Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-19 / 12. szám

Még jőni kell, még jöni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedea Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. X. évfolyam, 12. szám, KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA PRICE 10 CENTS "A ml utunk, ■ magyarság vt|a, ma la változatlan: hivan az azar múltúnkhoz, nemzeti tradíciónkba* a keresztény világnézetnek, a krisztusi igazságoknak vagyunk kövatái, hirdeti!" (A fenti idézet Kenesel F. lásslá la púnk elsi számában magjeleni be­­köszönti cikkébil vali.) ARA: 10 CENT Toronto, 1960. márc. 19, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333 Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Európai krónika Gyermekkorunk emlékei kö' zé tartozik, hogy 47 évvel ez­előtt Európa boldog és kevés, bé boldog népei: valami, szin­te eszeveszett tombolással ün­nepelték meg a farsangot és főképpen pedig a Szilveszter napját. A "szerencsétlen" 13- as szám volt ennek az oka. A •későbbi publicisztika melanko­likus gúnnyal és bizonyos le­­hangoltsággal állapította meg, hogy az emberek szinte érez. ték, hogy Európában ez lé­­szen az UTOLSÓ, boldog, gondtalan farsang és szilvesz­teri éjszaka. Mert hiszen NEM A 13-AL végződő, alig pirkadó huszadik évszázad eme "ka­­balás" éve bizonyult rossznak, hanem azóta : csaknem vala­mennyi esztendő. A két világ­háború közötti nyugalom csak rövid és halálosan sejtelmes volt, mert felette lebegett a gazdasági válságok, tőzsde­­összeomlások, munkanélküli­ség, a szociális átalakulással járó társadalmi megrázkódta­tások árnya . . . Rohanó századunknak ez a bal­jós epizódja ma szintén megis­métlődött. Az idei farsangi bálok, ünnepségek, a híres virághétfős felvonulások: minden eddigit felülmúltak. A hivatalok bezár­ták kapuikat, a gyárak három, órás szünetet tartottak és embe­rek tízezrei tódultak táncolva, énekelve az utcára. A hires kölni- és mainzi-farsangi felvonuláson tízméteres nagyságban láthattuk Hruscsovot, De Gaullet, Maria Callast, Adenauert, a holdraké­tát, a politikai, művészeti élet világszerte ismert figuráit: olyan módon és formában karikirozva, amire csak a farsangi bolondozás idején van büntetlenül alkalom. A Rubr-vidéken 300 rendőrnek csupán az volt a feladata, hogy a részeg embereket épségben és persze büntetlenül hazaszállítsa. Bonnban és Düsseldorfban az ú. n. sörhullék százai feküdtek a parkokban és a nyilvános pado­kon. Hasonló tomboló ünneplés folyt a francia Riviérán, Olaszor. szágban és mindenütt Európá­ban. Mindehhez a vidámsághoz a jó Isten különösen jó időt aján­dékozott, mert tavaszi napsütés­ben, ló fokos melegben búcsúz­tak az emberek a téltől, a far­sangtól . . . No nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de ez a túlfűtött vidámság valahogyan emlékez­tet az llr 1913-ik esztendejére. Nem hisszük, hogy a közeljövő­ben egymásra robbarvak Nyugat és Kelet feszült erői, de május­ban Párizsban, — tehát két hó­nap múlva — elkezdődik valami, ami a világ sorsát évszázadokra eldöntheti: az első és sajnos ke­vés reményt nyújtó csúcskonfe­rencia . . . Valamikoi*, a klasszikus dip­lomácia korában, az efféle nem­zetközi találkozókat a nagykövet­ségek szakjaiban készítették elő és az államférfiak magán­j konferencián adták tűdtől állás­pontjaikat. Ma mindez a múlté. Már hetek óta parázs sajtócsata .folyik Nyugat és Kelet között. 'Tervek és nyilatkozatok látnak jnapvilágot, amelyek a találkozó témáit, a nagyhatalmak álláspont, íját előre megszabják, szinte ki­zsigerelik. Mindenkinek az a be­nyomása támad, hogy Párizsban sem Hruscsov, sem Eisenhower, sem Macmillan, sem De Gaulle nem mondhat majd mást, mint: amit a világ közvéleménye, saj­tója és a hazai pártpolitikusok előre megszabtak. Tragikusan veti előre azonban árnyékát a "nagy kompromisz­­szum", amelynek lényege : lesze­relni, megakadályozni, hogy atomháború robbanjon ki és en­nek ára viszont a borzalmas, fé­lelmetes "status quo", a "ma­rad minden a régiben" destruk­tiv, gyáva, meghátráló, megalku­vó jelszava, megtetézve azzal a megállapítással, hogy: a rabné­pek sorsát 1942 és 1946 között Teheránban, Yaltában, Potsdam­­ban és Londonban ma is érvé. nyes nemzetközi szerződések alapján "szabályozták" . . . Hogy a Nyugat a párizsi tár­gyaló asztalt már ab óvó, vagyis már most, mint a politikai póker­­áték nagy vesztese hagyja el, az több, mint bizonyos. Hruscsovék szemtelen propagandája Afriká­ban és Ázsiában, mely szerint: ie kell rázni a gyarmatosítás ma­radék igáit, mely szerint: a né­met újraegyesítés német bel. ügy, mely szerint: leigázott Ke­let és Közép-Európa-i népek or­szágainak bolseviki terrorja magaválasztotta "szocialista" társadalmi államforma, minden szemérmetlen hazug "hírverés": éleVe kifogja Nyugat alig feszült vitorláiból az amúgyis gyenge szellőt . . . A legtragikusabb előjele a vi­­lógrendezést célzó csúcskonfe­renciának: a németség tudatos kompromittálása, diszkriminá­lása, nemzetközi rágalmazása. A •kettészakított németség Hrus­csovék egyetlen garanciája ar­ra, hogy Szovjet-Európában Le­nin és Sztálin szelleme uralkod­hat, mert nincs olyan politikai, gazdasági, s főleg katonai hata­lom, amely ezt akárcsak a "ke­mény asztaíraütés" módszerével megváltoztathassa. Nem is be­szélve arról, hogy a maradék Eu­rópa katonai ereje magában véve nem erősebb, mint mondjuk a svájci tűzoltóságé volt Hitler hadseregével szemben . . . Boldog az, aki még hisz transz­cendentális erőkben, theológiai érvekben, hogy a világ sorsát a Mindenható akarata dönti majd el . . . Persze, hogy eldönti I De vájjon úgy, ahogy mi szeretnők? S vájjon: maradéktalanul ne­künk van.e igazunk? Vájjon a nyugati világ társadalma, erköl­cse szelleme és lelke az isteni evolúció akaratának kifejezője? Ha a fiatalság bűnözési statiszti­káját olvassuk, ha a szent házas­ság igazi, az isteni és természeti Jtörvények által megszabott ér­telmének vásári átértékelését 'szemléljük. Kezdve a hollywoodi filmesektől a német, francia és amerikai kispolgárig, ha a külön­böző tudományos társaságok, at­­heista rohamra emlékeztető, megnyilatkozásait halljuk, ha utcalányok életére emlékeztető "művésznők" tetteit és életmód­ját a milliós példányszámú ké­peslapok az irigylendés és elis­merés hangján közük, akkor, — bocsánat nem kell a theológus, vagy modern misszionárus kön­tösét magunkra ölteni, — bizony ikételkednünk kell abban is, • hogy a Nyugat erkölcsi fölénye és igénye lehengerlősen nagy lenne , . . A mi nemzedékünk két há­ború borzalmát, pusztításainak ma sem behegedt sebeit is­merte meg . . , Nekünk, a ma 55—70 éveseknek, a mi nem. zedékünknek még szava van a nagy politikában. Sajnos, e szó: halk, szerény és az átütő igazság ellenére is elvész a hazug jelszavak, a nagy törté­nelemhamisítás zenebonájá­ban . . . Nekünk nem kell há­ború, de mi ragaszkodunk az igazságos rendezéshez. Mi fé­lünk a hidrogénbombától, de még jobban a maradék sza­badság elvesztésétől, a bolse. viki rabságtól, az ÁVO és GPU kínzókamráitól. Csak a mi olt­­hatatlan szabadságvágyunk, csak a mi megingathatatlan hi­tünk abban, hogy: nem lehet 100 millió embert örökre rab­láncra fűzni, táplálhatja Nyu­gat erkölcsi erőit. Mi: európai menekültek, mi: a bolseviz­­mus igazi áldozatai, tarthatjuk csak a világ lelkiismeretét éb­ren. Erre kötelez bennünket az 1960. esztendő márciusi szele. A szabadság nagy hónapja ez, nem csak otthon a Duna, Tisza és Ba­laton partjain. A 122 év előtti leurópai forradalmak szelleme ál­talános európai örökség: Német­országban, Lengyelországban, Franciaországban és Olaszország­ban egyaránt . . . I Végezetül gondoljunk a spa­nyol polgárháború , elfeledett rémségeire. A kommunisták ál­tal meggyilkolt papokra, apácák­ra, katonákra, üzletemberekre, tisztviselőkre, újságírókra. A gyilkosoknak az úgynevezett "nemzetközi brigád" kalandor bolsevistáinak: ma, Budapesten, [Varsóban, Bukarestben emlék­táblákat szentelnek. Franco tá­bornok ellen újabb rohamra in­dult a bolsevista ötödik hadosz­lop. Sajnos a nyugati sajtóban is. Nekünk nem lehet előkelőbb fel­adatunk, minthogy ezt a hazug propagandát megcáfoljuk és eré­lyesen visszautasítjuk: írre kö­teleznek bennünket a magyar, német, szlovák, román, horvát mártirc-k, a spanyol nép haláira­­■kínzott hősei, a boísevizmus már­tírjai : szerte a világon . . , | MATTYASOVSZKY KORNÉL; SÚLYOS ELTOLÓDÁS VÁRHATÓ Á NAGYPOLITIKÁBAN A kommunista világhódító tö­rekvések legközelebbi célja a je­lek szerint az eddigi Ázsia he­lyett Afrika lesz. A változás első jele az, hogy a Vöröskína—India közötti konfliktus szemmellátha­­tólag alábbhagy. Chou.En-Lai kí­nai miniszterelnök elfogadta Nehru meghívását a határkérdés elintézéséért összehívott megbe­szélések lefolytatására, s ez kommunista szempontból egyen­értékű egy teljes kapitulációval. A kínaiak bejelentették, hogy kölcsönös megnemtámadási szer­ződést akarnak kötni Indiával, kivonják a határmenti Nepálból az elmúlt hónapok alatt beszi­várgott csapategységeiket, s ve­gyesbizottság útján oldják meg a Ladakhi határ mentén felmerült kérdéseket. Különösen a nepáli miniszter­­elnök, BP. Koirala áll az egyezte, tő megbeszélések középpontjá­ban azzal a feladattal, hogy Ne­pal önállóságának elismerése után ő legyen <* . egyesbizottság elnöke, amellett a többi határvi­szályok elintézésére is hatáskör­rel fog bírni. Chou-En-Lai küszöbön álló in­diai látogatása azzal a határozott céllal történik, hogy a miniszter­­elnök bejelentse Vöröskína le­mondását a határterületekre for­mált igényéről, —- ami egyet je­lent azzal, hogy a kommunisták ezen a fronton beismerik veresé, güket. Az indiai parlamént ugyanis hatalmas többséggel tá­mogatja Nehru külpolitikáját, amelynek sarkalatos tétele, hogy Vöröskinának egy tapodtatnyi földet sem szabad átengedni. In­dia azt is pontosan tudja, hogy a kommunisták Ígéreteinek, vagy szerződéseinek hinni nem lehet, s hogy Kína mindenkor visszatérhet arra a még 1939-ben az akkori kommunista párt elnö­ke, Mao-Ce-Tung által kiadott elvre, hogy Nepal "ősi kínai terű. let". Ha most mégis közvetlen tárgyalások indulnak meg a már­­már kitörőben lévő kínai—indiai háború helyett, ez azt jelenti, hogy a kommunisták más helyre teszik át támadásuk súlypontját. Az új offenziva jelei máris mutatkoznak Afrikában. Hrus­csov tollából cikk jelent meg a Pravdában a közelkeleti kérdés­ről, amelyben lényegileg az áll, hogy az újra kitört izraeli—arab válságban a két fél egyformán hibás, s hogy a nagyhatalmak, illetve az UNO által megszabott fegyverszüneti feltételeket nem­csak Izrael, hanem az Egyesült Arab Köztársaság (Nasser) is megszegte, aminek következté­ben a szovjet sem az egyik, sem a másik felet nem fogja támo­gatni egymás ellen. Más szavak­kal ez azt jelenti, hogy a szovjet íógfcép elejtette azt az 1956 óta gyakorolt politikáját, hogy az af­rikai népek szószólója Egyiptom, illetve Nasser, s hogy ehelyett most majd közvetlen kapcsolatok útján, közvetlenül fog igyekezni befolyást gyakorolni a többi •— tehát nem arab, hanem néger — afrikéi népre. j A kiszemelt szovjetbarát néger vezető úgy látszik Nkrumah, a három éve önálló Ghana (azelőtt Aranypart) köztársaság vezetője. Az Angliában nevelkedett, rendkívül intelligens ghanai mi­niszterelnök hivatalosan csak most jelentette be, hogy országa köztársasággá alakul át, megma­rad a Brit Nemzetközösségben és I alkotmányt kap. Az alkotmányt • a parlament máris megszavazta, s annak egyik alaptétele az, hogy Ghana minden erővel töre­kedni fog az egész afrikai köp. tineris egyesítésére olyan politi­kai formában, amelyben az em­berek közötti... megkülönböztetés akár bőrszínre, fajtára, vallásra, akár törzsi hovátartozandóságra nézve örökre megszüntetendő. A ghanai alkotmánynak az az alap­tétele, hogy a köztársaság célja egész Afrika egyesítése, egyike az úgynevezett eltörölhetetlen tételeknek. Akármilyen szépen hangzanak a jogegyenlőségre vonatkozó sza­vak, a fogalmazás mögött nem lehet nem észrevenni a szovjet kezét. Afrika néger lakosságának nagy része roppant primitiv bel­politikai körülmények között él. A jogegyenlőség, amely elvileg minden civilizált nép számára he­lyes és elengedhetetlen, a való. j ságban anarchiára vezet ott, ahol a népesség legnagyobb része nem rendelkezik elég iskolázott­sággal ahhoz, hogy megértse a szabad kormányzási rendszer alaptételeit. Ha az afrikai pig­meus, akinek egész élete minden civilizációtól távol, az őserdei, csaknem ősemberi élet napi éle­lemszerzésében telik el, ugyan­olyan szavazati joggal rendelke­zik, mint mondjuk a délafrikai miniszterelnök, akkor a primití­vek és műveletlenek uralma kö­vetkeznék be az afrikai kontinen­sen, amely senkinek sem jó, leg­feljebb a helyi törzsfőnöknek, s , látható támogatóiknak, a kommu­nista agitátoroknak. Ezt a helyze. tét minden intelligens politikus felismeri, legjobban éppen Nkrumah és a többi művelt né­ger politikus. Ha most az új ghanai alkotmányba eltörelhetet­­len tételként beveszik ezt a kétes értékű elvet, — pláne kapcso­latban egy egész Afrika politi­­kai egyesítésére vonatkozó kije­lentéssel, akkor e mögött nem láthatunk mást, mint a kommu­nista aknamunka kezdetét egy olyan Afrika megteremtéséig amelynek lakói papíron talán jog. egyenlőséggel rendelkeznek, » valóságban azonban a Szovjet rabszolgái. Egy másik afrikai új köztársa­ság, amely Ghánával ellentétben« nem az európaiakkal való együtt­működés, hanem az európaiak elleni gyűlölet jegyében alakult meg, a nyugatafrikai Guinea, —­­ez a volt francia gyarmat, amely önállóságának megengedés» után nem volt hajlandó a franci» nemzetközösséghez csatlakozni, Guinea eddig Nyugat-Németor­­szággal tartott fenn diplomáciai kapcsolatot, most azonban egy­idejűleg elismerte a keletnémet köztársaságot is. A bonni doktrí­na szerint Kelet-Németország el­ismerése "Németország elleni barátságtalan cselekedetnek te­kintendő" s erre való tekintetted a két ország közti diplomáciai kapcsolat megszüntetése várha­tó. Hogy mi értelme volt Guinea részéröl ennek a lépésnek, még kétséges. Valószínű, hogy ez az első fázisa az Afrika néger ré­szének meghódítására irányuló szovjet offenzivának. AMI A NAGYVILÁGBAN TÖRTÉNIK! Krupp fegyvert gyárt Spanyolországban Krupp, a német ágyukirály, Spanyolországba költözik. A hí­res Ruhr vállalat 9,000.000 dol­láros kölcsönnel átalakított és modernizált Bilbaoban egy acél­művet. Világszenzációt jelent e hír, mely akkor röpölt szárnyra, mikor Strauss nyugatnémet hon­védelmi miniszter bejelentette a Spanyolországban létesíteni szán. dékoh német katonai támaszpon­nyomultak előre az Ardennekben gabb embere lett, egyedüli és Olaszországban, és Krupp ^ lajdonosa 2 billió dollár értéké tengeralattjárók fenyegették az acéi, vas, szén, vegyi és hajóépl­­első világháború alatt az Atlanti tő ipari vállalatoknak. Bár köte- Óceánt. Krupp fegyverek bőm- lezték Kruppot 1953-ban acélipa. bázták Dovert a második világ­háborúban. Alfred Krupp tagja volt a náci pártnak, tiszteletbeli SS katona, s a Nürnbergi háborús törvényszék ri termékeit "méltányos árolt" hozni forgalomba, de erre soha­sem került sor. Krupp most az amerikaiak és angolok szigorú nyomására a elítélte azért, mert üzemeiben, __ , . . . .. . . , i„„„ . , . . . , . 1 NATO-nak készíti a fegyvereket, tokát. A Krupp dinasztia tehát,; £0.000 idegen munkást dolgoz.; , .. .. . . . , , , , ,, D8 amerre Németország megy, | mely már 150 éves múltra tekint tatott embertelen feltételek . .... ... . : orra fog haladni mindig Krupp is. I vissza, uira fegyvergyártással kozott. Minden vagyonától meg­­. ,. ‘ .1 , , A conto kérdés tehat az: merre foglalkozik. fosztották. De hat év múlva John MeCIcy amerikei főmegbizott A nyugatnemet fegyvenpar j mindent visszaadott gruppnak. tart Németország? Ml biztosak vagyunk benrue, Ezzel egyszerre Európa Isggazda- — a kommunizmus ellen! b !NtWU!títA7M Jt.Tifl Eh történt siég újraéledt az amerikai töke segít­­j »égével. A Krupp-művek már ! eddig is kifejlesztettek egy új .tankot és érdeklődnek az első i német atom-reaktor iránt. De 'ezek kicsiségek. Tavaly nyár óta • szabadon gyártják saját rakétái­­| kát és rövidesen megjelenik az e'ső német jet harcigép: az F. 104 G. i | Straus« honvédelmi miniszter engedélyt kért olyan hadihajók építésére, melyek meghaladják az 1954. évi Párizsi Szerződés­ben engedélyezett 3.000 tonnát. A legnagyobb német acélgyárat, mely a német acéltermelés 16%­­iát állítja elő, beállították a fegy­­| verkezés szolgálatába. S ennek az ! acélipari vállalatnak tulajdonosa Alfried Krupp von Bohlen. elnök kormányalakítással Giovan- Golda Meir izraeli külügyminisz- A Krupp fegyverek már sok ni Leonet bízta meg. Leone a tér véleménye szerint az Egyesüh: ízavart okoztak a világtörténelme- képviselőház elnöke, «keresztény Arab Köztársaságban mesterség 'ben: Krupp ágyukkal száz év demokrata s a legalkalmasabb gesen szított zsidóellenes propa­­|alatt háromszor támadták meg személy arra, hogy az Antonio ganda belső nézeteltéréseket hox I Franciaországot. Krupp tankok Se-gni volt miniszterelnök lemon- j létre az egyes arab népek között, ATOM TENGERALATTJÁRÓ AZ ÉSZAK! SARKON Tizennégy napi és 21 órai jég alatti út után a Sargo nevű ame­rikai atom tengeralattjáró elérte az Északi Sark felszínét. 2.744 I mérföldet tett meg jég alatt. Az i Északi Sarkon kiszállta tenger-1 aiattjáróból Frfcncis Wadsworth amerikai tengerészhadnagy és • Harold Mayer elektromos szakér­tő s kitűzték a hawaii zászlót, j Mindketten hawaii származásúak. • AZ OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG Giovanni Gronchi olasz állam­dásával keletkezett politikai zűr­zavart megoldja. FRANCIA HIDROGÉN BOMBA Albert Buchalet tábornok, "a francia atom energia bizottság katonai vezetője kijelentette;, hogy egymásután több atom robbantást fognak végezni s dolgoznak az első francia hidK>­­gén-bomba előállításán. • BELSŐ NÉZETELTÉRÉSEK AZ ARABOK KÖZÖTT Jeruzsálemből jelentik, ho^r

Next

/
Thumbnails
Contents