Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-02 / 1. szám

X. évfolyam, 1. szám, 1960 január 2, szombat Franciaország—Ausztria 5:2 (3:1) Párizs, Colombesi-stadion, 58.000 néző. Franciaország: Lamia — Wendling, Jonquet, Marche — Penverne, Ferrier — Heutte, Muller, Kopa, Fontaine, Vincent. Ausztria: Schmied — Halla, Stotz, Nickerl — Hannapi, Kol­ter — Horak, Senekowitsch, Ne­­mec, Tischler, Höfer. . A 6. percben Kopa pontos lab­dával indtotta Vincentet. A bal. szélső élesen beadott a lyukra futó Fontaine elé, s bár Halla be. lenyúlt a beadásba, a labdát mégis az összekötő szerezte meg és 7 méterről elegánsan a kapu­ba gurította. 1 :0. Ezután változatos játék alakult ki. Az osztrákok támadásai azon­ban nem voltak meggyőzőek. A 18. percben a fiatal francia jobb­szélső, Heutte nagyszerűen ment el a szélen, majd hirtelen bead­ta a labdát a jobbösszekötő he­lyére sodródott Fontaine-hez, aki kapásból, 14 méterről hatalmas gólt ragasztott a bal felső sa­rokba. 2 :0. Ezután az osztrák Nemec ha­gyott ki nagy helyzetet, majd érdekes, izgalmas játék után a 30. percben ismét Fontaine ve­szélyeztetett. Hatalmas kapáslö­vése alig jutott a kapu fölé. Két nagy osztrák helyzet után a 38. percben Koller késlekedett a kapu közelében, Vincent hirtelen ott termett és az 5-ös vonalról a vetődő Schmied hasa alatt élesen a balkapufa mellett berúgta a harmadik gólt. 3 :0. Két perc múlva, osztrák táma­dás után kavarodás keletkezett a francia 'kapu előtt. Horak 4 mé­terről a kapu közepébe rúgta a labdát. 3:1. Osztrák támadásokkal ért vé­get az eldő félidő.' A második félidő 64. percé­ben Nemec nagyszerű labdát tá­lalt Nickerl elé, aki befutott a résbe és 8 méterről laposan a balsarokba lőtt. 3 :2. A 69. percben a nagyszerűen helyezkedő Fontaine pontosan levett egy iveit előreadást, meg­indult a kapu felé, kicsalta a ka­pust és mellette a kapu közepén hálóba guritotta a labdát. 4:2. Váltakozó támadásokkal teltek a következő percek, majd a 80. percben Kopa szabadrúgása után a behúzódott Vincenthez került a labda, aki 3 méterről rúgta be a mérkőzés utolsó gólját. 5 :2. Változatos, érdekes, olykor iz­galmakkal tarkított, eléggé nagy­iramú mérkőzést játszott a Nem­zetek Kupájáért folyó küzdelem során Franciaország és Ausztria válogatott csapata az e!4ő talál­kozón. A franciák kétgólos előnyt szerettek volna szerezni, de ez a találkozó számukra még valami­vel jobban is sikerült. Ez a há­romgólos győzelem minden bi­zonnyal olyan előnyt biztosít számukra, amit az osztrákok Bécsben sem tudnak majd be­hozni. Nem valószínű ugyanis, hogy az eléggé elöregedett oszt­rák csapat — akár jelentős fiata­lítással is — néhány hónap alatt annyira feljavulna, hogy Bécs­ben nagy gólarányú győzelmet arasson. Franciaország-Spanyolország 4:3 (3:1) Párizs, Pare des Princes-sta­­dion, 40.000 néző. Franciaország: Remetter — Wendling, Jacquet, Kaeíbel — Muller, Ferrier — Guillas, Douis, Kopa, Fontaine, Vincent. Spanyolország: Ramallets — Olivella, Garay, Grazia — Ver­ges, Segarra — Arteche, Kubá­ja, Di Stefano, Suarez, Gento. A mérkőzés előtt a franciák erősen tartottak a spanyoloktól. Szívesen kiegyeztek volna a döntetlenben. Az első 10. perc­ben a spanyol támadósor Di Ste­­fenoval, Kubaiéval és Gentoval ez élén jobbnál jobb támadáso­kat vezetett és a franciák csak ritkán jutottak szóhoz. Az első jó francia támadásra csak a 9. percben került sor: Kopa mes­terien vitte fel a labdát, Fon­­faine-nel játszott össze, majd vé­gül Kopa ismét Fontaine elé tet­te a labdát, azonban a spanyol kapu —, ha nehezen is, de — felszabadult. Az első negyedóra után a francia csapat kezdeti merevsége felengedett, kiegyen­lített lett a játék. A 17. percben Kaelbel a 16-os oldalvonalánál szabálytalanul szerelte Ariechet, mindketten megsérültek. Kaelbel azonnal elhagyta a pá­lyát. A spanyolok javára a meg­ítélt szabadrúgást Kubala csele­sen hátrafelé guritotta, az előre­futó Suarez kapta, aki még két ■lépést tét a labdával és mintegy 14 méterből a jobbösszekötő he. fyéről a kapufa mellett élesen a hálóba vágta a labdát. 1 :0 a spanyolok javára. A 18. percben a sérült Arteche ás elhagyta a pályát. Kaelbel he­lyett Marche, Arteche helyett pe­dig Martinez állt be. A 27. percben váltakozó táma­dások után a kitűnően játszó Mul­ler előretört. A védők szabályta­lanul szerelték ugyan, de a játék­vezető nem ítélt 11-est. A labda b kapusról kipattant, Kopa meg­szerezte, a középcsatár a behú­zódó Vincenthez játszotta, aki átvágta a jobbösszekötő helyére, ott Muller kapta és 4 méterről la­posan bevágta a kapuba. 1:1. Az egyenlítő gól után ragyogó francia támadások sorozata kö­vetkezett. A spanyolok zavartak lettek. A 34. percben ismét Kopa vitte fel a labdát, mesterien Fon. tainehez játszott, aki 8 méterről a kifutó kapus mellett élesen, magasan vágta a kapuba a lab­dát. 2:1. Továbbra is a franciák támad­tak. A 38. percben egy gyors tá­madásukat szögletre szerelték a spanyol véc/ók. A szögletrúgás után a labda ott pattogott egy darabig a kapu előtt, majd Vin­cent laposan, mintegy 7 méterről a jobb sarokba rúgta. 3:1. A 40. percben ragyogó francia támadás futott végig a pályán. Wendling szerelte Di Stefanot, a francia félpályáig vitte fel a lab­dát, ott Mullerhez játszott, Mul­ler ívelt labdával Fontamét ug­ratta ki, az összekötő a kifutó kapus fölött próbálta átemelni a labdát az üres kapuba, de Ramal­­lestnek még sikerült mentenie. A második félidőben a spanyo­loknál Kubala helyett Mateos jött be. A*z 55. percben a francia Douis helyett Rahis állt be. A francia csatársor ekkor így ala­kult : Vincent, Guillas, Kopa, Fon­taine, Rahis. A 61. percben Mar­ch e leszerelte Mateost, majd a szélen felvitte a labdát a spa­nyol 16-os közelében. Ott talp­pal hirtelen megállította és visz­­szajátszott Rahishoz. Rahist meg­támadták, ő az előrehúzódott hátvédhez adta vissza a labdát, aki észrevette, hogy a spanyol kapus 2 méterrel elhagyta a kapu vonalát, s éles szögből, 25 mé­terről az ellenkező feísö sarokba ívelte a labdát. 4:1. A negyedik gól után továbbra is élénk és változatos maradt a játék, az iram emelkedett. Fon­taine a bal kapufát találta el. A 75. percben kavarodás támadt a francia kapu közelében. A labda Martinez elé került, s ő közép­erős lövést küldött a kapura, Remetter kint feküdt és a francia védők már csak a gólvonal mö­gül tudták visszahozni a labdát. A közelben levő játékvezető ter­mészetesen megadta a gólt. 4 :2. A gól után a mérkőzés végéig a spanyolok erőteljesen támad­tak, a franciák már csak védekez­tek. A 87. percben egy szöglet­rúgásból beívelt labdát Di Stefa no az előrehúzódott Segarra elé játszott, aki 5 méterről nagy erő­vel a léc alá vágta. 4:3. A két ország válogatottjának találkozója méltó volt a nagy ér­deklődéshez. A francia válogatott 5 nap alatt két nagy ellenfelet fektetett kétvállra. A spanyolok elleni győzelmet kell értékesebb­nek tekintenünk, bár ez barátsá gos jellegű mérkőzés volt. A franciák győzelmének értékét emeli, hogy az osztrákok elleni mérkőzés sokat kivett a játéko­sokból. Mégis — eltekintve az az első negyedórától és az utolsó percektől —, meggyőző forrná ban játszott a francia válogatott és bár a mérkőzés eredménye a végén szorossá vált, győzelmük teljesen biztos és megérdemelt volt. Érdekessége a franciák ma támadójátékának, hogy ebben Muller valósággal hatodik csatárt játszott. A támadósor az egész mérkőzés folyamán rengeteg tá­mogatást kapott mind a fedeze­tektől, mind a hátvédektől. A hátsó alakzatoknak is igen nagy részük van abban, hogy 4 gól terhelte a spanyolok kapuját, hi­szen a négyből kettőt védőjáté­kos, Muller és Marche rúgott. A BP. HONVÉD NYERTE A BIRKÓZÓ KÖTÖTTFOGÁSÚ CSB-T Lepkesúlyban magyar bajnok: Kerekes Sándor ( Bp. Honvéd), 2. Módos (Szigetvári Zrínyi), 3. Rádi (Kiskunfélegyházi Vasas). Légsúlyban magyar bajnok: Kunszt Lajos (Bp. Vasas), 2. Czeller (Bp. Honvéd), 3. Zöldesi (Bp. Törekvés). Pehelysúlyban magyar baj­nok: Guttmann József (DVTK), 2. Kellermann (Bp. Honvéd), 3. Viczek (DVTK). Könnyűsúlyban magyar baj­nok: Pólyák Imre (U, Dózsa), 2. Hoffmann (Bp. Honvéd), 3. Mül­ler (Bp. Vasas). Váltósúlyban magyar bajnok: Deli József (Bp. Vasas), 2. Zsib­­rita (Bp. Honvéd), 3. Tóth Gyu­la (Bp. Honvéd). Középsúlyban magyar bajnok: Hollósi Géza (Bp. Honvéd), 2. Vattai (FTC), 3. S. Tóth (Kecs­keméti Kinizsi). Félnehézsúlyban magyar baj­nok: Gurics György (Bp. Hon­véd), 2. Piti (Bp. Vasas), 3. Kiss (FTC). Nehézsúlyban magyar baj­nok: Kozma István (Bp. Vasas), 2. Gáspár (FTC), 3. Kovács (Deb­receni VSC). Pontversenyben: 1. Bp. Hon­véd 28 ponttal, 2. Bp. Vasas 11 p., 3. FTC 7 p. BRAZÍLIA KIKAPOTT A dél-amerikai labdarúgó-baj­nokság küzdelmeit folytatták. Uruguay válogatottja nagy meg­lepetésre 3:0 (0:0) arányban legyőzte a világbajnok Braziliát. Ecuador és Argentina 1.1 (1 :0) arányban mérkőzött. • OLIMPIAI LABDARUGÓ­­SELEJTEZŐ I. csoport. Dél.Korea—Japán 2:0. Tokió. V. csoport. Törökország—Irak 3 12 (1:1). • NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEK: Izrael—Pakisztán 2:0 (0:0). Labdarúgás. Szovjetunió—NSZK 14:6, Dortmund. 4000 néző. Ökölvívás. NSZK—NDK 5:3 (2:1, 0:2, 3:0). Berlin. Jégkorong. A két állam második olimpiai előké­születi mérkőzése. Miután az első találkozót is az NSZK nyerte (Garmischban, 5:2-re), a nyu­gatnémet csapat indul majd a té­li olimpián. ITT HIRDESEN! 4 KANADAI MAGYARSÁG A világ nem felejti el a magyar nép kiállását a szabadságért! A budapesti Kossuth-rádió élesen, de keserűen támadta az ENSZ december 9-én megszava­zott határozatát, amelyben a Közgyűlés sajnálkozását fejezte ki, hogy a szovjet kormány és a magyar tényezők nem teljesítik a Közgyűlés határozatait, továb­bá felhívták a szovjet kormányt és a magyar hatóságokat, hogy működjenek együtt a Közgyűlés által kinevezett Sir Leslie Mun. ro.val, akit felkértek, hogy tevé­kenységét folytassa. A budapesti rádió érvei ha­sonlóak voltak Péter János “püs­pök elvtárs" szólamaihoz, aki a Közgyűlésen egyre rosszabb an­golsággal azt hangoztatta, hogy a magyar kérdés tárgyalása a hidegháború továbbfolytatása és egyben súlyos megsértése a Camp David békülékeny szelle­mének. Ezzel szemben a delegá­tusok éppen az ellenkezőjét bi­zonyították, hogy a magyar kér­dést a szovjet és a magyar kom­munisták tartják napirenden, mert a határozatoknak nem en­gedelmeskednek, továbbá ugyan­csak a szovjet kormány és a ma­gyar kommunisták sértik meg Camp David szellemét, mert Magyarországon semmi jele an­nak, hogy a magyar nép helyze­te tavaly óta megváltozott vol-Urania Genf—USC Heidelberg 55:46. Heidelberg. A férfi kosár­labda Európa Kupáért. Wawel—ETV Heidelberg 67 :33. Heidelberg. A női kosárlabda Európa Kupáért. Ausztria—Franciaország 7 :5 (4:3). Bécs. Teremkézilabda. Svájc—Ausztria 3:3 (1:2, 2 :0, 0:1). Jégkorong. Belgium—Franciaország 3:1. Courtral. Röplabda. na és békességet élvezne. Az 54 szavazat a magyar forra­dalom újabb erkölcsi győzelme. A magyar kommunisták azzal érkeztek az ENSZ őszi üléssza­kára, hogy a magyar kérdést nem fogják napirendre tűzni, de ha mégis megtörténne, akkor re­mélték, hogy az új határozat a tavalyi szavazatnál (az is 54 volt) lényegesen kevesebbet fog kapni, tehát a magyar ügy lassan kialszik. Különösen hitték ezt Hruscsov amerikai látogatása óta. És mi történt: a Közgyűlés nagyobb érdeklődéssel tárgyal­ta a magyar ügyet, mint tavaly, több nemzet delegátusa vett részt a vitában, mint legutóbb és a szavazatok száma, Péter János minden színészkedése és utolsó felszólalásában elmondott kérel­me ellenére megmaradt 54. Több helyen tévesen 53 szavazatot írtak és nem vették figyelembe, hogy Haiti delegátusa elkésett, s később közölte az elnökkel, hogy ő is igennel szavaz, amit jegyzőkönyvbe vettek. A magyar ügy mellett felszó­laltak Amerika, Kína, Brazília, Hollandia, Anglia, Kanada, Olaszország, Pakisztán, Malaya, Argentina, Nepal, Portugália, Fülöp-szigetek, Dánia, Vene­zuela, Uruguay, Ausztrália, El Salvador ,Columbia, Bolivia, Tö­rökország, Franciaország delegá­tusai, ellene a Szovjetunió, Al­bánia, Románia delegátusai és Péter János. A magyar ügy mellett elhang­zott felszólalások nem voltak sablonos megnyilatkozások, va­lóban a magyar forradalom nagy­ságát elismerő és azt értékelő be. szédek voltak. Érezni lehetett a közgyűlési teremben, hogy igaz ügyről van szó, amelyről köny­nyű beszélni, mert közben már történelmet emlegetnek. Dánia delegátusa jól kifejezte, hogy "a magyar ügyről hallgat­ni annyi, mint az ENSZ tekinté­lyének ártani". A Fülöp-szigetek delegátusa pedig halálos csend­ben fejtette ki, hogy a magyar nép irányában a határozatokon túl cselekedni is kell, mert kevés nép fejezte ki oly fenségesen a szabadság vágyát, mint a magyar és — fordult a Szovjetunió felé — Camp Dávid szelleméhez nem méltó annak üres hangoztatása, hanem annak megfelelő jószán­dékú cselekedet keli. Mélyen emberi volt Nepál kül­döttjének felszólalása, akinek kü­lön köszönet jár, hogy a közöm­bös ázsiai tömbben volt bátor­sága a kis népek sorsáról beszél, ni, akiket örök veszély fenyeget a hatalmasok oldaláról és mint mondotta nincs nagyobb köte­lessége az ENSZ-nek, mint a kis népek szabadságát megvédeni. A magyar ügyet nem lehet taktikával, vagy politikai ügyes­kedéssel napirendre tűzetni, eh­hez olyan tény kell, mint a ma­gyar forradalom, amelyhez ha­sonlót az ENSZ fenállása óta nem élt át. Argentina delegátusa he­lyesen mondotta, hogy függetle­nül attól, hogy mi van Sir Leslie Munro reportjában és hogy iga­zak-e a kivégzések vagy sem, egy tény: a magyar nép szabad volt és azt a szovjet fegyver le­gázolta, ez ide tartozik — mon­dotta. A delegátusok többsége kifejezte, hogy meglepő az a titokzatosság, ahogy a kommu­nista magyar tényezők elhall­gatják az igazságot és mindent lepleznek és nincs bátorságuk nyílt válaszokat adni. Általános meglepetést keltett, hogy Péter János nem merte tagadásba ven­ni a titkos letartóztatásokat, tár­gyalásokat és kivégzéseket. Mel­lébeszélt, de nem tagadta, amit természetesen mindenki beisme­résnek vélt. Az ENSZ körökben is tudatá­ban vannak annak, hogy az 54 nemzet hitvallása a magyar for­radalom és a magyar nép mel­lett, ma nem hozza meg a ma­gyar nép szabadságát és füg­getlenségét. De ismét a Szovjet kormány és a magyar kommunis­ták tudomására hozták, hogy a magyar ügyet ébrentartják és an­nak megoldása érdekében előbb vagy utóbb nekik is lépést kel! tenni. Ma a magyar ügy a Camp Dávid szellem lakmusz-papírja, ezen le lehet mérni, hogy mit ér a szovjet taktikája. Ha a magyar ügy ily erővel marad a nemzet­közi fórumon, akkor a Szovjet­nek minden makacskodása elle­nére engedményeket kell tenni. TÖMEGESEN SZÖKIK A KELETNÉMET FIATALSÁG A keletnémet fiatalság a kato­nai szolgálatra vonatkozó kor­mányrendeletek miatt tömegesen szökik át Nyugat-Németország­­ba. A kommunisták ugyanis meg­kívánják, hogy az egyetemi hali. gatók tanulmányaik megkezdé­se előtt két évet szolgáljanak a "népi hadseregében. Ezt a szi­gorú szabályt most úgy enyhítet­ték, hogy az első és második éves egyetemi hallgatók csak részidő szolgálatot teljesítenek a hadseregben. Mindez nem hasz­nált semmit. 1959-ben több mint húszezer 18 és 25 év közötti fiatalember szökött át Nyugat- Németországba. EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! AMI A HÍREK BEMUTATJÁK MÓRICZ ZSIG­­MOND "BETYÁR" CIMÜ DRÁMÁJÁT Régi probléma, hogy mit te­gyenek Móricz Zsigmond befe­jezetlen drámájával, amelyben Avar Jani és Dea szerelmét irta meg. A drámából Móricz csak két felvonást irt meg, a harma­diknak nekifogott, de első ne­gyedében abbahagyta és nem fejezte már be. Többször próbál­koztak, hogy megírják a harma­dik felvonást, ha ugyan nem megoldhatatlan feladatnak tűnt fel. Móricz az első felvonásban megírja Avar Jani megismerke­dését Deával, mig a másodikban a szegényparaszti milliót ábrá­zolja és Avar Jani lelkivilágát. Abból a részből, amit a harmadik felvonásból Móricz megirt, nem bontakozik ki a drámai fejle­mény és ezért annak kell kitalál­ni, aki a dráma befejezésére vállalkozik. Ez a ‘személy pedig MÖGÖTT VAN Thurzó Gábor, aki nekikezdett a harmadik felvonás befejezésé, nek és lehetséges, hogy igy ha­marosan szinre kerül Móricz utolsó szinműve a "Betyár". • NEM FOGADTÁK EL A MAGYAR KOMMUNISTA DELEGÁCIÓ MANDÁTUMÁT Az ENSZ mandátumot vizsgá­ló bizottsága december 10-én tartott ülést és ezen megvitatta a "magyar delegáció" megbízó­­leveleit is. A Bizottság úgy dön­tött, ajánlja a Közgyűlésnek, hogy a magyar delegátusok man­dátumát ne fogadják el, illet­ve ebben a kérdésben ne hoz­zanak határozatot. A Közgyűlé­sen a bizottság jelentéséhez H. Cabot Lodge szólalt fel, aki töb­bek között azt mondotta, hogy "a Szovjetunió a magyar nép. pel szemben folytatja fegyveres megszállását, míg a magyar té­nyezők változatlanul üldözik a szabadságharcosokat ,továbbá mindketten vonakodnak végre­hajtani a Közgyűlés határozatait. Ilyen tények mellett ajánlom a Közgyűlésnek, hogy fogadjuk el a bizottság javaslatát". Lodge beszéde után a Közgyűlés 72 szavazattal elfogadta a javasla­tot. Itt még a Szovjetunió és tár­sai a javaslat mellett szavaztak — a "magyar delegációt" kivéve. A szovjet-tömb szavazatának oka, hogy a bizottság egy javaslat­ban ajánlja 81 delegátus man­dátumát elfogadni és egynek — Kádár megbízottai — elutasítá­sát. Ha tehát a szovjet-tömb a bizottság javaslata ellen szavaz­na, akkor nemcsak Kádárék meg­bízottait támogatná, de egyben a saját mandátumuk elfogadása ellen is szavaznának, ami nevet­séges helyzetbe hozná őket. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET j TÁMOGATJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents