Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-20 / 8. szám

X. évfolyam, 8. szám, 1960 február 20, szombat 4 KANADAI MAGYARSÁG TÉLI SPORTOK Hatalmas viharok a Téli Olympia színhelyén I Amint ismeretes, a California! Squaw Valleyben, február 18^án nyitják meg a Téli Olympiai Já­tékokat. A szokatlanul szeszélyes ■idei tél rengeteg gondot okoz a rendezőségnek. Az előkészületek eddig mintegy 20 millió dollárt emésztettek fel, beleértve azt a cca. 10 ezer tehergépkocsi rako­mány havat is, melyet az esetle­ges hóhiányra számítva, a közel­ben tartalékolták. Ez a hómennyiségi —, de a különböző létesítmények is — az óriási esőzések, szélviharok miatt most veszélyben forog. Február 8-án, 24 óra alatt 6 inch eső szakadt Squaw Valíéyre, a szél sebessége pedig elérte órán­ként a 90 mérföldet! A vihar komoly károkat okozott nemcsak az úthálózatban, de a távbeszélő, berendezésekben is. A helyszí­nen levő katonaság most éjjel­­nappal dolgozik a károk, sérülé­sek helyreállításán. A gyorskorcsolyázó VB eredményei: Davosban (Svájc) február 7- én rendezték meg az idei gyors­korcsolyázó világbajnokságokat. A férfiak összetett versenyét a szovjet Stanin nyerte, a 21 éves francia Kouprianoff előtt. A francia versenyző kiváló szerep­ése meglepetés, mert 1949 óta elsőizben történt, hogy a világ­­bajnokság élcsoportjában észa­kiak, vagy szovjet versenyző­kön kívül, más nemzetiségű he­lyezést ért el. 1949-ben a ma­gyar Pajor Kornél vitte diadalra színeinket, igazolva a magyar sport sokoldalúságát. • A kanadai műkorcsolyázó­bajnokság : Reginában, ugyancsak feb­ruár 7-én tartották meg Kanada ezévi műkorcsolyázó bajnoksá­gait, melynek egyetlen meglepe­tése a cseh Jeíinek-testvérpár váratlan jó szereplése volt, akik csak alig szorultak a sokszoros világbajnok Paul—Wagner pár mögé. Örvendetes volt Jackson ! szinte tökéletes futása is, akitől I kanadai körök azt remélik, hogy 'végre elhódítja az USA-tól a fér­­| fi-egyéni műkorcsolyázó hege­móniát is. A nők egyéni versenyét a 15 éves torontoi Griner, a táncver­senyt az ugyancsak torontoi Thompson—Me Lachlan pár nyer­te. Hockey : A National Ligában —, hol tudvalévő, e sportágban, a világ legizgalmasabb, legszínvonala­sabb küzdelmeit vívják, — Montreal fölényesen tartja veze. tő-helyét. A torontoi gárda foly­tatja nagyszerű sorozatát, s 3 pont előnnyel Detroit előtt, a 2. helyen áll. Mögöttük késhegyre menő küzdelmet folytat, pilla­natnyilag egyenlő pontszámmal, — Chicago és Boston. New York eddig mérsékelt teljesítményt nyújtott. Európai labdarugótükör Anglia : A 28. forduló után a Totten­ham Hotspur 39 pont, 60 :32-es gólaránnyal áll az élén. Mögötte a Burnley 36, a Wolwerhamp­­■ton 34 a további sorrend. A skót ligában — a Torontó­ban is vendégszerepeit — Hearts, 40 ponttal, az ir-ligában a Gle­­navon vezet. Stanley Matthews, aki a leg­utóbbi Blackpool—Wolwen hampton 1 :l-es mérkőzés hőse volt, február 6-án töltötte be 45. életévét! • Olaszország: A Juventus előnye a Milánnal szemben (26) 4 pontra nőtt. Mö­göttük a Fiorentina 24, Interna­­cionale 23, következik. A Juventus egyébként, teljes gárdájával, 1960 nyarán Kanadá­ba látogat. Franciaország: A francia bajnokság élcsoport­énak állása február 8-án: Nimes 41 pont, Reims 39, Racing 34. • Németország : Az északi csoportban Hamburg, a déLnyugatiban Pirmasens, a jdéliben Karlsruhe, a nyugatiban 'Köln, Berlin bajnokságában a Hertha vezet. Magyarország : Több európai lap — s persze a Népsport is — az 1959. évi, de a legutóbbi 10 év eredmé­nyei alapján is, a magyar labda­rúgást helyezi Európában az első helyre. Bármily hízelgő is ez a statisztika, nem lehet ok arra, hogy az MLSZ a saját vállát ve­regesse érte. Ez eredmények, e megbecsü­lés oroszlánrészét még Puskás, Kocsis, Czibor s a körülöttük fel­nőtt gárda verekedte ki, az a Puskás, Kocsis és Czibor, akiknek nevét a Népsport, s a többi lap is, legfeljebb csak akkor írja le, ha "hazaárulózza" őket. Ettől eltekintve — Puskáséi* még ma is, sőt egyre inkább — a világ legjobbjai között is, a legjobbak közé tartoznak, akkor is, ha "inasát" Tichyt is, elérang­­sorolják odahaza ... B. F. A PARLAGON HEVERŐ ÖRÖKSÉG A leghűségesebb csatlósállam A csehszlovák emigráció sajtó­jában kesergő megjegyzésekkel térnek vissza azok a híradások, valamit, de félünk a csehek­­től.' Akik a Szovjetunióból és a szovjet Európán át tett utazásból amelyek Csehszlovákiáról úgy visszatérnek, megegyeznek ab­­számoinak be, mint a legszol- .ban, hogy valamennyi közül a gaibb csatlósról. A csehek látha- ^csehszlovák kommunista rend­­tóen nehezen viselik el, hogy a szer a legkíméletlenebb, titkos Benes által irányított egykori szé­dítő világpropaganda után álla­rendőrségűk a legképzettebb, sztálinizmusuk a legszívósabb s műk és népük most épp az ellen-1így a félelem is ott a legnagyobb, kező szinekben szerepel a világ 'a mai Csehszlovákiának ezt a közvéleménye előtt. A Congress egyik cseh szárma­zású tagja, Vanik, visszatérve eu­jellemzését nem a nyugateurópai kommunistaellenes uszítok gyár­tották. Az egész világ benyo. rópai útjáról, így számolt be mása ez. A szovjet titkos rend- Csehsziovákiában szerzett tapasz-jörség egyik tisztje mondta nyil­­tafatairól: "Csehszlovákia ma jvánosan: Prágában az ember jobban rendőrállam, mint maga a Szovjetunió. Talán csak a Vö­­rös-Kínában hajtják végre a kom­munizmus elfogadtatását drasz­tanulhat valamit. Szívesen kicse­rélnénk önökkel gyakrabban is tapasztalatainkat. Amikor a ro­mán kommuni-sta párt egy ma­első feltételezést, — hogy majdnem mindenki egyetért a rendszerrel. Ma a rendszer képe ezt a véleményt is megváltoztat­ta. Egy amerikai újságíró, aki közismert gyors és éles meglátá­sáról, meglátogatta hazánkat és így írt róla. Elmondta, hogy ma­ga is szégyenkezve hallgatta, az emberek hogyan gúnyolják saját gyávaságukat és passzivitásukat. Valaki elmondta neki az élcet a cseh kutyáról, amelyik mindig átszaladt a lengyel határon, ha ki akarta ugatni magát". A mi megjegyzésünk ehhez csak annyi, hogy ha a világ tud­ná, mennyi hazugság volt a ma­­jsaryki és benesi propagandában, ma sokkal kevésbé csodálkoznék. tikusabban . . .Csehszlovákia ma jgasrangú tisztviselője kissé fel. a legnagyobb hadfelszerelő tá. 'öntött a garatra egy bukaresti bor Európában. Több katonája,‘fogadáson, készséggel társalgott több rendőre és kéme van, mint keleteurópai elvtársaival és a akármelyik más szovjet terület- nyugati diplomatákkal, de óva­­nek". itosan kerülte a moszkvai és prá-Vanik kongressman beszámo- gaf vendégeket. Csehszlovákiá­­lója indította a clevelandi Novy nak és rendszerének ma Nyugat Svet című csehnyelvű újság ve- és Kelet előtt homlokára van zércikk íróját egy iróniával teli légetve egy jel, amit nehezen le­­elmélkedésre Csehszlovákia sor- hét lemosni: prototípusa a leg­­sának ilyen fordulata felett: "A hűvösebb, legéberebb és leg­­világ csodálkozik Csehszlová-jeredményesebb diktatúrának . . . kién és kormányán" cím alatt Hogyan néz ma a világ a cse­­többek között ezeket írja: "Ma hekre és szlovákokra? Hosszú oly szomorú tárgyról kell írnunk, ■ időn át a külföldi megfigyelők amit csak egy mosoly nélküli, el-1azt következtették a Csehszíová­­komorító viccel lehet bevezetni, jkiában uralkodó nyugalomból, Valaki megkérdezett egy szovjet hogy az emberek ott nagy több­katonát, aki éppen felszabadítót- 'ségben vagy egyetértenek a ta Magyarországot: 'és ti ott a rendszerrel és módszereivel, vagy Szovjetben nem kezdetek már j rendkívüli módon meg vannak valami forradalmat?' A szovjet .rémítve, gyávák és gerinctele­­katona óvatosan körülnézett, s nek. Sok elvtárs természetesen így felelt:'Hát bizony kezdenénk ' nagy örömmel hagyta jóvá az Torontoi színházi hírek Toronto utcáin megjelentek a VIDÁM SZÍNPAD színlapjai a fő­szereplők kacagós fényképeivel, :melyek hírül adják, hogy e hó j27-én, szombaton este 8 órakor, ja Lippincott 191 szám alatti szín­házban lesz a bemutató előadása jaz évad legmulatságosabb zenés­­jvígjátékának, az EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI.nek. Külön megle­­'petésnek Ígérkezik Mácsay Emmi, 'Marczy Liza, Homolya Kriszta, iLombi Jenő és Kertész Sándor pompás táncai. Ha Lapunkkal meg van elé­gedve, mondja el másoknak is! Ha panasza van, csak velünk közölje I Egy kis nép általában akkor élhet jólétben, ha államrendsze­re korszerű és ennek folytán a nemzetek nagy családjába beke­rül. Egy kis nép vezetői nem en­gedhetik meg az antidemokrácia és az ezzel járó elszigeteltség fényűzését, mert a nép érdeké­ben a haladás útjára kell lépniök. Ennek jelei: a szabad választás, demokratikus kormányzás, a nép élvezi az emberi jogokat, főkép­pen a személyi biztonsága szi­lárd és véleménynyilvánítása sza­bad. r Ha ezek az utóbbi feltételek meg vannak, úgy a demokrati­kus Nagyhatalmak, a haladó kis nemzeteknek olyan gazdasági előnyöket biztosítanak, amelyek lakosságukat korszerű életnívóra emelheti. Kulturálisan pedig nyit. va az út a nagy szellemi áramlat­ba, ahol — legalább is hivatalo­san — a kis népek írói és művé­szei is eljuthatnak a nemzetközi területekre. A két háború között váltakozó törvényes kormányok sok jó aka­rásán és tévedésén kívül, az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy egy külső ismérv alaján Magyarország államrendszerét antidemokratikusnak, sőt félfa. sizmusnak minősítették. Ez a né­pünkre oly sok hátrányt jelentő ítélet, — amelynek terhét a má­sodik világháború kapcsán és utána menekült magyarok sokáig viselték — főleg abból eredt, hogy Magyarország államfőjét 1920-ban sebtében megválasztot­ták és utána egy kormánynak sem volt bátorsága az államfő választást népszavazás elé vinni, így egy röpválasztás alapján az államfő 24 évig gyakorolta ha­talmát, ami önmagában elég volt, hogy a demokratikus orszá­gok a rendszert leminősítsék és a nemzet fiainak minden tehetsé­ge és akarása sem volt elegendő, hogy a szabad világnak abba a szellemi és gazdasági áramköré­be bejussunk, ami nélkül nincs felemelkedés. Mi, akik a két vi­lágháború közötti idő derekán diákok, egyetemi hallgatók vol­tunk, nem tudtunk Nyugat sze­mével nézni és érdekével gon­dolkozni. Nem volt helyes kül­politikai látókörünk. De ma cső. dálkozom azokon, akik nemcsak a betöltött állásuk, tisztségük, de külföldi utazásaik során is elég tapasztalatot szereztek, hogy az ország demokratikus felépítésére és ezzel országunkról alkotott rossz ítélet megváltoztatására sürgős lépéseket tegyenek. Közéleti ember belpolitikai kér­désekben követhet el kisebb, na­gyobb hibákat, de a külpolitikai rövidlátás végzetes lehet. A két világháború között ró­lunk alkotott rossz vélemény megváltoztatását két esemény tette lehetővé. Az első tényező Mindszenty bíboros letartóztatá­sa volt, amely a szabad világ szimpátiáját mellénk állította. A második és a legnagyobb ese­mény a magyar forradalom, mely népünket a szabad világ áram­körébe bekapcsolta. A forradalom nemcsak rólunk még létező rossz ítéleteket mosta el, hanem a magyarság e titán! megmozdulása, mély humaniz­musával és a demokrácia tiszta formájának bemutatásával az egész világot ámulatba ejtette. 1956 népünket a nemzetek nagy családja büszke tagjaiként fémjelezte. Ma már 1960-at írunk és tény­kedésünket már nem gátolja a két világháború közötti súlyos hagyaték, sőt előttünk van a for­radalom által ránk hagyott gaz­dag történelmi örökség. És úgy néz ki, hogy ezt a nagy szellemi vagyont nem tudjuk jól hasz­nálni. Amíg a két háború között a bajok onnan táplálkoztak, hogy a rólunk alkotott ítéletet nem tud­tuk megváltoztatni, addig a for­radalom utáni súlyos mulasztá. 'sunk onnan ered, hogy a rólunk alkotott jó véleményt és ítéletet nem tudjuk kellően kiaknázni. Ennek a magatartásnak egyik té­nyezője az ENSZ munkájának té­ves értékelése és ennek követ­kezményeképpen az ott elhang­zott megnyilatkozások és határo­zatok lebecsülése. Még "értei, mes" magyarok is gyakran meg­jegyzik az ENSZ magyar ügyben hozott döntéseiről: "ugyan kér­lek, hagyd azt a sóhivatalt". Az ellenszenv érthetően abból ered, hogy az ENSZ a forradalom alatt nem adta meg a kivívott szabad­ság és függetlenség megtartásá­hoz szükséges politikai segítsé­get. Emiatt a jogos harag érthető, de az már nem, hogy figyelmen kívül hagyjuk, hogy az élet to­vább megy és mi csak azokat az intézményeket használhatjuk fel — éppen a magyar nép szabad­sága és függetlensége érdeké­ben —, amelyek léteznek. Már pedig akár tetszik, akár nem az ENSZ idetartozik. Vegyük egy­szer már tudomásul, hogy az ENSZ a magyar ügyben jelenleg nem megoldó, hanem kiértékelő fórum, de ennek ellenére az ott elhangzottakat parlagon hagyni éppen olyan hiba, mint a két vi­lágháború közötti idők külpoliti­kai közönye, amely meggátolta, hogy népünk a szabad világ egészséges vérkeringésébe kerül­jön. Amikor De Gaulle 1959 deeem. bérében Párizsban az Egyesült Ál­lamok elnökével találkozott, a megbeszéléseknél első kérdése az ENSZ amerikai delegátusának magatartására vonatkozott, aki nagy meglepetésre az algíri kér­désben távol tartotta'magát a sza­vazástól. De Gaulle-nak fontos volt az ENSZ-ben történő esemé. nyék és szavazások, a legtöbb magyarnak csak egy kézlegyinté­sig. A magyarországi kommunista delegáció lejárta a lábát, hogy a magyar ügy melletti szavazatok számát csökkentsék és mint a szomjas kutyák a víz után, ők is olyan epekedve várták, hogy mandátumukat elfogadják. Egyik sem történt meg. Mivel a magyar ügyben hozott határozat meg­szavazásánál a Haiti delegátusa késett, így az első szavazás ered­ménye 53 volt — eggyel keve­sebb, mint tavaly — a magyar kommunista delegáció egyik tag­ja már rohant a táviró hivatalhoz és boldogan sürgönyözte, hogy "a magyar ügyben csökkent az érdeklődés", mire azonban visz­­szajött a közgyűlési teremben már újra 54 volt a magyar ügy mellett szavazók száma. A ma­gyarországi kommunistáknak az ENSZ minden morzsája kell, mi a kalácshoz sem nyúlunk. Történelmünk folyamán nem volt annyi barátunk, mint ma. Ötvennégy nemzet mellénk állá­sa olyan politikai tőke, amelynek okos és céltudatos felhasználása elősegítheti, sőt meghozhatja a magyar nép szabadságát. Különösen most kell eredmé­nyesen dolgozni, a summit előtt, j Úgy vélem itt az ideje, hogy ' minden ország fővárosában és nagyobb városaiban bizottságo­­! kát kellene alakítani "a magyar nép szabadságáért" névvel, amelynek elsőrendű célja a ma­­gyár ügy ébrentartása és annak megoldására az illetékeseket fo­lyamatosan kérni. A bizottságok, ban elsősorban az illető ország polgárai vennének részt, míg a magyarok csak adminisztratív 'munkát és dokument gyűjtő munkát végeznének. A bizottsá­gok tagjaiul neves írókat, művé* | székét, papokat, professzorokat és egyéb közéleti vezetőket kel­lene felkérni. A nők ilyen bizott­ságokban kitűnő munkát szoktak | végezni és aktívabbak, mint a férfiak. i Ha a summit létrejön, s külö. nősen, ha De Gaulle megerősö­dik, ez nagy alkalom, hogy a magyar ügy — éppen az önren­delkezési jog megemlítése kap­csán — szóbakerüljön és így Hruscsov nagy álma és a summi­­ton elérendő főcélja, hogy a Vas­függöny mögötti népek ügyé­nek elhallgatásával a silent sta­tus quo-t elérje, megbukna. Ezek a megalakítandó bizottsá­gok az ENSZ határozatainak rö­vid összefoglalásával és az azt megszavazó kétharmados több­ség — 54 tagnemzet — kihang­súlyozásával a saját országaik pártjai és kormányai felé tudato­sítanák, hogy a magyar ügy a summit vizsgatétele, ahol meg. mutatkozik, hogy a szovjet bé­két akar-e, vagy a megszállásá­val létrehozott békétlenséget fenntartani. Ha De Gaulle a pol­gárháború veszélyével szembe, nézett, hogy egy nép önrendel­kezési jogát megadja, akkor Hruscsovot rá lehetne szorítani, hogy enyhítse a világ feszültsé­get, amelyhez nagyban hozzájá­rult, hogy a magyar nép önren­delkezési jogának gyakorlását fegyveresen meggátolta és meg­gátolja. A magyar ügy — mindezeken kívül — kellene tudatosítani a bi­zottságoknak — a szabad világ erkölcsi erejének és az ENSZ te­kintélyének is fokmérője. Az előbbinek azzal, hogyha Hrus­csovot engedmények adására le­het szorítani, ez a szabad világ megrongált erkölcsi és politikai erején sokat segítene; az utóbbi­nak pedig azért, mert megerősí­tené azok hitét, akik az ENSZ- ben a világ politikai fórumát lát­ják, ahol a határozatokat és sza. vázatokat nemcsak számolják, de azoknak súlya is van. Tegyünk meg mindent, hogy a szabad világ 54 országának sza­vazatát és megnyilatkozásait, ér­tékes külföldi tényezők segítsé­gével a summit légkörbe dolgoz­zuk be. Szép munka, hasznos te. vékenység, a forradalom öröksé­gének méltó használása és ami a legfőbb, népünket közelebb viszi a szabadsághoz. Zágonyi óbester emléke Az amerikai polgárháború ma­gyar vonatkozásainak kidombo­­jrítására az AMSZ már második éve együttműködik a Civil War Centennial Commission-nal. A ^ közelmúltban vezető washingto­­jni magyarok "Zágonyi Társaság" !alapításával és a Kossuth Ház dísztermében lefolyt, magas szinvonalú műsoros előadással kézzelfoghatóan bebizonyították, .hogy az országosan megindult ünnepségekbe társadalmunk szi- Ine-java is be óhajt kapcsolódni. ^A Fehér Háznak közvetlenül alá. (rendelt Civil War Centennial ''Commission erkölcsi támogatá­sával a központi titkár január •folyamán kiutazott a 100 évvel ezelőtti történelmi események egyik csatájának színhelyére: Missouri állam, Springfield vá­mosába, az ott tervezett Civil War .Centennial ünnepségek előkészí­tésére. Springfield St. Louistól jdélnyugatra 215 mérföldnyire , fekszik és az Ozark vidék iegje­­jientösebb, ma már 122 ezer lako­sú városa. Springfield az ameri­­jkai polgárháború magyar szem­pontból talán legérdekesebb vá­rosa, melynek felmentése Zágo­nyi Károly huszárőrnagy, Bem tábornok egykori tisztjének ne- Ivéhez fűződik. Springfield veze­­,tő hivatalos és társadalmi réte­gei a legnagyobb rokonszenvvel | fogadnák, ha 100 év után a ma­­;gyarság újból bekapcsolódnék a ífejlődő város történelmébe — jlegalább a jubileumi ünnepsé­gek tartamára, melyekre egész Missouri államból várnak vendé­geket. A lehetőségek Springfielden kecsegtetőek. Ha például vpla­­!melyik tehetséges szobrászmű­vészünkkel tetszetős emlékművet I készíttetünk, Springfield jómódú üzletemberei annak bronzba ki. öntését is hajlandók volnának el­­jvállalni. Az emlékmű a "Zágo­­'nyi Square" névre keresztelendő 'főtéren kapna parádés helyet, an- 1 náI inkább, mert a vitéz magyar huszár nemcsak diadalt aratott (közmondásossá vált halálroha­­jmával 200 emberrel 2.000-el Üzemben, hanem a főtéren kötö­­(zőhelyet állíttatott fel a csata után úgy a maga sebesültjei, 'mint a legyőzött túlerő áldozatai (részére . . . j Á Greene County Historical Society máris javában dolgozik a i"Zágonyi Hét" messzeható sike­­■ e érdekében. Felterjesztést inté­zett a washingtoni kormányhoz 1 s a Wilson Creek Battlefield Nemzeti parkká nyilvánítása érde­kében. Ugyancsak lelkesen támo­gatja az amerikai magyarság be­kapcsolódását a Springfield Uni­versity Club, amely máris jelen­tős kutatásokat végzett és áldo­zatokat hozott a Zágonyi .kultusz érdekében. Nagyrészt nekik kö­szönhető, hogy a "Frisco" vasút­vonal mentén Zágonyi neve foga­dom és a magyar vitézségről ame­­'rikaiak beszélnek! Május 5 és ó.ikán, mely csü­törtöki és pénteki napra esik, St. Louisban gyülésezik az ame­rikai kormány, törvényhozás stb. (tagjaiból alakult Civil War Cen­tennial Commission. A Jefferson Hotelben tartandó értekezések során Zágonyiról sem fognak megfeledkezni és már ezért is szívesen látják az érdeklődő ma­gyarságot. St. Loui'S-beli és kör­nyéki honfitársainkon kívül rend­kívül üdvösnek mutatkozik, hogy országos jellegű testvérsegítő in­tézményeink, valamint éppen az e célra alakult Zágonyi Society vezetősége megfelelőképpen I képviseltessék magukat. Annál inkább, mert a General Ulysses .Grant, a C. W. C. C. elnökének vezetésével St. Louisból Spring­­fieldre utazik egy amerikai kül­döttség, hogy ott Zágonyi — immár a második magyar-ameri­kai "óbester" — centenáriuma­i nak részletei dolgában a helyi rendezőséggel beható tanácsko­zásokat folytassanak. 1960 és 1965, tehát kereken hat esztendő folyamán az ameri­kai magyarság széleskörű köz­életi és presztízs-sikerekre szá­míthat —, ha a Springfield, Mis­souriban máris gyökeret vert Zá. gonyi nimbusz rendszeres felka­rolásával kellően megalapozza a közeljövőt. A magyar ráter­mettségről és emberszeretetről legendákat tudnak Ozark "biro­dalom" amerikai polgárai: illő tehát, hogy a vadnyugat egykori felfedezőjének és a 100 évvel ezelőtti sorsdöntő események egyik legfőbb irányítójának : Fré­mont tábornoknak magyar tes­tőrparancsnokáról mi magyarok is megemlékezzünk.

Next

/
Thumbnails
Contents