Kanadai Magyarság, 1960. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1960-10-29 / 43. szám
Még jöni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedei Százezrek aj álcán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 43. szám, KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS 'A mi utunk, a magyarság wtfa, ma is változatlan : hívan az azar évat múltúnkhoz, namzati tradiciánkhms, a keresztény világnázatnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövat6i, hirdetői" (A fant! idézet Kanasai P. Lászlő la punk alső számában megjelent beköszöntő cikkéből valé.) ARA: 10 CENT Toronto, 1960 okt. 29, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto , PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toront® TELEFON: LE. 6-0333 Kiáltvány a magyar szabadságharcosokhoz! Szabadságharcos Bajtársak ! Magyar Testvéreim ! Köszöntelek Benneteket Európában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, Kanadában és az északamerikai Egyesült Államokban! Köszöntelek Benneteket az 1956-os nemzeti szabadságharc kirobbanásának 4-ik évfordulóján ! Köszöntelek Benneteket abból az alkalomból, hogy fordulópontra érkezett a világtörténelem ! Uj korszak hajnala köszöntött az emberiségre I Ezt a korszakot Szabadság-korszaknak nevezi majd a történelem ! Ezt a korszakot Ti indítottátok el 1956 október 23-ának véres éjszakáján! Ti mutattátok meg, hogyan kell megverni a verhetetlen Vörös Hadsereget! Ti tanítottátok meg futni a zsoldosokat! Remegni a hóhérokat! Térdre esni a besúgókat! Ti vitéttek győzelemre a rabszolgaság világában a szabadság zászlaját! A világ nem értette meg harcotokat és áldozatotokat, mert Ti messze megelőztétek a világot! Megelőztétek hitetek erejéveí, akaratotok keménységével és fegyvereitek mindent megtisztító füzével I Megelőztétek a világot azzal, hogy Ti csak egy nyelven beszéltetek az ellenséggel: a tetteknek a nyelvén! Megelőztétek a világot azzal, hogy harcotok nemcsak a keleti rabszolgatartók ellen folyt, hanem a nyugati paraziták ellen is, akik akadályozták és még ma is akadályozni próbálják a világ felébredését és győzelmes harcát a kommunizmus ellen! Magatokrahagyva is végigharcoltátok a világtörténelem legdicsőségesebb szabadságharcát! Harcotok az ezer esztendős Kárpát-medencei magyar múltból merítette az erőt! Abból a magyar múltból, amely mindig megelőzte a világot és irányt mutatott a jövendőnek ! Honfoglaló őseitek egy évezreddel előzték meg a világot a társadalmi kérdések megoldásában, azzal, hogy a legkiválóbbat emelték pajzsra és azzal, hogy a nemzet védelmében felmutatott egyéni tettek alapján, önként emelték maguk fölé a legkülonbbeket! Elődeitek egy teljes évezreden keresztül egyedülálló történelmi hivatástudattal mutatták meg a világnak, hogyan kelI szembeszállni a civilizációt, kultúrát, vallást, hazát és nemzetet elpusztítani akaró ellenséggel! Véreitek élték, élvezték és gyakorolták a világ legtökéletesebb alkotmányos demokráciáját, ahol még a királyt is felelősségre vonhatta a nemzet tetteiért! Dédapáitok a nemzet megmentésének legragyogóbb fejezeteit írták a magyar történelem lapjaira az 1848—49-es szabadságharc napjaiban, a ránk tamadó idegenek és ellenünk törő nemzetiségek elleni harcban]. Nagyapáitok idegen földön becsülettel és vitézül harcolták végig az első világháborút és csak a nemzet testébe befurakodott ravasz élősdiek és idegen rágcsálók aknamunkája miatt veszítették el a háborút és az országot egyaránt! Apáitok és Testvéreitek az utolsó percig harcoltak a nemzet, életére törő kommunista rabszolga rendszer hadserege ellen és csak a kezükből tudta az ellenség kiütni a fegyvert, de szívükből az elkeseredést és lelkűkből az ellenállást soha ! Ti magatok folytatói voltatok és vagytok a büszke magyar évezrednek ! A magyar nemzet történelmének lapjaira örökre beírtátok neveiteket ! Dicsőség és tisztelet a szabadságharcban hősi halált halt és megsebesült Bajtársaknak! Dicsőség és tisztelet a kivégző helyekre és börtönökbe került Testvéreknek ! Dicsőség és tisztelet minden magyar szabadságharcosnak, aki áldozatot hozott Magyarország szabadságáért! Szabadságharcos Bajtársak ! Magyar Testvéreim ! Harcotok nem volt hiábavaló! 1956 október 23-ának lángja nem aludt ki! Szabadságharcos tüzek égnek a világon mindenütt! Otthon j pedig a hamu alatt izzik a parázs! Élesszétek a tüzet! Erősítsétek a lángot! Figyeljétek az izzó parazsat! A magyarság számít Rátok ! A magyarság hazavár Titeket! Az idő közel van! Legyetek erősek! Legyetek bátrak! Legyetek elszántak! Készüljetek fel a végső harcra! Legyetek a magyar . jövendő, katonái! Legyetek a magyar emigráció rohamcsapata! Kiáltsátok bele a világba, hogy meghallja barát és ellenség, magyar és idegen, otthon és emigráció: "Mi magyar szabadságharcosok tovább harcolunk" Isten áldjon meg Benneteket! Isten áldja meg harcotokat! Isten szabadítsa fel Nagy-Magyarországot! Szabadságharcos bajtársi és magyar testvéri köszöntéssel: Nt. DÖMÖTÖR TIBOR A Független Magyar Szabadságharcos Szövetség Központi Elnöke. 1960. október hava Gazdasági bojkott Kuba ellen A kubai kérdés egyes kanadai körök téves felfogása következtében komoly problémákat okozhat Kanada és az USA egymásközti viszonyában is. Fidel Castro, Kuba kommunista diktátora az elmúlt héten rendeletileg államosította Kuba egész iparát és kereskedelmét. Az államosítás — magyarul rablás — papírforma szerint az állam kezébe adja az érintett üzemeket, a valóságban azonban csak azt jelenti, hogy az eddig javarészt amerikai tulajdonban lévő, és csaknem 100%-ig amerikai pénzen és amerikai szervezési munkával felállított kubai vállalkozásokat ellenérték nélkül elveszi a kubai hazaáruló kommunisták csoportja : röviden a szovjet. Akik végignézték az államosításnak nevezett tömegrablást Magyarországon vagy bármely más kommunista csatlósállamban, azok tudják, hogy a kubai államosítás egész rendszere, a kiadott rendeletek szövegezése, az eljárás módja, sőt a végrehajtás mi.nden részlete is azonos azzal, ahogy az oroszok Kelet-Európában végrehajtották kommunizáló programjukat. A kubai államosítási rendelet jobban bizonyítja azt, hogy Castro a Kreml helytartója, mint minden eddigi tömegkivégzés- Castro most előkészíti a szovjet gazdasági térfoglalását Kubában —, öt percnyire az USA-tól. A szovjet alapon való gazdasági berendezkedés bizonyos időbe telik — még Magyarországon is két évig tartott — s ez volna az az idő, amikor a Kubával szemben kellő eréllyel alkalmazott gazdasági szankciók képesek volnának széttörni a diktátor véres rémuralmát. Ha ez nem történik meg —, ha a gazdasági nyomás nem képes megadni a kubai tömegeknek azt az elkeseredést, amely szükséges ahhoz, hogy az elégedetlenségből forradalom váljék —, úgy Amerika kénytelen lesz bizonyos idő múlva mégis a fegyveres megszállás eszközéhez folyamodni, mert hiszen végelemzésben mindent meg fog érni, hogy Kubából ne legyen szovjet csatlósország. Ezt a gazdasági nyomást, melyet az USA most kezd gyakorolni (s tegyük hozzá, tökéletes joggal) most az a rendelkezés vezette be, hogy mától kezdve minden amerikai kivitel tilos Kuba felé —, kivéve az élelmiszereket és orvosságokat. Nem fog tehát amerikai autó, gép, alkatrész és nyersanyag Kuba felé hajózni1. Miután pedig a szovjet egyrészt nem akar, másrészt nem is tud annyit szállítani Kubának, amennyi az ottani normális élet fenntartásához kell, a gazdasági összeomlásnak, s ezzel együtt a félbolond Castro elűzésének gyorsan be kell következnie. A világ minden szabad országa, elsősorban az amerikai kontinens minden országa nemcsak természetesnek, hanem helyesnek találja ezt az amerikai intézkedést Kubával szemben, hiszen a választás csak vagy ez, vagy Kuba fegyveres megszállása és a kommunista Castro kicserélése a kubai nép szabad akarata szerint. Azonban Kanada naiv szónokainak az a rétege, amely minden alkalmat megragad, hogy Kanadát kizárólagosan védő, kizárólagos ellátó USA-t támadja, másként vélekedik. Kanada kormánya szükségesnek látta kijelenteni, hogy az amerikai gazdasági embargo ( az áruszállítások megtiltása ) Kanadára nem vonatkozik, s hogy hasonló tilalom bevezetésére nem kerül sor. Addig, amíg Kanada miniszterelnöke nyilatkozata csupán arra vonatk9zik, hogy az USA gazdasági szankciói nem vonatkoznak automatikusan Kanadára, mert hiszen valamennyien csak tapsolhatunk neki. Kanada valóban önálló, s ahhoz, hogy csatlakozzék a'kubai szovjetrendszer elleni gazdasági hadjárathoz, külön kanadai törvényhozási intézkedésre van szükség. Diefenbaker miniszterelnök csak ennyit mondott, s ez úgy belpolitikaílag, mint külpolitikai szempontból helyes. De az az interpretáció, amit a beijedtek kórusa ad ennek az önmagában kifogástalan áliamférfiúi megnyilatkozásnak : az nemcsak helytelen, nemcsak káros, hanem egyenesen megdöbbentő. — Kanada r!ncs érintve a Kuba—USA konfliktusban — írja többek között egyik torontoi laptársunk. Ennél rosszabb szolgálatot alig tehet a kanadai népnek, mint hogy a szovjet kubai hódítását Kanada számára jelentéktelen problémává akarja zsugorítani. Ha már azt hiszi újságíró kollégánk, hogy az USA gazdasági kérdései Kanadát nem érdeklik —, vagy, hogy Kanadának semmi köze ahhoz, hogy az ajtaja előtt megalakuló szovjet csatlósország egyszerre három amerikait végezteti ki politikai "bűncselekmények" miatt —, annyit mindenkép tudomásul kell vennie, hogy KATONAILAG nem mindegy, hogy Kubában szovjet kormány uralkodik-e vagy sem. Vegyük végre tudomásul, hogy az északamerikai kontinens minden része egyformán fontos —, mert a kommunista támadás az egész kontinens ellen folyik ! Ezt a tájékozatlan kijelentést még meg akarja fejelni a cikk írója azzal az ezerszer megcáfolt szarvasokoskodással, hogy "az amerikai export letiltása Kuba felé csupán azt fogja eredményezni, hogy Kuba még nagyobb mértékben lesz a szovjet gazdasági segítségére ráutalva". Nem egyéb ez, mint a négy évtizede folyó kísérlet, amely sem a kommunizmussal, sem másféle diktatúrával szemben soha nem volt eredményes. Azt hiszi a cikkíró, hogy ha a kubai tömegrablás dara az USA tovább szállítaná a nyersanyagokat és ipari termékeket Castronak, akkor a szovjet talán felhagyna Kuba kommunizáiásával? Azt hiszi a cikkíró, hogy ha Kanada például kerülő utón tovább szállítja majd az amerikai ipari termékeket Kubának, ezzel majd elodázza a kommunizmus térhódítását Kubában? Tessék tudomásul venni, hogy Kubában máris sokezer szovjet szakértő — magyarul kém és politikai rendőr — működik. Kuba máris betűről-betüre végrehajtotta a magánvagyonok elkommunizálását pontosan ugyanúgy, mint Kelet-Németországban, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban stb. Kubában már E PILLANATBAN is szovjet gazdasági és valószinűleg belpolitikai rendszer uralkodik. Külpolitikai szempontból Kuba még nem szovjet csatlós. EZT a lépést még meg lehet akadályozni a gazdasági szankciókkal —, s ha ez nem elég eredményes, a katonai akcióval. S amikor az USA az eddigi helyzet mérlegelése szerint legkevésbbé erőszakos módon, gazdasági szankciókkal próbálja megmenteni az amerikai kontinenst — Kanadát is — a szovjet betöréstől, ebben őt Kanadának száz százalékig támogatni kell. Mert ha nem, sor fog kerülni a Kuba elleni katonai akcióra, még akkor is, ha ez helyi szovjet beavatkozást vonna maga után. Mi azt hisszük, hogy a cikkírót elragadja a "gyűlöld Amerikát" bolondériája —, azoknak a hangja, akik csak azért haragszanak az USA-ra, mert mi mindent tőlük kapunk —, azoknak, akik azt képzelik, hogy mindenki jó kanadai hazafi, aki Amerikát szidja. Higyjék el nekünk —, nekünk, akik hosszú éveken át voltunk szovjet rabszolgák, mielőtt szabad kanadaiakká váltunk —, hogy amikor az USA Kuba fel’ szabadításáért küzd — egyelőre gazdasági harccal — ebben a harcban joggal számíthat Kanada segítségére, mert hiszen Kuba felszabadítása az egész amerikai kontinens azonos érdeke. NE PRÓBÁLJANAK egyes körök igen rövidéletű financiális érdekekért stratégiailag fontos árukat szállítani Kubának, tehát a Kanada meghódítására igyekvő Szovjetnek. Majd ha Castrot elűzték; akkor szállítsunk Kubába ! De Gaulle bátran szembenéz a parlamenttel itM’MÍr- ■ V- ~ De Gaulle elnök ötödik köztársasága bátran szembenéz a parlamentben erősödő ellenzéki pártok egyre szaporodó orvlövészeivel. Öt politikai párt fogott össze, hogy. meghiúsítsa De Gaulle elnök egy billió frank keretében megvalósítandó nukleáris fegyverkezési tervét. A heves parlamenti viták során Michel Debre miniszterelnök felvetette a bizalmi kérdést. A kormány megnyerte az első ütközetet. Az ellenzék azon indítványát, hogy a tárgyalást ha lasszák el, a parlament 264 szavazattal 213 ellenében elutasította. De 50 képviselő távolmaradt a szavazásiéi. A kormány kétségbe van esve felmorzsolódott többsége miatt. A parlamentben képviselt öt ellenzéki párt kormányellenes koalíciót létesített, melynek célja, hogy a javaslat tárgyalását halasszák el és küldjék vissza a bizottságokhoz. Ebben az öt pártban a Szocialisták, a Népi Köztársasági Mozgalom, a Független Parasztpárt, a Demokratikus Szövetség és az Egyesült Köztársasági pártok fordultak szembe a kormánnyal- Ez az öt ellenzéki párt 208 mandátummal rendelkezik, míg De Gaulle Uj Köztársasági Unió Pártja csak 210 mandátumot számlál. Jelentések szerint Debre miniszterelnök az ellenzéki javaslatot egyelőre neme engedi szavazás alá kerülni. A nukleáris fegyver bevezetésére irányuló törvényjavaslatnak 277 szavazatból álló többséget kell kapnia, hogy az ötödik köztársaság alkotmányába bekerüljön. Az ellenzék indokolása szerint a kormány javaslata alkalmas arra, hogy megzavarja a NATO tagok egymásközötti viszonyát. A NATO államok kormányai szerint viszont remény van arra, hogy Franciaország a nukleáris fegyver felállítására és használatára irányuló politikáját teljesen összehangolja szövetségeseivel.---------------------- —-— —-TfTIgririir A magyar szabadságharc világ kérdéssé tette a gyarmati sorban élő népek szabadságát. 31 önállóságra lépett új nemzetet vett fel az idén az Egyesült Nemzetek közgyűlése. Afrika népei még nem tudnak élni a szabadságukkal, nem ismerik még a kommunizmus csab'to szyren hangját, melynek mindig vérpad az utolsó állomása.A kommunizmus elleni harc szilárd vára a Dél-Afrika Unió melynek többségé most a köztársasági államforma mellett döntött s valószínűleg megszünteti az angol világbirodalommal, fennálló köz|ogi kapcsolatát. Ver word dél-afrikai miniszterelnök példát mutat a kommunizmus kiűzésére Afrikából. Képünk a hőst__a kommu mzmus ellen emelt barrikádon mutatja be.
