Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-19 / 12. szám
Még jőni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 12. szám, KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS "A ml utunk, ■ magyarság vt|a, ma la változatlan: hivan az azar múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkba* a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövatái, hirdeti!" (A fenti idézet Kenesel F. lásslá la púnk elsi számában magjeleni beköszönti cikkébil vali.) ARA: 10 CENT Toronto, 1960. márc. 19, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Európai krónika Gyermekkorunk emlékei kö' zé tartozik, hogy 47 évvel ezelőtt Európa boldog és kevés, bé boldog népei: valami, szinte eszeveszett tombolással ünnepelték meg a farsangot és főképpen pedig a Szilveszter napját. A "szerencsétlen" 13- as szám volt ennek az oka. A •későbbi publicisztika melankolikus gúnnyal és bizonyos lehangoltsággal állapította meg, hogy az emberek szinte érez. ték, hogy Európában ez lészen az UTOLSÓ, boldog, gondtalan farsang és szilveszteri éjszaka. Mert hiszen NEM A 13-AL végződő, alig pirkadó huszadik évszázad eme "kabalás" éve bizonyult rossznak, hanem azóta : csaknem valamennyi esztendő. A két világháború közötti nyugalom csak rövid és halálosan sejtelmes volt, mert felette lebegett a gazdasági válságok, tőzsdeösszeomlások, munkanélküliség, a szociális átalakulással járó társadalmi megrázkódtatások árnya . . . Rohanó századunknak ez a baljós epizódja ma szintén megismétlődött. Az idei farsangi bálok, ünnepségek, a híres virághétfős felvonulások: minden eddigit felülmúltak. A hivatalok bezárták kapuikat, a gyárak három, órás szünetet tartottak és emberek tízezrei tódultak táncolva, énekelve az utcára. A hires kölni- és mainzi-farsangi felvonuláson tízméteres nagyságban láthattuk Hruscsovot, De Gaullet, Maria Callast, Adenauert, a holdrakétát, a politikai, művészeti élet világszerte ismert figuráit: olyan módon és formában karikirozva, amire csak a farsangi bolondozás idején van büntetlenül alkalom. A Rubr-vidéken 300 rendőrnek csupán az volt a feladata, hogy a részeg embereket épségben és persze büntetlenül hazaszállítsa. Bonnban és Düsseldorfban az ú. n. sörhullék százai feküdtek a parkokban és a nyilvános padokon. Hasonló tomboló ünneplés folyt a francia Riviérán, Olaszor. szágban és mindenütt Európában. Mindehhez a vidámsághoz a jó Isten különösen jó időt ajándékozott, mert tavaszi napsütésben, ló fokos melegben búcsúztak az emberek a téltől, a farsangtól . . . No nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de ez a túlfűtött vidámság valahogyan emlékeztet az llr 1913-ik esztendejére. Nem hisszük, hogy a közeljövőben egymásra robbarvak Nyugat és Kelet feszült erői, de májusban Párizsban, — tehát két hónap múlva — elkezdődik valami, ami a világ sorsát évszázadokra eldöntheti: az első és sajnos kevés reményt nyújtó csúcskonferencia . . . Valamikoi*, a klasszikus diplomácia korában, az efféle nemzetközi találkozókat a nagykövetségek szakjaiban készítették elő és az államférfiak magánj konferencián adták tűdtől álláspontjaikat. Ma mindez a múlté. Már hetek óta parázs sajtócsata .folyik Nyugat és Kelet között. 'Tervek és nyilatkozatok látnak jnapvilágot, amelyek a találkozó témáit, a nagyhatalmak álláspont, íját előre megszabják, szinte kizsigerelik. Mindenkinek az a benyomása támad, hogy Párizsban sem Hruscsov, sem Eisenhower, sem Macmillan, sem De Gaulle nem mondhat majd mást, mint: amit a világ közvéleménye, sajtója és a hazai pártpolitikusok előre megszabtak. Tragikusan veti előre azonban árnyékát a "nagy kompromiszszum", amelynek lényege : leszerelni, megakadályozni, hogy atomháború robbanjon ki és ennek ára viszont a borzalmas, félelmetes "status quo", a "marad minden a régiben" destruktiv, gyáva, meghátráló, megalkuvó jelszava, megtetézve azzal a megállapítással, hogy: a rabnépek sorsát 1942 és 1946 között Teheránban, Yaltában, Potsdamban és Londonban ma is érvé. nyes nemzetközi szerződések alapján "szabályozták" . . . Hogy a Nyugat a párizsi tárgyaló asztalt már ab óvó, vagyis már most, mint a politikai pókeráték nagy vesztese hagyja el, az több, mint bizonyos. Hruscsovék szemtelen propagandája Afrikában és Ázsiában, mely szerint: ie kell rázni a gyarmatosítás maradék igáit, mely szerint: a német újraegyesítés német bel. ügy, mely szerint: leigázott Kelet és Közép-Európa-i népek országainak bolseviki terrorja magaválasztotta "szocialista" társadalmi államforma, minden szemérmetlen hazug "hírverés": éleVe kifogja Nyugat alig feszült vitorláiból az amúgyis gyenge szellőt . . . A legtragikusabb előjele a vilógrendezést célzó csúcskonferenciának: a németség tudatos kompromittálása, diszkriminálása, nemzetközi rágalmazása. A •kettészakított németség Hruscsovék egyetlen garanciája arra, hogy Szovjet-Európában Lenin és Sztálin szelleme uralkodhat, mert nincs olyan politikai, gazdasági, s főleg katonai hatalom, amely ezt akárcsak a "kemény asztaíraütés" módszerével megváltoztathassa. Nem is beszélve arról, hogy a maradék Európa katonai ereje magában véve nem erősebb, mint mondjuk a svájci tűzoltóságé volt Hitler hadseregével szemben . . . Boldog az, aki még hisz transzcendentális erőkben, theológiai érvekben, hogy a világ sorsát a Mindenható akarata dönti majd el . . . Persze, hogy eldönti I De vájjon úgy, ahogy mi szeretnők? S vájjon: maradéktalanul nekünk van.e igazunk? Vájjon a nyugati világ társadalma, erkölcse szelleme és lelke az isteni evolúció akaratának kifejezője? Ha a fiatalság bűnözési statisztikáját olvassuk, ha a szent házasság igazi, az isteni és természeti Jtörvények által megszabott értelmének vásári átértékelését 'szemléljük. Kezdve a hollywoodi filmesektől a német, francia és amerikai kispolgárig, ha a különböző tudományos társaságok, atheista rohamra emlékeztető, megnyilatkozásait halljuk, ha utcalányok életére emlékeztető "művésznők" tetteit és életmódját a milliós példányszámú képeslapok az irigylendés és elismerés hangján közük, akkor, — bocsánat nem kell a theológus, vagy modern misszionárus köntösét magunkra ölteni, — bizony ikételkednünk kell abban is, • hogy a Nyugat erkölcsi fölénye és igénye lehengerlősen nagy lenne , . . A mi nemzedékünk két háború borzalmát, pusztításainak ma sem behegedt sebeit ismerte meg . . , Nekünk, a ma 55—70 éveseknek, a mi nem. zedékünknek még szava van a nagy politikában. Sajnos, e szó: halk, szerény és az átütő igazság ellenére is elvész a hazug jelszavak, a nagy történelemhamisítás zenebonájában . . . Nekünk nem kell háború, de mi ragaszkodunk az igazságos rendezéshez. Mi félünk a hidrogénbombától, de még jobban a maradék szabadság elvesztésétől, a bolse. viki rabságtól, az ÁVO és GPU kínzókamráitól. Csak a mi olthatatlan szabadságvágyunk, csak a mi megingathatatlan hitünk abban, hogy: nem lehet 100 millió embert örökre rabláncra fűzni, táplálhatja Nyugat erkölcsi erőit. Mi: európai menekültek, mi: a bolsevizmus igazi áldozatai, tarthatjuk csak a világ lelkiismeretét ébren. Erre kötelez bennünket az 1960. esztendő márciusi szele. A szabadság nagy hónapja ez, nem csak otthon a Duna, Tisza és Balaton partjain. A 122 év előtti leurópai forradalmak szelleme általános európai örökség: Németországban, Lengyelországban, Franciaországban és Olaszországban egyaránt . . . I Végezetül gondoljunk a spanyol polgárháború , elfeledett rémségeire. A kommunisták által meggyilkolt papokra, apácákra, katonákra, üzletemberekre, tisztviselőkre, újságírókra. A gyilkosoknak az úgynevezett "nemzetközi brigád" kalandor bolsevistáinak: ma, Budapesten, [Varsóban, Bukarestben emléktáblákat szentelnek. Franco tábornok ellen újabb rohamra indult a bolsevista ötödik hadoszlop. Sajnos a nyugati sajtóban is. Nekünk nem lehet előkelőbb feladatunk, minthogy ezt a hazug propagandát megcáfoljuk és erélyesen visszautasítjuk: írre köteleznek bennünket a magyar, német, szlovák, román, horvát mártirc-k, a spanyol nép haláira■kínzott hősei, a boísevizmus mártírjai : szerte a világon . . , | MATTYASOVSZKY KORNÉL; SÚLYOS ELTOLÓDÁS VÁRHATÓ Á NAGYPOLITIKÁBAN A kommunista világhódító törekvések legközelebbi célja a jelek szerint az eddigi Ázsia helyett Afrika lesz. A változás első jele az, hogy a Vöröskína—India közötti konfliktus szemmelláthatólag alábbhagy. Chou.En-Lai kínai miniszterelnök elfogadta Nehru meghívását a határkérdés elintézéséért összehívott megbeszélések lefolytatására, s ez kommunista szempontból egyenértékű egy teljes kapitulációval. A kínaiak bejelentették, hogy kölcsönös megnemtámadási szerződést akarnak kötni Indiával, kivonják a határmenti Nepálból az elmúlt hónapok alatt beszivárgott csapategységeiket, s vegyesbizottság útján oldják meg a Ladakhi határ mentén felmerült kérdéseket. Különösen a nepáli miniszterelnök, BP. Koirala áll az egyezte, tő megbeszélések középpontjában azzal a feladattal, hogy Nepal önállóságának elismerése után ő legyen <* . egyesbizottság elnöke, amellett a többi határviszályok elintézésére is hatáskörrel fog bírni. Chou-En-Lai küszöbön álló indiai látogatása azzal a határozott céllal történik, hogy a miniszterelnök bejelentse Vöröskína lemondását a határterületekre formált igényéről, —- ami egyet jelent azzal, hogy a kommunisták ezen a fronton beismerik veresé, güket. Az indiai parlamént ugyanis hatalmas többséggel támogatja Nehru külpolitikáját, amelynek sarkalatos tétele, hogy Vöröskinának egy tapodtatnyi földet sem szabad átengedni. India azt is pontosan tudja, hogy a kommunisták Ígéreteinek, vagy szerződéseinek hinni nem lehet, s hogy Kína mindenkor visszatérhet arra a még 1939-ben az akkori kommunista párt elnöke, Mao-Ce-Tung által kiadott elvre, hogy Nepal "ősi kínai terű. let". Ha most mégis közvetlen tárgyalások indulnak meg a mármár kitörőben lévő kínai—indiai háború helyett, ez azt jelenti, hogy a kommunisták más helyre teszik át támadásuk súlypontját. Az új offenziva jelei máris mutatkoznak Afrikában. Hruscsov tollából cikk jelent meg a Pravdában a közelkeleti kérdésről, amelyben lényegileg az áll, hogy az újra kitört izraeli—arab válságban a két fél egyformán hibás, s hogy a nagyhatalmak, illetve az UNO által megszabott fegyverszüneti feltételeket nemcsak Izrael, hanem az Egyesült Arab Köztársaság (Nasser) is megszegte, aminek következtében a szovjet sem az egyik, sem a másik felet nem fogja támogatni egymás ellen. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a szovjet íógfcép elejtette azt az 1956 óta gyakorolt politikáját, hogy az afrikai népek szószólója Egyiptom, illetve Nasser, s hogy ehelyett most majd közvetlen kapcsolatok útján, közvetlenül fog igyekezni befolyást gyakorolni a többi •— tehát nem arab, hanem néger — afrikéi népre. j A kiszemelt szovjetbarát néger vezető úgy látszik Nkrumah, a három éve önálló Ghana (azelőtt Aranypart) köztársaság vezetője. Az Angliában nevelkedett, rendkívül intelligens ghanai miniszterelnök hivatalosan csak most jelentette be, hogy országa köztársasággá alakul át, megmarad a Brit Nemzetközösségben és I alkotmányt kap. Az alkotmányt • a parlament máris megszavazta, s annak egyik alaptétele az, hogy Ghana minden erővel törekedni fog az egész afrikai köp. tineris egyesítésére olyan politikai formában, amelyben az emberek közötti... megkülönböztetés akár bőrszínre, fajtára, vallásra, akár törzsi hovátartozandóságra nézve örökre megszüntetendő. A ghanai alkotmánynak az az alaptétele, hogy a köztársaság célja egész Afrika egyesítése, egyike az úgynevezett eltörölhetetlen tételeknek. Akármilyen szépen hangzanak a jogegyenlőségre vonatkozó szavak, a fogalmazás mögött nem lehet nem észrevenni a szovjet kezét. Afrika néger lakosságának nagy része roppant primitiv belpolitikai körülmények között él. A jogegyenlőség, amely elvileg minden civilizált nép számára helyes és elengedhetetlen, a való. j ságban anarchiára vezet ott, ahol a népesség legnagyobb része nem rendelkezik elég iskolázottsággal ahhoz, hogy megértse a szabad kormányzási rendszer alaptételeit. Ha az afrikai pigmeus, akinek egész élete minden civilizációtól távol, az őserdei, csaknem ősemberi élet napi élelemszerzésében telik el, ugyanolyan szavazati joggal rendelkezik, mint mondjuk a délafrikai miniszterelnök, akkor a primitívek és műveletlenek uralma következnék be az afrikai kontinensen, amely senkinek sem jó, legfeljebb a helyi törzsfőnöknek, s , látható támogatóiknak, a kommunista agitátoroknak. Ezt a helyze. tét minden intelligens politikus felismeri, legjobban éppen Nkrumah és a többi művelt néger politikus. Ha most az új ghanai alkotmányba eltörelhetetlen tételként beveszik ezt a kétes értékű elvet, — pláne kapcsolatban egy egész Afrika politikai egyesítésére vonatkozó kijelentéssel, akkor e mögött nem láthatunk mást, mint a kommunista aknamunka kezdetét egy olyan Afrika megteremtéséig amelynek lakói papíron talán jog. egyenlőséggel rendelkeznek, » valóságban azonban a Szovjet rabszolgái. Egy másik afrikai új köztársaság, amely Ghánával ellentétben« nem az európaiakkal való együttműködés, hanem az európaiak elleni gyűlölet jegyében alakult meg, a nyugatafrikai Guinea, —ez a volt francia gyarmat, amely önállóságának megengedés» után nem volt hajlandó a franci» nemzetközösséghez csatlakozni, Guinea eddig Nyugat-Németországgal tartott fenn diplomáciai kapcsolatot, most azonban egyidejűleg elismerte a keletnémet köztársaságot is. A bonni doktrína szerint Kelet-Németország elismerése "Németország elleni barátságtalan cselekedetnek tekintendő" s erre való tekintetted a két ország közti diplomáciai kapcsolat megszüntetése várható. Hogy mi értelme volt Guinea részéröl ennek a lépésnek, még kétséges. Valószínű, hogy ez az első fázisa az Afrika néger részének meghódítására irányuló szovjet offenzivának. AMI A NAGYVILÁGBAN TÖRTÉNIK! Krupp fegyvert gyárt Spanyolországban Krupp, a német ágyukirály, Spanyolországba költözik. A híres Ruhr vállalat 9,000.000 dolláros kölcsönnel átalakított és modernizált Bilbaoban egy acélművet. Világszenzációt jelent e hír, mely akkor röpölt szárnyra, mikor Strauss nyugatnémet honvédelmi miniszter bejelentette a Spanyolországban létesíteni szán. dékoh német katonai támaszponnyomultak előre az Ardennekben gabb embere lett, egyedüli és Olaszországban, és Krupp ^ lajdonosa 2 billió dollár értéké tengeralattjárók fenyegették az acéi, vas, szén, vegyi és hajóéplelső világháború alatt az Atlanti tő ipari vállalatoknak. Bár köte- Óceánt. Krupp fegyverek bőm- lezték Kruppot 1953-ban acélipa. bázták Dovert a második világháborúban. Alfred Krupp tagja volt a náci pártnak, tiszteletbeli SS katona, s a Nürnbergi háborús törvényszék ri termékeit "méltányos árolt" hozni forgalomba, de erre sohasem került sor. Krupp most az amerikaiak és angolok szigorú nyomására a elítélte azért, mert üzemeiben, __ , . . . .. . . , i„„„ . , . . . , . 1 NATO-nak készíti a fegyvereket, tokát. A Krupp dinasztia tehát,; £0.000 idegen munkást dolgoz.; , .. .. . . . , , , , ,, D8 amerre Németország megy, | mely már 150 éves múltra tekint tatott embertelen feltételek . .... ... . : orra fog haladni mindig Krupp is. I vissza, uira fegyvergyártással kozott. Minden vagyonától meg. ,. ‘ .1 , , A conto kérdés tehat az: merre foglalkozik. fosztották. De hat év múlva John MeCIcy amerikei főmegbizott A nyugatnemet fegyvenpar j mindent visszaadott gruppnak. tart Németország? Ml biztosak vagyunk benrue, Ezzel egyszerre Európa Isggazda- — a kommunizmus ellen! b !NtWU!títA7M Jt.Tifl Eh történt siég újraéledt az amerikai töke segítj »égével. A Krupp-művek már ! eddig is kifejlesztettek egy új .tankot és érdeklődnek az első i német atom-reaktor iránt. De 'ezek kicsiségek. Tavaly nyár óta • szabadon gyártják saját rakétái| kát és rövidesen megjelenik az e'ső német jet harcigép: az F. 104 G. i | Straus« honvédelmi miniszter engedélyt kért olyan hadihajók építésére, melyek meghaladják az 1954. évi Párizsi Szerződésben engedélyezett 3.000 tonnát. A legnagyobb német acélgyárat, mely a német acéltermelés 16%iát állítja elő, beállították a fegy| verkezés szolgálatába. S ennek az ! acélipari vállalatnak tulajdonosa Alfried Krupp von Bohlen. elnök kormányalakítással Giovan- Golda Meir izraeli külügyminisz- A Krupp fegyverek már sok ni Leonet bízta meg. Leone a tér véleménye szerint az Egyesüh: ízavart okoztak a világtörténelme- képviselőház elnöke, «keresztény Arab Köztársaságban mesterség 'ben: Krupp ágyukkal száz év demokrata s a legalkalmasabb gesen szított zsidóellenes propa|alatt háromszor támadták meg személy arra, hogy az Antonio ganda belső nézeteltéréseket hox I Franciaországot. Krupp tankok Se-gni volt miniszterelnök lemon- j létre az egyes arab népek között, ATOM TENGERALATTJÁRÓ AZ ÉSZAK! SARKON Tizennégy napi és 21 órai jég alatti út után a Sargo nevű amerikai atom tengeralattjáró elérte az Északi Sark felszínét. 2.744 I mérföldet tett meg jég alatt. Az i Északi Sarkon kiszállta tenger-1 aiattjáróból Frfcncis Wadsworth amerikai tengerészhadnagy és • Harold Mayer elektromos szakértő s kitűzték a hawaii zászlót, j Mindketten hawaii származásúak. • AZ OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG Giovanni Gronchi olasz államdásával keletkezett politikai zűrzavart megoldja. FRANCIA HIDROGÉN BOMBA Albert Buchalet tábornok, "a francia atom energia bizottság katonai vezetője kijelentette;, hogy egymásután több atom robbantást fognak végezni s dolgoznak az első francia hidK>gén-bomba előállításán. • BELSŐ NÉZETELTÉRÉSEK AZ ARABOK KÖZÖTT Jeruzsálemből jelentik, ho^r
