Trianonéi békeparancs előzményeit és követelmé­nyeit boncolgatjuk és keressük az igazságos, nemcsak a hatalom politikát, hanem az erkölcsi törvényeket is kielégítő, ésszerű meg­oldás útját, soha meg ne feledkezzünk arról, hogy a magyar kér­dés a Kárpát-medence egységének a kérdése. Utóbbi pedig Euró­pa eljövendő biztonságának és tartós békéjének nélkülözhetetlen előfeltétele. A széttört Kárpát-medence egységének újbóli helyre­­állítása nemcsak az igazságkeresés kérdése, hanem Európa jól fel­fogott érdeke is. :Ha pedig előre, a jövendőbe tekintünk — abba a jövendőbe, amelytől a magyar feltámadást várjuk, — messzebb kell néznünk a trianoni határoknál és messzebb a Kárpátok gerincénél is. A ma­gyar kérdés ugyanis ennek a vajúdó világnak nem az egyetlen kérdése! A sok megoldásra váró feladat között csak nekünk a leg­fontosabb! A trianoni kérdés és a magyar jövendő sok tekintetben a mindent eldöntő hagy világproblémák függvénye. Éppen ezért a szabad földön élő magyaroknak széles látókörrel és nagyon ébe­ren kell figyelni az eseményeket, hogy a legkisebb lehetőséget is hasznosítani tudjuk. Szívós, tervszerű munkával, mint a szú, szét kell rágnunk Trianon gyűlölt épületét. A felvilágosításban, meggyőzésben legalább egy fél évszá­zaddal maradtunk le az utódállamok mögött. Ennek a hátránynak a behozásán évek óta munkálkodunk. Nekünk nem kell történelmet hamisítani és nekünk nem kell semmit sem letagadni. Budapest védelme és az 1956-os magyar szabadságharc szinte kimeríthetet­len erkölcsi és politikai tőke, csak élni kell vele. A hátrányunkat tehát be tudjuk hozni, ha ezeket az értékeket kamatoztatjuk. Ha viIágiméretekben tekintünk szét, mindén elszántságunk mellett is tisztába kell lennünk azzal, hogy Kelet-Európa felszaba­dulására csak akkor kerülhet sor, ha Nyugat egész világot átfogó' politikájának ez is -kitűzött célja, az az szerves része lesz. Mindad­dig, amíg Nyugat csak feltartóztat, nem lehet felszabadulásról be­szélni. Nyugat feltartóztató politikája jellegzetes helyben topogás és gyakorlatilag a status quo elismerését jelenti. HÉTFŐ. EBÉD: Paradicsomleves csipegetett tésztával. Töltött karalábé friss sertéshús feltéttel. Mákos metélt. VACSORA: Sült burgonya vajjal. Májas, tüdős hurka, teper­tő. Alma, dió. KEDD. EBÉD: Húsleves kockatésztávaí. Főtthús szaIonnás-gom­­bóccal és uborkamártással. Berakott tejfeles aszaltszilva. Sódaras tészta. VACSORA: Juhtokány tarhonyával. Sajt, alma, körte. Sült bécsitök. SZERDA. EBÉD: Köménymagleves. Bifstek tükörtojással és vegyes-salátával. Palacsinta máínaízzel. VACSORA: Libaaprólék rizzsel és májjal. Aszaltgyümölcs kompót. Dió, mogyoró, tea. CSÜTÖRTÖK. EBÉD: Húsleves daragaluskával. Főtthús bur­gonyapürével és ribiszke-mártással. Karfiol vajban. Gyümölcs. VACSORA: Rántott borjú céklasalátával. Befőttös rizs tejszín­habbal. PÉNTEK. EBÉD: Babléves tejfelesen. Rántott harcsa paprika sa­látával. Turósgombóc. Szilva -kompót. VACSORA. Gombapaprikás rizzsel. Sajt. Cseresznye. Tea, apró száraz sütemények. SZOMBAT. EBÉD: Húsleves csurgatott tésztával. Főtthús ma­karóni vail és vöröshagyma mártással. Eper. VACSORA: Hideg felvágott vegyes salátával. Méz, dió, ma. gyoró. VASÁRNAP. EBÉD: Húsleves kockára vágott tojáslepény­nyel. Főtthús gombarizzsel és egresmártással. Kolozsvári káposzta. Csokoládé torta. VACSORA: Kocsonya. Sült liba vörös káposztával. Befőtt- Apró vegyes sütemény. Tea.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents